Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
Részlet a válaszából: […] Az átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapját a Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.E szerint az őt havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől (a biztosítási jogviszony keletkezésétől) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése és munkaviszonyának megszűnése

Kérdés: Egy vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó május 5-től szünetelteti a vállalkozását. Miként kell járulékot fizetnie május hóra vonatkozóan, ha kivétet nem számolt el, és a vállalkozás mellett fennállt heti 36 órát elérő munkaviszonya május 11-én megszűnt? Mikortól kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben az egyéni vállalkozói kötelezettségekre vonatkozó problémák megoldása érdekében a következő jogszabályi előírásokat kell figyelembe vennünk.A többes jogviszonyban nem álló biztosított egyéni vállalkozót a Tbj-tv. 40. §-ának (3) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén

Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogviszonyok – többek között a klasszikus munkaviszony – esetén a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azzal, hogy amennyiben– a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Tevékenységét szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Adott egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 2024. december 10-től szünetelteti, ezért a beadott 2458-as bevallásban október 1-jétől december 9-ig megállapította a járulékalapot. A bevallás hibásnak bizonyult, a NAV szerint a szüneteltetés teljes hónapjára meg kell fizetni a járulékot, azaz december 31-éig. Valóban fizetnie kell a szünetelő egyéni vállalkozónak, vagy ez csak az átalányadósokra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt helyzetre vonatkozó előírás 2024. január 1-jétől módosult, és a 2024. január 1-jétől kezdődő szüneteltetések esetében már az alábbiak szerint kell a járulékfizetést megállapítani.A Tbj-tv. 40. §-a (4) bekezdésének f) pontja értelmében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Járulékfizetés több jogviszony esetén

Kérdés: Választhatja őstermelőként, az előző évi bevétel 15 százaléka alapján történő járulékfizetést az a személy, aki egy betéti társaság beltagjaként heti 5 órás munkaviszonyban végez munkát a cégben, és emellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedik? Megteheti ebben az esetben, hogy az őstermelői tevékenységet jelöli meg főállásként, ha az számára kedvezőbb lenne?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő személy egyidejűleg három jogviszonnyal rendelkezik: munkaviszonyban áll egy betéti társaságban, egyéni vállalkozó, illetve mezőgazdasági őstermelő. A betéti társaságban a társadalombiztosítási kötelezettségek alapja a tényleges munkabér (de havonta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzjogosultságának lejárata

Kérdés: Keresőképtelensége ellenére 2024. december 17-től terheli a minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség azt az átalányadózó egyéni vállalkozót, aki egy évig táppénzben részesült, de december 16-án lejárt a táppénzjogosultsága? Az érintett előreláthatólag még több hónapig keresőképtelen lesz.
Részlet a válaszából: […] Sajnos így van. A Tbj-tv. 40. §-ának (4) bekezdése ugyanis a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességet a táppénzfolyósítás tartamához és nem a keresőképtelenséghez köti. Így az egyéni vállalkozó, aki keresőképtelen, de nem jogosult táppénzre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Szünetelő egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul az október és a november havi járulékfizetési kötelezettsége egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki 2024. október 15-től táppénzben részesül, majd november 5-től szünetelteti a vállalkozását? A vállalkozó szeptember hónapot követően nem számolt el kivétet.
Részlet a válaszából: […] Többes jogviszonyban nem álló, biztosított egyéni vállalkozóról van szó, aki a kérdéses időszakban nem rendelkezik kivéttel, így a feladatunk a minimumjárulék-fizetési kötelezettség megállapítása.Ez október hónapot tekintve a minimálbér (vagy garantált bérminimum)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó kivétje

Kérdés: Elegendő, ha decemberben is csak a minimálbér után fizeti meg a járulékot és a szociális hozzájárulási adót egy főállású, vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói kivétet egy összegben, decemberben veszi ki, ami kevesebb összeg, mint az egész éves havi minimálbér, amely után a vállalkozó megfizette a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem. A Tbj-tv. 40. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozó tárgyhavi társadalombiztosítási járulékának alapja a vállalkozói kivét, de havonta legalább a minimálbér vagy garantált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Nappali tagozatos egyetemi hallgató ügyvezetői jogviszonya és őstermelői tevékenysége

Kérdés: Melyik jogviszonyában köteles járulékot fizetni az iskolai tanulmányok szünetelése alatt az a személy, aki egy kft. ügyvezetője megbízási jogviszonyban „0” forint megbízási díjért, illetve 2024. július 1-jétől mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, tanulói jogviszonya 2024. június 14-én megszűnt, és 2024. szeptember 2-től létesített egyetemi hallgatói jogviszonyt? Mi lesz a közteher alapja?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a kérdésben szereplő ügyvezető tulajdonosa-e a kft.-nek? Amennyiben tag ügyvezetőről van szó, megbízási jogviszonyban folytatott ügyvezetői tevékenységére tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 22.

Egyéni vállalkozó nyugdíjalapja

Kérdés: Nyugdíjalapnak fog számítani a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme abban az esetben, ha a kiállított számlái éves összege körülbelül a személyijövedelemadó-mentes összegnek felel meg? Amennyiben nem, akkor milyen adózási formát érdemes választania annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalapja, tekintettel arra, hogy a munkaviszonyában csak a garantált bérminimumnak megfelelő összeggel van bejelentve?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján az érintett személynek az egyéni vállalkozásában nagy valószínűséggel nem keletkezik járulékalapot képező jövedelme, így e jogviszonya nem növeli a majdani nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetét.Heti 36 órás foglalkoztatással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.
1
2
3
18