tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

55 találat a megadott többes jogviszony tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Szolgálati idő több jogviszony esetén

Kérdés: Teljes szolgálati időt szerez a két jogviszonya alapján az a kisadózó egyéni vállalkozó, akinek munkaidejét heti 40 óráról heti 10 órára csökkentették a munkahelyén, így jelenleg főállású kisadózónak minősül?
Részlet a válaszból: […]§-ának (2) bekezdése értelmében a kisadózóra is alkalmazni kell az arányos szolgálatiidő-számítás szabályait, a havi 75 000 forintos adó (amihez már a minimálbért meghaladó ellátási alap kapcsolódik) fizetését önként nem vállaló kisadózó nem szerez teljes szolgálati időt.Ugyanakkor, ha az érintettnek ezzel párhuzamosan más biztosítási jogviszonyból is származik jövedelme, teljessé válhat a szolgálati ideje. Erre a kérdésben említett esetben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6467
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Egyszemélyes kft.

Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
Részlet a válaszból: […]alapíthat egyéni céget, közkereseti társaságot, valamint egy újabb betéti társaságban beltagként nem vehet részt az alapításban.A kft. korlátoltan felelős tagja azonban minden további nélkül lehet, és semmi sem zárja ki a kft.-ben munkaviszony keretében történő közreműködés lehetőségét sem.Érdemes viszont tisztában lenni az összeférhetetlenségi szabályokkal, különösen akkor, ha az alapító mindkét társaságban el szeretné látni az ügyvezetői teendőket is. A Ptk. 3:115. §-a szerint ugyanis a vezető tisztségviselő - a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese kivételével - nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztség-viselő olyan gazdasági társaságban, amely fő tevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő. Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizen-öt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag.A vezető tisztségviselő és hozzátartozója - a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével - nem köthet saját nevében vagy saját javára a gazdasági társaság fő tevékenysége körébe tartozó szerződéseket.A társaság tagja a saját cégében személyesen közreműködhet tagként, munkaviszonyban, illetve egyéb jogviszonyban is. Amennyiben munkaviszonyban történik a közreműködés, azzal mindenképpen tisztában kell lenni, hogy az Mt. szabályait a foglalkoztatás minden elemére alkalmazni kell annak ellenére, hogy a munkavállaló ebben az esetben a saját cége javára dolgozik. Ez azt jelenti, hogy pl. kötelező a munkabérfizetés, amely után az általános szabályok szerint valamennyi közterhet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6281
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszból: […]illetve a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell megfizetnie, ez utóbbit a Tbj-tv. 25. §-ának előírása alapján a nyugellátás folyósításának a szünetelése miatt, ami egyben azt is jelenti, hogy keresőképtelensége esetén táppénzre jogosult. A nyugdíjjárulék megfizetése révén pedig 0,5 százalékos nyugdíjnövelés illeti meg a Tny-tv. 22/A. §-ában foglaltak szerint.Az Mt. szerinti munkaviszonyában ugyanakkor nem terjed ki rá a biztosítás [ugyancsak a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a) pontja érelmében], és e jogviszonyából származó munkabérét kizárólag személyi jövedelemadó terheli.Egyéni vállalkozóként pedig - szintén saját jogú nyugdíjas voltára tekintettel - kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, és havi 7500 forint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Illetve ez alól a kötelezettsége alól június 30-ig a Tbj-tv. 37/A. §-ának f) pontja alapján mentesül, amennyiben a munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyában eléri a heti 36 órát.Az egészségügyi szolgáltatási járulékon túlmenően esetleges kivétje után meg kell fizetnie (az szja mellett) a 10 százalékos nyugdíjjárulékot is.Ami a kereseti korlátot illeti: annak számításánál sem a közalkalmazotti jogviszonyból, sem pedig a munkaviszonyból származó jövedelmét nem kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6055
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszból: […]jogviszonyban végez munkát, illetve más társaság tagjaként személyesen közreműködik, nem befolyásolja a megbízásban ellátott vezető tisztség minősítését, ennek kizárólag a tag járulékfizetési kötelezettségének megállapításakor van jelentősége. Ebben az esetben ugyanis, ha nincs máshol olyan biztosítási jogviszonya, ahol legalább a minimálbér után megtörténik a járulékfizetés, meg kell fizetni a minimumjárulékokat, ami azt jelenti, hogy a társaságnak legalább a minimálbér 112,5 százaléka után le kell rónia a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, a tagnak pedig legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, illetve a minimálbér másfélszerese után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot.Amennyiben viszont a tag a vezető tisztségviselői feladatokat megbízás alapján végzi, és mellette a saját társaságában ténylegesen és személyesen közreműködik, a személyes közreműködésre tekintettel a tagot társas vállalkozónak kell tekinteni, és ebben az esetben a megbízásban ellátott vezető tisztségviselői tevékenység tekintetében a vezető tisztségviselő nem válik társas vállalkozóvá, hanem az ún. választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell esetében alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ha a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjének e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincadrészét, akkor ez alapján a tevékenység alapján is biztosítottnak minősül, és a járulékalapot képező jövedelme, azaz a költségekkel csökkentett megbízási díja alapján meg kell fizetnie a személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat is.Ez így kicsit bonyolultnak tűnik, de végiggondolva tulajdonképpen logikus. A lényeg, hogy a társas vállalkozások tagjai szabadon dönthetnek arról, hogy a saját társaságukban milyen jogviszonyban dolgoznak, amennyiben azonban kizárólag az ügyvezetői teendő--ket látják el, azt nem munkaviszonyban teszik, és egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek, a törvény erejénél fogva biztosítottá válnak, és meg kell fizet-niük a minimumjárulékokat.Ebben az esetben azonban nem erről van szó, hiszen az érintett tag munkaviszonyban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5798

5. találat: Többes jogviszony

Kérdés: Kell valamilyen járulékot fizetni egy újonnan alakult kft. ügyvezetője után abban az esetben, ha nem tagja a cégnek, jövedelmet semmilyen formában nem vesz fel, és két másik kft.-ben rendelkezik heti 20-20 órás munkaviszonnyal, illetve van egy saját kft.-je, ahol tag és ügyvezető is egyben? Hogyan kell bejelenteni az új ügyvezetői jogviszonyt a '08-as bevallásban ebben az esetben? Kell valamilyen minimumjárulékot fizetni a saját cégben az ügyvezetői tevékenység után, illetve be kell jelenteni valamilyen módon ezt a jogviszonyt?
Részlet a válaszból: […]egyáltalán nem részesül. Ebben az esetben ugyanis ügyvezetőként nem tartozik biztosítási kötelezettség alá, így őt a T1041 jelű lapon bejelenteni sem kell. Abban a cégben azonban, amelynek a magánszemély a tagja is, az ügyvezetői tisztség megbízási jogviszonyban történő betöltése társas vállalkozói biztosítási jogviszonyt keletkeztet [Tbj-tv. 4. § d) 5. pontja]. Figyelembe véve, hogy a magánszemély e jogviszonya mellett összességében 40 órás munkaviszonyokkal is rendelkezik, így társas vállalkozóként ebben a társaságban kizárólag akkor kell utána járulékot fizetni, amennyiben jövedelmet vesz fel az ügyvezetésért, egyéb esetben nem keletkezik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5716
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Közteherfizetés többes jogviszony esetén

Kérdés: Melyik tevékenységében köteles megfizetni a közterheket az a magánszemély, aki 2011-ben fejezte be tanulmányait, ezt követően néhány hónapig munkaviszonyban állt, majd 2012 márciusától egyéni vállalkozó, de vállalkozói tevékenységét 2013. április 1-jétől szünetelteti, emellett 2013. február 1-jétől mezőgazdasági őstermelő? Milyen ellátásokra lesz jogosult a december hónapban várható szülése esetén?
Részlet a válaszból: […]azért is van jelentősége, mert az említett biztosítása szünetelésének napjáról (tehát 2013. április 1-jétől) mezőgazdasági őstermelőként kiterjed rá a biztosítás. E jogcímen - noha február és március hónapban is őstermelőnek minősült már - korábban nem volt biztosított, hiszen a mezőgazdasági őstermelőre a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése i) pontjának 2. alpontja szerint nem terjed ki a biztosítás, ha egyéb jogcímen - ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat - biztosított. Ez a kizáró ok szűnt meg április 1-jével, amikor őstermelőként vált biztosítottá. A biztosított mezőgazdasági őstermelő viszont értelemszerűen járulék fizetésére is kötelezett. Kötelezettségét a kezdő mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni, tekintettel arra, hogy a tárgy­évet megelőző évben nem folytatott őstermelő tevékenységet. A kezdő mezőgazdasági őstermelő a Tbj-tv. 30/A. §-ának (1) bekezdése, illetve a 2011. évi CLVI. tv. 456. § (2) bekezdése értelmében havi szinten a minimálbér alapulvételével köteles megfizetni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót.Természetesen a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a GYED tartama alatt mentesül majd e kötelezettség alól.Ami a terhességi-gyermekágyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4245
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Munkavállaló munkaviszonyai

Kérdés: Hány munkajogviszonyban állhat egyszerre egy természetes személy? Részmunkaidős foglalkoztatás esetén létezik kötelező heti legkisebb munkaidő?
Részlet a válaszból: […]velük fennálló munkaviszonyra vonatkozó szabályok betartásáért. Tekintettel arra, hogy a munkáltatók nem állnak egymással sem szerződéses, sem jogszabály által létrehozott jogviszonyban, nem szükséges, hogy tekintettel legyenek a másik munkáltatónál fennálló munkaidő-szervezésre, illetve más követelményeire, a rájuk irányadó garanciális szabályokat azonban be kell tartaniuk. Pl. ha a munkavállalónak csupán 8 órai pihenőideje van ténylegesen a két különböző munkaviszonyában fennálló munkavégzési kötelezettség teljesítése során, de külön-külön mindegyik munkáltató betartotta a tizenegy órás korlátot [Mt. 104. § (1) bekezdése], egyik munkáltató sem sértette meg a jogszabály rendelkezéseit. Természetesen a munkavállalónak mérlegelnie kell azt, hogy mennyiben képes ellátni ilyen körülmények között maradéktalanul a feladatait, illetve a munkáltatóknak is mérlegelniük kell/lehet, hogy a többes jogviszony miatt megnövekedett munkateher mellett is kívánják-e foglalkoztatni az adott munkavállalót. Egyébiránt a többes munkajogviszony létesítését támogatja az Mt. 92. §-ának (5) bekezdésébe foglalt szabály is. E szerint a felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak. Ez a részmunkaidő, amikor a munkavállalót a részmunkaidő és az általános teljes napi munkaidő mértékének arányában illeti meg díjazás, ha a díjazás a munkaidő mértékével összefügg. A részmunkaidőt (is) a feladatok jellegéhez, nagyságrendjéhez igazodóan kell megállapítani, erre nézve alsó határ nincs. A további munkajogviszonyok létesítésének korlátját a már említetteken túl a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme jelenti. A munkavállaló ugyanis a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné [Mt. 8. § (1) bekezdése]. Tehát pl. ha a munkavállaló a további jogviszonyaiból fakadóan elkésetten vagy fáradtan, kialvatlanul érkezik a munkahelyére, megszegi azokat az Mt. által rárótt alapvető kötelezettségeket, miszerint is köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, illetve munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4202

8. találat: További munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése

Kérdés: Vállalhat munkát egy másik vállalkozásnál egy munkavállaló, aki a főfoglalkozású munkahelyén heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Amennyiben dolgozhat, milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak és a magánszemélynek?
Részlet a válaszból: […]tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti."Ugyanezen paragrafus (4) bekezdése pedig így szól: "Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges."Márpedig a főfoglalkozású munkahelyet biztosító munkavállalónak mindenképpen tudnia kell, ha például munkavállalója egy hozzá hasonló tevékenységet végző cégnél, esetleg egy versenytársánál vállal további munkát. Amennyiben a munkavállaló teljesen más jellegű tevékenységet végez, természetesen már kevésbé veszélyezteti a munkavállalója gazdasági érdekeit, a bejelentést azonban véleményünk szerint akkor is meg kell tennie.A további jogviszonyban fennálló járulékfizetési kötelezettséget a jogviszony jellege határozza meg.A Tbj-tv. 31. §-ában megfogalmazott általános szabályozás értelmében több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulék­alap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. Amennyiben tehát a foglalkoztatás munkaviszony keretében történik, a további jog­viszonyban is ugyanúgy meg kell fizetni az egyéni járulékokat, mint a főfoglalkozású munkahelyen. Megbízási jogviszony esetén szintén az általános szabályok érvényesülnek, azaz amennyiben az e tevékenységből elért járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincadrészét, a foglalkoztatott biztosítottá válik. Jelezzük, hogy megbízási szerződés esetén a járulékalapot képező jövedelem a bruttó megbízási díj költségekkel csökkentett része, az Szja-tv. rendelkezései szerint.A kifizetőnek szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége szintén[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4161

9. találat: Őstermelő beltag járulékai

Kérdés: Kell valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltag ügyvezetője után, aki a társaságtól semmilyen jövedelemben nem részesül, és emellett jelentős bevétellel rendelkező, a minimálbér után járulékfizetésre kötelezett őstermelő?
Részlet a válaszból: […]kötelezettség, azaz legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, illetve a minimálbér után a 10 százalék nyugdíjjárulékot.Ezzel párhuzamosan viszont őstermelőként nem terjed ki rá a biztosítás, és így semmilyen járulékfizetés sem terheli. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint ugyanis a mezőgazdasági őstermelő nem biztosított e tevékenysége alapján, amennyiben bármilyen más jogcímen - ide nem értve az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyokat - biztosított.A kérdésben említett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3894

10. találat: Többes jogviszonyú nyugdíjas vezető tisztségviselő közterhei

Kérdés: Be kell jelenteni minden jogviszonyában azt a saját jogú nyugdíjas személyt, aki heti 40 órás munkaviszonyban egy zrt. elnök-vezérigazgatója, emellett a zrt. kapcsolt vállalkozásának minősülő kft. ügyvezetője, valamint egy szövetkezet ügyvezető elnöke is? A kft.-ben a havi tiszteletdíj összege nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a szövetkezetben pedig év végén kap egy minimális összegű tiszteletdíjat.
Részlet a válaszból: […]kft.-nél fennálló ügyvezetői jogviszony társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozói jogviszonyt keletkeztet. Amennyiben az előbb említett társaságok ügyvezetését ellátó személy saját jogú nyugdíjban részesül, őt kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni, és utána a Tbj-tv. 36. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell a járulékfizetést teljesíteni. (E kötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó máshol egyidejűleg heti 40 órás munkaviszonnyal is rendelkezik.) E jogszabályhely előírása szerint a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozásnak havi 6390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozónak pedig 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot kell fizetnie. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulék­alapot képező[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3893
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 55 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést