Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]vállalkozónak minősül. Amennyiben valaki egyidejűleg több társaságban társas vállalkozó, valamennyi jogviszonyában kiterjed rá e jogcímen a biztosítás, ám a havi minimális járulékfizetési kötelezettség csak egy társaságban terheli, míg a többiben a kötelezettségek alapja a tényleges tagi jövedelem. Jelen esetben
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha a személyes közreműködése alapján társas vállalkozónak minősül.Az általános szabályok szerint a 883/20047EK rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak. Az a személy, aki különböző tagállamokban szokásosan munkavállalóként és önálló vállalkozóként végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben a tevékenységet munkavállalóként végzi.A két vagy több tagállamban szokásosan önálló vállalkozóként tevékenykedő személy a következők hatálya alá tartozik:a) a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai, ha tevékenységének jelentős részét abban a tagállamban végzi; vagyb) annak a tagállamnak a jogszabályai, amelyben a személy tevékenységeinek központi érdekeltsége található, ha nem azon tagállamoknak az egyikében rendelkezik lakóhellyel, amelyben a tevékenység jelentős részét végzi.Amennyiben tehát a kisvállalati adó hatálya alá tartozó magyar vállalkozás ügyvezetője az EGT tagállamaiban vagy Svájcban munkaviszony keretében vállalt munkát, akkor ott válik biztosítottá, és Magyarországon minimumjárulék-fizetési kötelezettség nem terheli.Amennyiben a külföldi jogviszony önálló vállalkozásnak minősül, akkor a fentebb leírtak határozzák meg a biztosítási kötelezettséget.Az ügyvezetőnek természetesen be kell szereznie egy igazolást (A1-es nyomtatvány) választása szerint a lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkáltatójának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervtől, amellyel igazolja az unióban fennálló biztosítási jogviszonyát, és egyben azt is, hogy ez alapján Magyarországon nem keletkezik biztosítási kötelezettsége.Nem szabad megfeledkezni a 883/2004/EK rendelet 13. cikkének (5) bekezdéséről sem, amelynek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]összefüggésben semmilyen fizetési kötelezettség sem keletkezik.Ellenben, ha tulajdonos tagról van szó, akkor az ügyvezetői státuszára tekintettel (a Tbj-tv. 4. § 21.5. alpontja alapján) az érintett társas vállalkozónak minősül, és havi minimálisadó- és -járulékfizetési kötelezettség terheli a Szocho-tv. 8. §-ának (1) bekezdésében, illetve a Tbj-tv. 39. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint. E kötelezettségek azonban már július 1-jét megelőzően is fennálltak, az új Tbj-tv. ugyanis e tekintetben nem tartalmaz a korábbiaktól eltérő előírásokat.Ugyanakkor munkaviszonyában szeptember 1-jétől - a korábbiaktól[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]-járulékfizetési kötelezettség terheli.Ez azt jelenti, hogy a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér (2020-ban 161 000 forint), míg a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, illetve az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást legalább a minimálbér 112,5 százaléka alapulvételével minden hónapban meg kell fizetni utána.Biztosított társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel viszont kisadózóként nem minősül főállásúnak a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) alpontja értelmében, tehát csak havi 25 ezer forintos tételes adó fizetésére kötelezett.Abban az esetben, ha a munkaviszonyban látná el az említett tag az ügyvezetői[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]minimálbér 112,5 százaléka után megfizetve a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót - tesz eleget a társadalombiztosítási kötelezettségeinek.A kft.-ben pedig - ügyvezetői jogállására tekintettel a Tbj-tv. 4. §-a 21. pontjának 5. alpontja értelmében - társas vállalkozónak minősül. E jogviszony alapján azonban minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség nem terheli, hiszen az erre vonatkozó kötelezettségét egyéni vállalkozóként teljesíti, tehát a kft.-ben csak akkor állna fenn vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettség, ha az ügyvezetésért díjazásban részesülne, aminek alapja az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ügyvezetői státuszára tekintettel társas vállalkozónak (nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak) minősülő tagról van szó, aki után a társaságnak meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, illetve esetleges tagi jövedelmét 10 százalékos nyugdíjjárulék terheli.Ugyanakkor e kötelezettség ez év június 30-ával megszűnik, hiszen a július 1-jén hatályba lépő új Tbj-tv. már mentesíti a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozókat az említett járulékok alól is.Ha a társaság a jelzett időpontig sem szeretné[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mégpedig biztosított társas vállalkozónak, hiszen nem nyugdíjas. Ezért ha nem diák, nincs heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszonya, illetve másik olyan egyéni vagy társas vállalkozása, ahol minimális adó- és járulékfizetési kötelezettséget teljesít, ezt a betéti társaságnak kell teljesíteni vele kapcsolatban. E kötelezettséget a kisadózói jogviszonya - a Tbj-tv., illetve a Szocho-tv. erre vonatkozó rendelkezése hiányában - semmilyen formában nem érinti.Ellenben kisadózóként - a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) alpontja értelmében - biztosított társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel - nem főállásúnak minősül, és csak havi 25 ezer forintos kata terheli.A jogszerű állapot helyreállítása érdekében tehát mindkét vállalkozásban önellenőrzést kell tartani: az ügyvezető után a társas vállalkozásban meg kell[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]természetes személy tagját, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, illetve kiegészítő tevékenységű, mert immár saját jogú nyugdíjas.A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, azzal, hogy ezt egyidejűleg fennálló jogviszonyok esetén csak egy - választása szerinti - társaságban kell megfizetni.Hogy melyikben, azt a jogszabály (Tbj-tv. 38. §-a) az érintett személy döntésére bízza.Az egészségügyi szolgáltatási járulékon túl (amely tehát a társaság terhe), a társas vállalkozónak a személyes közreműködésére tekintettel kapott jövedelme után 10 százalékos nyugdíjjárulékot is kell fizetnie, amelynek alapulvételével megilleti őt a Tny-tv. 22/A. §-a szerinti 0,5 százalékos nyugdíjnövelés.Összefoglalva tehát, a kérdésben említett tulajdonos ügyvezetői jogviszonyai alapján valamennyi társaságban kiegészítő tevékenységet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megfizetni, ha részére járulékalapot képező jövedelem kerül kifizetésre. Tehát díjazás hiányában egyéni járulékfizetési kötelezettség sehol nem merül fel [Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése]. (Munkaviszony mellett tevékenykedő társas vállalkozónak munkaerő-piaci járulékot akkor sem kell fizetnie, ha díjazásban részesül.) Hasonló a helyzet a szociális hozzájárulási adó tekintetében is, mivel az egy­idejűleg heti 40 órás munkaviszony mellett tagként végzett vezető tisztségviselői tevékenység esetén csak akkor kell szociális hozzájárulási adót fizetni, ha ténylegesen jövedelem kerül kifizetésre. Ennek az a feltétele, hogy a társaság(ok) részére az ügyvezető nyilatkozatot tesz a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya fennállásáról, illetőleg az azzal kapcsolatos változásról. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a természetes személy természetes személyazonosító adatait, valamint adóazonosító jelét, ennek hiányában a személyazonosító okmánya típusának megjelölését és számát, valamint lakcímét. A szükséges nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiány és jogkövetkezményei megtérítését az adott társaság a nyilatkozatot elmulasztó ügyvezetőtől igényelheti. Ha a nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiányt a társaságtól nem lehet behajtani, az adóhiány és jogkövetkezményei megfizetésére az állami adóhatóság a nyilatkozatot elmulasztó természetes személyt határozattal kötelezheti [2011. évi CLVI. tv. 457. § (1) és (5) bekezdései, 458. § (5) és (7) bekezdései]. Összegezve a leírtakat, az érintett személy után abban a társaságban, ahol az ügyvezetést munkaviszony keretében látja el, a munkabére alapulvételével a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jövedelem alapulvételével, ennek hiányában a nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot pedig havonta legalább a minimálbér másfélszerese után köteles megfizetni [Tbj-tv. 27. § (2) bekezdése]. A társaság az ügyvezető tagja után havonta legalább a minimálbér 112,5 százalékának megfelelő összeg alapulvételével köteles a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót megfizetni [2011. évi CLVI. tv. 457. § (1) bekezdése]. Minderre azért van szükség, mert az egyidejűleg több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban álló társas vállalkozót mind a Tbj-tv., mind a 2011. évi CLVI. tv. csak abban az esetben mentesíti a fentiekben körülírt adó- és járulékfizetési kötelezettségek alól, amennyiben a társas vállalkozói[…] részlet vége a válaszból.