tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott 1953-ban született személy tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: 1953-ban született személy

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
Részlet a válaszból: […]szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonát, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik.Az öregségi nyugdíj megállapítása szempontjából ugyancsak biztosítási jogviszonyban álló személynek tekinthető a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen működik közre, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is -, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot.A fentiek mellett az öregségi nyugdíj megállapítását kizárja, ha a kérelmező díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végez, feltéve hogy e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetve naptári napokra ennek harmincadrészét.Az öregségi teljes, illetve résznyugdíj megállapítása során az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozó vállalkozási jogviszonya is biztosítási jogviszonynak számít, azonban a vállalkozói jogviszonyt az öregségi nyugdíj megállapítása érdekében nem kell megszüntetni, hiszen az a nyugdíj megállapításától kiegészítő tevékenységű egyéni, illetve társas vállalkozói jogviszonnyá válik, és mint ilyen nem zárja ki a nyugdíj megállapítását.Biztosítási jogviszony a nyugdíj megállapítását követően is létesíthető. Amennyiben a munkát vállaló nyugdíjas még nem töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárát (ez kizárólag nők esetében, a nők kedvezményes nyugdíjazása esetén jöhet szóba), a nyugellátás szüneteltetésének elkerülése érdekében két dologra, a jövedelem nagyságára, valamint a létesített jogviszony jellegére kell figyelnie. Ugyanis ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött nyugdíjas a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Amennyiben a keretösszeg átlépésére decemberben kerül, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni. Az éves keretösszeg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5219

2. találat: 1953-ban született személy nyugellátása

Kérdés: Helyesen jár el egy 1953. október 17-én született személy, aki 40 éves munkaviszony után 63 éves korában nyugdíjba szeretne menni, ezért a jogosultság napjával, azaz október 17-én megszünteti a biztosítási jogviszonyát, és beadja a nyugdíjigénylését, majd két nap múlva ismét munkába áll? Jól gondolja, hogy ezután korlátozások nélkül dolgozhat, mivel a jogszabályokban előírt éves keretösszeg csak a korhatár előtti ellátásban részesülő személyeket érinti?
Részlet a válaszból: […]biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, de akár már október 18-ával ismét létesíthet jogviszonyt. Gyakori hiba és elutasítási ok a dátumok ilyen vonatkozásban történő "eltévesztése", tehát érdemes nagy körültekintéssel eljárni.Ami a kereseti korlátot illeti: az nemcsak a korhatár előtti ellátásban részesülő személyeket, hanem a korhatárt be nem töltött saját jogú nyugdíjasokat (jellemzően a 40 év jogosultsági idővel nyugdíjassá vált hölgyeket) is érinti a Tny-tv. 83/B. §-a alapján. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött nyugdíjas a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (tehát az éves keretösszeget, ami az évben 18 x 111 000 = 1 998 000 forint), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5143
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: 1953-ban született személy

Kérdés: Ténylegesen mikortól jogosult öregségi nyugdíjra az az 1953. október 23-án született személy, aki 2007 óta rokkantsági nyugdíjban részesült, amelyet 2009-ben véglegesítettek, és ekkor kapott egy határozatot, amelyben az öregségi nyugdíj kezdeteként 2015. október 24. szerepel, a nyugdíjfolyósító azonban elutasította az igénylést, azzal, hogy majd csak jövőre lesz jogosult az ellátásra? Helyesen jártak el az ügyintézők ebben az esetben, vagy küldeniük kellett volna egy másik határozatot, amelyben tájékoztatást adnak a jogszabályok változásáról?
Részlet a válaszból: […]öregségi nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályok változása miatt - nem kellett újabb határozatot hozni. Az ügyintéző helyesen járt, hiszen ebben az esetben csak tájékoztatni tudta a Kérdezőt a megváltozott jogszabályi helyzetről. A Kérdező helyesen tette, hogy az öregségi nyugdíj igénylése előtt érdeklődött a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél, hiszen esetében a nyugdíjkorhatár a 2007-ben irányadó korhatárhoz képest egy évvel tolódott. Jelenleg ugyanis az 1953-ban született személyek a 63. életévük betöltésétől kérhetik a nyugdíjazásukat, amennyiben eddig az időpontig legalább húsz év - az öregségi résznyugdíjhoz legalább tizenöt év - szolgálati időt szereztek, és azon a napon, amelytől kezdődően a nyugellátás megállapítását kérik, biztosítással járó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4965
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: 1953-ban született személy öregségi nyugdíja

Kérdés:

Jelentős különbséget jelentene a nyugellátás összegében, ha egy 1953. január 21-én született személy, akinek 2016. március 16-án lenne meg a 45 év szolgálati ideje, 2015. december 31-én nyugdíjba vonul, és így nem éri el a 45 év szolgálati időt? Van valamilyen mód a szolgálati idő megváltására a 2016. január 1-március 31. közötti időszakra?

Részlet a válaszból: […]nyugdíj között, pontos választ nem tudunk adni, de reméljük, hogy tudunk segíteni egy példával. Mielőtt azonban rátérnénk a példára, általánosságban bemutatjuk az öregségi nyugdíj összegét meghatározó rendelkezéseket. Az első és legfontosabb dolog, amit az öregségi nyugdíj összegéről tudni kell, hogy az a nyugdíjjárulék alapját képező átlagkereset összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik, pontosabban a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset és a szolgálati idők teljes években (365 naptári napban) meghatározott számától függő szorzószám szorzata. Az alábbi táblázat azt mutatja meg, hogy az egyes szolgálatiidő-tartamoknál az öregségi nyugdíj összege az alapját képező átlagkereset hány százaléka. Szolgálati idő (év) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százaléka 15 43,0 16 45,0 17 47,0 18 49,0 19 51,0 20 53,0 21 55,0 22 57,0 23 59,0 24 61,0 25 63,0 26 64,0 27 65,0 28 66,0 29 67,0 30 68,0 31 69,0 32 70,0 33 71,0 34 72,0 35 73,0 36 74,0 37 75,5 38 77,0 39 78,5 40 80,0 41 82,0 42 84,0 43 86,0 44 88,0 45 90,0 46 92,0 47 94,0 48 96,0 49 98,0 50 vagy több 100,0 A nyugdíj alapjául szolgáló kereset átlagát főszabály szerint az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (átlagszámítási időszak) nettó keresetekből számolják ki. Szolgálati időként azokat az időszakokat kell figyelembe venni, amelyek alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. Ugyanakkor vannak olyan időszakok is, amelyek nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek minősülnek. Ezeket az időszakokat a Tny-tv. pontosan meghatározza. A nyugdíj összegének számítása az egyes években elért keresetek nettósításával, vagyis a kifizetésük idején érvényes szabályok szerinti járulékmértékkel és személyi jövedelemadóval való csökkentésével "kezdődik". Ezt követi a valorizáció. A valorizáció nem más, mint a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteknek a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez való igazítása, amely az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésén alapul. A valorizáció után a napi átlagkereset kell kiszámítani, méghozzá úgy, hogy a valorizált kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszaknak a biztosításban töltött azon napjainak számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek keresete, jövedelme volt (osztószám). Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni. A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset meghatározása érdekében a kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel, és elosztani 12-vel. Itt azonban még nem ér véget a nyugdíj összegének bonyolult számítási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4868
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: 1953-ban született személy nyugellátása

Kérdés: Elmehet korhatár előtti nyugdíjba egy 1953. július 23-án született személy, aki 47 év igazolt munkaviszonnyal rendelkezik?
Részlet a válaszból: […]rendelkezik negyven év jogosultsági idővel, korhatár előtti ellátásban részesülhet. Korhatár előtti ellátásra az az 1953. évben született nő jogosult, aki 59. életévét betöltötte, és a korhatár előtti ellátás kezdőnapjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett. A korhatár előtti ellátásra való jogosultság szempontjából a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát szolgálati időként kell figyelembe venni.Az 1953-ban született nőkhöz képest az 1953-ban született férfiak nincsenek ennyire könnyű helyzetben. Az 1953. évben született férfi akkor jogosult korhatár előtti ellátásra, haa) a korhatár előtti ellátás kezdőnapjáig, de legkésőbb 2014. december 31-éig a Tny-tv. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett, vagyb) 2011. december 31-éig a 150/1991. Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte, vagyc) 2011. december 31-éig az 5/1992. Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett,d) a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét megelőzően vele, vagy ő a munkáltatóval írásban közölte, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint előrehozott öregségi nyugdíjra, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra, korkedvezményes nyugdíjra, bányásznyugdíjra, korengedményes nyugdíjra, az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjára jogosult lett volna.A korhatár előtti ellátás megállapításának további kritériuma, hogy az igénylő a korhatár előtti ellátás kezdőnapjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdőnapján biztosítással[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4472
Kapcsolódó tárgyszavak: