126. Társadalombiztosítási Levelek / 2008. április 22.
TARTALOM

Milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek 2008. január 1-jétől a cégnek és a magánszemélynek az alábbi esetben? A vállalkozás egyik tagja 2004. májustól heti 36 órás munkaviszony mellett látta el a cég ügyvezetését, társas vállalkozóként havi fix összegű jövedelmet vett fel. 2007. március 1-jétől megszűnt a főállása, ezért saját vállalkozásával kötött munkaszerződést műszaki igazgató munkakörben, az ügyvezetői feladatok ellátásáért viszont díjazást nem vett fel. Az új Gt. előírásai alapján az ügyvezetői munkakörre kíván 4 órás munkaszerződést kötni havi 69 000 forint munkabérért, és mellette társas vállalkozóként is közreműködne, de nem venne fel jövedelmet, és járulékokat sem fizetne.

Helytelenül járt-e el az a betéti társaság, amely üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja részére havi 18 000 forint összegű megbízási díjat fizet, tekintettel arra, hogy a társasági szerződésben nincs rögzítve, hogy feladatait munkaviszony keretében látja el. A minimálbér alapulvételével kellett volna megfizetni a közterheket, ha a tagnak semmilyen más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs?

Működhet-e úgy egy betéti társaság, amelynek bel- és kültagja rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, hogy senki részére semmilyen jövedelmet nem fizet?

Milyen jogviszonyban kell állnia egy betéti társaság nyugdíjas beltagjának, ha ő az üzletvezető, nincs több üzletvezetésre jogosító tag, és a társasági szerződésben nincs rögzítve, hogy munkaviszony keretében látja el a tevékenységét? Kell-e nyugdíjjárulékot vonnia a havi 30 000 forint összegű díjazásából?

Kell-e 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot vonni a nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű tagok részére kifizetett tagi jövedelemből?

Kell-e tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagja után abban az esetben, ha személyesen nem közreműködik a társaság tevékenységében, és jövedelmet semmilyen jogcímen nem vesz fel, csak osztalékot kap? A társaságnak van másik beltagja.

Milyen minimumösszeg alapján köteles megfizetni a járulékokat egy eva hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó 2008. február 1-jétől? A vállalkozói kivét lesz a járulék alapja, vagy a kivéttől függetlenül a havi 138 000 forint, esetleg a bevétel és a költség különbözete?

Színlelt szerződésnek minősül-e, ha egy cég vállalkozói szerződés keretében napi 6 órában biztosít egy főt partnere számára vámügyintézési munkák elvégzésére? A vámügyintéző egyéni vállalkozó, vállalkozói tevékenységét már több mint 10 éve folytatja, és több céggel is kapcsolatban áll.

Betegsége esetén megilleti-e tagi jövedelem azt a főfoglalkozású társas vállalkozót, aki havi rendszerességgel vesz fel jövedelmet, amelyből az egyéni járulékok és a vállalkozói járulék levonásra kerül? Amennyiben igen, fel kell-e tüntetni a táppénzes időszakot a jövedelemmel el nem látott időtartamnál a "jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához" nyomtatványon?

Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy betéti társaság kiegészítő tevékenységű beltagjának, aki a társaság üzletvezetője, de rendelkezik heti 20 órás munkaviszonnyal?

Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie július-augusztus hónapokra annak a diáknak, aki 2008. június hónapban leérettségizik és befejezi középiskolai tanulmányait, és 2008. szeptembertől nappali tagozatos főiskolai hallgató lesz? Hogyan változik a helyzet akkor, ha a diák 2 éves nappali tagozatos OKJ-s képzésben vett részt, és utána megy főiskolára? Mit kell tennie annak az érettségizőnek, aki 2008. augusztusában 1 évre Amerikába utazik, ahol egy közvetítő cégen keresztül hivatalosan munkát vállal, és ott fizeti a biztosítását is?

Vonatkozik-e a minimálbér 12-szeres összege, mint kereseti korlát arra a 2006 óta nyugdíjas személyre, akit azóta is részmunkaidőben foglalkoztat a munkáltatója, és 2008. évben még nem tölti be a 62. életévét? Valóban felfüggesztik nyugdíjának folyósítását, amennyiben a jövedelme meghaladja ezt az összeget?

Helyesen jár-e el a munkáltató abban az esetben, ha saját munkavállalója a GYED-ét visszamondva GYES melletti munkaviszonyt létesít nála, és ebben a jogviszonyban kiadja a TGYÁS és a GYED első évére járó szabadságot? Változásként vagy új jogviszonyként kell-e az APEH-nek ezt a jogviszonyt bejelenteni? Mi lesz a munkáltatóhoz való belépés napja a GYES melletti munkaviszony esetében? Kell-e mindkét viszonyról NYENYI-t kiállítani?

Milyen szabályok vonatkoznak arra a társaságra, amely németországi képviseletére egy Németországban élő német állampolgárságú nyugdíjas személyt kíván megbízni?

Fennáll-e az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha az egyéni vállalkozó a magáncélú használatot útnyilvántartással kizárja, és a cégautóadót csak azért fizeti, mert így a személygépkocsi teljes értékét értékcsökkenésként el kívánja számolni? Ha az egyéni vállalkozó kisvállalkozói kedvezményt érvényesít a személygépkocsi után, akkor 4 évig fizetnie kell a cégautóadót. Ezen esetekben fennáll-e az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, vagy csak a magáncélú használat, illetve annak lehetősége miatt fizetett cégautóadó után kell megfizetni?

Összevonhatóak-e a havi adómentes összegéig a munkavállalók részére nyújtott étkezési utalványok? A munkáltató decemberben adja át az egész évre járó juttatást.

Biztosíthatja-e újra adómentesen a helyibérlet-támogatást a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállalójától ellopták a cafeteria keretében juttatott éves BKV-bérletet?

Beletartozhat-e a cafeteria-rendszerbe, és juttatható-e adómentesen a hordozható számítógéphez csatlakoztatható USB adatkártya, amellyel a vállalkozás vezető beosztású munkavállalói bárhol hozzáférhetnek az internethez? A társaságnál a cafeteria keretében minden munkavállaló választhatja az otthoni internet-hozzáférést.

Valóban lehetséges-e 2007. július 1-jétől a biztonsági őrök készenléti jellegű munkakörben, napi 12 órában történő alkalmazása? Mikortól számít alacsony intenzitásúnak a munkavégzés? Alkalmazható-e a következő munkaidő-beosztás a heti 60 órás munkavégzésre: hétfőn és csütörtökön 24 órát, vasárnap 12 órát dolgozik a munkavállaló, kedden, szerdán, pénteken és szombaton pihenőnapja van? Kell-e délutános, illetve éjszakai pótlékot fizetni, vagy túlórát számfejteni? Kell-e valamilyen pótlékot számfejteni, ha munkaszüneti napra, ünnepnapra esik a munkanapjuk? Alkalmazható-e a garantált havi 86 300 forint összegű bérminimum a munkaórák számától függetlenül?

Kit hatalmazhat meg a cég ügyvezetője azzal, hogy az alkalmazott kilépésével kapcsolatban, az elszámolások elkészülte után keletkezett iratokat aláírja, átadja, postázza? Aláírhatja és kiadhatja-e az elkészített elszámolásokat a könyvelőiroda meghatalmazott alkalmazottja abban az esetben, ha a munkaviszony megszüntetéséről készült igazolásokat az ügyvezető írta alá?

Jogosult-e a szülés előtt táppénzre, illetve a szülést követően terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra az a biztosított, aki a GYES folyósításának időtartama alatt szül? Megszakítja-e a GYES időtartama a folyamatos biztosítási időt, vagy beszámít mind a terhességi-gyermekágyi, mind GYED jogosultsági idejébe? Mi a helyzet, ha a GYED folyósításának időtartama alatt szül valaki, milyen ellátásokra lesz jogosult? A GYES folyósítása mellett dolgozhat-e valaki másik munkáltatónál úgy, hogy az eredeti munkahelyén továbbra is fizetés nélküli szabadságon van, vagy az első munkaviszonyt fel kell mondani?

Beszámítható-e utólag a 2007. június 4-től november 11-ig terjedő időszakra 2007. december 10-én fizetett 13. havi bér nem rendszeres jövedelemként a terhességi-gyermekágyi segélybe abban az esetben, ha egy 2007. június 4-től GYES mellett munkát végző személy 2007. november 11-én szült, 2007. november 12-től terhességi-gyermekágyi segélyben részesül, melynek meghatározására a tényleges keresete alapján került sor? Mi lesz az alapja a 2008. április 27-én kezdődő GYED-nek?