tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

16 találat a megadott 1951-ben született nő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: 1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Milyen feltételekkel és mikortól mehet el öregségi nyugdíjba vagy előnyugdíjba egy 1951-ben született nő, akinek 7 saját gyermeke van? Figyelembe veszik a gyermekek nevelésének időszakát nyugdíjra jogosító időként?
Részlet a válaszból: […]legalább 38 év szolgálati időt szerzett, továbbá a korhatár előtti ellátás kezdőnapján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra vagy balettművészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdőnapján rendszeres pénzellátásban nem részesül. Amennyiben az 1951-ben született személy az öregségi nyugdíj­korhatárát, a 62. életévet elérte, öregségi nyugdíjra abban az esetben szerez jogosultságot, ha eddig az időpontig rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel, és biztosítással járó jogviszonyban nem áll.A nők ugyanakkor életkori feltétel nélkül is jogosultak lehetnek öregségi teljes nyugdíjra, amennyiben rendelkeznek negyven év jogosultsági idővel. Jogosultsági időként a keresőtevékenységgel vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időt (ilyen például a munkaviszony, egyéni és társas vállalkozói jogviszony), valamint a családi szerepvállalással töltött idővel szerzett szolgálati időt (ilyen például a GYES, a GYED időtartama) lehet figyelembe venni. Azonban negyven év jogosultsági idő ellenére sem lehet megállapítani a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíját, hogyha az igénylő keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati ideje nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet. A jogosultsági időnek ez a mértéke - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet.Mind életkori feltételhez kötött öregségi nyugdíjformánál,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4086
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: 1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszból: […]években történő növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez igazítani. A napi átlagkereset megállapításához az így meghatározott kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak azon napjainak számával, amelyre a biztosítottnak keresete volt. A kapott napi átlagkeresetből havi átlagkeresetet képeznek, méghozzá úgy, hogy a napi átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel (éves átlag), és el kell osztani 12-vel (havi átlag).  A degresszió szabályai szerint a havi átlagkeresetet egy bizonyos összeg felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni. (A korlátozás mértéke és a jövedelemhatárok évente változnak.) A 2010. december 31-ét követő és 2012. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátások esetében, amennyiben a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 330 000 forintnál több, akkor a) a 330 001-374 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát, b) a 374 001-422 000 forint közötti átlagkereset nyolcvan százalékát, c) a 422 001 forint feletti átlagkereset hetven százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni. A 2013. január 1-jét megelőző időpontban megállapításra kerülő nyugdíj mértéke a fentiekben ismertetett módon meghatározott havi átlagkereset és a szolgálati idő tartamától az alábbiak szerint függ: és minden további évre 2-2 százalék. Amennyiben az érintett jelenleg jogosult lenne öregségi nyugdíjra, a nyugdíja összege - 42 év szolgálati idő alapján - a havi átlagkeresetének a 84 százaléka lenne. A nyugdíj összegét befolyásolja az is, ha az igénylő magán-nyugdíjpénztári tag. Ugyanis az az igénylő, aki szolgálati idejének legalább egy részében a magánnyugdíjrendszer keretében is fizetett tagdíjat, és ennek alapján szolgáltatásra jogosultságot szerzett, a kizárólag társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultakhoz képest eltérő mértékű társadalombiztosítási nyugdíjra jogosult. [Ha a biztosított magán-nyugdíjpénztári tag, az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a fentiek szerint kiszámított nyugdíj összegét meg kell szorozni egy meghatározott szorzószámmal. Sz = h + (1-h) x 0,75, ahol az "Sz" az alkalmazásra kerülő szorzószám mértéke és a "h" a 2010. október 1. és 2011. november 30. között szerzett szolgálati idő és a teljes elismert szolgálati idő hányada.] Teljes összegben kell megállapítani a nyugdíj összegét abban az esetben, ha az igénylő a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben, valamint a magánnyugdíjrendszerben is részt vesz, de a magánnyugdíjrendszerben fizetett tagdíj összegét a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer számára a biztosított döntése alapján átutalták. A jelenleg hatályos nyugdíjtörvény rendelkezése szerint a 2012. december 31-ét követően megállapításra kerülő öregségi nyugdíj összegét a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Tehát a fentiekben ismertetett számítási folyamatot azzal kell követni, hogy az 1987. december 31-ét követően elért kereseteket nem kell járuléktalanítani és csökkenteni a személyi jövedelemadó összegével. 2012. december 31-ét követően változik a nyugdíj összegét meghatározó havi átlagkereset százalékos aránya. Amennyiben a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz átutalták, az öregségi nyugdíj összege: szolgálati idő év a havi bruttó átlagkereset százaléka   20 33,00 21 34,65 22 36,30 23 37,95 24 39,60 25 41,25 26 42,90 27 44,55 28 46,20 29 47,85 30 49,50 31 51,15 32 52,80 33 54,45 34 56,10 35 57,75 36 59,40 37 61,05 38 62,70 39 64,35 40 […] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3532
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: 1951-ben született nő nyugdíjazása

