tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

29 találat a megadott GYES-en lévő munkavállaló tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Ikergyermekek után GYES-ben részesülő édesanya kereső­tevékenysége

Kérdés: Ikergyermekek után GYES-ben részesülő édesanya keresőtevékenységére vonatkozik bármilyen kereseti korlát a gyermekek 3 éves korát követően?
Részlet a válaszból: […]alkalmazása során, ha gyerme­kek tankötelessé válásának éve nem egyezik meg, a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kérdésben említett édesanya annak az évnek a végéig kaphat GYES-t, amelyik évben a gyermekek betöltik 6. életévüket.Erre az esetre vonatkozóan azonban a Cst. a keresőtevékenységgel összefüggésben semmilyen speciális[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4861

2. találat: GYES-en lévő kismama munkavállalása

Kérdés: Vállalhat részmunkaidőben munkát egy GYES-en lévő kismama, aki a munkahelyén fizetés nélküli szabadságot igényelt és kapott a gyermek 3 éves koráig, és ezalatt egy másik munkáltatónál kíván elhelyezkedni? Be kell jelentenie a jelenlegi munkáltatójánál, hogy egy másik cégnél fog dolgozni?
Részlet a válaszból: […]egyik törvény sem tartalmaz konkrét előírásokat, illetve megkötéseket, véleményünk szerint azonban mégis felvet néhány problémát, ha a kismama egy másik cégnél kíván elhelyezkedni a fizetés nélküli szabadsága alatt.Az Mt. 6. §-a megfogalmaz néhány olyan magatartási szabályt, amelyet a munkaviszony fennállása alatt mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak be kell tartania.Az (1) bekezdés értelmében a munkaszerződés teljesítése során - kivéve ha törvény eltérő követelményt ír elő - úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Felróható magatartására elő­nyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.A (2) bekezdés még egyértelműbben fogalmaz, amikor kimondja, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség köve­telményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.A (3) bekezdés szerint a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.A (4) bekezdés szerint pedig a felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.Ezeknek az előírásoknak a tanulmányozása és értelmezése során megállapíthatjuk, hogy abban az esetben, ha a munkavállaló a számára biztosított fizetés nélküli szabadság ideje alatt másik munkáltatónál kíván elhelyezkedni úgy, hogy nem tájékoztatja erről jelenlegi munkaadóját, nem felel meg a jóhiszeműség és a tisztesség elvének. Ráadásul a törvény egyértelműen előírja a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4806

3. találat: GYES mellett dolgozó munkavállaló táppénze

Kérdés: Hány napra lesz jogosult táppénzre az a munkavállaló, akinek a munkaviszonya 2007. január 1-jétől folyamatos, GYES mellett dolgozott 2014. július 1-jétől, és 2014. szeptember 1-jétől, ismét terhessége miatt, táppénzt igényelt? Hogyan változna a helyzet, ha nem GYES, hanem GYED folyósítása mellett dolgozott volna?
Részlet a válaszból: […]keresőképtelenség első napjához igazodóan kell vizsgálni. Mivel a munkavállalónak 2007. január 1-jétől van folyamatos biztosítási ideje, táppénzre a keresőképtelensége időtartamára (maximum 365 napra) jogosult. A táppénz összegének megállapítására is az általános szabályok az érvényesek, és a táppénz mértéke is 60 százalék.Más lenne a helyzet, ha más munkáltatónál létesített volna biztosításra kötelezett jogviszonyt. Ott a táppénzre való jogosultságát már[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4627

4. találat: GYED-ről visszatérő munkavállaló táppénze

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhelyet működtető munkáltató, amikor táppénzt számfejtett annak a munkavállalónak, aki a GYED lejártát követő naptól a GYES folyósítása mellett visszament volna dolgozni, a tervezett munkába állás napján azonban a háziorvos "9"-es kóddal, veszélyeztetett terhesként keresőképtelen állományba vette, tehát tényleges munkavégzésre nem került sor?
Részlet a válaszból: […]szándéka megvolt a munkavállalónak, aki a keresőképtelensége időtartamára táppénzre, s azt követően terhességi-gyermekágyi
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4606

5. találat: GYES-en lévő munkavállaló másodállása

Kérdés: Vállalhat másodállást egy jelenleg GYES-en lévő, napi 6 órás munkaviszonyban dolgozó személy úgy, hogy ez ne veszélyeztesse az ellátását? A munka egy amerikai cég újsághirdetésének szerkesztése lenne. Hogyan kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget ebben az esetben a másodállás után?
Részlet a válaszból: […]hó 12. napjáig - köteles az adóhatóságnak megfizetni (Art. 2. számú melléklet). A tárgy­évet követő év május 20-ig a munkavállaló ugyancsak köteles az 53-as típusú személyijövedelemadó-bevallásában az amerikai cégtől származó jövedelmét is bevallani. Felhívjuk olvasónk figyelmét, hogy amennyiben őt Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett amerikai illetőségű - külföldi - vállalkozás foglalkoztatja, esetére a járulékkötelezettségek szempontjából az általánostól eltérő, különös szabályok vonatkoznak. A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett jövedelem után alapesetben a külföldi vállalkozás köteles a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot megállapítani, levonni. A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art.-ben körülírt képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga köteles teljesíteni. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba. Azonban ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és az említett bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott saját maga köteles teljesíteni. Ez esetben a foglalkoztatott köteles viselni a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket is (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot) [Tbj-tv. 56/A. § (1)-(3) bekezdései]. Az előbbiek szerinti kötelezett - tehát a cég vagy képviselője, vagy maga a foglalkoztatott - a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3860

6. találat: GYES-en lévő kilépő munkavállaló szabadsága

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni annak a munkavállalónak a szabadságát, aki jelenleg GYES-en van, és fel akar mondani? A munkavállaló 1999. február 8-án lépett be a munkáltatóhoz, 2004. augusztus 10-ig betegszabadságon, augusztus 11-től 2005. január 3-ig táppénzen volt, majd megszülte első gyermekét 2005. január 4-én, amely időponttól TGYÁS-ban részesült 2005. június 20-ig, majd GYED-et kapott 2006. november 30-ig. 2006. december 1-jén ikrei születtek, akik után 2007. május 17-ig TGYÁS-ban, 2008. december 1-jéig GYED-ben részesült, és 2008. december 2-től jelenleg is GYES-en van. Meghosszabbítja-e a munkaviszony időtartamát a pénzben megváltott, ki nem vett szabadság ideje? Hogyan kell elszámolni a felmondási időt, a szabadságot, illetve a szabadságmegváltást ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]önmagában nem adhat okot, hogy a gyermek év közben született, illetve év közben tölti be a tizenhatodik életévét. A terhes, illetve a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; b) a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül; c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében. Fentiek alapján a munkavállalót megilleti: - a 2004. évre járó, de ki nem adott szabadság; - a 2005. évre járó szabadság a született gyermek után járó 2 nap pótszabadságot is beleszámítva (feltéve hogy az anya úgy nyilatkozott, hogy azt ő veszi igénybe); - a 2006. január 1-jétől június 21-ig, és 2006. december 1-jétől december 31-ig terjedő időkre időarányosan kiszámított szabadság, az ikergyermekek születésére tekintettel hét munkanap gyermekek utáni pótszabadsággal kell számolni (feltéve hogy az anya úgy nyilatkozott, hogy azt ő veszi igénybe), de az arányosításnál ezt is számba kell venni; - 2007. teljes évére járó szabadság (7 nap gyermekek után igénybe vett pótszabadság figyelembevételével); - 2008. január 1-jétől május 18-ig terjedő időre időarányosan kiszámított szabadság (a gyermekek után igénybe vett hét nap pótszabadságot is számba kell venni az arányosításkor); - a felmondási időre, a felmondási idő előtt, alatt természetben kiadott szabadság idejére járó szabadság. Amennyiben a munkavállaló a munkaviszony megszűnéséig végig fizetés nélküli szabadságon van, a felmondási időre szabadság nem illeti meg. A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban semmiképpen nem haladhatja meg. A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött - három év után öt nappal, - öt év után tizenöt nappal, - nyolc év után húsz nappal, - tíz év után huszonöt nappal, - tizenöt év után harminc nappal, - tizennyolc év után negyven nappal, - húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. A fenti felsorolás a törvényi minimumot tartalmazza, ettől akár a kollektív szerződés, akár a felek megállapodása is kedvezőbb mértéket állapíthat meg. A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele, de a munkáltató természetesen a felmondási idő teljes tartamára is felmentheti a dolgozót a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. A felmentési idő tartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Nem illeti meg átlagkereset a munkavállalót arra az időre, amely alatt munkabérre egyébként sem lenne jogosult. A kérdésbeli munkavállaló esetében fennállhat az az eset, hogy a felmondási idő teljes tartama alatt továbbra is fizetés nélküli szabadságon van. A felmondási idő alatt emiatt nem áll fenn munkavégzési kötelezettsége, így a felmondási időre sem munkabér, sem átlagkereset nem illeti meg. Ebből következik az is, hogy a munkavállalót erre az időre szabadság sem illeti meg, mivel átlagkereset-fizetésben nem részesül, valamint a munkaviszony szünetelésének időtartamára járó szabadságra való jogosultság egyéb feltételei sem állnak fenn. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt a munkáltató nem adhatja ki a munkavállaló szabadságát. A szabadság természetben történő kiadására akkor nyílik lehetőség, ha a munkavállaló kéri a fizetés nélküli szabadság megszakítását. Ilyenkor a fizetés nélküli szabadságot követően a munkáltató a munkavállaló részére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3533

7. találat: GYES mellett munkába álló dolgozó szabadsága

Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadság kiadásával kapcsolatban, ha munkavállalója, akinek gyermeke 2009. március 22-én született, GYES-en van vele 2011. március 23-tól, és GYES mellett visszajönne dolgozni 2011. szeptember 1-jétől? A gyermek beteg, tehát előreláthatóan 10 éves koráig lesz GYES-en a munkavállaló.
Részlet a válaszból: […]előzetesen közölnie kell a munkáltatóval, és a munkáltató nem köteles azonnal eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének. A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított a) hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb harminc nap, b) hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb hatvan nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni. Fontos kiemelni, hogy az előzetes közlés és a foglalkoztatási kötelezettség új szabályai csak a fizetés nélküli szabadság megszakítására vonatkoznak, a fizetés nélküli szabadság lejártára nem. A korábbi szabályozás szerint, ha a munkáltató a munkavállaló betegsége vagy személyét érintő más akadály miatt nem tudta kiadni tárgyévben a szabadságot, akkor az akadály megszűnésétől számított harminc napon belül kellett kiadnia a szabadságot. A 2011. augusztus 1-jétől hatályos rendelkezés szerint ez a szabály megmarad, de kiegészül azzal, hogy ha az akadályoztatás időtartama egybefüggően a 183 napot elérte vagy meghaladta, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül kell a munkáltatónak a szabadságot kiadnia. Ugyancsak új az a szabály, miszerint a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3494

8. találat: Törölt munkáltató GYES-en lévő alkalmazottja

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy GYES-en lévő kismama az ellátás igénybevétele mellett szeretne munkába állni, de munkáltatójának adószámát 2011 márciusában törölte a NAV? Hogyan juthat hozzá a tb-kiskönyvéhez és az egyéb irataihoz? A munkáltató nem veszi át a részére küldött levelet, mind a (törölt) cég, mind a vezetői utolérhetetlenek. Az OEP személyes érdeklődésére közölte, hogy a munkavállaló biztosítási jogviszonya jelenleg is fennáll, eltűnt munkáltatója nem jelentette munkaviszonya megszűnését.
Részlet a válaszból: […]biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról", tulajdonképpen csak két évre visszamenőlegesen van jelentősége, hiszen a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság megállapításához az igénylést megelőző két év biztosítási idő igazolására van szükség. Utolsó - eltűnt - munkaadója bejegyzésének pótlására nincs mód, a jogviszony igazolása érdekében javasoljuk, hogy keresse fel a lakóhelye szerint illetékes MEP ügyfélszolgálatát. A szolgálati idejére vonatkozóan igazolást a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól kérhet. A munkaügyi ellátások igénybevételéhez szükséges igazolás pótlásával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3457

9. találat: Munkavégzés GYES mellett

Kérdés: Valóban nem dolgozhat már teljes munkaidőben az az édesanya, akinek a gyermeke 2010. szeptember 29-én volt kétéves, szeptember 30-tól GYES-ben részesül, és október 4-től visszament dolgozni? Le kell-e mondania az ellátásról abban az esetben, ha továbbra is dolgozni szeretne?
Részlet a válaszból: […]időtartamban lehet végezni. Korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatni, ha a munkavégzés az igénylő otthonában történik. Időkorlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után, valamint az ikergyermekek egyéves kora után, de ez esetben csak egy gyermek után jár a GYES. Az átmeneti rendelkezés szerint a 2010. december 31-én keresőtevékenységet folytató GYES-ben részesülő személy a keresőtevékenységet 2011. március[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3285

10. találat: Munkavállalás GYES mellett

Kérdés: Hány órában végezhet munkát 2011. január 1-jétől a GYES-ben részesülő munkavállaló? Van-e valamilyen külön jogszabály azokra a munkavállalókra, akik beteg gyermekükre tekintettel kapják az ellátást?
Részlet a válaszból: […]az otthonában történik, - a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat, illetve - ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre. A felsorolásból kitűnik, hogy a beteg gyermekek vonatkozásában a jogszabály engedményt tesz, hiszen esetükben egyéves kortól korlátlan a munkavégzési lehetőség. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy az a 2010. december[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3268
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 29 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést