tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

15 találat a megadott készenléti jellegű munkakör tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Munkaidő készenléti jellegű munkakörben
Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben van mód egy telepőr napi 9 órás részmunkaidőben történő foglalkoztatására úgy, hogy a minimálbér arányos részében (161 000/12×9), 120 750 forint alapbérben állapodnak meg a felek? A munkáltatónál 6 havi munkaidőkeretben, rendes beosztás szerint 14 és 24 órára vannak beosztva a dolgozók úgy, hogy egy nap munkavégzést követően két pihenőnap következik. A havi 2008-as járulékbevalláson részmunkaidősként kizárólag az 1-39 órában foglalkoztatottakat lehet jelenteni, a heti 45 órás munkavállalót csak főállásúnak fogadja el, mivel ez több mint 40 óra. A 20T1041-es bejelentésen a heti 45 órát tüntette fel a munkáltató. Részmunkaidő vagy teljes munkaidő a helyes ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]munkaszervezést lehetővé tevő munka- és pihenőidő-szabály alkalmazható. Ezek közül azonban bizonyos szabályok alkalmazása a felek megállapodásához kötött, tehát ezekben a munkáltató nem dönthet egyoldalúan. Ilyen munkaidőszabály az, hogy készenléti jellegű munkakör esetén a felek megállapodása alapján a napi 8 órás teljes munkaidő (általános teljes munkaidő) legfeljebb 12 órára emelhető. Fontos felhívni a figyelmet, hogy ez a napi munkaidő nem azonos a beosztás szerinti napi munkaidővel. A munkáltató ennek a napi munkaidőmértéknek az alapulvételével oszthatja be munkavégzésre a munkavállalót, a munkaidő-beosztás szabályait figyelembe véve.Ugyancsak a felek írásbeli megállapodása esetén van lehetőség arra, hogy a munkáltató a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló beosztás szerinti napi, heti munkaidejét az általános szabályoktól eltérően legfeljebb napi huszonnégy, heti hetvenkét órában állapítsa meg. Ezt a megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja. A megállapodás felmondása esetén a munkavállalót jogellenesen hátrány nem érheti.Amennyiben a felek az általános teljes munkaidőnél magasabb munkaidőben állapodnak meg, mindenképpen szükséges a megállapodásban rögzíteni a munkakörre irányadó magasabb teljes munkaidő mértékét, mert az lehet a legfeljebb 12 órás napi teljes munkaidőnél kevesebb, így akár 9 óra is. Ebből kifolyólag az általános teljes munkaidőnél magasabb, de a 12 órás munkaidőnél kevesebb napi munkaidő esetén akkor állapítható meg aggálytalanul a foglalkoztatás részmunkaidős jellege, ha a felek ezt kifejezetten kikötötték, továbbá fontos, hogy a megállapodásból kitűnjön az adott munkakörre a felek által megállapított magasabb teljes munkaidő, amelynek mértékéhez viszonyítva a részmunkaidő megállapítása történt.A magasabb teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók minimálbére (garantált bérminimuma) megegyezik az általános teljes munkaidőben foglalkoztatottakéval. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkavállaló foglalkoztatása - a munkaköre készenléti jellegére tekintettel - napi 12 órára emelt teljes munkaidőhöz képest napi 9 órás részmunkaidőben történik, akkor a rá irányadó minimálbér (garantált bérminimum) összege a teljes munkaidőre jogszabályban megállapított összeg 9/12-szerese.A NAV 2008. jelű bevalláshoz kiadott útmutatója (Útmutató) a részmunkaidőhöz kötött kedvezmények vonatkozásában a részmunkaidős foglalkoztatást úgy definiálja, hogy részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6666
2. találat: Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a betegszabadságot egy állattartó telepen készenléti jellegű munkakörben, éjjeliőrként napi 10 órában foglalkoztatott, 1956-ban született munkavállaló esetében, ha fizetett ünnepre esik, és a beosztás szerint ezen a napon dolgozna? Hány nap betegszabadság illeti meg, ha egész évben ennél a munkáltatónál áll munkaviszonyban? Hogyan kell kiszámolni a dolgozónak járó szabadság mértékét? 30 x 8 óra = 240 óra/10 óra = 24 nap, vagy 30 x 10 óra jár neki?
