Táppénz két párhuzamos munkaviszonyban

Kérdés: Jogosult táppénzre kizárólag az egyik munkaviszonyában az a munkavállaló, aki két különböző munkáltatónál dolgozik? Az egyik cégnél napi négy órában fizikai munkát végez, a másiknál ugyancsak napi négy órában, otthonról lát el adminisztrációs feladatokat. Egy műtét után a fizikai munkáját átmenetileg nem tudja elvégezni, az otthoni munkáját azonban folytatná. Hogyan kell ilyen esetben igazolni és elbírálni a keresőképtelenséget, és befolyásolja-e a táppénzre való jogosultságát, hogy a másik munkaviszonyában továbbra is dolgozik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló jogosult lehet táppénzre a fizikai munkával járó munkaviszonyában úgy, hogy közben a másik munkáltatónál továbbra is ellátja az adminisztrációs feladatait. Ennek feltétele, hogy az orvos a két munkakör ismeretében a fizikai munkára keresőképtelennek, az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 20.

Egyszemélyes kft. ügyvezetője

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. tagja jelenleg ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. A társaság a következő hónapban nyitja meg az üzletét, ahol az ügyvezető tulajdonos egyelőre egyedül fog dolgozni, jelenlegi főállású munkaviszonyát pedig megszünteti. Milyen jogviszonyban láthatja el ezt követően az ügyvezetést és az üzletben végzett személyes munkát, és az egyes megoldások milyen járulékfizetési kötelezettséggel járnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kft. tulajdonosa jelenleg megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést, ami alapján a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontjában foglaltak szerint társas vállalkozónak minősül, ugyanakkor a kérdésben említett főállású munkaviszonyára tekintettel (feltéve, hogy abban a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 6.

Többes jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó státuszának változása

Kérdés:

Egy társas vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, amelyben 2025-ben fizetés nélküli szabadságon volt. Január 31-éig GYED-ben részesült, ezt követően pedig GYES-t kapott. A közelmúltban megállapították, hogy a munkáltató a GYED-et jogalap nélkül állapította meg, mert a munkavállaló csak GYES-re lett volna jogosult. A magánszemély tájékoztatása szerint a felvett GYED-et nem kell visszafizetnie. Befolyásolja a társas vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét a GYED-re való jogosultság utólagos megszűnése? Szükséges-e emiatt önellenőrzéssel módosítani a társas vállalkozás 2025. évi járulékbevallásait?

Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben olyan társas vállalkozóról van szó, aki heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy nem terhelte a minimumjárulék-fizetési kötelezettség, járulékalapja a tagi jövedelem.A szülési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 22.

Minimumjárulék fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője ügyvezetői feladatait díjazás nélkül, megbízási jogviszonyban látja el. Emellett egy másik munkáltatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, azonban ebben a jogviszonyában hathetes fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Társas vállalkozói jogviszony keletkezik ebben az esetben a 31. naptól, illetve fennáll a társas vállalkozóra vonatkozó minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt? Ha igen, milyen járulékalap után kell azt teljesíteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben vélhetően tulajdonos ügyvezetőről van szó, aki e státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül. Ugyanakkor heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel a kft.-ben mentesül a minimumadó- és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Magánállatorvos többes biztosításban

Kérdés: Egy szolgáltató állatorvosi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó egy zrt.-nél választott tisztségviselőként látja el feladatait, amelyért tiszteletdíjban részesül. A tiszteletdíj összege eléri a biztosítási kötelezettség megállapításához szükséges összeghatárt. Mentesül ebben az esetben egyéni vállalkozóként a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól? Amennyiben nem, milyen jogviszonykóddal kell a biztosítási jogviszonyt bejelenteni, és szükséges-e ehhez a részére tiszteletdíjat fizető társaságtól igazolást beszerezni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A fent említett választott tisztségviselői jogviszony a magánállatorvosként fizetendő járulékfizetési kötelezettségére nincs hatással.Az egyéni vállalkozó (társadalombiztosítási szempontból e körbe tartozik a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Kifizetőhely tájékoztatása GYED-jogosultságról többes jogviszony esetén

Kérdés: Köteles leadni a kormányhivataltól kapott GYED-határozat másolatát a társadalombiztosítási kifizetőhely részére a munkavállaló abban az esetben, ha az ellátás iránti kérelme továbbításra került az egyidejűleg fennálló további jogviszonyokra tekintettel? Előírja bármelyik törvény, hogy a dolgozónak tájékoztatnia kell a munkáltatóját, illetve a kifizetőhelyet a GYED folyósításának időtartamáról? Az érintett munkavállaló az ellátás folyósításának első napjától munkavégzést folytat, amit a ’08-as bevallásban a kifizetőhely megjelöl.
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállalónak (biztosítottnak) a GYED iránti igényét a munkáltatójánál kell bejelentenie. Mivel egy-idejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van, ezért az ellátást nem a kifizetőhely állapítja meg és folyósítja, hanem az egészségbiztosító. A kifizetőhelynek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Keresőképtelenség több jogviszony esetén

Kérdés: A biztosítottnak két jogviszonya van, egy 40 órás munkaviszony és egy tagi jogviszony. A munkaviszonyban kimerítette a táppénzjogosultságát, mivel fizetés nélküli szabadság miatt megszakadt a folyamatos biztosítása. A tagi jogviszonyban nem igényelt táppénzt, soha nem is volt táppénzen. A keresőképtelenség továbbra is fennáll. Amennyiben a tagi jogviszonyban keresőképtelen állományba veszi az orvos a biztosítottat, hány naptári napra lesz táppénzjogosultsága és miért? Hogyan alakul a táppénzelőzmény, ha a keresőképtelenség a tagi jogviszonyban a munkaviszony megszűnése után keletkezik? A munkáltató közös megegyezéssel meg akarja szüntetni a munkaviszonyt, tekintve, hogy nem lehet tudni, mikor lesz keresőképes a munkavállaló.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés megválaszolásához elsősorban azt kell egyértelművé tenni, hogy egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonyról van-e szó. A leírtak alapján a munkaviszony egyértelműen biztosításra kötelezett jogviszony. A Tbj-tv. 4. §-ának 21. pontjában foglaltak alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 7.

GYED egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján

Kérdés: Hogyan tudja megállapítani a GYED összegét a kifizetőhely abban az esetben, ha tudomása van arról, hogy a munkavállaló egy másik munkáltatónál is dolgozik, és ott is igényelt GYED-et, az ellátás összegéről azonban nincs tudomása, és a biztosított nem is hajlandó megadni ezt az adatot? Bekérhető az információ a kormányhivataltól?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Eb-tv. 42/D. §-ának (9) bekezdése értelmében, ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani. Az ellátás összege egybeszámítás esetén sem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyéni vállalkozónak személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót és társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A kérdés tulajdonképpen az, hogy mikor, milyen alap figyelembevételével és milyen összeget.Nézzük sorban a közterheket.Az Szja-tv. 29. §-a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 14.

Egyéni vállalkozó minimumjárulékai

Kérdés:

Módosulnak a vállalkozói személyi jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó minimumjárulék-fizetése megállapításának szabályai a bevallás gyakoriságának a változása miatt, tehát a továbbiakban vonatkozik rá is az átalányadózó egyéni vállalkozókat érintő halmozás?

Részlet az állásfoglalásából: […] Olvasónk vélhetően arra a jogszabályi változásra gondol, miszerint 2026-tól valamennyi egyéni vállalkozó (tehát függetlenül attól, hogy átalányadózó vagy vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik) a társadalombiztosítási járulékot az Art.-ban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 10.
1
2
3
…
39