10 találat a megadott diák tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]egyenlőtlenül beoszthatók,- esetében nem alkalmazható, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható;- a korára tekintettel évenként 5 munkanap pótszabadsággal rendelkezik, amely utoljára abban az évben jár, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.Az a körülmény tehát, hogy a szülők egyike vagy esetleg mindkettő a gyermeket foglalkoztató munkáltatónál dolgozik - véleményünk szerint -, nem helyettesíti a hozzájárulást. Tekintettel arra, hogy a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság ellenőrzése - többek között - a fiatal munkavállalókra vonatkozó külön rendelkezések betartására is kiterjed [115/2021. Korm. rendelet (2) bekezdés], érdemes a szülő hozzájáruló nyilatkozatát írásba foglalni. Ez megtörténhet pl. a munkaszerződés végén egy záradék formájában, de külön dokumentumban is.A fiatal munkavállaló munkabérére vonatkozóan az Mt. nem tartalmaz külön előírást. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyban az alapbérnek, teljes napi foglalkoztatás esetén, el kell érnie legalább a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot. A 15. életévét betöltött diák foglalkoztatása valószínűleg szakképzettség nélkül történik, ami azt jelenti, hogy részmunkaidőben történő foglalkoztatása esetén legalább a minimálbér arányos részére jogosult.A munkaviszonyban foglalkoztatott diák a Tbj-tv. alapján biztosított lesz, a 'T1041-es nyomtatványon tehát be kell jelenteni.A munkabért természetesen terheli a személyi jövedelemadó és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék is. A munkáltatónak a 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, illetve az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is meg kell(ene) fizetnie, azonban a munkaerőpiacra lépő munkavállalók utáni kedvezmény ebben az esetben igénybe vehető.A fiatal munkavállaló természetesen egyszerűsített foglalkoztatás keretében is foglalkoztatható. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén legalább a minimálbér 85 százaléka, szakképzettséget igénylő munkakörnél legalább a garantált bérminimum 87 százaléka fizetendő alapbérként, illetve teljesítménybérként. Ebben az esetben ugyanis a bruttó és a nettó munka-bér megegyezik, hiszen egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató fizeti a közterhet, a diáknak nem kell fizetnie társadalombiztosítási járulékot és szja-előleget sem. Az így végzett munka ellenértéke munkaviszonyból származó bérjövedelem. A diáknak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmét csak akkor kell feltüntetnie az szja-bevallásban, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja a mentesített keretösszeget.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szabályok alapján tehát a 16. életévét betöltött személy ugyan korlátozás nélkül létesíthet munkaviszonyt, a megkötött munkaszerződés azonban csak abban az esetben érvényes, ha azon a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozata is szerepel.A tanuló az általános szabályok szerint bármilyen jogviszonyban alkalmazható, tehát munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel), egyszerűsített foglalkoztatás keretében vagy háztartási alkalmazottként (pl. bébiszitter) is. A nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló iskolaszövetkezet keretei között is vállalhat munkát.Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel. Amennyiben a diák még nem rendelkezik adóazonosító jellel, az adókártya igényléséhez az ügyfélszolgálatokon beszerezhető, illetve a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) letölthető 'T34-es nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatni az adóhatósághoz.Az Mt. tartalmaz néhány különös szabályt, amely a fiatalkorúak védelmét szolgálják. Ezeket a szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a 18. életévét be nem töltött fiatalt nem munkaviszony, hanem egyéb polgári jogviszony keretében (pl. megbízási szerződés) foglalkoztatják.A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet azzal, hogy ha a fiatal egyszerre több munkáltatónál is végez munkát, a napi 8 órás korlát szempontjából valamennyi munkaidőt össze kell adni.A fiatal munkavállaló éjszakai munkát nem végezhet, valamint részére rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Éjszakai munkának minősül a 22.00 és 06.00 óra közötti időtartam. Rendkívüli munkavégzésnek a napi munkaidőt meghaladó munkavégzés minősül (pl. a napi nyolcórás munkaidő utáni munka).A fiatal munkavállaló részére legfeljebb egyheti munkaidőkeret rendelhető el.Négy és fél órát meghaladó munkavégzés esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szociális hozzájárulási adót, a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetve munkaviszony esetén a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot is. A kérdésben adminisztrációs tevékenységről van szó, ami azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel szóba jöhet a megbízási jogviszony is. Ez azért is előnyös lenne, mert az önálló tevékenységre tekintettel az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem (a 10 százalékos költséghányadnak vagy a tételes költségelszámolásnak köszönhetően) alacsonyabb, és a biztosítási kötelezettség fennállása esetén sem kell a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot leróni.Megbízás esetén a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a biztosítási kötelezettség abban az esetben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]bekezdése]. Összegezve az eddig leírtakat, a kérdéssel kapcsolatosan tehát az a döntő, hogy a magyar diák a külföldön folytatott tanulmányai alatt magyarországi lakóhellyel rendelkezik-e vagy sem. Amennyiben igen, akkor a Tbj-tv. előbb idézett szabálya alapján belföldi illetőségűnek minősül, ami azt jelenti, hogy a természetbeni egészségügyi ellátások teljes körére jogosult, ugyanakkor a havi 6810 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles megfizetni. E kötelezettséget és jogosultságot nem befolyásolja az, hogy a magyar diák külföldön tanul, vagy éppen itthon tartózkodik. A kérdezőnk ugyan nem említette, de előfordulhat olyan eset is, hogy a külföldi tanulmányok idejére megszüntette a diák a magyarországi lakóhelyét. Ilyen esetben külföldi illetőségűnek minősül, és egészségügyi szolgáltatási járulékot nem köteles fizetni. Ez azzal jár, hogy a magyar társadalombiztosítás egészségügyi ellátásaira nem szerez jogosultságot, azokat kizárólag térítés ellenében veheti igénybe. Az ilyen esetekre nyújt megoldást a Tbj-tv. 34. §-ának (10) bekezdésében foglalt rendelkezés, mely alapján az egészségügyi szolgáltatás biztosítására megállapodás megkötésével van lehetősége annak a személynek, aki a Tbj-tv. szerint nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult. Fontos különbség, hogy itt a fizetendő járulék összege lényegesen magasabb az egészségügyi szolgáltatási járulék összegénél, mert a 6810 forinttal szemben a megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege nagykorú állampolgár esetén a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 50 százaléka, 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén 30 százaléka. Felhívjuk a figyelmet, hogy az ilyen megállapodás megkötését érdemes a tanulmányok helye szerinti tagállam szabályaitól függővé tenni, ugyanis előfordulhat, hogy az adott tagállamban a diák - e státusza alapján - esetlegesen egészségügyi ellátásra jogosult. Az alapelvi szintű közösségi koordinációs szabályokból (egyenlő elbánás elve) eredően az egyik tagállamban biztosított (egészségügyi ellátásra jogosult) személy a másik tagállamban - esetünkben Magyarországon - történő ideiglenes tartózkodása alatt a külföldi fél teherviselése mellett az orvosilag indokolt egészségügyi ellátásokra jogosult az egészségi állapotának és a tartózkodása tervezett idejének függvényében. A jogosultságot[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]befejezze vagy szüneteltesse. Egy befejezett középiskola és még egy meg nem kezdett főiskola, illetve egyetem között elképzelhető a Start kártya igénylése, de nem célszerű. A Start kártya ugyanis csak egy alkalommal váltható ki, és ez azt jelenti - feltéve hogy
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tanulmányok idejére megszüntette a diák a magyarországi lakóhelyét, abban az esetben külföldi illetőségűként egészségügyi szolgáltatási járulékot nem köteles fizetni, ám a magyar társadalombiztosítás egészségügyi ellátásaira nem szerez jogosultságot, azokat kizárólag térítés ellenében veheti igénybe. Ilyen esetekre vonatkozik a Tbj-tv. 34. § (10) bekezdése, mely szerint a Tbj-tv. szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját egészségügyi szolgáltatásának biztosítására. A fizetendő járulék azonban lényegesen magasabb a belföldi személyekre megállapított járulék összegénél, mert a megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege nagykorú állampolgár esetén a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér 50 százaléka, 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén 30 százaléka. Mielőtt ilyen megállapodásra sor kerülne, érdemes a másik tagállam szabályai felől tájékozódni, mert előfordulhat, hogy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]lehetséges, ennek függvényében a kapott díjazás adó- és járulékvonzata is eltérő. Ha a munkavégzés során adóköteles jövedelme lesz a diáknak, akkor adóazonosító számmal (nem azonos az adószámmal!) kell rendelkeznie, mert a foglalkoztató csak ennek birtokában teljesíthet számára kifizetést. Ha a diáknak még nincs adóazonosító száma, a lakóhelye szerinti APEH-tól kell kérnie. Munkaviszony esetén a munkaszerződésben a személyi alapbér nem lehet kevesebb, mint a minimálbér, illetve annak a munkaidővel arányos része. A munkabér teljes összege adó- és járulékalapot képez. A diáknak fizetendő munkabérből a foglalkoztatónak le kell vonnia a személyijövedelemadó-előleget (a nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint), az egyéni járulékokat (6 százalékos egészségbiztosítási járulékot, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 százalék, 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és tagságra kötelezett pályakezdő lévén 8 százalék magán-nyugdíjpénztári tagdíjat), továbbá a 1,5 százalék munkavállalói járulékot. Értelemszerűen a kifizetett munkabér alapulvételével a társadalombiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot is meg kell a munkaadónak fizetnie, valamint a diák után a havi 1950 forint tételes egészségügyi hozzájárulás is terheli. Az adóelőleg számítása során az adójóváírás a diákot is megilleti. A diák megbízási szerződés keretében történő munkavégzése esetén az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni mind az adóelőleg, mind a társadalombiztosítási járulékok megállapítása során. A megbízási díj költségekkel csökkentett része az adóköteles jövedelem, amelyből a személyijövedelemadó-előleget[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tanulói jogviszonyának megszűnését követő október 31-éig, a hallgató hallgatói jogviszonyának megszűnését követő március 31-éig (a jogviszony I. félévben történő megszűnése esetén), illetve október 31-éig (a jogviszony II. félévben történő megszűnése esetén) jogosult. Ebből következően olvasónk első két kérdésére a válasz nem, azaz július-augusztus hónapban - illetőleg ha a tanulmányokat nem folytatják, akkor is október 31-ig - mindkét esetben jogosultak lesznek az érintettek egészségügyi szolgáltatásra, így utánuk egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni ebben az időszakban nem kell. A harmadik kérdéssel kapcsolatban azt kell kiemelni, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a belföldinek minősülő nem biztosított személy után kell fizetni. A Tbj-tv. 4. § u) pontjának 1. alpontja alapján belföldinek a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár minősül. Az Amerikában munkát vállaló magánszemély után tehát mindaddig egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni, amíg belföldinek minősül, azaz amíg a Magyar Köztársaság területén élő személynek számít. A magyar[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ellenében vehetik igénybe a fiatal munkavállalók munkaerejét az ezzel kapcsolatos adminisztrációs és egyéb teendők teljes kiiktatásával. A diákszövetkezeti tagsági viszony nagyon speciális jogviszony, hiszen a Tbj-tv. 5. §-a értelmében nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget, tehát a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot a munkáltatónak - jelen esetben az iskolaszövetkezetnek - nem kell megfizetnie, és a munkavállalótól nem kell levonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot sem. Az Eho-tv. értelmében az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport nappali tagozatos tanuló, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapján foglalkoztatható, jogszabály határozza meg. Fiatal munkavállaló esetében a napi munkaidő a 8 órát, a heti munkaidő a 40 órát nem haladhatja meg, és ezen időtartamokat akkor sem lehet túllépni, ha netán a fiatal több munkáltatóval állna jogviszonyban. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló köteles bejelenteni a további munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését, e törvényi előírás betartására a munkáltatónak fokozottan kell ügyelni, érdemes erről a jogviszony létesítése előtt a munkavállalót nyilatkoztatnia azért, hogy a napi, heti munkaidőre vonatkozó szabályokat be tudja tartani. Mint tudjuk, a munkaidő munkaidőkeretben történő meghatározására általában akkor kerülhet sor, ha a munkaidő munkanaponként egyenlőtlenül oszlik meg, illetve ha a hét végén is dolgoznia kell a munkavállalónak. A fiatal munkavállalók esetében éppen ezek elkerülése érdekében mondja ki a törvény, hogy a munkaidőt legfeljebb csak egyheti munkaidőkeretben lehet meghatározni. A pihenőidők tekintetében is kedvezőbb szabályok érvényesülnek velük szemben: a munkaközi szünet ideje 30 perc, amely az általános szabályoktól eltérően nem 6 óránként, hanem 4,5 óránként illeti meg őket. A napi pihenőidőként legalább 12 órát kell biztosítani, és ez semmilyen esetben sem csökkenthető. A heti két pihenőnap közül az egyiket vasárnap kell kiadni, és nincs mód arra, hogy a pihenőnapokat a munkaidőkeret alkalmazására tekintettel másként adják ki (egyébként sem lenne erre mód, mert csak heti munkaidőkeretben foglalkoztathatók). A fiatal munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre sem vehető igénybe. A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti. A fiatalkorúaknak járó pótszabadság a tizennyolcadik életévének betöltése után a naptári évből hátralevő, munkaviszonyban töltött időre - arányosan - azt a munkavállalót is megilleti, akinek munkaviszonya az említett életkorának elérése után keletkezett. A fiatal munkavállalóra vonatkozó valamennyi fenti rendelkezés kógens, kötelezően alkalmazandó, ezektől eltérni nem lehet. E fenti szabályokat nemcsak a fiatal munkavállaló munkaviszonyban történő alkalmazásakor, hanem bármilyen más foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban való foglalkoztatásakor irányadónak kell tekinteni. Amennyiben a fiatal munkavállaló alkalmazására munkaviszony keretében kerül sor, a részére kifizetett bruttó munkabérből az általános szabályok szerint le kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot (magán-nyugdíjpénztári tag esetében 0,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj), a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, a személyi jövedelemadót és az 1 százalékos munkavállalói járulékot is. Itt jegyezzük meg, hogy amennyiben a fiatal munkavállaló első ízben létesít biztosítotti jogviszonyt, a Tbj-tv. 4. § n) pontja értelmében magánnyugdíjpénztárat kell választania és tagsági viszonyt kell létesítenie. A munkáltatónak a dolgozó után meg kell fizetnie a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 3 százalékos munkaadói járulékot, valamint a szakképzési hozzájárulást is. A foglalkoztatás ténye indokolja, hogy a kifizető a 3450 forint összegű tételes egészségügyi hozzájárulást is megfizesse. Amennyiben a foglalkoztatásra megbízási jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében kerül sor, a dolgozó akkor válik biztosítottá, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes[…] részlet vége a válaszból.