Részlet a válaszból: […]gyermeke után kettő,- két gyermeke után négy,- kettőnél több gyermeke után összesen hétmunkanap pótszabadság jár.A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.A munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként öt munkanap pótszabadság jár.Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.A munkavállaló részére járó betegszabadságot a törvény egységesen évi 15 munkanapban állapítja meg. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. A betegszabadság a betegség miatti keresőképtelenség tartamára illeti meg a munkavállalót, de nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára.A szabadság kiadására vonatkozó szabályok alkalmazása tekintetében eltérő szabály vonatkozik arra az esetre, ha a munkavállaló munkaidő-beosztás szerinti napi munkaideje eltér a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékétől. Főszabály szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ez azonban csak azokra az esetekre alkalmazható, amikor a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje nem tér el a rá irányadó napi munkaidő mértékétől. A munkavállalóra irányadó napi munkaidőn itt azt a törvény szerint megállapított munkaidőt kell érteni, aminek alapulvételével a munkavállaló munkaidejének beosztása történhet. Az Mt. a napi munkaidőről a következőképp rendelkezik. A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő).A teljes napi munkaidő - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállalóa) készenléti jellegű munkakört lát el,b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).Tulajdonosnak a gazdasági társaság tagját kell tekinteni, ha a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik.Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat.A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő).Abban az esetben, ha a munkavállaló munkaidő-beosztás szerinti napi munkaideje eltér a rá irányadó napi munkaidő mértékétől, a munkavállaló a szabadság ki­adása során a beosztással azonos időtartamra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, és a ki­adott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. Ebben az esetben a kivett, kiadott szabadságnapok számát úgy kell megállapítani, hogy a szabadság terhére elszámolt munkaórák[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4090
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Munkakör egyoldalú átminősítése
Kérdés: Átminősítheti-e egyoldalúan készenléti jellegű munkakörré a munkáltató egy üzemanyag­töltő állomáson dolgozó munkavállalója munkakörét abban az esetben, ha az ügyfélforgalom az utóbbi időszakban jelentős mértékben csökkent, és ezért a kútkezelői munkafeladatokat ellátó munkavállaló munkaidejének egy jelentős részét pihenéssel, várakozással, rendelkezésre állással tölti el, vagy a munkakör minősítéséhez szükséges a munkavállaló hozzájárulása is?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló alapvető szolgáltatása munkavégzés, akkor általában készenléti jellegű munkakör nem állapítható meg.A munkakör készenléti jellege megállapításának egyik esetköre, amikor a munkakör alapján végzett munkafeladatok jellegüknél fogva az átlagosnál lényegesen alacsonyabb leterheltséggel, kisebb fokú igénybevétellel járnak, másik esetköre pedig az, amikor az adott munkakör nem kíván meg állandó jellegű munkavégzést, a munkaidő a munka természetéből adódóan előre nem látható, nem ütemezhető módon hol tényleges feladatellátással, hol csak munkafeladatra várakozással telik el, a munkavállaló átlagosan a munkaideje kb. egyharmadában ténylegesen nem végez munkát, és a munkavégzési feladat eshetőlegesen előre nem kiszámítható módon, valamilyen külső körülmény hatására következik be.Adott munkakör készenléti jellegének megítélésénél az első esetkörben azt kell vizsgálni, hogy a munkakör ellátása milyen leterheltséggel, igénybevétellel jár (járhat), másik esetkörben pedig azt, hogy egy hosszabb időtartam átlagában a munkavégzés és a rendelkezésre állás a munkaidőn belül milyen arányban oszlik meg.A 2012. július 1-jétől hatályos Mt. 91. §-a értelmében készenléti jellegű a munkakör: haa) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munka­idő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére vagyb) a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések értelmezése, összevetése alapján megállapítható, hogy a 2012. július 1-jétől hatályos Mt. rendelkezései a készenléti jellegű munkakör fogalmi elemeit a régi Mt. vonatkozó rendelkezéseivel gyakorlatilag és tartalmilag azonos módon határozzák meg.Mind a korábban, mind a jelenleg hatályos Mt. rendelkezései alapján egyértelműen meg kell különböztetni a készenléti jellegű munkakör jogintézményét a készenlét jogintézményétől. A két jogintézmény hasonló abban a tekintetben, hogy mindkét esetben a rendelkezésre állás egy meghatározó körülmény, azonban a készenlét esetében a rendelkezésre állás a rendes munkaidőn kívül valósul meg, és a munkavégzés valószínűsége is lényegesen kisebb, mint a készenléti jellegű munkakörben. A készenléti jellegű munkakör ellátására[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3919
4. találat: Készenléti jellegű munkakörben dolgozók munkaideje
Kérdés: Készenléti munkakörben beleszámít-e a munkaidőbe a munkaközi szünet, illetve egy bank őrzése esetén a nyitvatartási idő utáni szolgálatteljesítés megfelel-e a készenléti jellegnek?
Részlet a válaszból: […]igénybevétellel jár. A munkaköri sajátosságokból adódóan lényeges szempont tehát, hogy a készenlétben lévő munkavállaló munkaidejének nem elhanyagolható részében kvázi pihenéssel tölti az időt. Ebben az időben saját maga által meghatározott módon lazíthat, és nagyon fontos az is, hogy a pihenőhelyiség, illetve a pihenésre alkalmas feltételek biztosítva legyenek (pl.: egy külön erre a célra rendszeresített szoba ággyal). A bank nyitva tartása alatti munkaidőben egy biztonsági őr aktívan dolgozik, a készenlét feltételeinek elbírálásában tehát az a meghatározó, hogy a bank zárását követően, illetve a nyitását megelőzően van-e a foglalkoztató által előírt, folyamatos feladata (pl.: kamerafigyelés, járőrözés stb.). A munkáltató kötelezettsége - többek között - a munkaidő vonatkozásában az Mt. 140/A. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével, szabadságok kiadásával és egyéb munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos adatok nyilvántartása. E nyilvántartásból pontosan ki[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2245
5. találat: Készenléti jellegű munkakör
Kérdés: Milyen munkakör minősülhet készenléti jellegű munkakörnek, milyen speciális munkajogi rendelkezések kapcsolódnak a készenléti jellegű munkakörhöz?
Részlet a válaszból: […]keletkeztek. A konkrét munkaköri feladatok, a munkavégzésre vonatkozó előírások vizsgálata alapján volt megítélhető, hogy az adott munkakör készenléti jellegűnek minősülhetett-e, vagy sem. Az Mt. 117. § (1) bekezdés 2007. július 1-jétől hatályos k) pontja értelmében készenléti jellegű munkakör az olyan munkakör, amelyben - a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés, és a munkával nem töltött időt a munkavállaló pihenéssel töltheti, vagy - a munkavégzés, különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel, a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. 2007. július 1-jétől kezdődően nincs lehetőség arra, hogy a készenléti jellegű munkakör fogalmát a fentiektől eltérő módon határozzák meg a kollektív szerződésben, vagy a felek a fentiektől eltérően állapodjanak meg a készenléti jellegű munkakör tekintetében. A részben készenléti jellegű munkakör fogalmát az Mt. nem ismeri. A fentiekben ismertetett feltételek fennállása esetén kerülhet sor egy adott munkakör készenléti jellegének megállapítására, és egyúttal az ilyen jellegű munkakör tekintetében irányadó az általánostól eltérő munkaidő-, pihenőidő-szabályok alkalmazására. A munkáltató a fentiekben előírt feltételeket betartva egyoldalúan jogosult egy adott munkakört készenléti jellegű munkakörré minősíteni, tehát a munkakör jellegének meghatározása a munkáltató döntésétől is függhet. Ebből következően egyoldalúan jogosult az Mt.-ben előírt speciális, az általánostól eltérő szabályokat munkaidő-beosztás, pihenőidő tekintetében alkalmazni, azonban a munkaidő mértékének egyoldalú megemelésére nem jogosult. Ha a munkáltató döntése alapján a munkavállaló addig ellátott munkaköre készenléti jellegű lesz, a teljes napi, heti munkaidő megemelésére kizárólag a felek megállapodásával, azaz munkaszerződés módosításával kerülhet sor. Az Mt. 117/B. § (3) bekezdése értelmében a teljes munkaidő mértéke - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi 12, legfeljebb heti 60 órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el. Az Mt. 119. § (3) bekezdése értelmében a munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 12, illetve 48 órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 24, illetve a 72 órát nem haladhatja meg. Az Mt. 123. § (1) bekezdése értelmében a munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Az Mt. 123. § (2) bekezdése értelmében kollektív szerződés - meghatározott kivétellel - az (1) bekezdéstől eltérően legalább 8 óra egybefüggő pihenőidő biztosítását[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2244
Kapcsolódó tárgyszavak:
6. találat: Biztonsági őrök készenléti jellegű munkaköre
Kérdés: Valóban lehetséges-e 2007. július 1-jétől a biztonsági őrök készenléti jellegű munkakörben, napi 12 órában történő alkalmazása? Mikortól számít alacsony intenzitásúnak a munkavégzés? Alkalmazható-e a következő munkaidő-beosztás a heti 60 órás munkavégzésre: hétfőn és csütörtökön 24 órát, vasárnap 12 órát dolgozik a munkavállaló, kedden, szerdán, pénteken és szombaton pihenőnapja van? Kell-e délutános, illetve éjszakai pótlékot fizetni, vagy túlórát számfejteni? Kell-e valamilyen pótlékot számfejteni, ha munkaszüneti napra, ünnepnapra esik a munkanapjuk? Alkalmazható-e a garantált havi 86 300 forint összegű bérminimum a munkaórák számától függetlenül?
Részlet a válaszból: […]300, illetve 497 forintra módosulnak. Az előírás alkalmazottakra vonatkozik, a vállalkozók önállóan állapodnak meg a fizetési feltételekről. A fentiek bruttó összegek, a levonásokat (személyi jövedelemadó stb.) ezekből kell teljesíteni. Ezek az összegek a kötelezően adandó legkisebb munkabérek, ennél magasabb természetesen megállapítható, de alacsonyabb nem. Amennyiben a munkavállaló havi 174 óránál többet teljesít, illetve (éjszakai stb.) pótlékra jogosult, a kifizetett összeget ennek arányában növelni kell, részmunkaidő esetén pedig arányosan csökkenteni. Fontos tudni, hogy a biztonságvédelmi munkakörök (személy- és vagyonőr, biztonságtechnikai tervező, szerelő, magánnyomozó) betöltése szakképzettséget, magánnyomozó esetében középfokú, biztonságtechnikai tervező esetén felsőfokú iskolai képzettséget is igénylő munkakörnek számítanak. A személy- és vagyonőr szakma az 1998. évi IV. tv. hatálybalépése és az OKJ-ba történt felvétele óta számít államilag elismert szakmának. Akik ezt követően tettek - úgynevezett OKJ-s - vizsgát, azok szakképesített dolgozónak minősülnek. Azok azonban, akik ennél korábban végezték el a tanfolyamot, szakképzettséget nem szereztek, bár - a szerzett jog alapján - ők is megkaphatták az új, öt évig érvényes rendőrhatósági igazolványt. Ez értelemszerűen a többi szakterületre is alkalmazandó (az 1998 előtti vizsgával rendelkező biztonságtechnikai szerelők azonban csak új tanfolyam elvégzése után kaphatták meg erre a szakmára a hatósági igazolványt). A kérdésénél maradva, a munkáltató által tervezett munkarend megfelelő, amennyiben készenléti jellegű a munkakör. Készenléti jellegű munkakör: az olyan munkakör, amelyben - a munkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzés, és a munkával nem töltött időt a munkavállaló pihenéssel töltheti, vagy - a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Az igénybevételen természetesen azt értjük, ha pl. nincs járőrözés, fizikai jellegű egyéb terhelés, hanem pl.: kamerák figyelése, illetve leginkább ülőmunka, ami egyébként ebben a munkakörben nem igazán jellemző. Nagyon fontos egy olyan pihenőhelyiség kialakítása, lehetőleg ággyal, ahol valóban teljesülnek a készenlét feltételei. Az őr ruházatán könnyíthet, és pihenhet. A munkavállaló munkaideje a napi tizenkét órát, illetve a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. április 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2179
7. találat: Portások munkarendje
Kérdés: Foglalkoztathatja-e egy vállalkozás 24/48 órás munkabeosztásban a munkaviszony keretében alkalmazásban álló portásokat?
Részlet a válaszból: […]a hatályos Mt. rendelkezések nem tartalmaznak. Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat értelmében készenléti jellegű a munkakör, ha a tényleges munkavégzés - a munkakör jellegére, az általános szakmai szokásokra is figyelemmel, vagy a munkáltató állandó jellegű műszakszervezése miatt - a napi munkaidőnek csak egy részében történik, illetve a tényleges munkavégzés időtartama nem mérhető, de bizonyos, hogy mindkét esetben a munkavállaló munkaidejének jelentős részében (legalább 25-30 százalékban) nem végez munkát. A készenléti jellegű munkaköröknél már a munkaviszony létesítésénél vagy az adott munkakör betöltésekor nyilvánvaló, hogy a munkavégzés készenléti jellegű. A munkaidő nem teljes mértékű kihasználtságának az oka nem a munkáltató működésében bekövetkezett zavar, hanem az adott munkakör sajátossága vagy a felek megállapodása. Lehetőség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. október 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1553
8. találat: Készenléti idő nyilvántartása
Kérdés: Egy megszakítás nélküli munkarendben működő munkáltatónál 24/48 órában dolgoznak a munkavállalók. Milyen munkajogi szabály írja elő a készenléti idő nyilvántartását, illetve megkülönböztetését?
Részlet a válaszból: […]munkát. A készenléti jellegű munkaköröknél már a munkaviszony létesítésénél, vagy az adott munkakör betöltésekor nyilvánvaló, hogy a munkavégzés készenléti jellegű. A munkaidő nem teljes mértékű kihasználtságának az oka nem a munkáltató működésében bekövetkezett zavar, hanem az adott munkakör sajátossága, vagy a felek megállapodása. Lehetőség van arra is, hogy a készenléti jellegű munkakör fogalmát a felek a kollektív szerződésben szabályozzák. Az Mt. 119. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 12, illetve 48 órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 24, illetve 72 órát nem haladhatja meg. A napi, illetve heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. A fenti rendelkezésekre is figyelemmel a kérdéses esetben a foglalkoztatott munkavállalók munkaköre készenléti jellegű munkakör. A rendkívüli munkavégzésre vonatkozó előírásokat az Mt. 126-128. §-ában foglalt rendelkezések szabályozzák. E rendelkezések értelmében rendkívüli munkavégzésnek minősül - a munkaidő-beosztástól eltérő, - a munkaidőkereten felüli, illetve - az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá - készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végezni az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam. A készenlétre vonatkozó előírásokat az Mt. 129. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg. E rendelkezések értelmében a készenlét az az időtartam, amely alatt a munkavállaló a munkaidő-beosztásától eltérő időben, illetve a munkaidőkereten felül - a munkáltató utasítására - meghatározott ideig és helyen munkavégzésre készen állni köteles. A készenlét helyét a munkavállaló jogosult meghatározni. A készenlét fogalmából következik, hogy a munkavállaló annak időtartama alatt munkát nem végez. Amennyiben a munkáltató a készenlét alatt a munkavégzést elrendeli, már nem készenlétről, hanem rendkívüli munkavégzésről van szó. Az Mt. 148. §-ában foglalt rendelkezések értelmében készenlét esetén a személyi alapbér 20 százalékának megfelelő munkabér jár. Ha a készenlétet teljesítő munkavállalót munkára veszik igénybe, a rendkívüli munkavégzés időtartamára a munkavállaló a rendkívüli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. február 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1325
9. találat: Munkaszüneti napra járó távolléti díj
Kérdés: Megszakítás nélküli, illetve készenléti jellegű munkakörben dolgozó, órabéres éjjeliőrök esetében hogyan kell elszámolni a munkaszüneti napra járó járandóságot akkor, ha a munkaszüneti nap szombat-vasárnapra esik, és a dolgozók a munkarendjük szerint szolgálatban vannak? Van-e különbség abban az esetben, ha a munkaszüneti nap nem hétvégére esik?
Részlet a válaszból: […]következően, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, ideértve húsvét és pünkösd vasárnapját is, akkor nem a heti pihenőnapi, hanem a munkaszüneti napi munkavégzésre megállapított szabályokat kell alkalmazni. A fentiekben idézett rendelkezések hatálya alá nem tartozó munkáltató, illetve munkavállaló esetében főszabályként munkaszüneti napon a munkavállalónak általában nem kell munkát végeznie, az emiatt kiesett munkaidőre az Mt. 151. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezés értelmében távolléti díj illeti meg. Az Mt. 149. §-ában foglalt rendelkezések értelmében munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző - havidíjas munkavállalót - a havi munkabérén felül - a munkaszüneti napon végzett munkájáért járó munkabére, - teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díja illeti meg. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzésre kötelezett munkavállalót az előző rendelkezés alapján járó munkabéren felül az Mt. 147. § (3), illetve (5) bekezdésében meghatározott ellenérték is megilleti. Az idézett rendelkezések értelmezése alapján megállapítható, hogy a munkaszüneti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 962
10. találat: Biztonsági őrök foglalkoztatása
Kérdés: Lehet-e a biztonsági őröket megszakítás nélküli, készenlét esetén napi 24 órában foglalkoztatni? Munkakörük részben vagy egészben készenléti jellegűnek minősül-e? Amennyiben a készenlét teljes időtartamára megkapják a munkabérüket, fizetendő-e részükre bérpótlék, illetve bérpótlék fizetése esetén a kollektív szerződés meghatározhat-e átalánydíj-fizetést?
Részlet a válaszból: […]kollektív szerződés legfeljebb éves, illetve legfeljebb 52 heti munkaidőkeretet állapíthat meg a készenléti jellegű munkakörben. Az Mt. 119. § (3) bekezdése értelmében a munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 12, illetve a 48 órát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 24, illetve a 72 órát nem haladhatja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani. Az Mt. 123. § (2) bekezdése értelmében kollektív szerződés legalább 8 óra pihenőidő biztosítását írhatja elő a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében. Az Mt. 124/A. § (1) bekezdés b) pontja értelmében vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés többek között a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében rendelhető el. Az Mt. 124. § (3) bekezdése értelmében munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő beosztása alapján a munkavállalónak hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható a készenléti jellegű munkakörben. Az Mt. 117. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg a több műszakos munkarend, a délutáni műszak, éjszakai műszak, valamint az éjszakai munka fogalmi elemeit. Többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. Délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a 14:00 és 22:00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Éjszakai műszak: a többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka. Éjszakai munka: 22:00 és 06:00 óra időszakban teljesített munkavégzés. Az Mt. 146. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a többműszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetve éjszakai műszakra pótlék jár. A délutáni műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke 15 százalék, az éjszakai műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke 30 százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további 5, az éjszakai műszak után további 10 százalék műszakpótlék illeti meg. Az Mt. 118. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a munkáltató megszakítás nélküli munkarendet állapíthat meg, ha a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat többek között ide sorolja például az élet-, egészség-, vagyonbiztosítási szempontot, jelleget is. A fentiekre figyelemmel a kérdéses esetben a rendelkezésre álló adatokra is figyelemmel a biztonsági őrök munkaköre készenléti jellegű munkakörnek minősíthető. A fentiekre figyelemmel a kérdéses esetben a vagyonvédelmi tevékenységet folytató munkáltató által foglalkoztatott munkavállalók munkarendje megszakítás nélküli munkarendnek minősülhet. Az Mt. 146. § (2), (3) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmezése alapján kialakult jogalkalmazói gyakorlat szerint a délutáni, illetve az éjszakai műszakpótlék is csak abban az esetben jár a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknak, ha munkaidő beosztásuk többműszakos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. január 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 925
| 1 - 10 | 11 - 15 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést