tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott biztonsági őr tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Biztonsági őrök munkaidő-beosztása

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha egy bankban éjjel-nappali őrzést végző biztonsági őrök munkaidejét úgy osztja be, hogy a beosztás szerinti munkavégzés napjain reggel 07.00-től 19.00 óráig 12 óra munkaidő, ezt követően 19.00 órától másnap 07.00 óráig 12 óra ügyelet? Az ügyelet idején a bank nincs nyitva, az őrök időnként körbejárják a területet, egyébként pihennek. Az ügyelet idejére a munkavállalók 40 százalékos pótlékot kapnak.
Részlet a válaszból: […]meghatározottrendkívüli munkaidő - köztük az ügyelet - tartamát be kell számítani.Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban kell figyelembe venni.Fontos felhívni a figyelmet, hogy a korábbi szabályozástól eltérően a készenléti jellegű munkakör önmagában nem elegendő a magasabb beosztás szerinti napi és heti munkaidő szabályainak alkalmazására. Szükséges feltétel még, hogy erre tekintettel a felek magasabb teljes munkaidőben is megállapodjanak, továbbá megállapodjanak arról is, hogy erre tekintettel a beosztás szerinti napi munkaidő legfeljebb huszonnégy óra, a heti pedig legfeljebb hetvenkét óra lehet.Ez utóbbi megállapodást a munkavállaló a fentiekben ismertetett szabályok szerint fel is mondhatja. Amennyiben ez a két megállapodás hiányzik, akkor a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje csak a fő szabály szerinti tizenkét, illetve heti negyvennyolc óra lehet. Konkrét esetben ezen túlmenően azt kell vizsgálni, hogy az ügyelet időtartama mikor számít be a beosztás szerinti napi, illetve heti munkaidőbe. Az ügyelet teljes időtartama csak akkor számít be a beoszthatóság szempontjából a napi munkaidőbe, ha a munkavégzés ideje az ügyelet alatt nem mérhető, míg a heti beosztható munkaidőben az ügyelet teljes időtartama feltétel nélkül beszámít annak ellenére, hogy az ügyelet egyébként a beosztás szerint napi munkaidőn kívüli rendelkezésre állásra kötelezés. A kérdés szerinti beosztás a fenti szabályok alapján úgy tűnik, hogy csak akkor lehetne szabályos, ha a napi legfeljebb huszonnégy, heti legfeljebb hetvenkét órás beosztás szerinti munkaidő alkalmazhatóságának feltételei fennállnak. A jogszerűség megállapításához azonban a továbbiakban arra is szükség van, hogy megvizsgáljuk az ügyelet elrendelésének feltételeit és korlátait. Az ügyelet a munkaidő-beosztáson kívüli rendelkezésre állásra kötelezésnek az a formája, amikor a munkáltató meghatározza a rendelkezésre állás helyét. Az ügyelet elrendelésének általános időbeli korlátja, hogy tartama nem haladhatja meg a huszonnégy órát, amelybe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. Ez a szabály nem írja felül a beosztható napi munkaidő szabályait, tehát az ügyelet konkrétan elrendelhető időtartama szempontjából az is korlátot jelenthet.Négy órát meghaladó ügyelet csaka) a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása, továbbác) a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartásaérdekében rendelhető el.A napi 12 órás ügyelet elrendelése a fenti rendelkezésekbe[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. február 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4324

2. találat: Biztonsági őrök készenléti jellegű munkaköre

Kérdés: Valóban lehetséges-e 2007. július 1-jétől a biztonsági őrök készenléti jellegű munkakörben, napi 12 órában történő alkalmazása? Mikortól számít alacsony intenzitásúnak a munkavégzés? Alkalmazható-e a következő munkaidő-beosztás a heti 60 órás munkavégzésre: hétfőn és csütörtökön 24 órát, vasárnap 12 órát dolgozik a munkavállaló, kedden, szerdán, pénteken és szombaton pihenőnapja van? Kell-e délutános, illetve éjszakai pótlékot fizetni, vagy túlórát számfejteni? Kell-e valamilyen pótlékot számfejteni, ha munkaszüneti napra, ünnepnapra esik a munkanapjuk? Alkalmazható-e a garantált havi 86 300 forint összegű bérminimum a munkaórák számától függetlenül?
Részlet a válaszból: […]300, illetve 497 forintra módosulnak. Az előírás alkalmazottakra vonatkozik, a vállalkozók önállóan állapodnak meg a fizetési feltételekről. A fentiek bruttó összegek, a levonásokat (személyi jövedelemadó stb.) ezekből kell teljesíteni. Ezek az összegek a kötelezően adandó legkisebb munkabérek, ennél magasabb természetesen megállapítható, de alacsonyabb nem. Amennyiben a munkavállaló havi 174 óránál többet teljesít, illetve (éjszakai stb.) pótlékra jogosult, a kifizetett összeget ennek arányában növelni kell, részmunkaidő esetén pedig arányosan csökkenteni. Fontos tudni, hogy a biztonságvédelmi munkakörök (személy- és vagyonőr, biztonságtechnikai tervező, szerelő, magánnyomozó) betöltése szakképzettséget, magánnyomozó esetében középfokú, biztonságtechnikai tervező esetén felsőfokú iskolai képzettséget is igénylő munkakörnek számítanak. A személy- és vagyonőr szakma az 1998. évi IV. tv. hatálybalépése és az OKJ-ba történt felvétele óta számít államilag elismert szakmának. Akik ezt követően tettek - úgynevezett OKJ-s - vizsgát, azok szakképesített dolgozónak minősülnek. Azok azonban, akik ennél korábban végezték el a tanfolyamot, szakképzettséget nem szereztek, bár - a szerzett jog alapján - ők is megkaphatták az új, öt évig érvényes rendőrhatósági igazolványt. Ez értelemszerűen a többi szakterületre is alkalmazandó (az 1998 előtti vizsgával rendelkező biztonságtechnikai szerelők azonban csak új tanfolyam elvégzése után kaphatták meg erre a szakmára a hatósági igazolványt). A kérdésénél maradva, a munkáltató által tervezett munkarend megfelelő, amennyiben készenléti jellegű a munkakör. Készenléti jellegű munkakör: az olyan munkakör, amelyben - a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés, és a munkával nem töltött időt a munkavállaló pihenéssel töltheti, vagy - a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Az igénybevételen természetesen azt értjük, ha pl. nincs járőrözés, fizikai jellegű egyéb terhelés, hanem pl.: kamerák figyelése, illetve leginkább ülőmunka, ami egyébként ebben a munkakörben nem igazán jellemző. Nagyon fontos egy olyan pihenőhelyiség kialakítása, lehetőleg ággyal, ahol valóban teljesülnek a készenlét feltételei. Az őr ruházatán könnyíthet, és pihenhet. A munkavállaló munkaideje a napi tizenkét órát, illetve a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. április 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2179

3. találat: Személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó betegsége

Kérdés: A 2005. évi CXXXIII. tv. szerint az őrzés-védelem tevékenység egyéni vállalkozói jogviszonyban is folytatható. Ebben az esetben betegség esetén a betegszabadságnak megfelelő szabadság jár. Mi ez pontosan, és hogyan kell számolni?
Részlet a válaszból: […]tartalmáról, kereteiről és az utasításadás korlátairól. A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ténylegesen ellátó természetes személy ilyen szolgáltatást - egybefüggően - legfeljebb 24 óra időtartamban nyújthat. Ha a személy- és vagyonvédelmi tevékenység ellátásával megbízott fővállalkozó az általa e tevékenység tényleges ellátása érdekében foglalkoztatott alvállalkozót 30 nap időtartamot meghaladó, folyamatosan elvégzendő munka végrehajtásával bízza meg, köteles az alvállalkozó számára 24 órai egybefüggő szolgáltatási idő után legalább 24 óra, naptári hetenként pedig 48 óra egybefüggő pihenőidőt biztosítani. Ha a fővállalkozó az alvállalkozót 30 nap időtartamot meghaladó, folyamatosan elvégzendő személy- és vagyonvédelmi tevékenység, illetve magánnyomozás végrehajtásával bízza meg, akkor az alvállalkozót - feltéve, hogy a keresőképtelen betegség tényét és a betegség időtartamát háziorvos igazolja - évi 12, nyolcórás munkanapnak megfelelő, összesen 96 munkaóra fizetett egészségügyi szabadság illeti meg. Az egészségügyi szabadság időtartamára a szerződésben megállapított alapóradíjat a fővállalkozó fizeti. Az alvállalkozó köteles megengedni, hogy naplójában a fővállalkozó ellenőrizze a 30 napot meghaladó, folyamatosan elvégzendő munkával kapcsolatos szerződés adatait, és bejegyezhesse a részére biztosított fizetett egészségügyi szabadság kezdetének és befejezésének dátumát, a kifizetett óraszámot, valamint az igazolást kiállító háziorvos nevét és pecsétszámát. A fővállalkozó az általa folyamatosan foglalkoztatott alvállalkozó javára köteles baleset-biztosítást kötni. A kötelező felelősségbiztosítási szerződést azonban mind a fővállalkozó, mind az alvállalkozó köteles a maga javára megkötni. Az alvállalkozó ez utóbbi kötelezettség alól akkor mentesülhet, ha a fővállalkozó által megkötött felelősségbiztosítási szerződés rá is kiterjed. E fejezetben írt szabályokat kell alkalmazni a fővállalkozó és az alvállalkozó között e fejezet rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően létesült és a fejezet rendelkezéseinek hatálybalépésekor még fennálló jogviszonyt érintően is. Az ismertetett rendelkezések értelmezésére kiadott hivatalos kommentár szerint a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelem, illetve magánnyomozás körében ma igen gyakori, hogy valamely vállalkozás - újabb magánjogi szerződést kötve - egyéni vállalkozó közreműködésével teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Ilyen esetekben a vállalkozás és az egyéni vállalkozó között a munkajogi jogviszonyra jellemző elemeket is tükröző, ilyen elemeket is igénylő jogviszony létesül. A munkajogi jogviszony keretében végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenység gyakorlása során a munkáltató széles körű utasításadási jogával élhet, és így képes a védendő személyt, az őrzött, őrizendő vagyont fenyegető veszély, vagy éppen a jogellenes támadás elhárítását szolgáló, a pillanatnyi veszélyhelyzethez igazodó, legmegfelelőbb intézkedések mihamarabbi megszervezésére, megtételére. A megbízott vállalkozó és a vele polgári jogi szerződéses kapcsolatban álló egyéni vállalkozó közötti viszony éppen a magánjogi jogviszony jellege okán csak úgy alkalmas erre, hogy e törvény széles körű, a munkajogi jogviszonyban megjelenített utasításadási joggal rokonítható jogosultságokat is létesít az egyéni vállalkozóval (mint alvállalkozóval) szerződéskötő vállalkozó számára; természetesen hasonló korlátozások keretei között, mint a munkaviszony esetében. A személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatásával megbízott vállalkozás és a munkát ténylegesen ellátó egyéni vállalkozó között megkötendő szerződésben, ezért - kötelező tartalmi elemként - rendelkezni kell a fővállalkozó utasításadási jogáról, e jogosultságának tartalmáról, kereteiről, az utasításadás korlátairól. A törvény ezen egyéni vállalkozások működését illetően speciális, munkajogi jellegű, az egyéni vállalkozó érdekeit, védelmét szolgáló további rendelkezéseket is megjelenít (ilyenek a pihenőidőre, a keresőképtelen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. október 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1592

4. találat: Munkaidőkeretben foglalkozatott dolgozók juttatásai

Kérdés: Portás-biztonsági őröket foglalkoztat egy cég havi munkaidőkeretben, napi 8 óra figyelembevételével (pl. 22 munkanap x 8 óra = 176 óra munkaidőkeret). A műszakbeosztás 12 és 24 órás műszakokban történik. Ha egy dolgozó a fizetett ünnepnapon a beosztása szerint nem dolgozik, kell-e ünnepet számfejteni, illetve ha a fizetett ünnepen dolgozik, jár-e erre az időre külön műszakpótlék? Ha a beosztása szerint a ledolgozott munkaideje nem éri el a megállapított havi munkaidőkeret mértékét, az így kiesett időre kell-e pl. állásidőt elszámolni, illetve, ha többet dolgozik a megállapított munkaidőkeretnél, kell-e túlórát elszámolni? A fizetett szabadságokat hogyan kell részükre kiadni? (Mely napokra és milyen óraszámmal?) A betegszabadságot milyen napokra és milyen óraszámmal kell számfejteni (8 órával kell számolni, vagy a beosztása szerinti 12, ill. 24 órával)? Táppénz esetén minden naptári napra kaphat táppénzt?
Részlet a válaszból: […]a munkavégzés alól, részére - a kiesett időre - távolléti díjat kell kifizetni. Az Mt. 117. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg az éjszakai munka, a több műszakos munkarend, a délutáni műszak, éjszakai műszak fogalmi elemeit: Éjszakai munka: 22.00 és 06.00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. Délutáni műszak: a több műszakos munkarend alapján a 14.00 és 22.00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Éjszakai műszak: a több műszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka. Az Mt. 146. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a több műszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék jár. A délutáni műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke 15 százalék, az éjszakai műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke 30 százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további 5, az éjszakai műszak után további 10 százalék műszakpótlék illeti meg. Az Mt. 118. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a munkáltató megszakítás nélküli munkarendet állapíthat meg, ha a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat többek között ide sorolja az élet-, egészség-, vagyonbiztosítási szempontot, jelleget is. Az Mt. 146. § (2), (3) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmezése alapján kialakult jogalkalmazói gyakorlat szerint a délutáni, illetve az éjszakai műszakpótlék is csak abban az esetben jár a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknak, ha munkaidő-beosztásuk több műszakos munkaidő-beosztásnak felel meg. Az állandó bírói gyakorlat szerint nem jár műszakpótlék azoknak, akik egy napon belül nem váltják egymást, hanem műszakonként 24 órában látják el szolgálatukat. Az Mt. 118. § (1) bekezdésében a munkarendet, a munkaidőkeretet, napi munkaidő beosztásának szabályait - kollektív szerződés rendelkezései hiányában - munkáltató állapítja meg. Az Mt. 118/A § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében az Mt. 117/B. § (1)-(3) bekezdése szerinti napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidő legfeljebb kéthavi, legfeljebb nyolcheti keretben is meghatározható kollektív szerződés hiányában. A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejét foglalja magában, meghatározott időegységre vonatkozóan. Munkaidőkeret alkalmazását általában a munkakör, illetve a munkáltató által folytatott gazdasági tevékenysége, jellege indokolja. Munkaidőkeret alkalmazása nem eredményezheti a teljes munkaidőre vonatkozó szabályok kijátszását. A munkaidőkeret napi teljes munkaidő alapulvételével kerül meghatározásra, azonban a munkaidőkeret nem azonos a ténylegesen munkában töltött idővel. A munkaidőkeretet különböző, a munkából távol töltött idők terhelhetik [keresőképtelenség vagy az Mt. 151. § (2) bekezdésében felsorolt esetek]. Ezeket az időket hozzá kell adni a ledolgozott munkaórák számához, vagy figyelmen kívül kell hagyni, mert a munkáltató a munkaidőkereten belül nem dolgoztathatja le a munkavállalóval a törvényben meghatározott okból távol töltött időt. Az Mt. 151. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg. Az Mt. 126. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó előírásokat. E rendelkezések értelmében rendkívüli munkavégzés a munkavállaló munkaidő-beosztásától eltérő, a munkaidőkereten felül teljesített munkavégzése, illetve az ügyelet alatt elrendelt munkavégzése, továbbá a készenlét alatt elrendelt munkavégzése. A rendkívüli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1044
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Biztonsági őrök foglalkoztatása

Kérdés: Lehet-e a biztonsági őröket megszakítás nélküli, készenlét esetén napi 24 órában foglalkoztatni? Munkakörük részben vagy egészben készenléti jellegűnek minősül-e? Amennyiben a készenlét teljes időtartamára megkapják a munkabérüket, fizetendő-e részükre bérpótlék, illetve bérpótlék fizetése esetén a kollektív szerződés meghatározhat-e átalánydíj-fizetést?
Részlet a válaszból: […]kollektív szerződés legfeljebb éves, illetve legfeljebb 52 heti munkaidőkeretet állapíthat meg a készenléti jellegű munkakörben. Az Mt. 119. § (3) bekezdése értelmében a munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 12, illetve a 48 órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 24, illetve a 72 órát nem haladhatja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. Az Mt. 123. § (2) bekezdése értelmében kollektív szerződés legalább 8 óra pihenőidő biztosítását írhatja elő a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében. Az Mt. 124/A. § (1) bekezdés b) pontja értelmében vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés többek között a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében rendelhető el. Az Mt. 124. § (3) bekezdése értelmében munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő beosztása alapján a munkavállalónak hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható a készenléti jellegű munkakörben. Az Mt. 117. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg a több műszakos munkarend, a délutáni műszak, éjszakai műszak, valamint az éjszakai munka fogalmi elemeit. Többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. Délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a 14:00 és 22:00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Éjszakai műszak: a többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka. Éjszakai munka: 22:00 és 06:00 óra időszakban teljesített munkavégzés. Az Mt. 146. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a többműszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetve éjszakai műszakra pótlék jár. A délutáni műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke 15 százalék, az éjszakai műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke 30 százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további 5, az éjszakai műszak után további 10 százalék műszakpótlék illeti meg. Az Mt. 118. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a munkáltató megszakítás nélküli munkarendet állapíthat meg, ha a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat többek között ide sorolja például az élet-, egészség-, vagyonbiztosítási szempontot, jelleget is. A fentiekre figyelemmel a kérdéses esetben a rendelkezésre álló adatokra is figyelemmel a biztonsági őrök munkaköre készenléti jellegű munkakörnek minősíthető. A fentiekre figyelemmel a kérdéses esetben a vagyonvédelmi tevékenységet folytató munkáltató által foglalkoztatott munkavállalók munkarendje megszakítás nélküli munkarendnek minősülhet. Az Mt. 146. § (2), (3) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmezése alapján kialakult jogalkalmazói gyakorlat szerint a délutáni, illetve az éjszakai műszakpótlék is csak abban az esetben jár a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknak, ha munkaidő beosztásuk többműszakos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. január 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 925