Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a betéti társaság beltagját abban az esetben, ha a társasági szerződés nem rendelkezik arról, hogy milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetést, amelyért jövedelemben nem részesül? Kell ebben az esetben valamilyen közterhet fizetni a beltag után? Hogyan változik a helyzet, ha a későbbiekben személyesen is végez munkát a társaságban?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.Mivel a kérdéses ügyvezető nem rendelkezik munkaszerződéssel, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.

Bíróság által megítélt díjazás

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik a volt munkavállalónak a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt beadott bírósági keresetlevélben kért felmondási időre járó távolléti díj, a felmondás esetére járó végkielégítés, valamint a kifizetés napjáig elszámolt késedelmi kamat esetleges megítélése esetén? Szerepeltetni kell ezeket a kifizetéseket a ’08-as bevalláson?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján a munkavállaló számára egyértelműen nem jövedelempótló kártérítést, hanem elmaradt díjazást ítélt meg a bíróság. E juttatások – tehát a felmentési időre járó távolléti díj, a végkielégítés – biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.

Társas vállalkozó bevallása

Kérdés: Ki kell tölteni a havi ’08-as bevallás M lapját arra a társas vállalkozóra vonatkozóan, aki rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, és a társaságban nincs jövedelme?
Részlet a válaszából: […] Természetesen ki kell töltenie, hiszen a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozóra – függetlenül attól, hogy nem részesül jövedelemben, és e jogviszonya mellett heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll – kiterjed a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Kft. tagjainak járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy kft. két tulajdonos-ügyvezetőjének, akik megbízási jogviszonyban látják el a tevékenységüket „0” forint megbízási díjért? Közülük az egyik heti 36 órát elérő munkaviszonyban áll egy másik cégnél, a másik pedig választott tisztségviselő egy alapítványban, ahol biztosítottnak minősül.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben két ügyvezetőről van szó, akik ingyenes megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetést, ami révén a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján mindketten társas vállalkozónak minősülnek.Ez a heti 36 órás munkaviszonnyal is rendelkező tagnak előnyös, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Kft. tagjának és külsős ügyvezetőjének bejelentése

Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni egy egyszemélyes kft. tagját abban az esetben, ha személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, de nem ő az ügyvezető? Hogyan kell bejelenteni a társaság vezetését végző külsős személyt, aki ingyenes megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, és rendelkezik máshol egy heti 40 órás munkaviszonnyal? Mindkettőjüket szerepeltetni kell a '08-as bevalláson?
Részlet a válaszából: […] Ahhoz, hogy konkrét választ adhassunk, a jogviszonyokat kell tisztázni.A tulajdonos személyesen közreműködik, így a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül. Őt ennek megfelelően a 24T1041-es nyomtatványon 1451-es vagy 1452-es kóddal kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Külföldi művészek szerzői jogdíja

Kérdés:

Külföldi művész magánszemélyek (Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel rendelkező, illetve nem rendelkező országokban élők) szellemi termékeik felhasználásából származó szerzői jogdíját egy magyarországi székhelyű, Magyarországon tevékenykedő ügykezelő alapítvány szedi be a felhasználóktól. A jogdíjra jogosult magánszemélyek között vannak aktív korú, saját országukban biztosítási jogviszonnyal rendelkezők, illetve nem rendelkezők, adószámos magánszemélyek, nyugdíjasok, örökösök is. A biztosítotti jogviszony igazolására az ügykezelő alapítvány A1 igazolást kér a művészektől az adózás rendjének megállapítása érdekében, ami többször problémát okoz. Közösségen belüli országokban élőktől csak és kizárólag A1 igazolás fogadható el, vagy más biztosítotti jogviszonyra vonatkozó igazolással is élhetnek? Közösségen kívüli országokban élők esetében elfogadható valamilyen más igazolás az A1 igazolással egyenértékűként? Saját államukban nyugdíjas személyek esetén mi az elfogadható igazolás módja? A havi '08-as járulékbevalláson kiket kell szerepeltetnie az alapítványnak? Csak azokat a külföldi személyeket, akiknek a jogdíját valamilyen adó terheli, vagy azokat is, akiktől semmilyen levonás nem történik?

Részlet a válaszából: […] A szellemi termék felhasználásából eredő szerzői jogdíjból származó jövedelem az eredeti jogosult jövedelemszerző esetén önálló tevékenységből származó jövedelemnek, míg nem eredeti jogosult, például örökös esetén egyéb tevékenységből származó jövedelemnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Önellenőrzés

Kérdés:

Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak, ha 2023 januárjában felismerte, hogy 2022. december hónapra tévesen számfejtett 10.000 forint pótlékot a munkavállalója részére, amelyet a 2023. január havi munkabéréből fizetési felszólítással visszakövetelt? Módosítani kell a 2022. december és a 2023. január havi bevallásokat is ebben az esetben? A tévesen elszámolt összeget és az abból levont, majd visszafizetett adót és járulékot a munkáltató által kiállított M30 igazoláson, illetve a járulékigazoláson hogyan kell módosítani?

Részlet a válaszából: […] Jelen esetben a munkavállaló 2022. évi bruttó jövedelme 10.000 forinttal csökken. Az elszámolás legegyszerűbb módja az érintett munkavállaló adott hónapra (azaz a 2022. decemberre) számfejtett jövedelmének újraszámfejtése.Ezzel összefüggésben természetesen a 2022. december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Mezőgazdasági őstermelő alkalmazottjának jogosultsági ideje

Kérdés: Bejelentheti munkaviszonyban álló dolgozóként a rokkantsági ellátásban részesülő feleségét egy nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő? Amennyiben igen, akkor jogosultsági időnek fog minősülni ez a jogviszony a nők kedvezményes nyugdíjának megállapításához szükséges 40 év számítása során, amelyhez jelenleg még 2 év hiányzik? Mennyi a legalacsonyabb összeg, amivel bejelenthető a dolgozó, és hogyan befolyásolja ez a leendő nyugdíj összegét? Mennyi költséggel kell számolnia az őstermelőnek a bejelentett dolgozóval összefüggésben?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátás folyósításának időtartama sem szolgálati időként, sem pedig a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjjogosultsága tekintetben jogosultsági időként nem vehető figyelembe, ezért az érintettnek valóban szüksége van egy biztosítási jogviszonyra annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Esedékességet követően kifizetett jutalom

Kérdés: Meg kell jelölni a vonatkozási időszakot a január havi 2408-as bevallásban abban az esetben, ha a decemberi teljesítmények alapján januárban jutalmat fizet ki a munkáltató a munkavállalóinak? Ez több munkavállaló esetében is fontos kérdés, akiknek nem mindegy, hogy a járulékalap melyik évet gyarapítja.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 29. szakasza értelmében esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el a közteherfizetési kötelezettség megállapítása során egy egyszemélyes kft., amelynek tagja az ügyvezetői tevékenység ellátása mellett tagként személyesen közreműködik a társaság tevékenységében is, de jövedelmet nem vesz fel, és mivel jelenleg rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, a '08-as bevallásban nem szerepeltet semmilyen közterhet? Hogyan változik a járulékfizetési kötelezettség, ha a tagnak lecsökken a munkaideje heti 20 órára, és a saját cégében is munkaviszonyt létesít? Csak a 20 órára járó munkabér után kellene ebben az esetben megfizetni a járulékot, a szociális hozzájárulási adót és a személyi jövedelemadót, vagy a garantált bérminimum lesz a közterhek alapja? Megoldható, hogy a kft.-ben továbbra sem vesz fel jövedelmet, és csak a bérminimum fele után fizeti meg a járulékot, és mivel nincs munkabére, nem fizet szja-t és szochót?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg a kft. tulajdonos tagja társas vállalkozóként működik közre személyesen a cégében, viszont heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól.A jövőben a személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
1
2
3
…
12