12 találat a megadott többes jogviszonyú egyéni vállalkozó tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]pénzbeli ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.A kérdésben lévő személy egyidejűleg két biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, így természetesen meg kell vizsgálni azt is, hogy a munkaviszony mellett az egyéni vállalkozói jogviszonya alapján is megilleti-e őt a táppénz. Ennek elsődleges feltétele, hogy az orvos a vállalkozói jogviszonya vonatkozásában is megállapítsa a keresőképtelenségét.Amennyiben ez megtörténik, akkor egyéni vállalkozóként is benyújthatja a táppénzre vonatkozó kérelmét. Ennek alapja - feltételezve, hogy egyéni vállalkozóként legalább 180 napnyi folyamatos biztosítással rendelkezik - a szerződés szerinti munkabére lesz, ami az egyéni vállalkozó esetében az Eb-tv. 5/C. § (1) bekezdése b) pontjának bc) alpontja értelmében a minimálbér összegét jelenti.Az Eb-tv. 48. §-ának (3) bekezdése értelmében, amennyiben a biztosított a (2) bekezdés szerinti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napnyi - a 48/A. § (2) bekezdése szerinti - folyamatos biztosítási[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkaviszony nem befolyásolja a kisadózói jogviszonyt, hiszen a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának a) alpontja értelmében legalább heti 36 órás munkaviszony szükséges ahhoz, hogy valaki nem főállású kisadózónak minősüljön.Ugyanakkor a kft. vonatkozásában nem esik szó az ügyvezetői teendőkről. Amennyiben ezt az érintett szintén az említett néhány órás munkaviszonya keretében látja el (vagy erre más személyt alkalmaz), akkor ez alapján továbbra is főállású kisadózó marad.Abban az esetben viszont, ha az ügyvezetést megbízási jogviszony keretében végzi, akkor[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]egy jogviszonyban kell megfizetni.Főszabály szerint, ha az egyéni vállalkozó egy­idejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell lerónia azzal, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána.Jelen esetben is nyilván így történt, hiszen a kérdésben említésre került, hogy a bt. fizeti meg utána a járulékokat.Ezen túlmenően a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozót tényleges tagi jövedelme, illetve vállalkozói kivétje után 10 százalékos nyugdíjjárulék is terheli. Tekintve, hogy az eva esetében a kivét fogalma lényegében értelmezhetetlen (de[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jelentett.Csakhogy az említett törvény előírása ez év március 1-jétől nem hatályos, és - külön előírás híján - az egyéni és társas vállalkozók táppénzének a megállapításakor is az általános szabályokat kell alkalmazni, azaz ezúttal az Eb-tv. 48. §-ának (3) bekezdésének előírásai szerint kell eljárnunk.E jogszabályi hely szerint, ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban nem rendelkezik sem 180, sem 120 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napnyi - a 48/A. § (2) bekezdése szerinti - folyamatos biztosítási jogviszonya, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.Jelen esetben erről van szó, azaz a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem. Ez pedig az egyéni és társas vállalkozó esetében az Eb-tv. 5/C. §-a (1) bekezdésének[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egy­idejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munka­időt össze kell számítani.Ezzel analóg módon szabályozza a 2011. évi CLVI. tv. a szociális hozzájárulási adó fizetését. A törvény 458. §-ának (5) bekezdése alapján a nem evaalany egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni. Az idézett szabályokból látható, hogy a heti[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka után megfizeti a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, és a minimálbér után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot.Az érintett egyéni vállalkozóként pedig a 2011. évi CLVI. tv. 456. §-ának (4) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 3. §-ának (6) bekezdése alapján az evaalap 4 százaléka után fizeti meg a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, és a minimálbér után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot.Ezzel szemben, ha az említett nyilatkozatot mellőzi, tehát az egyéni vállalkozásában tesz eleget a havi minimális kötelezettségének, akkor társas vállalkozóként csak a tényleges tagi jövedelme után terhelik az előzőek szerinti[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vállalkozónak, és utána - ennek megfelelően - semmilyen járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik.Természetesen azonnal megváltozik az érintett tag jogviszonya, amennyiben a társaságban tagként közreműködik, vagy tagsági jogviszonyára tekintettel szja-köteles jövedelmet kap. Ebben az esetben ugyanis társas vállalkozónak minősül, és havonta meg kell fizetnie a társaságnak a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér 112,5 százaléka után a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munka­erő-piaci járulékot, illetve a minimálbér után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. E kötelezettségét nem befolyásolja a havi 50 ezer forintos kata egyéni vállalkozóként történő megfizetése, ahogy a kata mértékét sem érinti a társas vállalkozóként történő minimális járulékfizetés.Ha[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapulvételével köteles járulék (27 + 10 + 7,5) fizetésére, de élve a Tbj-tv. 29/A. § (3) bekezdésében foglalt jogával, egyoldalú nyilatkozattal vállalta, hogy ennél magasabb összeg után fizeti meg a már említett járulékokat. A heti 36 órát elérő foglalkoztatással azonban kikerül a Tbj-tv. 29/A. §-a hatálya alól, és a járulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 31. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell teljesítenie, azaz: az evaalap[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adott válasszal. Véleményem szerint ebben az esetben nem passzív jogon, és nem csak 30 napig jogosult táppénzre az érintett. Az egyéni vállalkozó a vállalkozóvá válásától kezdve biztosított, a biztosítási jogviszonya akkor is fennáll, ha a legalább heti 36 órás munkaviszonya alatt nem fizet (vagy csak 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítást, ha van kivétje, vagy egyáltalán semmilyet, ha nincs) járulékot. Emiatt ha a munkaviszony megszűnését követő napon lesz keresőképtelen, akkor az nem a biztosítási jogviszonya megszűnése utáni keresőképtelenségnek minősül, hogy a passzív táppénz szabályait kellene rá alkalmazni, hanem az egyéni vállalkozói státusszal megalapozott biztosításnak a tartama alatt lett keresőképtelen, és az általános szabályok szerint jogosult táppénzre. Az Eb-tv. 43. § (3) bekezdése kifejezetten rendezi ezt a helyzetet, amikor kimondja, hogy „Ha a biztosított táppénzre jogosultsága a megszűnt biztosítása és a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló vagy a keresőképtelenség bekövetkezését követően létrejött biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak a fennálló, vagy a keresőképtelenség bekövetkezését követően létrejött biztosítása alapján jogosult. Egyidejűleg fennálló több jogviszonyból származó jogosultságra a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.” A szerző válaszol: Köszönjük szépen az észrevételt. Az említett kérdésben felvetett problémát járulékfizetési szempontból közelítettük meg, így nem mentünk bele a táppénzzel kapcsolatos variációkba. A lényeg (és ez volt a Kérdező gondja), ha passzív táppénzben részesül, akkor nem kell egyéni vállalkozóként minimumjárulékot fizetnie. Nyilvánvalóan van olyan variáció, amikor passzív táppénzben részesülhet. Ha munkaviszonyában keresőképtelenné válik, és közben megszűnik a munkaviszonya (pl. lejár a határozott idejű jogviszonya), keresőképtelensége alapján további 30 napra megilleti a passzív táppénz. Ennek nem mond ellent az Eb-tv. 43. § (3) bekezdése. Az említett jogszabály valóban azt mondja[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. (2) A nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokban és a 26. § (1) bekezdésében említett ellátások után együttesen legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni." Az idézett szabály a nyugdíjjárulék-fizetési felső határral kapcsolatosan a jövedelmek összeszámításáról rendelkezik, de a figyelmes olvasó láthatja, hogy kizárólag az egyidejűleg több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban állók jövedelmének, illetőleg nyugdíjjárulékának összevonását rendeli el. Márpedig ez nem vonatkozik a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók járulékfizetésére, mivel a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó jogviszonya nem minősül biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonynak. Álláspontunk szerint ezért az ebből származó jövedelmet a járulékfizetési felső határ számítása, illetőleg a nyugdíjjárulék megállapítása szempontjából a további, biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszonyból származó jövedelemtől elkülönítetten[…] részlet vége a válaszból.