tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott táppénz-hozzájárulás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Táppénz-hozzájárulás veszélyeztetett várandósság esetén

Kérdés: Kell táppénz-hozzájárulást fizetni abban az esetben, ha egy várandós kismama veszélyeztetett állapotára tekintettel keresőképtelen állományba kerül? A kérdés azért merült fel, mert a betegszabadságot nem kellett fizetni az érintett munkavállaló részére, tekintettel arra, hogy a várandósság nem betegség.
Részlet a válaszból: […]után a foglalkoztatónak a táppénz-hozzájárulást meg kell fizetnie, ami egy 6-8 hónapos távollét esetén bizony jelentős összeg.A Tbj-tv. 25. §-ának (5) bekezdése értelmében a foglalkoztató a 6. § szerint biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg.Az Eb-tv. 44. szakasza határozza meg, hogy kit kell keresőképtelennek tekinteni. E felsorolásból témánk szempontjából az első két pontot kell megemlítenünk, miszerint keresőképtelen, aki- betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, vagy- aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult.A második pont azokra a személyekre vonatkozik, akik nem jogosultak CSED-re (nyilvánvalóan előzetes biztosítási idő hiányában), és emiatt a szülési szabadság tartamának megfelelő időszakra táppénzt igényelnek. A 102/1995. Korm. rendelet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6870

2. találat: Táppénz-hozzájárulás

Kérdés: Meg kell fizetnie a táppénz-hozzájárulást annak az egyéni vállalkozónak, aki szünetelteti tevékenységét, ugyanakkor egyetlen alkalmazottja jelenleg várandós, és a szüneteltetést megelőző napon betegszabadságát követően táppénzre vált jogosulttá?
Részlet a válaszból: […]táppénz-hozzájárulás megfizetése - teljesítése alól.Ugyanakkor a kérdésben utalás történik arra, hogy a keresőképtelen állományban lévő alkalmazott várandós kismama. Ha az orvos a keresőképtelenséget veszélyeztetett várandósság miatt (9-es kód) állapítja meg, akkor ezzel összefüggésben a foglalkoztatónak nem kellene táppénz-hozzájárulást fizetnie, hiszen azt csak a betegség
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6766
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Táppénz egyharmada veszélyeztetett terhesség esetén

Kérdés: Meg kell fizetnie a táppénz egyharmadát a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállaló veszélyeztetett terhesség miatt részesül az ellátásban?
Részlet a válaszból: […]tartamára évente tizenöt munkanap betegszabadság jár. A törvény rendelkezik arról is, hogy mely keresőképtelenségek időtartamára nem jár betegszabadság, mint például a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. Ez azt jelenti, hogy a veszélyeztetett terhes munkavállalónak már a keresőképtelenség első napjától - ha a jogosultsági feltételek fennállnak - táppénz jár, és nem a munkáltató által finanszírozott betegszabadság.A Tbj-tv. 19. §-ának (5) bekezdése értelmében, a foglalkoztató az 5. §-ban említett biztosított betegsége miatti keresőképtelenség, valamint a kórházi (klinikai) ápolás időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén köteles megfizetni.Nem vitás, hogy a terhesség nem betegség. Azonban ha a terhesség ideje alatt a kismama egészségi állapotában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5438

4. találat: Veszélyeztetett terhesség miatti táppénz egyharmada

Kérdés:

Igaz-e, hogy a "9" kóddal veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénze alapján a munkáltatónak nem kell megfizetnie az egyharmados hozzájárulást? Több előadáson is elhangzott már ez az információ, a Tbj-tv. 19. § (5) bekezdésében foglaltak azonban nem utalnak erre.

Részlet a válaszból: […]társadalombiztosítással foglalkozó szakembereket. Vajon betegség-e a terhes állapot? A kérdés természetesen költői, hiszen a válasz magától értetődik. A terhesség nem betegség, hanem áldott állapot, amit bizonyára a jogalkotó sem véletlenül különített el az egyéb keresőképtelenséget okozó betegségektől. A Tbj-tv. 19. §-ának (5) bekezdése a táppénz-hozzájárulás megfizetését a biztosított betegsége miatti keresőképtelenség idejére folyósított ellátás alapján írja elő, ebből következik, hogy a veszélyeztetett terhes állapot miatti keresőképtelenség okán folyósított táppénz után ilyen hozzájárulást fizetni nem kell. Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 210. számában - 2011.12.20.) Észrevétel: Tisztelt Főszerkesztő Asszony! A Társadalombiztosítási Levelek 206. számában (2011. október 25.) téves, szakmai megalapozottságot nélkülöző tájékoztatást adott közre a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség idejére folyósított táppénz esetén fizetendő táppénz-hozzájárulásról. A Társadalombiztosítási Levelek 3530. számú kérdése így szól: „Igaz-e, hogy a "9" kóddal veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénze alapján a munkáltatónak nem kell megfizetnie az egyharmados hozzájárulást? Több előadáson is elhangzott már ez az információ, a Tbj-tv. 19. § (5) bekezdésében foglaltak azonban nem utalnak erre.” A lapban közölt válaszuk kifogásolható része: „Véleményünk szerint a veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénzének egyharmadát valóban nem kell megfizetnie a munkáltatónak…” „A kormányrendelet módosítása azonban egy másik kérdést, illetve gondolatot is felvet, amely már régóta foglalkoztatja a társadalombiztosítással foglalkozó szakembereket. Vajon betegség-e a terhes állapot? A kérdés természetesen költői, hiszen a válasz magától értetődik. A terhesség nem betegség, hanem áldott állapot, amit bizonyára a jogalkotó sem véletlenül különített el az egyéb keresőképtelenséget okozó betegségektől. A Tbj-tv. 19. §-ának (5) bekezdése a táppénz-hozzájárulás megfizetését a biztosított betegsége miatti keresőképtelenség idejére folyósított ellátás alapján írja elő, ebből következik, hogy a veszélyeztetett terhes állapot miatti keresőképtelenség okán folyósított táppénz után ilyen hozzájárulást fizetni nem kell.” Ezzel szemben a hivatalos jogszabály által alátámasztott álláspont a következő, mely az OEP hivatalos honlapján közlésre került: „Tájékoztató munkáltatók részére a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség idejére folyósított táppénz esetén fizetendő táppénz-hozzájárulásról: A "9"-es keresőképtelenségi kód (veszélyeztetett terhesség) esetén alkalmazandó munkáltató által fizetendő táppénz-hozzájárulással kapcsolatosan az alábbi szakmai tájékoztatást adom: Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXI. törvény 2011. május 1-jétől hatályos 4. § (1) bekezdése módosította a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 137. § (1) bekezdését, mely szerint a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget, valamint a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő terhesség miatti ke­resőképtelenséget - naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Ez azt jelenti, hogy 2011. április 30-át követően bekövetkező keresőképtelenségek esetében a veszélyeztetett terhes munkavállalónak már a keresőképtelenség első napjától - amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak - táppénz jár, és nem a munkáltató által finanszírozott betegszabadság. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §-a értelmében keresőképtelen a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni; b) aki terhessége, illetve szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult; c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja; d) e) a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli; f) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül; g) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. Felmerül valóban a kérdés, hogy a terhesség betegség-e. Véleményünk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3530

5. találat: Táppénz-hozzájárulás terhesség miatti keresőképtelenség esetén

Kérdés: Betegségnek számít-e, és meg kell-e fizetni a táppénz-hozzájárulást a terhesség miatti keresőképtelenség esetére járó táppénz után?
Részlet a válaszból: […]idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja. Keresőképtelen az is, aki betegségének megállapítása vagy gyógykezelés miatt részesül fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban. Keresőképtelennek kell tekinteni azt a személyt, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt nem tud megjelenni, és a munkahelyén, illetve más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. Mikor tekinthető tehát betegsége miatt keresőképtelennek a dolgozó, és mikor kap a betegsége miatti keresőképtelenség okán táppénzt? A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján az orvos a keresőképtelenség okát az orvosi igazoláson az alábbi számokkal köteles jelölni: - üzemi baleset: 1 - foglalkozási megbetegedés: 2 - közúti baleset: 3 - egyéb baleset: 4 - beteg gyermek ápolása: 5 - terhesség-szülés miatti keresőképtelenség: 6 - közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés: 7 - egyéb keresőképtelenség illetőleg veszélyeztetett terhesség: 8 Az Eb-tv. előbb idézett előírása értelmében a terhességre tekintettel akkor kaphat táppénzt a munkavállaló,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2814

6. találat: START-kártyával foglalkoztatott munkavállaló táppénz-hozzájárulása

Kérdés: Jár-e valamilyen kedvezmény a táppénz-hozzájárulás összegére abban az esetben, ha egy néhány fős kisvállalkozás által START-kártyával alkalmazott pályakezdő munkavállaló keresőképtelenné válik, és gyógyulása előreláthatólag hosszabb időt fog igénybe venni? A táppénz-hozzájárulás összege kétszerese a cég által kedvezményesen fizetendő járulékoknak.
Részlet a válaszból: […]természetesen érvényesíthet a betegszabadságra járó távolléti díj esetében is. Az ezt követően járó táppénz után fizetendő egyharmados táppénz vonatkozásában viszont semmiféle könnyítésre sem jogosult a foglalkoztató. Ezt ugyanúgy le kell rónia, mint ha nem pályakezdőről lenne szó. Ráadásul az Eb-tv. 46. § (3) bekezdés értelmében folyamatos biztosítási idejének tartamától függetlenül 1 évig jár annak a táppénz, aki iskolai tanulmányai[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1451

7. találat: Táppénz egyharmada megbízásos jogviszonyban lévő foglalkoztatott után

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a foglalkoztatónak a táppénz egyharmadát a folyamatos megbízási jogviszonyban lévő dolgozója után abban az esetben, ha a táppénz alapját képező kimagaslóan magas jövedelmét nem ettől a cégtől kapta?
Részlet a válaszból: […]megállapított táppénz egyharmadát kell megtéríteni, adott esetben akár egy éven keresztül. A Tbj-tv. 18. § (4) bekezdése, illetve 19. § (5) bekezdése szerint a táppénz-hozzájárulás a foglalkoztatót terheli. Ezért nem kell a passzív, tehát a biztosítási jogviszony megszűnését követően kifizetett táppénz esetében hozzájárulást fizetni. A Ptk. 481. § a) pontja értelmében a megbízás teljesítése nélkül is megszűnik, ha valamelyik fél a szerződést felmondja, vagy d) pontja alapján, ha a megbízás tárgytalanná vált. A 483. § (1) bekezdése szerint a megbízó a szerződést bármikor azonnali hatállyal felmondhatja, köteles azonban helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért. Folyamatos megbízás esetén a felek a felmondási jog bizonyos korlátozásában is megállapodhatnak. A megbízottat tehát nem illeti meg az a munkajogi védelem, mint a munkaviszonyban álló dolgozót, tehát a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1128
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Táppénz-hozzájárulás fizetése kft.-tag keresőképtelensége esetén

Kérdés: Kell-e táppénz-hozzájárulást fizetnie a kft.-nek abban az esetben, ha tagsági jogviszonya alapján biztosított ügyvezetője keresőképtelenné válik?
Részlet a válaszból: […]időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg. A foglalkoztatók körét a törvény egy részletes felsorolás formájában rögzíti: Foglalkoztatónak minősül: bármely jogi és természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó, társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás, a munkanélküli-ellátásban részesülő biztosítottnak minősülő személy - ideértve a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben részesülőt is - esetén a munkanélküli ellátást folyósító szerv, a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv, a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága - ideértve a Magyar Államkincstár Fővárosi Igazgatóságát is - számfejtési körébe a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. november 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 848
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Munkáltatói teendők üzemi baleset esetén

Kérdés: Mik a munkáltató teendői üzemi baleset esetén, illetve kell-e táppénz-hozzájárulást fizetnie a baleseti táppénz után?
Részlet a válaszból: […]szemtanúk, a sérült munkatársa, a sérült közvetlen vezetője. A munkabaleset kivizsgálása során meg kell állapítani: a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, a munka tárgya (anyaga) biztonságtechnikai állapotát, ennek keretében a munkavédelmi minőségre, üzembe helyezésre, műszaki felülvizsgálatra, technológiára, kezelésre, karbantartásra vonatkozó előírások meglétét, megfelelőségét, érvényesülését, előre nem látható esemény (pl. üzemzavar, műszaki hiba) fellépését; az egyéni és kollektív védőeszközök, a sérült öltözete, védőberendezések, jelzőberendezések, védőburkolatok meglétét, megfelelőségét, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülését; a környezeti tényezőket, ezek jelenlétét, mértékét, hatását (szükség esetén műszeres méréssel): 1. mechanikai tényezők, 2. kémiai tényezők (ezen belül: gázok, gőzök, por), 3. elektromos tényezők, 4. zaj és rezgés, 5. sugárzás (ezen belül: világítási tényezők), 6. meteorológiai tényezők, 7. klímatényezők, 8. hőmérséklet hatásai, 9. élőlény hatásai, 10. egyéb ártalmas és/vagy veszélyes hatások; a munkaszervezés, a belső ellenőrzés, irányítás rendszerét, a munkavégzés ütemét, a munkatér nagyságát, munkakörnyezetben az ergonómia érvényesülését, utasítást, jelzést, figyelmeztetést adó táblák, feliratok létét, minőségét, figyelemelterelő jelenségek, tevékenységek jelenlétét, az üzemi rend és tisztaság, az anyagtárolás, szállítás, közlekedés szabályainak érvényesülését, a munkáltatás egyéb körülményeit; a balesetet szenvedett munkavállaló (balesetet okozó személy) és társainak a baleset bekövetkezése előtti feladatát, szándékát és cselekedeteit, a környezeti tényezők baleset előtti állapotát; az érintett termelőberendezésekre, munkaeszközökre, munkafolyamatra, sérülti (okozói) és társi cselekedetre vonatkozó előírások érvényesülését, az előírástól való eltérés mértékét; a balesetet kiváltó okot, okokat, az eddig felsorolt minden tényező hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával; hogyan lett volna elkerülhető a munkabaleset; az összes lehetséges javító intézkedést, és ezek függvényében azt, hogy mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében. A munkabaleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak megállapítására és a megállapított összefüggések, körülmények tényszerű alátámasztására. A vizsgálat dokumentációját a munkabaleseti nyilvántartásban szereplő sorszámmal kell ellátni. Ezt a sorszámot a munkabaleseti jegyzőkönyvön is fel kell tüntetni. A súlyos munkabalesetet (ide nem értve a bányászati munkabalesetet) a munkáltatónak - telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen - azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének. A bányászati munkabalesetet a Bt.-ben és végrehajtási jogszabályaiban előírtak szerint kell bejelenteni. A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket a "munkabaleseti jegyzőkönyv"-ben kell rögzíteni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Amennyiben a balesetben többen sérültek meg, a jegyzőkönyvet mindenkiről külön-külön ki kell állítani. A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának; a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség, illetve a Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban: MBH) baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének; külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. november 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 422
Kapcsolódó tárgyszavak: ,