Megszűnő társas vállalkozás tagjainak jogviszonya

Kérdés: Ki lehet jelenteni egy társas vállalkozás tagjait abban az esetben, ha máshol nincs semmilyen jogviszonyuk, a céget viszont végelszámolással meg kívánják szüntetni? Ha igen, akkor milyen időponttól, tekintettel arra, hogy a cég csak akkor szűnhet meg, ha nincsenek tartozásai?
Részlet a válaszából: […] Természetesen, a tagok megszüntethetik a személyes közreműködést, tehát „ki lehet jelenteni” őket. A végelszámoló társadalombiztosítási jogállása ugyanakkor megegyezik az ügyvezető társadalombiztosítási jogállásával. Tehát, ha valamelyik tag lesz a végelszámoló,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Társas vállalkozás GYOD mellett

Kérdés: Vonatkozik a társas vállalkozók járulékfizetésének azon előírása, amely szerint a társadalombiztosítási járulék alapja legalább a minimálbér, egy egyszemélyes kft. társas vállalkozói jogviszonyban álló tagjára, aki a tartósan beteg gyermeke ápolására tekintettel gyermekek otthongondozási díjában részesül? Fizetheti a járulékot a vállalkozó a minimálbér 50 százaléka után, tekintettel arra, hogy szülőként nem jogosult a gyermekek otthongondozási díjára, ha keresőtevékenységet folytat, és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja?
Részlet a válaszából: […] A GYOD-ban részesülő társas vállalkozó a Tbj-tv. 39. §-a (3) bekezdésének b) pontja értelmében, abban az esetben mentesül a havi minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, amennyiben a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja. Tehát, ha munkát végez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.

Osztalékelőleg nem válik osztalékká

Kérdés:

Átminősül tagi jövedelemmé egy kft. tulajdonosa által korábban felvett osztalékelőleg, abban az esetben, ha a beszámoló elfogadását követően kiderült, hogy a cégnek nincs lehetősége osztalékot fizetni, viszont a tulajdonos nem szeretné a kapott előleg összegét visszafizetni? Helyesen gondolja a cég könyvelője, hogy ilyen esetben a kifizetett összeg bruttósítása után meg kell a cégnek fizetnie a szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni és meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a személyi jövedelemadót? A társadalombiztosítási járulék összegét ebben az esetben vissza kell követelni a magánszemélytől?

Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:186. §-a szerint osztalékelőleg két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban a taggyűlés határozata alapján akkor fizethető, ha a közbenső mérleg alapján a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel, a kifizetés nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 2.

Nyugdíjkorhatárt betöltött, korhatár előtti ellátásban részesülő társas vállalkozás

Kérdés: Fennáll a Szocho-tv. 5. §-ának (1a) bekezdése szerinti szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy nyugdíjkorhatárt betöltött, ám nyugdíj helyett korhatár előtti ellátást választó, özvegyi nyugdíjban részesülő társas vállalkozó után is?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 5. §-ának (1) bekezdése értelmében nem keletkezik az 1. § (1)–(3) bekezdései szerint adófizetési kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében – többek között– a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.

Osztalék szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Köteles Magyarországon szociális hozzájárulási adót fizetni egy magyar illetőségű társas vállalkozás tagja a cégből kivett osztalék után abban az esetben, ha a biztosítási jogviszonya Ausztriában van?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése értelmében szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell adót fizetni.Tehát, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimális járulékot és szociális hozzájárulási adót egy társas vállalkozónak abban az esetben, ha egy másik gazdasági társaságban már biztosított társas vállalkozó, és ebben a jogviszonyában minden hónapban megfizeti legalább a minimálbér után az adókat és a járulékot? Ebben a másik gazdasági társaságban mint társas vállalkozó rendelkezik heti 40 órás biztosítási jogviszonnyal, és a minimálbérnél nagyobb összeg után fizeti a járulékokat.
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel összefüggésben először is érdemes tisztázni az egyes biztosítási jogviszonyok jellemzőit.Jelen esetben egy olyan személy jogviszonyait, illetve járulékfizetési kötelezettségeit kell meghatároznunk, aki két gazdasági társaságban is tulajdonos.Azt egészen biztosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 7.

Járulékfizetés többes jogviszonyban

Kérdés:

Hol kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot a biztosítási jogviszony létrejöttének érdekében annak a személynek, aki két kft. ügyvezető tulajdonosa, és emellett egy sportszövetségben is dolgozik, ahonnan ekhósan veszi ki a jövedelmét? A cégekből semmilyen jövedelmet nem vesz ki az érintett. Elegendő ebben az esetben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetése?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett természetes személy a saját társaságaiban ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést, ezért a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja szerint mindkét kft.-ben társas vállalkozónak minősül.A biztosítás mindkét társas vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 8.

Heti 40 órás közszolgálati jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó

Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy kft. társas vállalkozóként közreműködő tagja abban az esetben, ha egy kormányhivatalnál létesített közszolgálati jogviszonyt, heti 40 órás munkaidőben, de nem 1101-es kóddal (munkaviszonyban álló dolgozóként), hanem 1103-as (közszolgálati, állami szolgálati) jogviszonykóddal került bejelentésre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett társas egyéni vállalkozó a Tbj-tv. 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján – heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel (a kérdésben említett kormányzati szolgálati viszony is e körbe tartozik külön jogviszonykódja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Többes jogviszonyú vállalkozó minimumközterhe

Kérdés: Mentesül továbbra is a minimumközteher megfizetése alól egy egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. ügyvezetőjeként társas vállalkozónak minősül, és ebben a jogviszonyában fizette meg a minimumjárulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót, 2024. március 1-jétől azonban a társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel GYED-ben részesül? Az érintett egyéni vállalkozóként kivétet nem realizál, viszont most a GYED miatt okafogyottá vált az a nyilatkozata, amely szerint társas vállalkozóként teljesíti a minimális közteherfizetési kötelezettségét.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 40. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében mentesül az egyéni és társas vállalkozó a havi minimumjárulék és minimum szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól – többek között –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Önkormányzati képviselő társas vállalkozása

Kérdés: Kötelezett járulékfizetésre a társas vállalkozásában egy minimálbérnél magasabb díjazással rendelkező nem nyugdíjas önkormányzati képviselő, aki a cégben díjazásban nem részesül, az ügyvezetői teendőket ingyenesen látja el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett tulajdonos ügyvezetői státuszára tekintettel társas vállalkozónak minősül a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja értelmében.Ez alapján a társas vállalkozásában is kiterjed rá a biztosítás.A biztosított társas vállalkozó után a társaságnak –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.
1
2
3
39