tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

30 találat a megadott társas vállalkozó tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Kft. tagjainak jogviszonya
Kérdés: Be kell jelenteni "35"-ös kódon többes jogviszonyú társas vállalkozóként egy kft. vezető tisztségviselő tagját, aki heti 10 órás munkaszerződés alapján látja el ezt a tevékenységet, és mellette egy kisadózó betéti társaság főállásúként bejelentett tagja? Hogyan kell eljárni a cég másik két vezető tisztségviselő tagja esetében, akik személyesen semmilyen módon nem vesznek részt a társaság vezetésében, jövedelmet nem kapnak, és akik közül az egyik nappali tagozatos egyetemista, a másik pedig főállású kisadózó egy bt.-ben?
Részlet a válaszból: […]szociális hozzájárulási adót csak abban az esetben kell fizetni, ha a társaságtól ténylegesen járulékalapot képező jövedelmet szerez [Tbj-tv. 31. § (4) bekezdésének b) pontja]. Ezért a kérdésben szereplő, jövedelemben nem részesülő egyetemista ügyvezető után a társaságnál adó- és járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik. Tekintve, hogy ettől még biztosítási kötelezettség alá esik, őt be kell jelenteni a 13T1041 jelű nyomtatványon nappali tagozaton tanulmányokat folytató társas vállalkozóként (37. kód).A kft. ügyvezető tagját - ha az ügyvezetést nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében látja el, illetve a személyes közreműködésére tekintettel már eleve nem minősül társas vállalkozónak - a Tbj-tv. 4. §-ának d/5) pontja értelmében társas vállalkozónak kell tekinteni. Abban az esetben, ha a főállású kisadózóként bejelentett egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, nem alkalmazhatók rá a Tbj-tv.-nek a "többes jogviszonyban" álló társas vállalkozóra, egyéni vállalkozóra vonatkozó 31. § (5) és (6) bekezdései. A kisadózóként bejelentett személyek biztosítotti jogállásáról ugyanis a Kata-tv. rendelkezik, a kisadózó vállalkozások és a kisadózók - e minőségükben - nem tartoznak a Tbj-tv. hatálya alá. A Tbj-tv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapján arra a Tbj-tv. hatálya alá tartozó társas vállalkozóra, aki ezzel egy­idejűleg kisadózónak is minősül, a Tbj-tv. "többes jogviszonyú" vállalkozókra vonatkozó szabályait lehetne alkalmazni. Mindez azt jelenti, hogy az a kisadózó magánszemély, aki egyidejűleg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3993
2. találat: Evás bt. beltagjának járulékai
Kérdés: Hogyan alakul a bevételi nyilvántartást vezető evás bt. beltagjának járulékfizetési kötelezettsége a társaságban, ha a mellette fennálló 36 órás munkaviszonyában megfizeti a járulékokat?
Részlet a válaszból: […]szociálishozzájárulásiadó-, illetve járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell megállapítani. A heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó esetében a szociális hozzájárulási adó, illetve az egyéni járulékok alapja a személyes közreműködésére tekintettel kapott, az Szja-tv. szerint adóelőleg alapszámításánál figyelembe veendő tényleges jövedelem. Amennyiben a társas vállalkozó ilyen jövedelemben nem részesül - ami egy evás vállalkozó esetében teljesen életszerű -, akkor vele kapcsolatban szociálishozzájárulásiadó-,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3944
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
3. találat: Főfoglalkozású társas vállalkozó szakképzési hozzájárulása
Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnie annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki nem vesz fel jövedelmet, de megfizeti a kötelezően előírt közterheket?
Részlet a válaszból: […]hozzájárulási adó alapjának a fogalmát a törvény az értelmező rendelkezései között [3. § b) pont] határozza meg. E meghatározás egyértelműen utal a 2011. évi CLVI. tv. 457. §-ának (1) bekezdésére, amely az egyéni és társas vállalkozó minimális szociális hozzájárulási adójának alapját határozza meg. Ennek megfelelően a szakképzési hozzájárulást havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3671
4. találat: Főfoglalkozású társas vállalkozó munkaviszonya
Kérdés: Be kell-e jelenteni a 12T1041 számú nyomtatványon a jogviszonyváltozást abban az esetben, ha egy főfoglalkozású társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszonyt létesít a társaságával? A tagsági jogviszony továbbra is megmarad, de többes jogviszonyúként más lesz a járulékfizetés.
Részlet a válaszból: […]fenntartásának elvileg nincs akadálya, de különösebben nem célszerű. Az egyszerűbb megoldás az lenne, ha az érintett tagsági jogviszonyában látná el mindkét tevékenységet vagy - ami még jobb - a munkaviszonya keretében. Ebben az esetben, amennyiben szükséges - tehát ha a tagsági jogviszonya munkaviszonnyá alakul -, csak módosítani kell a bejelentést. Abban az esetben viszont, ha a már meglévő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. február 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3631
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5. találat: Társas vállalkozás tagjainak személyes közreműködése
Kérdés: Társas vállalkozás tagja esetében mit jelent a személyes közreműködés? Mi tekinthető személyes közreműködésnek, és melyek azok a tevékenységek, amelyek nem tekinthetők annak? Személyes közreműködésnek tekinthető-e az, hogy az ügyvezető folyamatosan próbál a cégnek munkát szerezni, de sikertelenül?
Részlet a válaszból: […]természetes személy tagja többféle döntést is hozhat: dönthet úgy, hogy egyáltalán nem működik közre a társaság tevékenységében, vagy úgy, hogy valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban végez munkát (munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban), vagy határozhat úgy, hogy tagsági jogviszonya keretében, azaz társas vállalkozóként dolgozik. Elfordulhat tehát, hogy egy betéti társaságnak vagy korlátolt felelősségű társaságnak egyetlen személyesen közreműködő tagja sincs, amiből viszont az következik, hogy a társaság nem működik, illetve a tevékenységi körnek megfelelő tevékenységet alkalmazottak (vagy alkalmazottként a tagok) folytatják. (Nem minden társas vállalkozás esetében van ez így, mert például az ügyvédi iroda tagja minden esetben társas vállalkozónak tekintendő tagsági jogviszonya alapján. De a gazdasági társaságokra ez a szabály vonatkozik.) Tehát azt kell tisztáznunk, hogy a tulajdonos tagról mikor állíthatjuk, hogy személyesen közreműködik, azaz társas vállalkozó. A "legbiztosabb jel", ha ezt a kötelezettséget a társasági szerződés előírja a számára. Ebben az esetben minden vitán felül társas vállalkozó. Szintén bizonyosan megállapítható a személyes közreműködés, ha a tagnak erre vonatkozóan a társasággal megállapodása van, vagy taggyűlési jegyzőkönyv rendelkezik róla. Ugyancsak társas vállalkozóról beszélünk, amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3500
6. találat: Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának jogviszonya
Kérdés: Kötelező-e a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján bejelenteni egy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, aki ellátja az ügyvezetői és az egyéb feladatokat is, de egy másik cégnél van egy heti 20 órás munkaviszonya, ahol a munkabére a garantált bérminimum többszöröse? Elegendő-e napi 4 órára, a minimálbér fele alapján bejelenteni, és beszámít-e ebben az esetben a plusz napi 4 óra a szolgálati idejébe? Hogyan számít be a szolgálati időbe a másik cégnél fennálló heti 20 órás munkaviszony, ha nincs másik bejelentett jogviszony?
