Nevelőszülő kisadózó egyéni vállalkozása

Kérdés: Lehet kisadózó egyéni vállalkozó egy nev-előszülő? A Kata-tv. nem tartalmazza a munka-viszony fogalmát, a Tbj-tv. alkalmazásában – az érintett tudomása szerint – a nevelőszülői jogviszony teljes munkaidős munkaviszonynak minősül, az Flt. alapján viszont nem tekinthető keresőtevékenységnek. Melyik törvényi értelmezést kell figyelembe venni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy munkaviszonyban álló dolgozóként biztosított, illetve a jogszabály 4. §-ának 15. pontja rögzíti, hogy a Gyvt. szerinti nevelőszülői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Kormányzati szolgálati jogviszony

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személynek, ha nem ért egyet a munkáltató eljárásával, amely szerint egyoldalú szerződésmódosítással lecsökkentette négy órára a korábbi nyolcórás munkaidejét, amellyel együtt jár a jövedelme csökkenése is? A munkáltató álláspontja szerint ez jogszerű és megteheti.
Részlet a válaszából: […] Az igazgatási szerv egyoldalú intézkedése ebben a foglalkoztatástípusban jogszerűnek minősül, és éppen ezért az etikus aggályok ellenére nem tekinthető példa nélkülinek.A jogviszony fenntartásának érdeke a foglalkoztató oldalán elvesztette a rendeltetését. Módosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Szabadság mértéke

Kérdés: Megfelel a hatályos munkajogi szabályozásnak a munkáltató által alkalmazott alábbi számítási módszer, különös tekintettel arra, hogy a munkaszerződés szerinti napi munkaidő és a tényleges beosztás szerinti munkaidő eltér egymástól? A munkavállaló munkaszerződése szerint napi 8 órás teljes munkaidőben áll foglalkoztatásban, ugyanakkor a gyakorlatban folyamatos, 12 órás műszakrendben dolgozik. A részére az előző évről 15 munkanap ki nem adott szabadság maradt fenn, a tárgyévre pedig további 22 munkanap szabadság illeti meg, így összesen 37 munkanap szabadsággal rendelkezik. A munkáltató a szabadság mértékét órás átszámítással módosította, az alábbi módszer szerint: 37 nap szorozva 8 órával, majd az így kapott 296 órát elosztotta 12 órával, és ennek eredményeként 25 munkanap szabadságot állapított meg.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 115–121. §-ai határozzák meg a szabadság mértékét, amely rendszerében egyértelműen az következik, hogy a munkavállalót megillető szabadság munkanapokban meghatározott alanyi jogosultság. Ez a jogosultság – jelen esetben összesen 37 munkanap – a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Alapbér

Kérdés: Megfelel a jogszabálynak, ha a munkavállaló szerződés szerinti bruttó alapbére nem éri el a kötelező minimálbért, azaz 2026-ban a havi 322.800 forintot, de a különböző pótlékokkal igen, és meg is haladja azt?
Részlet a válaszából: […] 2026. január elsejétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege 322.800 Ft/hó (426/2025. Korm. rendelet).Az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy alapbérként legalább a 153. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címke:

Tartós megbízási jogviszony

Kérdés:

Be kell jelenteni tartós megbízási jogviszonyban biztosítottként egy kft. 0 forintos megbízási díjjal foglalkoztatott ügyvezetőjét annak ellenére, hogy másutt teljes munkaidős főállása van? Ebben az esetben is meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér 30 százaléka után? Be kell jelenteni a cég által folyamatosan foglalkoztatott 4 fő megbízottat, akiknek egyébként a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A továbbiakban ezek a munkavállalók is biztosítottá válnak az új szabályozások alapján?

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának 23. pontja szerinti tartós megbízási jogviszonyról akkor beszélhetünk, amennyiben a foglalkoztató azt tartós megbízási jogviszonyként jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak 1115-ös jogviszonykóddal, a ’T1041-es bejelentőt 2026. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.
Kapcsolódó címke:

Keresőképesség pihenőnapon

Kérdés: Meg kell fizetni a minimumközterhet a 2025. augusztus 30–31. napokra abban az esetben, ha egy munkavállaló 2025. augusztus 1-től augusztus 29-ig táppénzben részesült, és az orvos 2025. augusztus 30-tól (szombattól) keresőképesnek minősítette? A dolgozó havibéres, teljes munkaidős, 5/2 munkarendben dolgozik.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben munkaviszonyban álló dolgozóról van szó, aki augusztus 1-től 29-ig táppénzben részesült. Így augusztus havi munkabére 0 forint.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében azonban a munkaviszonyban álló dolgozó járulékalapja havonta legalább a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 21.
Kapcsolódó címke:

Egészségügyi szolgálati jogviszony szolgálati járandóság mellett

Kérdés: Valóban elveszítheti a szolgálati járandóságra való jogosultságát az a személy, aki jelenleg az ellátás mellett napi 4 órás munkaviszonyban dolgozik egy egészségügyi intézményben, és ősztől lehetősége lenne teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésére?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 83/C. §-ának (1) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén

Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogviszonyok – többek között a klasszikus munkaviszony – esetén a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azzal, hogy amennyiben– a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Önellenőrzés nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás után

Kérdés: Milyen lehetősége van a jogosultsági idő megszerzésére, illetve a nyugdíjalap növelésére annak az 1965-ben született nőnek, aki 2015-től egy kft. ügyvezetői teendőit heti egyórás munkaviszony keretében látja el, emellett mezőgazdasági őstermelőként a minimálbér alapulvételével fizette meg a járulékokat, adategyeztetési eljárása során azonban kiderült, hogy a munkaviszonyában fennálló biztosítására tekintettel az őstermelőként szerzett szolgálati ideje törlésre kerül, a járulékot pedig öt évre visszamenőleg visszaigényelheti? Az érintett a közeljövőben igénybe szerette volna venni a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel járó kedvezményes nyugdíjat. A munkaviszonyban a munkabér 2020. július 1. előtt a minimálbér munkaidőnek megfelelő arányos összegében, ettől az időponttól pedig a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegben került meghatározásra. Önellenőrizhetőek ebben az esetben a kft. ’08-as bevallásai a Tbj-tv. 78. §-ában foglaltak szerint az elévülési határidők figyelmen kívül hagyásával?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak szerint egyidejűleg többes jogviszonyban álló – részmunkaidős munkaviszonyban álló dolgozóról és mellette mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató – személyről van szó.Csakhogy mind a régi, mind pedig a 2020-tól hatályos Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Alapbérbe épített pótlékok

Kérdés: Megállapítható a havi minimálbérnek megfelelő összegben a 4 havi munkaidőkeretben, napi 12 órás hosszabb teljes munkaidőben, készenléti jellegű munkakörben dolgozó munkavállalók havi alapbére abban az esetben, ha ez az összeg már tartalmazza az alapbérbe beépített pótlékokat is? Abban az esetben, ha az érintett munkavállalók órabéresek, akkor ugyanúgy a minimumórabér vonatkozik rájuk, és azt kell 12-vel szorozni, vagy adható a minimum napibér? A munkavállalók beosztás szerint 12 vagy 24 órát dolgoznak.
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Az Mt. 145. §-a alapján a felek bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. E rendelkezés az Mt. 140–142. §-okra utal vissza, amelyek a vasárnapi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
39