Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozónak személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót és társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A kérdés tulajdonképpen az, hogy mikor, milyen alap figyelembevételével és milyen összeget.Nézzük sorban a közterheket.Az Szja-tv. 29. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Részmunkaidőre járó munkabér közterhe

Kérdés: Adott egy munkavállaló, aki „A” foglalkoztatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll havi 400.000 forintos munkabérrel. Ugyanez a munkavállaló munkaviszonyt létesített „B” cégnél is heti 4 órára, havi 40 ezer forintért. A „B” cég könyvelője azt a tájékoztatást adta, hogy a szociális hozzájárulási adót, valamint a társadalombiztosítási járulékot a minimálbér 30 százaléka (2026-ban 96.840 forint) után kell megfizetnie, illetve levonnia a munkavállalótól. Valóban igaz ez?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében, a munkaviszonyban (és a tartós megbízási jogviszonyban) álló személy esetében a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százalékának az alapulvételével meg kell fizetni.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 27.

Tartós megbízási jogviszony III.

Kérdés:

Hogyan alakul a közteher-, illetve a nettó kifizetés tartós megbízási jogviszonyban, havi 100.000 forintos megbízási díj és 10 százalékos költséghányad esetén?

Részlet a válaszából: […] A teljesség kedvéért előbb lássuk, hogy miként alakulnának a kötelezettségek nem tartós megbízás esetén.Megbízási díj összege: 100.000 forint.Ebből származó, járulékalapot képező (adóelőleg--alap számításánál figyelembe veendő) jövedelem: 100.000×90% = 90.000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 13.
Kapcsolódó címke:

Kivaalap megállapítása

Kérdés: A tényleges járulékalap vagy a minimálbér 112,5 százaléka lesz a kisvállalati adó alapja abban az esetben, ha egy cég tulajdonosa heti 5 órás munkaviszonyban, havi 30 ezer forintért látja el az ügyvezetői teendőket?
Részlet a válaszából: […] A Kiva-tv. 20. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a kisvállalati adó alapját növelni kell a személyi jellegű kifizetésekkel.Ugyanezen szakasz (2) bekezdése alapján e szabály alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.
Kapcsolódó címkék:  

Kilépő munkavállaló járulékminimuma

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a munkaviszonyban állóknál a havi 48 300 forintos minimumjárulék alsó határt abban az esetben, amikor a munkavállaló részére a felmentési időre előre kifizetik a munkabérét? Például ha a munkaviszony 2020. december 31-én szűnik meg, de a munkáltató 2020. október 5-én kifizette a november és december havi felmentési időre járó juttatást.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 70. §-a értelmében a munkáltató, amennyiben a munkavállaló munkaviszonyát felmondással szünteti meg, köteles a munkavállalót a felmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni. A felmentési idő számításánál a töredéknapot a munkavállaló javára egész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Ekhós munkavállaló minimumjáruléka

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimálbér harminc százaléka utáni járulékokat annak a munkaviszonyban álló munkavállalónak, aki az ekho szerinti adózásról nyilatkozott, és egy másik foglalkoztatónál állandó megbízási jogviszonyában biztosítottként a minimálbért jelentősen meghaladó jövedelem után megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve a foglalkoztatója is meg-fizeti a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] 2020 szeptemberétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ), azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] 2020. szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
Részlet a válaszából: […] A biztosított, többes jogviszonyban nem álló átalányadózó egyéni vállalkozó a 2011. évi CLVI. tv. 456. §-ának (1) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 29. §-ának (3) bekezdése értelmében havonta az átalányadó alapja, de legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Részmunkaidős munkavállaló szolgálati ideje

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi bevallásban annak a részmunkaidős munkavállalónak az arányos szolgálati idejét, aki október hónapban 5 napot dolgozott, 5 nap betegszabadságon volt, és 21 napra táppénzben részesült, bérként pedig 28 ezer forintot kapott?
Részlet a válaszából: […] A '08-as bevallás (1408M-08-as lapjának) 542. sora kéri a munkavállaló arányos szolgálati idejének naptári napjai számát. Ennek kapcsán célszerű röviden az arányos szolgálati időre vonatkozó szabályokkal foglalkoznunk, elő­rebocsátva, hogy – noha az említett rovatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Horvát állampolgárságú ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen biztosítási és járulékfizetési kötelezettség vonatkozik egy Magyarországon bejegyzett egyszemélyes kft. horvát állampolgárságú tulajdonos ügyvezetőjére, aki a társaság bevételszerző tevékenységében nem működik közre, magyar lakcímmel nem rendelkezik, és Horvátországban, illetve máshol semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Noha Horvátországgal van Magyarországnak szociális biztonságról szóló egyezménye (2005. évi CXXV. tv.), de ennek alkalmazására jelen esetben nincs szükség, hiszen az említett személy kizárólag magyarországi jogviszonnyal rendelkezik.Egyszemélyes kft. tulajdonos tagja, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.
1
2
3
4