tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott betéti társaság ügyvezetője tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkaviszony nyugdíj folyósításának ideje alatt

Kérdés: Mentesülhetne a betéti társaságban a járulékfizetési kötelezettség alól egy nők kedvezményes nyugdíjára jogosulttá vált pedagógus, aki korábbi közalkalmazotti jogviszonyában újra dolgozik, és ezért szünetel a nyugdíjának folyósítása, de emellett a társaságban kiegészítő tevékenységű tagként személyesen közreműködik, és az ügyvezetést is ellátja? Figyelembe veheti a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó kedvező szabályozást, amennyiben 2019-től a társaságban munkaviszony keretében végzi a tevékenységét, vagy a folyósítás szünetelése miatt elesik ettől a lehetőségtől?
Részlet a válaszból: […]szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas abban az esetben is nyugdíjasnak tekintendő, ha nyugellátásának a folyósítása szünetel.A kérdésben vázoltak szerint tehát az érintettet közalkalmazottként biztosított és egyéni járulékként 10 százalékos nyugdíjjárulék és 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék terheli, míg társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősült, és 2018-ban havi 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kellett utána fizetnie a társaságnak, míg esetleges tagi jövedelméből (a személyi jövedelemadó mellett) 10 százalékos nyugdíjjárulékot kellett levonni. A nyugdíjjárulék fizetése alapján további szolgálati[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5968

2. találat: Beltag közterhei hallgatói jogviszony megszűnése után

Kérdés: Társas vállalkozóként vagy magánszemélyként kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy bt. beltagja után, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, a bt.-ben személyesen nem működött közre, jövedelmet sem vett ki, így járulékot sem fizetett utána a társaság, de a hallgatói jogviszonya megszűnt, diákigazolványa már érvénytelen, ezért nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszból: […]teendők ellátására nem rendelkezik munkaszerződéssel, ezért a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül.Amennyiben a társaság nem ilyen címen tartotta őt nyilván (és jelentette be biztosítottként), helytelenül járt el, azonban - figyelembe véve a nappali tagozatos hallgatói jogviszonyát - járulékfizetéssel kapcsolatos mulasztást nem követett el, hiszen nem terhelte őt a minimálisadó- és járulékfizetési kötelezettség.Ellenben a hallgatói jogviszony megszűnését követően már - tényleges tagi jövedelem hiányában is - havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka után meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4999

3. találat: Betéti társaság üzletvezetőjének jogállása

Kérdés: Helytelenül járt-e el az a betéti társaság, amely üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja részére havi 18 000 forint összegű megbízási díjat fizet, tekintettel arra, hogy a társasági szerződésben nincs rögzítve, hogy feladatait munkaviszony keretében látja el. A minimálbér alapulvételével kellett volna megfizetni a közterheket, ha a tagnak semmilyen más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs?
Részlet a válaszból: […]amennyiben havi tiszteletdíja eléri a minimálbér 30 százalékát. Mindez a konkrét esetre vonatkoztatva azt jelenti, hogy amennyiben az említett tag az üzletvezetői teendőkön túl nem végzett munkát a társaságban (és erre egyébként a társasági szerződés sem kötelezi), akkor nem minősül társas vállalkozónak, és ennek megfelelően utána nem áll fenn a minimális járulékfizetési kötelezettség. Másrészt, a havi 18 ezer forintos tiszteletdíj (és nem megbízási!) alapján nem terjed ki rá a biztosítás, így a kifizetőnek vele kapcsolatban a 11 százalékos egészségügyi hozzájáruláson kívül semmilyen társadalombiztosítással[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. április 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2162

4. találat: Betéti társaság beltagjának jogállása

Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.
Részlet a válaszból: […]keretében történik. A Gt. 91. § (2) bekezdése értelmében azonban nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban és a polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés sem. A kérdésbeli üzletvezető társadalombiztosítási jogviszonyát emiatt a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése alapulvételével nem társas vállalkozóként, hanem választott tisztségviselőként kell megállapítani, mindaddig, amíg az üzletvezetést nem munkaviszony keretében látja. Tekintettel arra, hogy a Gt. 2007. szeptember 1-jétől hatályos 22. § (2) bekezdése értelmében a gazdasági társaság vezető tisztségviselője e tevékenységét ismét elláthatja munkaviszony keretében, így nincs akadálya annak, hogy az üzletvezetővel munkaszerződést kössön a társaság. Ebben az esetben értelemszerűen a munkaviszonyban állókra vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2126

5. találat: Betéti társaság beltagjának jogviszonyai

Kérdés: Milyen szerződésforma a helyes annak a bt.-beltagnak az esetében, aki ügyvezetőként a munkáltatói jogok gyakorlója, tagi jogviszonyban havonta tagi jövedelmet vesz fel, amely után valamennyi járulék bevallása és megfizetése megtörténik?
Részlet a válaszból: […]szüksége) ellátja az üzletvezetői teendőket. Tekintve, hogy ezért cserébe díjazást (tiszteletdíjat) nem kap, ezzel összefüggésben fizetési kötelezettség nem keletkezik. - Másrészt társas vállalkozóként személyesen közreműködik a társaságban (erre vonatkozóan tartalmazhat utalást a társasági szerződés, sor kerülhet
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2113
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Bt. ügyvezetőjének járulékai

Kérdés: Köteles-e munkabért felvenni egy betéti társaság ügyvezetője, aki főállásban végzi ezt a tevékenységet? Milyen járulékot és adót kell fizetni az ügyvezető után?
Részlet a válaszból: […]szívességi munkavégzésben állapodtak meg, vagy a közöttük létrejött jogviszony nem tartozik a munkajog körébe), vagy a szerződés semmissége miatt a tényleges munkavégzés díját utólag meg kell állapítani. A munkabért a munkavállalónak a bérfizetésre kijelölt napon ki kell fizetni. Kizárólag a társaság fizetésképtelensége esetén fordulhat elő olyan eset, hogy a munkabér kifizetése időben ne történjen meg. Ilyenkor az adó- és járulékfizetési kötelezettség is a tényleges kifizetés időpontjában keletkezik, mivel ki nem fizetett munkabérből adóelőleg levonására sincs mód,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1934