63 cikk rendezése:
1. cikk / 63 CSED-túlfizetés rendezése
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha 2024. április hótól 2024. október hóig CSED-túlfizetés történt egy kismama részére, amelynek különbözetét 2025. április hónaptól szeretnék megfizetni a társadalombiztosítás felé? Az ellátást a kifizetőhely nem vonja vissza a kismamától. Elegendő ebben az esetben, ha a 2025. április havi „Adatszolgáltatás a társadalombiztosítási kifizetőhelyek által folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokról és a baleseti táppénzről” elnevezésű dokumentum CSED-sorába egy összegben beírják azt az összeget, amit a túlfizetés rendezésére szeretnének elutalni a MÁK-nak, és úgy küldik be a SZÜF-ön keresztül?
2. cikk / 63 Közcélú munkavégzés során elszenvedett baleset
Kérdés: Milyen ellátást vehet igénybe a száj- és körömfájás elleni védekezés érdekében elrendelt közcélú munkavégzés során a tartásihely-azonosítón nyilvántartott tenyésztelepen munkavégzés közben elszenvedett baleset sérültje az egészségbiztosítás keretein belül? A munkát végző a tevékenység ellátása során, munkavégzéssel összefüggésben, a ragadós száj- és körömfájás típusú vírussal fertőzött állatállomány kezelése közben elrendelt feladatkörében állat rúgásától szenvedett térdsérülést. Jogosult lehet baleseti táppénzre ebben az esetben? Amennyiben igen, milyen feltételekkel igényelhető az ellátás?
3. cikk / 63 Munkába járást szolgáló bérlet keresőképtelenség esetén
Kérdés: Köteles megtéríteni a bérlet 86 százalékát a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló szeptember 16-tól folyamatosan keresőképtelen, munkát nem végez, táppénzben részesül, és a munkába járáshoz szükséges országbérletet szeptember 22-én vette meg?
4. cikk / 63 Munkába járáshoz vásárolt Intercity-pótjegy és kerékpárjegy
Kérdés: Elszámolható az Intercity-pótjegy is annak a munkavállalónak az esetében, aki a kettő vármegyét érintő bejárását országbérlettel oldja meg? A munkáltató dönthet a pótjegy teljes összegben történő adómentes megtérítéséről? Elszámolható adómentesen a munkavállaló munkába járásához vásárolt kerékpárjegy 86 százaléka, vagy erre egyáltalán nincs lehetőség?
5. cikk / 63 Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés
Kérdés: Ki jogosult országbérletre, illetve kinek jár megyebérlet a munkába járás támogatásaként? Hogyan tudja eldönteni a munkáltató, hogy mikor melyik bérletfajtát térítheti meg a dolgozók részére?
6. cikk / 63 Munkaviszony jogellenes megszüntetése
Kérdés: Milyen igényekkel léphet fel a munkavállaló a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén?
7. cikk / 63 Útiköltség-térítés túlóra esetén
Kérdés: Hogyan számolható el az útiköltség-térítés a munkavállaló hétvégére elrendelt túlórájára történő utazásra, ha a dolgozó az érintett hónapban havibérletet kap, de a hétvégén a saját gépjárművével megy be dolgozni? Adható adómentes költségtérítés ebben az esetben?
8. cikk / 63 Hazautazás költségei
Kérdés: Milyen adóvonzata van, ha a munkáltató megtéríti a hazautazást, illetve hányszor köteles ezt megtenni az alábbi esetben? A dolgozó ideiglenes lakcíme Budaörs, életvitelszerűen ott él, a napi munkába járás onnan történik. Állandó lakcíme Kecskemét. A munkahelye Biatorbágyon van, a cég biatorbágyi székelyére történő utazáshoz tömegközlekedést nem lehet igénybe venni. Köteles a munkáltató megtéríteni a munkavállaló számára a Kecskemétre történő hazautazást?
9. cikk / 63 Munkába járás költsége
Kérdés: Helyesen jár el az a budapesti székhelyű munkáltató, aki csak a Volánbusz-bérlet 86 százalékát téríti meg annak a munkavállalónak, akinek a lakcíme Budapesten kívül van, így BKK-bérletet is vennie kell?
10. cikk / 63 Hazautazás és munkába járás költségei
Kérdés: Megtéríthető egyszerre a hazautazás és a munkába járás költsége a munkavállaló részére abban az esetben, ha a cég székhelye Budapesten van, és a dolgozó egy másik budapesti kerületből jár autóval a munkavégzés helyére, viszont az állandó lakcíme vidéken van?
