tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott tagdíj tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Magán-nyugdíjpénztári tagdíjak bevallása, befizetése

Kérdés: Milyen módon változott meg 2007-től a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás és -befizetés rendszere?
Részlet a válaszból: […]és Ellenőrzési Értesítőben tette közzé, továbbá azok megtalálhatók az APEH honlapján is, a Számlaszámok címszó alatt. Továbbra is a pénztárak feladata marad azonban a bevallási és befizetési adatok egyeztetését követően a befizetett összegek jóváírása a tagok egyéni számláján. Fontos átmeneti rendelkezése az új törvénynek, hogy a 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az ezen időpontot megelőző időszakra vonatkozó magán-nyugdíjpénztári tagdíj megfizetésére, a bevallás pótlására, a bevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésére, valamint a tagdíjbevallás ellenőrzésére és a tagdíjtartozás végrehajtására irányuló adóhatósági megkeresésekre. A tagdíjak bevallása 2007-ben - első ízben a január havi tagdíjak esetében - az alábbiak szerint történik: A Tbj-tv. 50. §-ának rendelkezései szerint a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott, elszámolt), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a tagdíjat megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot, tagdíjat levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot (tagdíjat) az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak. Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot és a tagdíjat az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be, illetőleg fizeti meg az állami adóhatóságnak. Az evás egyéni vállalkozó a járulékot (tagdíjat) az Eva-tv.-ben meghatározottak szerint fizeti meg és vallja be. Az a természetes személy, aki valamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez [Tbj-tv. 5. § (3) bekezdése szerint biztosított], a járulékalapot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. február 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1669

2. találat: Munkáltató által fizetett önkéntes egészségpénztári tagdíj

Kérdés: Egy kft. kizárólag az ügyvezetőre fizet önkéntes egészségpénztári tagdíjat havi 150 ezer forint összegben. Adóköteles-e ez az összeg annak ellenére, hogy a többi alkalmazott részére nem hozzáférhető?
Részlet a válaszból: […]adómentesség feltétele, hogy a munkáltató a pénztárral az Öpt. 12. § alapján szerződést kössön, és ez alapján a munkavállalóinak a tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben átvállalja. A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban áll. A munkáltatói hozzájárulásnak minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos öszszegűnek vagy a munkabér azonos százalékának kell lennie, melyet a munkáltatónak az alkalmazott által választott pénztártól függetlenül egységesen kell megállapítania. Az Öpt. szabályozásából következően, ha a munkáltató alkalmazottainak egy részét kizárja az önkéntes pénztári hozzájárulásból, akkor a juttatásban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1254

3. találat: Külföldi állampolgárságú magán-nyugdíjpénztári tag tagdíjának visszafizetése

Kérdés: Visszakaphatja-e valamilyen módon a befizetett tagdíjat egy osztrák-magyar kft. olasz állampolgárságú alkalmazottja, aki 2004 májusában - élve a jogszabályi változás adta lehetőséggel - magán-nyugdíjpénztári tagságot létesített, családi körülményei változása miatt viszont meg kell szüntetnie magyarországi jogviszonyát, és vissza kell térnie hazájába?
Részlet a válaszból: […]magán-nyugdíjpénztári tagságát írásban tett belépési nyilatkozattal kezdeményezheti. A magán-nyugdíjpénztári rendszerből történő kilépés lehetőségei viszont nem változtak a jelezett időponttól, azaz nyugdíjazás előtt nincs rá mód. A teljesség kedvéért: 2005. július 1-jétől a 2005. évi XXVI. törvény módosító rendelkezései értelmében megnyílik ugyan a kilépés lehetősége, de ez csak a harmadik ország (tehát nem EGT-tagállam, illetve nem olyan állam, mellyel Magyarországnak szociálpolitikai megállapodása van) állampolgárait, illetve a hontalanokat illeti meg. Ők viszont nemcsak hogy kiléphetnek, hanem az egyéni számlán felhalmozott összeget - bármely országban működő - időskori megélhetést szolgáló megtakarítási formába átutaltathatják, melyről a pénztár részére a biztosítási jogviszony megszűnését követő 90 napon belül írásban kell nyilatkozniuk. (Amennyiben a pénztártag biztosítási jogviszonya 2005. július 1-jét megelőzően szűnt meg, nyilatkozattételre 2005. szeptember 30-áig van lehetősége.) A nyilatkozatban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1078

4. találat: Ügyvédi iroda tagjának önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíja

Kérdés: Fizethet-e az ügyvédi iroda a tagja részére önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíjat adó- és járulékmentesen, ha a tag nem áll munkaviszonyban, és a foglalkoztatási hozzájárulás nem éri el a minimálbért?
Részlet a válaszból: […]befizetés esetén szintén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó összeg, együttes befizetés esetén legfeljebb a minimálbér 130 százalékát (68 900 forint) meg nem haladó részére alkalmazható. Ha a munkáltató az adó- és járulékmentes részt meghaladóan fizet az önkéntes pénztárakba munkáltatói hozzájárulást, a juttatásban részesülő magánszemély szerez munkaviszonyból származó jövedelmet. A Tao-tv. 3. számú mellékletének B) 3. pontja alapján a munkáltatói hozzájárulás költségként elszámolható. Ha a magánszemély a kifizetőjével nem áll munkaviszonyban, akkor az öngondoskodását támogatói adomány formájában támogathatja a kifizető. A támogatói adományból a magánszemély számláján jóváírt összeg az Szja-tv. 28. § (1) bekezdése szerint a magánszemély egyéb jövedelme. Ugyanakkor az egyéb jövedelem címén megszerzett támogatói adomány alapja az önkéntes pénztári adókedvezménynek. Az Szja-tv. 35. § (2) bekezdése alapján külön az önkéntes nyugdíjpénztári és külön az önkéntes egészségpénztári és önsegélyező pénztári saját befizetés és az egyéni számlán jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összeg együttes értékének 30 százaléka csökkenti az adót, de legfeljebb adóévenként 100 ezer forint, illetve annál a magánszemélynél, aki 2020. január 1. előtt tölti be a jogszabályok alapján reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt, 130 ezer forint. Az önkéntes pénztári kedvezmények együttes összege nem lehet több 120 ezer forintnál, 2020. január 1. előtt nyugdíjba vonulók esetén 150 ezer forintnál. Támogatói adomány esetén a társaság a Tao-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 514

5. találat: Magán-nyugdíjpénztári tagdíj utólagos bevallása

Kérdés: Mi a teendő, ha a dolgozó a munkaviszony létesítésekor úgy nyilatkozott, hogy nem tagja magánnyugdíjpénztárnak (irataiból is ez derül ki), azonban több év után kiderül, hogy mégis rendelkezik ilyen tagsággal?
Részlet a válaszból: […]magánnyugdíjpénztár számára utólagosan közölni kell. Ez pótbevallás keretében történhet meg, amelynek benyújtásával egyidejűleg az elmaradt tagdíjak befizetése iránt is intézkedni kell. Emellett a vonatkozó időszak nyugdíjjárulék-bevallását is - melyet a foglalkoztató az adóhatóság felé teljesített - korrigálni kell. A tévesen nyugdíjjárulékként bevallott - tagdíjjal
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 480

6. találat: Magán-nyugdíjpénztári tagdíj visszaigénylése

Kérdés: 2002. évben a dolgozó megfizette főállásában a 2 százalék nyugdíjjárulékot és a 6 százalék tagdíjat a felső határig. Volt egy megbízásos jogviszonya is, ahol a járulékot szintén levonták, ez azonban már többletlevonás. A 2 százalék többletet érvényesítheti adóbevallásában. A 6 százalék nyugdíjjárulékot a főállású munkáltatójának kell visszafizetnie, vagy a pénztártól kérje vissza?
Részlet a válaszból: […]vissza. Tagdíj esetében tehát a többlet csak a foglalkoztatón keresztül számolható el, függetlenül a nyugdíjjárulék rész visszaigénylésének a mikéntjétől. Többes jogviszonyról lévén szó, az elszámolás azt a foglalkoztatót terheli a Tbj-tv. szerint, ahol a biztosított jogviszonya a naptári évben továbbra is fennáll. Amennyiben az egyidejűleg fennálló jogviszonyok azonos időben szűnnek meg, vagy év végén mindkettő fennáll, akkor az elszámolási és visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem Jelen esetben, az igazolások benyújtása után a főfoglalkozású munkáltatónak 15 napon belül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 195
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíj közterhei

Kérdés: Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót és a munkavállalót a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett tagdíj összege után?
Részlet a válaszból: […]járulékmentes, amely havonta nem haladja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegét, amely jelenleg 50 000 forint. Havonta fizetett tagdíjnak minősül az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint tagdíjként jóváírt összeg is: "ha a munkáltató a hozzájárulást több hónapra előre egy összegben utalja át, akkor havonta fizetett munkáltatói hozzájárulásnak az a havi összeg minősül, amelyet a pénztári alapokban a munkáltató rendelkezése alapján az átutalást követően dátum szerint az egyes hónapokban tagdíjként ír jóvá a pénztár." A járulékfizetési mentességet természetesen kizárólag a biztosítási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén lehet alkalmazni. Több munkáltató esetén munkáltatónak az Eho-tv. szerint a magánszemély után fizetendő tételes egészségügyi hozzájárulásra sorrendben kötelezett munkáltató minősül, akkor is, ha egyébként a törvényben említett időszakban azt nem kell megfizetnie. A biztosított adójának figyelembevételénél az összevont adóalap adóját csökkenti az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár(ak)ba a) az adóévben a magánszemély tag által befizetett összeg, és/vagy b) a magánszemély tag egyéni számláján - az általa befizetett összegből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. február 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 123