Részlet a válaszból: […]fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. Ez azt jelenti, hogy a kérdésbeli társas vállalkozó esetében nincs lehetőség a minimálbérnél alacsonyabb összegű járulékalapot figyelembe venni, tekintve hogy munkaviszonyában csak heti 20 órát dolgozik. Hozzátesszük, hogy mindez csak akkor érvényes, ha a szóban forgó tag valóban társas vállalkozóként végez munkát a társaságban. Ugyanis a társaság tevékenységi körébe tartozó egyéb feladatokat a tag elvégezheti munkaviszonyban is, feltéve hogy erről a társaság tagjaival külön megállapodik, vagy egyszemélyes kft., kkt., illetve bt. üzletvezetésre egyedül jogosult tagja esetében erről a társasági szerződés rendelkezik, és ez alapján a társaság és a tag között munkaszerződés megkötésére kerül sor. A Gt. 22. § (2) bekezdése pedig az ügyvezetésre vonatkozóan kifejezetten úgy rendelkezik, hogy azt kizárólag a Ptk. szerinti megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el a tag. A munkaszerződés megköthető akár heti 20 órára is, amennyiben ez az idő elegendő a feladatok elvégzésére. Ekkor nincs akadálya annak, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum heti 20 órára arányosított összegét állapítsák meg a felek munkabérként, és ez az összeg szolgálhat járulékalapul is. A szolgálati idő számításánál a Tny-tv. 39. § (1) bekezdése értelmében arányosításnak akkor van helye, ha a biztosított nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával, tehát a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ez alól csak azok képeznek kivételt, akik az Mt. szerinti teljes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3499
7. találat: Egyetemi hallgató társas vállalkozó
Kérdés: Jogosult-e egészségügyi szolgáltatásra az a társas vállalkozó, aki egyetemi hallgatóként folytatja tevékenységét, de szünetelteti tanulmányait? Hogyan alakul a társas vállalkozásában a járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszból: […]kötelezettsége a társaságban. A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdés b) pontja értelmében ha a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, járulékait a tényleges jövedelme alapján kell megfizetnie, tehát nem terheli a minimálbér alapulvételével történő járulékfizetési kötelezettség. A kérdés, hogy a tanulmányok szüneteltetése alatt "folytat"-e tanulmányokat. Nyilvánvalóan nem, amit a 2002/113. számú adózási kérdésben is megerősít az adóhatóság.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3488
8. találat: Társas vállalkozó minimum-járulékalapja
Kérdés: Mi a lényege a Tbj-tv. R. 6. § módosításának? Korábban is és most is, vagy a tárgyév első napjától, vagy a tevékenység év közben történő megkezdése esetén ennek napjától a tárgyhónap utolsó napjáig kell vizsgálni, hogy a járulékalap eléri-e a Tbj-tv. szerinti minimálbér összegét. Helyes-e az alábbi számítás, ha januárban 0 forint, februárban 600 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban és májusban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint összegű kivét esetén a járulékalap január hóban 94 000 forint, februárban 600 000 forint-94 000 forint = 506 000 forint, márciusban 0 forint, április és május hónapban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint?
Részlet a válaszból: […]határ). A törvény végrehajtási rendelete (6. §) kisegítő szabályként fogalmazza meg a járulékfizetési alsó határ összegét el nem érő átlagos havi jövedelem esetén követendő eljárást, mely szerint ekkor a járulékalapot ki kell egészíteni egy olyan összeggel, amellyel a járulékalap havi átlagos összege eléri a minimálbér összegét. A Tbj-tv.-ből és végrehajtási rendeletéből kitűnik, hogy egyrészt a járulékot a ténylegesen kifizetett (juttatott) jövedelem után kell fizetni, másrészt hogy ettől csak akkor kell eltérni, ha a tárgyévi halmozott járulékalap havi átlagos összege a tárgyhavi tényleges jövedelemmel együtt sem éri el a minimálbér összegét. Ez utóbbi esetben kell a tárgyhavi járulékalapot kiegészíteni addig, hogy a járulékalap havi átlagos összege elérje a minimálbér összegét. Véleményünk szerint a számítás során a törvényt helytelenül értelmezték, mivel ha valóban nem kellene beszámítani a korábbi járulékalapokat a jövedelem/kivét kifizetése hónapjának járulékalapjába, akkor az a helyzet áll(hat)na elő, hogy az egyéni és társas vállalkozók után a tárgyévben részükre ténylegesen kifizetett (elszámolt) jövedelemnél/kivétnél magasabb összeg után kellene járulékot fizetni, akkor is, ha egyébként ezek havi átlagos összege a minimálbért meghaladja. Márpedig ez ellentétes a Tbj-tv. hivatkozott paragrafusaival, mivel az ott leírtak értelmében egy vállalkozó tárgyévi összes járulékalapjának vagy a tárgyévi ténylegesen felvett (elszámolt) összes jövedelmével vagy a minimálbér 12-szeres összegével kell egyezőséget mutatnia. Az alábbi táblázatban elkészítettük a kérdésben említett jövedelmek figyelembevételével az adott időszak - általunk helyesnek tartott - járulékelszámolását. 2011. év Tagi jövedelem/ Vállalkozói kivét Halmozott tagi jövedelem/[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3342
9. találat: 20 órás munkaviszonyban álló orvos társas vállalkozása
Kérdés: Milyen járulékokat, illetve ehót kell megfizetni az után a kft.-ügyvezető után, aki személyesen is részt vesz a társaság tevékenységében, de jövedelmet nem vesz fel? A vállalkozó orvosként dolgozik heti 20 órás munkaviszonyban, de az ügyeletekkel és egyéb túlórákkal munkaviszonyban eltöltött ideje a heti 36 órát mindig meghaladja.
