56 talált állásfoglalás a több munkáltató kifejezésre

Kérdés: Jogosult táppénzre kizárólag az egyik munkaviszonyában az a munkavállaló, aki két különböző munkáltatónál dolgozik? Az egyik cégnél napi négy órában fizikai munkát végez, a másiknál ugyancsak napi négy órában, otthonról lát el adminisztrációs feladatokat. Egy műtét után a fizikai munkáját átmenetileg nem tudja elvégezni, az otthoni munkáját azonban folytatná. Hogyan kell ilyen esetben igazolni és elbírálni a keresőképtelenséget, és befolyásolja-e a táppénzre való jogosultságát, hogy a másik munkaviszonyában továbbra is dolgozik?

Kérdés:

Hogyan kell eljárni annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, akinek több letiltása is van folyamatban (egyik sem gyermektartás), de a havi nettó alapbére nem éri el a minimálbér 60 százalékát? Teljesíthető a letiltás a nettó bére 60 százalékáig, vagy ebben az esetben nem teljesíthető a végrehajtás?

Kérdés: Ütközik valamilyen jogszabályi előírással az a gyakorlat, ha egy több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a megváltozott körülmények miatt a munkavállaló tartósan a "másodlagos" munkáltatójánál dolgozna, a "főmunkáltatónál" pedig egyáltalán nem végezne munkát? Helyesen járnak el a munkáltatók, ha ebben az esetben a "főmunkáltató" vallja be és fizeti meg a közterheket, a "másodlagos" munkáltató pedig megtéríti azt a számára, vagy módosítani kell a munkaszerződést?

Kérdés: Melyik munkaadónak kell megfizetni a keretösszegen felül adott juttatás utáni közterheket abban az esetben, ha egy munkavállaló párhuzamosan két munkáltatónál dolgozik, mindkettőnél kap SZÉP-kártya-juttatást, amelynek éves összege így meg fogja haladni a 450 ezer forintos rekreációs keretet? Az "A" munkáltató, amely a munkavállaló főállása, havi 20 ezer forintot, a "B" munkáltató pedig havi 25 ezer forintot utal a kártyára.

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzre az a személy, aki 2022. augusztus 1-jétől rendelkezik egy napi 6 órás munkaviszonnyal egy kft.-nél, és emellett 2023. január 23-tól megbízási jogviszonyban is végez munkát egy betéti társaság részére, ahol a havi megbízási díja 100.000 forint? Az érintett 2024. január 24-től 31-ig kórházban volt, és február 1-jétől jelenleg is keresőképtelen. A kezelőorvos előzetes tájékoztatása szerint a keresőképtelen állapot előreláthatólag több hónapig fog tartani, munkáját egyik jogviszonyában sem tudja ellátni.

Kérdés: Mindkét cég figyelembe veheti a rehabilitációs hozzájárulás elszámolása során azt a megváltozott munkaképességű munkavállalót, aki két munkáltatónál áll munkaviszonyban napi 4-4 órás munkaviszonyban? Ezzel kapcsolatban a NAV információs füzetében az egyik munkáltató azt olvasta, hogy a munkavállalót az Art. szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál kell a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében figyelembe venni, és ez elbizonytalanította. Ki jelöli ki a munkáltatót ebben az esetben?

Kérdés: Melyek azok a főbb jellemző jegyek, melyek a több munkáltatóval létesített munkaviszony szabályozásában megjelennek? Milyen formában kötelezettek a munkáltatók a bevallási kötelezettség teljesítésére és az ezzel összefüggő adatszolgáltatásra?

Kérdés: Változik érdemben az Eb-tv. GYÁP-napokkal kapcsolatos szabályozása 2023. július 1-jétől? A módosítás indokolása szerint az új jogszabály pontosítja az Eb-tv. 46. §-a (1) bekezdésének c)–e) pontjai, illetve a szakasz (1a) bekezdése szerinti, a gyermek születésnapján igénybe vett táppénzes napok számítását, egyértelműsítve (és egységesítve), hogy a gyermekápolásitáppénz-napokat minden életkor esetében a születésnaptól kezdődően kell számítani, és évente a következő születésnapot megelőző napig kell figyelembe venni, a gyakorlatban viszont az eddigi szabályok szerint is így kellett eljárni.

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkahelyén táppénzre az a munkavállaló, aki 2020. július 1-jétől áll napi 6 órás munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, 2023. május 2-ától egy másik munkáltatónál napi 3 órás munkaviszonyt létesített, és 2023. május 8-ától keresőképtelen, ami miatt egyik munkáját sem tudja ellátni? A keresőképtelenség előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénz összegét a munkavállalót terhelő letiltások elszámolása során abban az esetben, ha a hónap első két munkanapján keresőképtelen volt, majd megszűnt a munkaviszonya, így a tárgyhónapra csak a szabadságmegváltás és a táppénz került elszámolásra a részére? Helyesen jár el a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató, ha csak a szabadságmegváltás nettó összegére alkalmazza a több folyamatban lévő végrehajtás miatti 50 százalékos letiltást, figyelmen kívül hagyva a 28 500 forint összegű levonásmentes munkabérrészt, mivel a nettó táppénz összege pontosan 28 500 forint? A munkáltató arra alapozza az eljárást, hogy ha nem a kifizetőhely számfejtené a táppénzt, akkor sem kerülne levonásra a letiltás (nem gyerektartás és nem jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás miatti a letiltás).