Alapbér

Kérdés: Megfelel a jogszabálynak, ha a munkavállaló szerződés szerinti bruttó alapbére nem éri el a kötelező minimálbért, azaz 2026-ban a havi 322.800 forintot, de a különböző pótlékokkal igen, és meg is haladja azt?
Részlet a válaszából: […] 2026. január elsejétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege 322.800 Ft/hó (426/2025. Korm. rendelet).Az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy alapbérként legalább a 153. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 3.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó minimumjárulékai

Kérdés:

Módosulnak a vállalkozói személyi jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó minimumjárulék-fizetése megállapításának szabályai a bevallás gyakoriságának a változása miatt, tehát a továbbiakban vonatkozik rá is az átalányadózó egyéni vállalkozókat érintő halmozás?

Részlet a válaszából: […] Olvasónk vélhetően arra a jogszabályi változásra gondol, miszerint 2026-tól valamennyi egyéni vállalkozó (tehát függetlenül attól, hogy átalányadózó vagy vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá tartozik) a társadalombiztosítási járulékot az Art.-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt, azaz a kiszámlázott összeget kell alapul venni, amelyet kedvezményekkel nem lehet csökkenteni. A jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből az egyes tevékenységek szerint különböző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.
Kapcsolódó címkék:  

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó munkaviszonyának megszűnése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli október hónapra vonatkozóan azt az átalányadózó egyéni vállalkozót, aki 2025. október 4-től szünetelteti a tevékenységét, és ebben a hónapban semmilyen bevétele nem volt? A vállalkozónak 2025. október 3-ig volt egy heti 40 órás munkaviszonya, amely több éve fennállt, és a munkaadója halála miatt szűnt meg. Mikortól kell megfizetnie az érintettnek az egészségügyi szolgáltatási járulékot ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy munkaviszonya alapján fennálló biztosítás október 3-án szűnt meg, de mivel az a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, egészségügyi szolgáltatásra e jogviszony alapján további 45 napig, tehát november 17-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés:

Az első két negyedévi magas járulékalapra és a rokkantsági ellátásra tekintettel, hogyan alakul a III. negyedévi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki I. és II. negyedévben folyamatosan táppénzben részesült, viszont alkalmazottai révén bevételt szerzett, amiből közel 9 milliós adóalapja, illetve – a 6×290.800 forint kedvezmény levonása után – egészen pontosan 6.868.400 forint szja-köteles jövedelme keletkezett? A vállalkozó július 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a továbbiakban már nincs táppénzen. Úgy tűnik, hogy a III. negyedévben csak 1-2 százezer forintos bevétele lesz, tehát szja-köteles jövedelme bőven alatta marad a minimálbérnek.

Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján a vállalkozónak az első két negyedévben – mivel táppénzben részesül – nem volt minimumjárulék-fizetési kötelezettsége, ennek megfelelően a járulékalapja a tényleges szja-köteles jövedelme volt, egészen pontosan a 6.868.400 forint, és ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:  

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
Részlet a válaszából: […] Az átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapját a Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.E szerint az őt havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől (a biztosítási jogviszony keletkezésétől) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése és munkaviszonyának megszűnése

Kérdés: Egy vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó május 5-től szünetelteti a vállalkozását. Miként kell járulékot fizetnie május hóra vonatkozóan, ha kivétet nem számolt el, és a vállalkozás mellett fennállt heti 36 órát elérő munkaviszonya május 11-én megszűnt? Mikortól kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben az egyéni vállalkozói kötelezettségekre vonatkozó problémák megoldása érdekében a következő jogszabályi előírásokat kell figyelembe vennünk.A többes jogviszonyban nem álló biztosított egyéni vállalkozót a Tbj-tv. 40. §-ának (3) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.
Kapcsolódó címkék:    

Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén

Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogviszonyok – többek között a klasszikus munkaviszony – esetén a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azzal, hogy amennyiben– a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Tevékenységét szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Adott egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 2024. december 10-től szünetelteti, ezért a beadott 2458-as bevallásban október 1-jétől december 9-ig megállapította a járulékalapot. A bevallás hibásnak bizonyult, a NAV szerint a szüneteltetés teljes hónapjára meg kell fizetni a járulékot, azaz december 31-éig. Valóban fizetnie kell a szünetelő egyéni vállalkozónak, vagy ez csak az átalányadósokra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt helyzetre vonatkozó előírás 2024. január 1-jétől módosult, és a 2024. január 1-jétől kezdődő szüneteltetések esetében már az alábbiak szerint kell a járulékfizetést megállapítani.A Tbj-tv. 40. §-a (4) bekezdésének f) pontja értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.
Kapcsolódó címke:

Járulékfizetés több jogviszony esetén

Kérdés: Választhatja őstermelőként, az előző évi bevétel 15 százaléka alapján történő járulékfizetést az a személy, aki egy betéti társaság beltagjaként heti 5 órás munkaviszonyban végez munkát a cégben, és emellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedik? Megteheti ebben az esetben, hogy az őstermelői tevékenységet jelöli meg főállásként, ha az számára kedvezőbb lenne?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő személy egyidejűleg három jogviszonnyal rendelkezik: munkaviszonyban áll egy betéti társaságban, egyéni vállalkozó, illetve mezőgazdasági őstermelő. A betéti társaságban a társadalombiztosítási kötelezettségek alapja a tényleges munkabér (de havonta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
19