Részlet a válaszból: […]ha ez tagsági jogviszony alapján történik - az érintett orvos társas vállalkozónak minősül. A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó pedig biztosított, akit tagi jövedelem híján is terhel a minimális járulékfizetési kötelezettség (havi 131 ezer forint vagy a minimálbér alapján), ha másutt nem rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással. A heti 36 órás foglalkoztatás tényét nem munkaszerződéssel, hanem munkáltatói igazolással kell bizonyítani. Amennyiben tehát a munkáltató igazolja (és ezt - figyelembe véve az ügyeleteket és túlórákat - megteheti), hogy a munkavállaló foglalkoztatása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1992
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszból: […]meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg [Tbj-tv. 27. § (1) bekezdés]. A minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a társas vállalkozásra, amely a társas vállalkozó utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti (például ekho: egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás) [Tbj-tv. 27. § (4) bekezdés]. A kérdéses esetben azonban nincs járulékalapot képező jövedelem! Ez több okból előfordulhat: például a tag nem vesz fel jövedelmet, mert annak nincs meg a fedezete (bevétel hiánya), vagy a nyereséget a tagok visszaforgatják a cégbe, a tag jövedelemhez más legális úton jut (például osztalékot vesz fel). A jogszabály azonban nem különböztet, és nem is különböztethet a felhozott okok szerint. A Tbj-tv. alapvető szabálya, hogy járulékot a járulékalapot képező jövedelem után kell (lehet) fizetni. A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése ez alól kivételt tesz: a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább 131 ezer forint összegű minimum-járulékalap után kell megfizetni. Ha azonban a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum-járulékalap összegét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Lehet tehát járulékot fizetni elvileg a járulékalapot képező jövedelem hiányában is (nincs olyan összevont adóalapba tartozó, önálló vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelem, amit az adóelőleg számításánál figyelembe lehetne venni), de ez legfeljebb a minimálbér összegéig terjedhet. Ez a helyzet kétségtelenül okozhat jogértelmezési problémákat, járulékalapot képező jövedelem nincs, de járulékot akkor is a minimálbér után kell fizetni, ha a járulékalapot képező igazi jövedelem ezt az összeget sem éri el. Emiatt vetődik fel az a kérdés is, hogy ugyan az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti havi, elektronikus adó- és járulékbevallásban milyen tényleges - a 131 000 forintos összegnél kisebb - járulékalapot képező jövedelmet is kell feltüntetni? Egy havi 80 000 forintos (személyes közreműködés ellenében kifizetett) díjazás nem vet fel problémát, ha a bevallásban ez az összeg szerepel, nyilván ez után kell járulékot fizetni (bár kevesebb, mint 131 000 forint, de több, mint a minimálbér). Ha azonban a járulékalapot képező jövedelem kevesebb, mint a 65 500 forintos minimálbér, akkor sincs mód például a bevallás "járulékalap" rovatában feltüntetni 50 000 forintot, mert a "járulék alapja" itt legalább a 65 500 forint összegű minimálbér lehet. Ugyanez a helyzet 0 forint esetében is. Az pedig egy jogi nonszensz lenne, ha 65 500 forint összegnél kisebb (ideértve a nullát is) jövedelem esetén nem lehetne "elkerülni" a minimum-járulékalap (131 000 forint) utáni járulékfizetést, de egy 65 501 forintos összeggel már igen. Álláspontunk szerint adott esetben a Tbj-tv. "ha azonban a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum-járulékalap összegét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg" szövegrészének értelmezése során nem a havi elektronikus adó- és járulékbevallás társadalombiztosítási járulék alapja, összege rovatra [31. § (2) bekezdés 6. pont], hanem a megállapított adóelőleg és a ténylegesen levont adóelőleg alapjára, összegére vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. augusztus 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1876
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést