tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott 50 százalékos rokkant tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: 50 százalékos rokkant személy ellátása

Kérdés: Mi lehet az oka annak, hogy egy 50 százalékos mértékben rokkant személy ellátásának összege nem emelkedett?
Részlet a válaszból: […]összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékában, valamint a baleseti járadékban részesülők ellátásai is. Aki saját jogú nyugdíjban és özvegyi nyugdíjban is részesül, mindkét ellátása 4,1 százalékkal emelt összegben kerül folyósításra. Két oka is lehet annak, hogy a kérdező ellátása nem emelkedett. Az egyik lehetséges ok, hogy az ellátását 2010-es folyósítási kezdettel állapították meg. A másik ok, és ezt valószínűbbnek tartjuk, hogy nem a fentiekben felsorolt ellátások valamelyikében részesül. Ugyanis lehetséges, hogy az 50 százalékos mértékű egészségkárosodás ellenére az érintettnek rendszeres szociális járadékot folyósítanak. Ilyen eset előfordulhat akkor, ha a rokkantsági nyugdíjat a jogosultsági feltételek hiánya miatt (például a törvényben előírt szolgálati idő hiánya esetén) nem lehetett megállapítani. A nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások összege - így a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka - valóban nem emelkedett. Ennek egyetlen egyszerű indoka van, a törvényi kötelezettség hiánya. Nem írja elő a jogszabály ezeknek az ellátásoknak 2010. január 1-jétől történő emelését. Tehát 2010-ben a rendszeres szociális járadék összege továbbra is 27 000 forint. Fel szeretnénk hívni minden kedves olvasónk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2865
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: 1952-ben született rendszeres szociális járadékban részesülő nő nyugellátása

Kérdés: Milyen ellátás igényelhető annak a nőnek, aki az 57. életévét 2009. június 7-én tölti be, 2001-től rendszeres szociális járadékban részesül (2009-ben havi 27 000 forint), munkaképesség-csökkenése 50 százalékos, jelenleg 4 órás munkaviszonyban áll, és 28 év szolgálati idővel rendelkezik?
Részlet a válaszból: […]megelőző napig az előírt 40 év szolgálati időt nem szerzik meg, de ahhoz legfeljebb három év hiányzik, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra válhatnak jogosulttá. Sokan nem ismerik pontosan a csökkentés szabályozását, módját, ezért annak lényeges elemeit röviden összefoglaljuk. A csökkentés mértékét két tényező befolyásolja. Egyrészt az, hogy az előírt szolgálati időből hány nap hiányzik, másrészt pedig, hogy az érintett személy az öregségi nyugdíjat a reá irányadó korhatár betöltése előtt hány nappal korábban veszi igénybe. A csökkentés mértékét a jogszabály százalékos arányban határozza meg a hiányzó szolgálati idő hosszától függően, a következők szerint. Ha 1-365 nap hiányzik, annyiszor 0,1 százalékkal, ha 366-730 nap hiányzik, annyiszor 0,2 százalékkal, ha 731-1095 nap hiányzik, annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni a nyugdíj összegét, ahányszor 30 nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2551

3. találat: Rendszeres szociális járadékban részesülő személy szolgálati ideje és nyugellátása

Kérdés: Szolgálati időt képez-e a rendszeres szociális járadék folyósításának időszaka annak az 1952-ben született, 33 év munkaviszonnyal rendelkező személynek az esetében, aki jelenleg 50 százalékos rokkant? Mikor és hogyan mehet nyugdíjba?
Részlet a válaszból: […]százalékos egészségkárosodás alapján csak akkor állapítható meg rokkantsági nyugdíj, ha az igénylő számára a rehabilitáció nem javasolt. Visszakanyarodva a kérdésre, a rendszeres szociális járadék folyósításának időtartamát a nyugellátás megállapításánál figyelembe venni nem lehet, az nem növeli az évek számát. Amennyiben az egészségi állapotában rosszabbodás nem következik be, és rokkantsági nyugdíjra nem szerez jogosultságot, akkor a legkorábban 2011-ben lehet jogosult előrehozott vagy csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra abban az esetben, ha valamennyi, alább ismertetett kritériumnak eleget tesz. A jelenleg hatályos Tny-tv. rendelkezései szerint az 1952-ben született nő előrehozott öregségi nyugdíjra abban az esetben jogosult, ha az 59. életévét betöltötte, és legalább 40 év szolgálati idővel rendelkezik, valamint biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Az előrehozott öregségi nyugdíjra csökkentett összegben jogosult az a nő, aki legalább 37 év szolgálati idővel rendelkezik, és a fenti feltételeknek megfelel. Felhívjuk minden kedves olvasónk figyelmét arra, hogy a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj összegét, pontosabban a csökkentés mértékét - a jelenleg érvényes öregségi nyugdíjkorhatár - a 62. életév betöltése nem érinti. Ha a kérdező 2011-ig nem szerez legalább[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2387

4. találat: Csökkent munkaképességű beltag közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki heti 40 órában dolgozik saját cégében, nincs máshol 36 órát meghaladó munkaviszonya, és munkaképességét ötven százalékban elvesztette? Hogyan változik a helyzet, amennyiben munkaképesség csökkenése 67 százalékos? Meg kell-e fizetnie a minimálbér után a járulékokat abban az esetben, ha nem vesz fel tagi jövedelmet? A levont 4 százalék és 8,5 százalék nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetnie, vagy csak a 18 és 11 százalékot? Hol található minderre törvényi hivatkozást?
Részlet a válaszból: […]pontja] nyugdíjat. Ebből következően - és arra a tényre tekintettel, hogy nem rendelkezik másutt heti 36 órát elérő foglalkoztatással - a személyes közreműködése alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelme, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével meg kell utána fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulást (Tbj-tv. 27. §, Eho-tv. 6. §). A 67 százalékos munkaképesség-csökkenés viszont már - az egyéb jogosultsági feltételek teljesülése mellett - rokkantsági nyugdíj igénybevételét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1330

5. találat: Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása

Kérdés: Hány órában lehet alkalmazni egy rehabilitációs foglalkoztató cégnél azt a dolgozót, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette?
Részlet a válaszból: […]növelt összegű öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra - ideértve a külföldön szerzett jogosultságot is - nem jogosult, valamint c) az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem oldható meg, az állam pénzbeli ellátás útján gondoskodik, amelynek fajtái: - átmeneti járadék; - rendszeres szociális járadék; - bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka. Amennyiben az alkalmazott megváltozott munkaképességű munkavállaló átmeneti járadékban, illetőleg rendszeres szociális járadékban részesül, a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint folytathat keresőtevékenységet. A rokkantnyugdíjas (illetve ennek megfelelően a járadékban részesülő) ellátása elvesztése nélkül úgy végezhet keresőtevékenységet a Tny-tv. 30. §-ának előírása alapján, ha - nem rendszeresen dolgozik, vagy - keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy - a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb ideig kell dolgoznia (amennyiben a megrokkanása előtt sem dolgozott teljes munkaidőben, akkor a megrokkanást követően tovább kell munkaidejét csökkenteni), - vagy keresetének 20 százalékkal kevesebbnek kell lennie, mint amit megrokkanása előtti munkakörében elérne. Felhívjuk a figyelmet,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1073

6. találat: Átmeneti járadék

Kérdés: Igényelhet-e átmeneti járadékot az a 2005 júliusában 57. életévét betöltő férfi, akinek táppénzjogosultsága 2005. július hóban lejár, és az OOSZI 50 százalékos munkaképesség-csökkentést állapított meg nála? Hogyan kell igényelni az ellátást, illetve mennyi az összege? Igényelheti-e majd az előrehozott öregségi nyugdíjat a 60. életéve betöltésekor (már jelenleg is rendelkezik 42 év szolgálati idővel)? Amennyiben a bíróságon megtámadja az 50 százalékos munkaképesség-csökkenésről szóló határozatot, a döntés megszületéséig jogosult-e az átmeneti járadékra, illetve ha a bíróságon munkaképesség-csökkenését magasabb mértékben állapítják meg, a későbbiekben a járadék és a nyugdíj közötti különbségre?
Részlet a válaszból: […]eléri, - az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, - nem részesül munkanélküli-ellátásban, keresetkiegészítésben, táppénzben, baleseti táppénzben, gyermekgondozási díjban, - a rehabilitációs bizottság véleménye szerint egészségi állapotának megfelelő munkakör nem biztosítható számára. Az átmeneti járadék a munkaviszony megszűnését követő naptól az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig jár. Összege a várható öregségi nyugdíj 75 százaléka. Amennyiben ez az összeg nem éri el a rendszeres szociális járadék összegét, akkor a rendszeres szociális járadék összegét kell folyósítani, ami fix összegű ellátás. Összege jelenleg: 21 890 forint. Meg kell szüntetni az átmeneti járadék folyósítását, ha az átmeneti járadékban részesülő - öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult, - az OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint a munkaképesség-csökkenés mértéke nem éri el az 50 százalékos mértéket, - indokolatlanul nem fogadja el az egészségi állapotának megfelelő munkakört, - az ország területét állandó letelepedési szándékkal elhagyja (8/1983. EÜM-PM együttes rendelet). Az előrehozott öregségi nyugdíj intézménye a korhatár betöltése előtt teszi lehetővé a nyugdíjba vonulást azok számára, akik hosszú szolgálati idővel rendelkeznek. 2008. december 31-éig a jogosultsági feltételek nem azonosak a férfiak és nők vonatkozásában. Nők esetében lehetőség van az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételére az irányadó öregségi korhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkorban, ha a 1945-ben született nő37 évi 1946-ban és az azt követően született nő38 évi szolgálati időt szerzett. A férfiak 60 éves korukban 38 év szolgálati idő megléte esetén igényelhetik az előrehozott öregségi nyugdíjat. Fentiek alapján a kérdésben szereplő személy 50 százalékos munkaképesség-csökkenése és a 42 év szolgálati ideje alapján a táppénz lejárta és a munkaviszonya megszüntetése után, az 57.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1054
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Rendszeres szociális járadékban részesülő személy alkalmazása

Kérdés: Egy társaság egy munkaképességét 50 százalékban elvesztett dolgozót alkalmaz heti 30 órás részmunkaidőben. A dolgozó rendszeres szociális járadékban részesül. Milyen járulékokat kell fizetnie a munkáltatónak, és milyenek terhelik az alkalmazottat? A ledolgozott idő szolgálati időnek minősül-e?
Részlet a válaszból: […]keresőtevékenységet. Ez a feltétel már teljesült is a heti 30 órás foglalkoztatással. Mindazonáltal a rendszeres szociális járadékban részesülő nem minősül a Tbj-tv. 4. § f) pontjában meghatározott saját jogú nyugdíjasnak, ebből következően biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyából származó jövedelme (jelen esetben munkabére) után egyéni járulék - tehát 8,5 százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék egészségbiztosítási járulék - fizetésére kötelezett. Ez ellátási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. április 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1010

8. találat: 50 százalékos rokkant ellátásai

Kérdés: Jogosult-e átmeneti járadékra az az 1951-ben született nő, aki az OOSZI orvosi bizottság szerint munkaképességét 50 százalékban elvesztette, és 38 év szolgálati idővel rendelkezik? A rehabilitációs bizottság szerint nem tudnak részére munkát biztosítani.
Részlet a válaszból: […]munkaviszony megszüntetését követő naptól a jogosultra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig jár. Az átmeneti járadék összegét a várható öregségi nyugdíj 75 százalékában kell megállapítani, ami nem lehet kevesebb a rendszeres szociális járadék összegénél. Átmeneti szociális járadékra való jogosultság megszűnése Az átmeneti járadékra való jogosultság megszűnik, ha a megváltozott munkaképességű dolgozó öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá, az OOSZI véleménye szerint munkaképesség-változása már nem éri el az 50 százalékot, egészségi állapotának megfelelő munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el, az ország területét állandó letelepedés szándékával elhagyja. Rendszeres szociális járadékra való jogosultság Rendszeres szociális járadékra jogosult, aki nem rehabilitálható, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, és az átmeneti járadék megállapításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. Rendszeres szociális járadékot kell megállapítani annak, aki a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. április 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 594