Kérdés: Nyugdíjasnak fog-e minősülni 2011. május 20-án az a nő, aki május 19-én tölti be a 60. életévét abban az esetben, ha ezen a napon megszünteti a munkaviszonyát, és igényét jelzi a nyugdíjfolyósító intézetnek is?
Részlet a válaszból: […]1951-ben született nő már 2008-ban jogosultságot szerezhetett előrehozott öregségi nyugdíjra, ha 2008-ban legalább 38 év szolgálati idővel rendelkezett, valamint csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra, ha legalább 33 év szolgálati időt szerzett. Ebben az esetben nyugdíj megállapítása iránti igényét bármikor érvényesítheti (nem kell megvárnia, amíg betölti a 60. életévét), feltéve ha biztosítással járó jogviszonyát megszünteti. Amennyiben tehát az igénylő 2008-ban előrehozott, illetőleg csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett, akkor esetében a gyermekkedvezményre vonatkozó szabályok is érvényesek, vagyis a nyugdíjjogosultsághoz előírt szolgálati idő számításánál a) gyermekenként egy évet, b) tartósan beteg, illetve fogyatékosnak minősülő gyermekenként másfél évet szolgálati időként kell elismerni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3226
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: 59. életévét betöltött nő nyugellátása

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 59. életévét betöltött nőnek, aki saját számításai szerint 40 év munkaviszonnyal rendelkezik, még nem szeretne nyugdíjba menni, de fél attól is, hogy a mostani hírek szerint felemelik a nyugdíjkorhatárt?
Részlet a válaszból: […]előrehozott öregségi nyugdíj megállapítását bármikor kérheti (e jogosultságát nem veszti el). Annak azonban, aki e jogosultságát 2007. december 31-ét követően szerezte meg, a Tbj-tv. szerinti biztosítási jogviszonyát meg kell szüntetnie. A nyugdíj összegének megállapítása során viszont minden esetben a nyugdíj megállapításának időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni. Összegezve, ha az idén még nem akarja igénybe venni az előrehozott öregségi nyugdíjat, azt még a következő években a fenti szabály szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2645
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: 1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Valóban igaz-e az az információ, hogy egy 1951-ben született nő, aki rendelkezik az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, 2009-ben már nem veheti igénybe az ellátást, csak 2010-ben, 59 éves korában lesz jogosult az igénylésre?
Részlet a válaszból: […]megállapítani. Amennyiben az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság feltételeivel már 2008. évben rendelkezik, tehát az 57. életévét ebben az évben betöltötte, és az ellátáshoz szükséges szolgálati időt megszerezte, de az igényét a 2008. évben nem, csak későbbi időponttól (például 2009 júliusában) érvényesíti, az ellátást az egyéb feltételek fennállása esetén meg kell állapítani. A megállapításhoz a további feltétel a biztosítása alapjául szolgáló jogviszonyának megszüntetése. A nyugellátás legkorábban a jogviszony megszűnését követő naptól állapítható meg. A feltételeket a 2007. évi CLVI. törvény 22. §-ának (3) bekezdésében foglaltak biztosítják. Tájékoztatjuk továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a nyugdíjazását 2009. évben kéri, a nyugellátás összegének kiszámításánál természetesen a 2009. évi feltételek az irányadók. Javasoljuk, hogy amennyiben ez még nem történt meg, a lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságon már most kérje szolgálati[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2416
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: 1951-ben született rokkantnyugdíjas nő lehetőségei

Kérdés: Mennyit és havonta milyen összegért dolgozhat 2009-ben az az 1950-ben született nő, aki 1998 decembere óta 67 százalékos rokkant, jelenleg 6 órában dolgozik, és a 2009. február hónapban esedékes felülvizsgálaton újra rokkantnak minősítik? Mennyiért dolgozhat abban az esetben, ha nem százalékolják le tovább? Mikor mehet el saját jogú nyugdíjba? Milyen bérszabályok vonatkoznának rá, ha 2008-ban megszüntetné a rokkantnyugdíját, és elmenne saját jogú nyugdíjba? Jelenlegi nyugdíja 70 ezer forint, nyugdíjazás előtti átlagkeresete 48 ezer forint volt.
Részlet a válaszból: […]összegű előrehozott öregségi nyugdíjra, amihez csak 37 év szolgálati idő kell. A jogosultság szempontjából szolgálati időként kerül figyelembevételre a rokkantsági nyugdíj 11 éve. Amennyiben a munkavállaló részére folyamatosan tovább folyósítják a rokkantnyugdíjat, azt nem szüntetheti meg, nem mondhatja fel, az ellátás végleges, tehát a 62. életév betöltésekor öregségi nyugdíj megállapítására nem kerül sor. A rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés korlátozása 2009. január 1-jétől valamennyi rokkantsági nyugdíjasra egységesen vonatkozik, tehát megszűnik a nyugdíjba vonulás ideje alapján fennálló különbségtétel, nem lesz lényeges, hogy a nyugdíj 2008 előtt vagy 2007 után került-e megállapításra. Ennek megfelelően a Tny-tv. 36/A. §-a értelmében megszűnik a 62 évesnél fiatalabb rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjas ellátásra való jogosultsága, amennyiben keresőtevékenységet folytat, és hat egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2356

7. találat: 1951-ben született közalkalmazott nő előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Mikor kérheti felmentését egy 1951. augusztus 1-jén született, 38 év szolgálati időt szerzett igazságügyi szakértői intézeti alkalmazott nő, ha 2008 decemberében szeretne előrehozott öregségi nyugdíjba menni? Jogosult-e jubileumi jutalomra, jár-e részére végkielégítés?
Részlet a válaszból: […]idézett rendelkezések értelmezése alapján a kérdéses esetben szereplő közalkalmazott legkorábban 2008. augusztus 1-jei időponttal kérelmezheti a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését, amennyiben az öregségi nyugdíj életkori, valamint szolgálati időre vonatkozó feltételeit a nyugdíj-biztosítási szerv által kiadott határozattal igazolja. A munkáltató mérlegelési jogkörében határoz arról, hogy az érintett közalkalmazott felmentési kérelmének eleget tesz-e. A Kjt. 37. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében nem jár végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül (37/B. §). A Kjt. 37/B. § 2008. január 1-jétől hatályos (3) bekezdése értelmében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak minősül az a közalkalmazott, aki az előrehozott nyugdíj feltételeivel rendelkezik, és felmentésére a 30. § (1) bekezdés e) pontja alapján kerül sor. A fentiekben idézett rendelkezés értelmében a kérdéses esetben érintett közalkalmazottat végkielégítés nem illeti meg. A jubileumi jutalomra vonatkozó előírásokat a Kjt. 78. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a 25, 30, illetve 40 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom 25 év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi, 30 év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi, 40 év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetménynek megfelelő összeg. Ha a közalkalmazott jogviszonya a 30. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a fegyelmi elbocsátás büntetés, vagy a 25. § (2) bekezdés b) 1. pontja szerinti áthelyezés kivételével - megszűnik, és legkésőbb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2318

8. találat: 1951-ben született nő előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet-e 2008. évben előrehozott öregségi nyugdíjba az az 1951-ben született nő, aki heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett evás egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszból: […]jogviszony hiánya szükséges, elegendő, ha a kérdező a munkaviszonyát legalább 1 napra - arra a napra, amelytől az igénylő a társadalombiztosítási ellátás megállapítását a nyugellátás igényléséhez szükséges formanyomtatványon kéri - megszüntetni. Más a helyzet az egyéni és társas vállalkozó esetében az előrehozott vagy a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj megállapítása során: a biztosítási jogviszony megszűnése napjának azt a napot megelőző naptári napot kell tekinteni, amelytől kezdődően a nyugellátást megállapították. Esetükben tehát nem szükséges a vállalkozói tevékenység megszüntetése, ugyanis a nyugdíjas státus megszerzésével őket kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetve társas vállalkozóknak kell tekinteni. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az előrehozott öregségi nyugdíj fent ismertetett feltételei 2008. december 31-ig hatályosak, hiszen ezen időpontot követően megváltoznak az előrehozott öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok. Felhívjuk továbbá a kérdező figyelmét arra, hogy 2008. január elsejétől nemcsak az előrehozott nyugdíj megállapításának a feltételei változtak meg, hanem az ellátás mellett folytatható keresőtevékenységre vonatkozó szabályok. Ha a 62. életévét be nem töltött előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja az éves keretösszeget, az éves keretösszeg elérését követő hónap első[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2287

9. találat: 1951-ben született nő korengedménye

Kérdés: Megállapítható-e korengedményes nyugdíj egy 1951. január 21-én született, 38 év szolgálati idővel rendelkező nő részére 2007. szeptember 1-jétől, tekintettel arra, hogy a 2007-ben megállapított nyugdíja kedvezőbb lenne, mint a 2008. január hóban megállapított ellátás? Van-e valamilyen más mód a nyugdíj 2007-ben történő megállapítására? Jogosult lesz-e előrehozott öregségi nyugdíjra 2008. január 21-től?
Részlet a válaszból: […]2007-ben - jogosultsági feltételek hiányában - nem állapítható meg nyugellátás, még abban az esetben sem, ha munkáltatója vállalja, hogy az ön előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárának betöltéséig terjedő időszakra a nyugdíj összegét és az ehhez járuló postaköltséget egy összegben megfizeti. Ugyan a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. Korm. rendelet lehetőséget ad arra, hogy a Tny-tv.-ben meghatározott nyugdíjkorhatárhoz (62. életév) képest - legfeljebb 5 évvel - korábban igénybe lehessen venni a nyugellátást, de ehhez a munkáltató és munkavállaló között létrejött megállapodáson és a munkáltató finanszírozási kötelezettségvállalásán kívül egyéb jogosultsági feltételek fennállása is szükséges, így a korhatár betöltése (57. életév) és a szükséges szolgálati idő. Van azonban még egy akadálya annak, hogy a korengedményes nyugdíjat igénybe vegye. Ugyanis a nők előrehozott öregségi nyugdíjkorhatára 2008. december 31-ig megegyezik a korengedményes öregségi nyugdíjkorhatárral, ezért részükre - az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén - előrehozott öregségi nyugdíjat lehet megállapítani, ami viszont kizárja a korengedményes nyugdíjazás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1948

10. találat: 1951-ben született nő csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Milyen mértékű nyugdíjcsökkenéssel járna, ha 1951. júliusban született nő 38,5 év szolgálati idővel 2007. decemberben csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat igényelne? Célszerű lenne-e ezt választani, figyelembe véve, hogy a 2008. júliusban igénylendő előrehozott öregségi nyugdíj összegét az új nyugdíjszámítási szabályok figyelembevételével állapítják meg, mely várhatóan a jelenlegi szabályokhoz viszonyítva kedvezőtlen?
Részlet a válaszból: […]a szükséges, az igénylő esetében a 38 év szolgálati idő megszerzése, amellyel - a kérdésében foglaltakból következően - rendelkezik. (A csökkentés tehát csak azokra vonatkozik, akiknek a szolgálati ideje kevesebb a jogszabályban meghatározottnál.) A korhatár betöltése alól azonban nincs "felmentés", annál korábban csökkentéssel sem lehet öregségi nyugellátást megállapítani. (Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt rokkantsági nyugellátás megállapítására is lehetőség van, amennyiben munkaképesség-csökkenése a 67 százalékot eléri, illetve meghaladja. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. A nyugdíjigényt a lakóhelye szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságon kell benyújtani.) Tájékoztatásul néhány szót azért ejtenénk a 2008. január 1-jétől és az azt követő időponttól megállapítandó öregségi, illetve előrehozott öregségi nyugdíjakról. A jelenlegi jogosultsági feltételrendszer azzal egészül ki, hogy az előrehozott nyugdíj megállapításának feltétele a biztosítási jogviszony megszüntetése lesz. Ha a nyugdíjas később újabb biztosítással járó jogviszonyt létesít, nyugellátását szüneteltetni kell, amennyiben keresőtevékenységéből származó jövedelme az adott évben a minimálbér tizenkétszeresét meghaladja, és a 62. életévét még nem töltötte be. A korábban megállapított nyugdíjak esetében a kötelező szünetelésre vonatkozó új szabályt 2010-től kell alkalmazni. A fenti rendelkezés kiterjed azokra is, akik korkedvezményes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. július 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1874
| 1 - 10 | 11 - 16 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést