tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

20 találat a megadott garantált bérminimum tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Minimálbér, garantált bérminimum
Kérdés: A minimálbér vagy a garantált bérminimum alkalmazandó egy általános irodai adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után abban az esetben, ha a munkavállaló semmilyen szakképzettséggel nem rendelkezik, csak az általános iskolát fejezte be? A minimálbér vagy a garantált bérminimum 30 százaléka alapján kell megfizetni a járulékokat 2020. július 1. után egy részmunkaidőben foglalkoztatott mérlegképes könyvelő munkavállaló után, aki egy másik cégben heti 36 órás munkaviszonyára tekintettel a garantált bérminimumot kapja? A munkavállaló részmunkaideje nem éri el a teljes munkaidő 30 százalékát. A dolgozó munkabéréből kell levonni a többletjárulékot abban az esetben, ha az egyébként nem éri el a minimumként meghatározott összeget az alacsony munkaidő miatt, vagy ez a munkáltató kötelezettsége?
Részlet a válaszból: […]jogszabály, munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabály, mint például a kollektív szerződés, illetve munkáltatói rendelkezés, vagyis maga a munkáltató. Az adminisztrációs munkára jogszabály nem határoz meg végzettséggel kapcsolatos előírást, és jelen esetben a munkáltató sem tette ezt, hiszen olyan dolgozót alkalmaz, aki nem rendelkezik középfokú végzettséggel, így kizárólag a minimálbért kell alapul venni a munkabér meghatározásakor.Az új Tbj-tv.-ben a minimálbér meghatározása nem változik, azaz a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell figyelembe venni. Véleményünk szerint a mérlegképes könyvelő munkavállaló munkakörének betöltése egyértelműen végzettséghez kötött, így ebben az esetben a garantált bérminimum 30 százaléka az irányadó. Az új Tbj-tv. rendelkezései szerint, ha a tárgyhónapban a 27. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ után járulék fizetésére kötelezett biztosított részére a járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet nem fizettek, és a tárgyhónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a foglalkoztatottnak minősülő biztosított helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni. Benyújtásra került viszont T/10856. számon a "Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról" szóló törvényjavaslat, amelynek 123. §-a kiegészíti az új Tbj-tv.-t. A javaslat szerint a foglalkoztató köteles az új Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6470
2. találat: Minimálbér és garantált bérminimum
Kérdés: Meg kell fizetni a garantált bérminimumot a tehergépkocsi-vezetőknek abban az esetben, ha általános iskolai végzettséggel, valamint C kategóriás jogosítvánnyal rendelkeznek, és csak belföldi közlekedésben vesznek részt? Változik a helyzet abban az esetben, ha a sofőr kiegészítő végzettségekkel (PAV I-IV.) is rendelkezik, és bel- és külföldön egyaránt közlekedik, illetve ha a C kategóriás jogosítvány mellett E kategóriás jogosítvánnyal is rendelkezik?
Részlet a válaszból: […]kizárólag középfokú végzettségű munkavállalókkal töltött be. A munkáltatónak az adott munkakörre vonatkozó középfokú iskolai végzettségre, szakképzettségre irányuló előírása, elvárása, gyakorlata hiányában azt kell megállapítania, hogy jogszabály előír-e az adott munkakör betöltéséhez legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget. Ilyen követelményt számos jogszabály ír elő, azonban ezekből általában csak a szükséges szakképzettség állapítható meg, de a megkövetelt képzettségi szint nem. A megkövetelt szakképesítés képzettségi szintje az Országos Képzési Jegyzékből állapítható meg. A 34. vagy ennél magasabb számmal jelölt szakképzettség minősül legalább középfokúnak. Nem jogszabály ugyan, de a munkakörök betöltéséhez szükséges szakképzettség megítélésében segítséget nyújthat a FEOR-besorolás. Garantált bérminimumra jogosultak a FEOR 1. és 2. főcsoportjába tartozók, miután ezekbe a csoportokba tartoznak a vezetői, felső vezetői munkakört betöltő munkavállalók és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások. A 3. főcsoportba sorolt foglalkozások a nem egyetemi szintű egyéb felsőfokú vagy legalább középfokú végzettséget igényelnek, tehát a garantált bérminimum alkalmazása itt is kötelező.A FEOR 9. főcsoportjába tartozó foglalkozások a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások. Az ezekben a munkakörökben alkalmazott munkavállalóknak egyértelműen nem kötelező garantált bérminimumot fizetni.A 4., 5., 6., 7., 8. főcsoportba sorolt foglalkozások (irodai és ügyviteli, kereskedelmi és szolgáltatási, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, ipari és építőipari, gépkezelői, összeszerelői, járművezetői foglalkozások) érettségire épülő szakképesítést, vagy szakközépiskolai végzettséget, vagy alapfokú végzettség utáni szakmunkásképzői végzettséget igényelnek, azonban ezekben a főcsoportokban vannak alapfokú végzettséggel is betölthető foglalkozások, melyekre elegendő a minimálbér alkalmazása. Itt tehát már mindenképpen szükséges megkeresni, hogy a konkrét munkakör betöltéséhez valamely jogszabály előír-e képesítési követelményt, és az az OKJ szerint középfokúnak minősül-e. Azt, hogy adott munkakör betöltéséhez jogszabály ír-e elő szakképesítést, az adott ágazatra vonatkozó jogszabályok között kell keresni, ami nem könnyű. A képesítési követelmények észszerű csökkentésével kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 2054/2013. (XII. 31.) Korm. határozatban foglaltaknak megfelelően az NSZFH elkészítette azon tevékenységek, munkakö-rök szakterületek szerinti felsorolását, amelyek vég-zéséhez, betöltéséhez jogszabály képesítési követelményeket határoz meg. A jogszabályok által képesítési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5333
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Garantált bérminimum
Kérdés: Figyelembe vehető a kereset részeként a 30 százalékos bérpótlék annak a munkavállalónak az esetében, aki megszakítás nélküli munkarendben dolgozik, órabérben megállapított munkabérét tartalmazza a munkaszerződés, de az összes többi bérelem a munkáltatónál hatályos kollektív szerződésben van rögzítve? A munkavállaló munkaszerződésben meghatározott órabére nem éri el a 2017. évi garantált bérminimumot, de a keresete garantált részét képező pótlékkal kiegészítve már igen. Meg kell emelni a fizetést ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]pótlékátalányt nem lehet számításba venni, még akkor sem, ha azokat a munkavállaló garantáltan minden hónapban megkapja.A garantált bérminimum is a kormány által kormányrendeletben meghatározott legkisebb munkabér, azonban csak és kizárólag a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott azon munkavállaló részére kötelező a megállapítása, aki rendelkezik is az előírt középfokú képzettséggel.Az Mt. vonatkozó rendelkezése alapján a munkáltató és a munkavállaló a vasárnapi pótlékot, a munkaszüneti napi pótlékot, a műszakpótlékot, éjszakai bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. A törvény tehát lehetővé teszi ilyen esetekben a bérpótlék fizetésének mellőzését, ha a munkavállaló alapbérét azokra a körülményekre tekintettel állapították meg, amelyekre figyelemmel egyébként bérpótlékra lenne jogosult.Felvetődik a kérdés, hogy a kötelező legkisebb munkabér összegében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5289
4. találat: Minimálbér és garantált bérminimum
Kérdés: Mi alapján dönthető el, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum jár egy adott munkakörben?
Részlet a válaszból: […]elvárása, sőt gyakorlata is ezzel egyenértékűnek minősül. A Kúria döntése alapján a garantált bérminimum alkalmazása szempontjából középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakörnek minősül kifejezett jogszabályi vagy munkáltatói előírás, elvárás hiányában az is, ha az adott munkakör tekintetében a munkáltató a gyakorlatban az adott munkakörben képzettségi, szakképesítési előírást alkalmaz (pl. az adott munkakört kizárólag középfokú végzettségű munkavállalókkal tölti be). A munkáltatónak a középfokú iskolai végzettségre, szakképzettségre vonatkozó előírása, elvárása, gyakorlata hiányában azt kell megállapítania, hogy jogszabály előír-e az adott munkakör betöltéséhez képesítési, képzettségi követelményt. Ilyen követelményt számos jogszabály ír elő, azonban ezekből csak a szükséges szakképzettség állapítható meg, de a megkövetelt képzettségi szint nem. A megkövetelt szakképesítés képzettségi szintje az Országos Képzési Jegyzékből állapítható meg. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal honlapján megtekinthető az Országos Szakképzési Jegyzék mindenkor hatályos rendeletek alapján összeállított adatbázisa. A 34. vagy ennél magasabb számmal jelölt szakképzettség minősül legalább középfokúnak. Nem jogszabály ugyan, de a munkakörök betöltéséhez szükséges szakképzettség megítélésében segítséget nyújthat a FEOR-besorolás. A garantált bérminimumra jogosultak a FEOR 1. és 2. főcsoportjába tartozók, miután ezekbe a csoportokba tartoznak a vezetői, felső vezetői munkakört betöltő munkavállalók és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások.A 3. főcsoportba sorolt foglalkozások a nem egyetemi szintű egyéb felsőfokú vagy legalább középfokú végzettséget igényelnek, tehát a garantált bérminimum alkalmazása itt is kötelező.A FEOR 9. főcsoportjába tartozó foglalkozások a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások. Ezekben a munkakörökben alkalmazott munkavállalóknak viszont egyértelműen nem kötelező garantált bérminimumot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4673
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Garantált bérminimum alkalmazása
Kérdés: Figyelembe kell-e venni a garantált bérminimumot egy vendéglátóegységben pultos-felszolgáló munkakörben foglalkoztatott munkavállalók alkalmazása során?
Részlet a válaszból: […]kell a munkavállalók részére szerződésben biztosítani, ha rendelkeznek az adott szakképzettséget igazoló bizonyítvánnyal. Amennyiben az alkalmazott személy vagy személyek életkora meghaladja az 50 évet, akkor a garantált bérminimum automatikusan jár. A kormányrendelet szerint azon ötvenedik életévét betöltött munkavállaló részére, aki rendelkezett a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel, és szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatták attól a hónaptól kezdődően, amelyben az ötvenedik életévét betöltötte, garantált bérminimumot kellett fizetni. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség a megállapított személyi alapbér megállapításának, jogszabályi rendelkezések megtartásának ellenőrzése kapcsán következetesen vizsgálja, hogy az adott munkakör betöltéséhez jogszabály, vagy a munkáltató döntése alapján szükséges-e középfokú végzettség. Vagyis ha az adott munkakör betöltése jogszabály vagy a munkáltató döntése alapján szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum alkalmazása kötelező, függetlenül attól, hogy a munkavállaló rendelkezik-e az adott szakképzettséget igazoló bizonyítvánnyal. A munkáltató által kiadott tájékoztatásban, valamint a munkaköri leírásban szerepelnie kell a munkakör betöltéséhez szükséges és elvárt végzettségeknek. Amennyiben nem kerül meghatározásra a szükséges végzettség vagy szakképzettség, akkor az OMMF felügyelői a munkakör jellegéből adódóan a működési feltételekhez szükséges 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet, illetve a 21/2010. NFGM rendelet alapján minősítik azt. Összegzésképpen elmondható, hogy csak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3325
Kapcsolódó tárgyszavak:
6. találat: Garantált bérminimum alkalmazása
Kérdés: Vonatkozik-e a garantált bérminimum alkalmazása azokra a fodrász egyéni vállalkozókra, akik már évekkel ezelőtt megszerezték a képesítésüket, amely akkor még szakmunkásiskolában folyt, és szakmunkás-bizonyítványt kaptak, most azonban középfokú végzettség megszerzése mellett történik?
Részlet a válaszból: […]pontja] nem a vállalkozó tényleges végzettségéhez, hanem a főtevékenységéhez szükséges végzettség, szakképesítés szintjéhez köti. Ez a fodrász esetében jelenleg középfokú szakképzettséget jelent, így az említett vállalkozóknak
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3278
7. találat: Főállású evás egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Figyelembe kell-e venni a középfokú végzettségre vonatkozó garantált bérminimum összegét a főállású evás egyéni vállalkozó járulékalapjának megállapításánál?
Részlet a válaszból: […]társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegét kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel [Tbj-tv. 4. § s) pontja]. Az idézett rendelkezés tehát az általánostól eltérő szabályt tartalmaz az egyéni és társas vállalkozók tekintetében, melyet értelemszerűen az evaadózó egyéni vállalkozóra is alkalmazni kell. A Tbj-tv. 29/A. § (1) bekezdése alapján az evaadózó egyéni vállalkozónak a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékot, továbbá a biztosítottat terhelő egyéni járulékokat (tagdíjat) az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3277
8. találat: Szakmunkások bérminimuma
Kérdés: Igaz-e, hogy 2009. január 1-jétől a szakmunkások bérét nem gyakorlati idő alapján differenciálják? Mennyi lehet így a kezdő és a nem kezdő szakmunkás-bérminimum legkisebb összege?
Részlet a válaszból: […]szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén a) 2009. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 87 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 20 000 forint, napibér alkalmazása esetén 4000 forint, órabér alkalmazása esetén 500 forint; b) 2009. július 1-jétől 2009. december 31-ig havibér alkalmazása esetén 87 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 20 100 forint, napibér alkalmazása esetén 4030 forint, órabér alkalmazása esetén 503 forint. A rendelet 2. § (3) bekezdése értelmében teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények 100 százalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítmény, illetve a garantált bér és a teljesítménytől függő mozgóbér együttese) a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2009. január 1-jétől 71 500 forint, b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege ba) 2009. január 1-jétől 87 000 forint, bb) 2009. július 1-jétől 2009. december 31-ig 87 500 forint. Az órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál a) rövidebb [Mt. 117/B. § (2) bekezdés], arányosan növelt mértékben, b) hosszabb [Mt. 117/B. § (3) bekezdés], arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni. Részmunkaidő esetén a) a havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, b) az órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdése szerint arányosan változó összegével kell figyelembe venni. A rendelet alkalmazásában a) munkáltatón a költségvetési szervet, b) munkavállalón közalkalmazottat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2494
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Garantált bérminimum
Kérdés: Jár-e a garantált bérminimum a tb-ügyintézőnek? Ha igen, akkor számít-e az, hogy 2007. január 1-jétől dolgozik ebben a beosztásban, de közben végezte el a tanfolyamot, így bizonyítványt csak 2007. április hóban kapott? A munkáltató ebben az esetben mondhatja-e azt, hogy nem szükséges képesítés az adott munkakör betöltéséhez, ezért nem is adja meg a magasabb bért? Mennyiben változik ennek a munkavállalónak a helyzete 2008. július hótól, mivel akkor töltötte be az 50. életévét? Van-e lehetőség jogorvoslatra? Kollektív szerződés nincs a munkáltatónál.
Részlet a válaszból: […]meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 115 százaléka; c) 2008. január 1-jétől 2008. december 31-ig ca) az aa) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka, cb) az ab) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 125 százaléka. A Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében az 50 év feletti munkavállalót garantált bérminimumként az ab), bb), cb) pontban szereplő összeg illeti meg. A szabályt először arra a hónapra járó munkabér megállapításánál kell alkalmazni, amelyikben a munkavállaló az 50. életévét betölti. A gyakorlati idő munkaszerződéssel, munkakönyvvel, működési bizonyítvánnyal vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolható. A Korm. rendelet rendelkezései 2006. január 1-jén léptek hatályba, rendelkezéseit első évben a 2006. január - 4. § a) pontjában foglalt szabályt első ízben 2006. július - hónapra járó munkabérek megállapításánál kellett alkalmazni. Az időközben egységessé váló jogalkalmazói gyakorlat értelmében, ha a munkavállaló legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik, és betöltötte az 50. életévét, akkor számára - attól a hónaptól kezdődően, amelyben az 50. életévét betölti, de legkorábban 2006. július hónaptól - a gyakorlati időtől függetlenül a magasabb összegű garantált bérminimumot kell fizetni. Olvasható olyan szakmai álláspont is, amely a jogszabály nyelvtani, rendszertani és logikai értelmezése alapján olyan következtetésre jut, hogy nem csak a gyakorlati idő meglétének a vizsgálata, hanem legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakör feltételének vizsgálata is szükségtelen az 50. életévét betöltő munkavállalónál. (Megjegyzés: szakmai véleményünk ezen álláspontban foglaltakat nem osztja.) Azt a körülményt, hogy egy adott munkakör ellátásához szükséges-e a legalább középfokú iskolai végzettség, illetőleg szakképzettség, az adott tevékenységre vonatkozó jogszabály írhatja elő, ennek hiányában pedig a munkáltató dönti el, hogy a munkakör ellátásához igényli-e a végzettség, illetve szakképzettség meglétét, vagy sem. A középiskolai végzettség fogalmát a Közokt-tv. határozza meg. A középfokú szakképzettség fogalma a 37/2003. OM rendelet, illetve a 2006. április 1-jétől hatályos 1/2006. OM rendelet rendelkezései, illetve az ahhoz fűzött magyarázatok alapján állapítható meg. A társadalombiztosítási ügyintéző szakképesítés a 37/2003. OM rendelet 1. sz. melléklete értelmében 52-vel kezdődő azonosító számú szakképesítések körébe tartozik, amelyek a szakközépiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez, vagy érettségi vizsgához kötött szakképesítések, és amelyek jellemzően szellemi tevékenység ellátására jogosítanak. A társadalombiztosítási ügyintéző szakképesítés az 1/2006. OM rendelet 1. sz. mellékletében ugyancsak az 52-vel kezdődő azonosító számú szakképesítések körébe tartozik, amelyek fizikai vagy szellemi munkát igénylő munkakör betöltésére jogosító középszintű szakképesítések, amelyek a szakmai[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2402
Kapcsolódó tárgyszavak:
10. találat: Garantált bérminimum vizsgálata
Kérdés: Vizsgálhatja-e a munkaügyi ellenőr a szakképesítésnek megfelelő garantált bérminimum megfizetését, vagy ezt csak a munkaügyi bíróság teheti meg?
Részlet a válaszból: […]vizsgálatára irányuló munkaügyi ellenőrzések során a tényállás feltárásánál, így különösen a jegyzőkönyvek felvétele során vizsgálni szükséges az eljárás tárgyára tekintettel speciális körülményeket. E körben mindenképpen szükséges a munkavállalót nyilatkoztatni megszerzett iskolai végzettségéről, illetve a munkakörben eltöltött gyakorlati idejéről. Ezen információk elengedhetetlenül szükségesek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2401
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 20 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést