tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

49 találat a megadott GYES alatti munkavégzés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: GYES lejárta előtt visszatérő munkavállaló
Kérdés: Köteles a munkáltató mindenféleképpen munkát biztosítani a munkavállalónak abban az esetben, ha a gyermek 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot igényelt, GYES-ben részesül, most viszont a gyermek 2. életévének betöltése után úgy döntött, hogy mégis visszamenne dolgozni? A munkavállaló vezető állásúnak minősül, napi munkaideje 8 óra volt, amit most 6 órásra szeretne módosítani. A munkáltató vezető állású munkavállalóként nem tudja 6 órában foglalkoztatni, mert ez a munkakör nem látható el részmunkaidőben, ezért javasolta a munkakör megváltoztatását. Az új munkakör betöltése egy másik munkavégzési helyen lenne, mint ahol a munkavállaló a szülés előtt dolgozott, mert az a részleg, amelynél a munkáját végezte, és ahová a cég vissza tudná venni, elköltözött, illetve részben meg is szűnt, a munkavállaló azonban ezt a megoldást nem akarja elfogadni, mert az új munkavégzési hely lényegesen távolabb van az otthonától, mint a korábbi. A munkáltató a munkavállaló korábbi munkakörére 3 éves határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazott egy másik munkavállalót.
Részlet a válaszból: […]távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni,- a munkáltatói felmondás esetén a vezető részére közölt felmondást nem kell indokolni, a felmondási korlátozásokat, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságra vonatkozó felmondási tilalmat nem kell alkalmazni,- a vezetővel szemben az azonnali hatályú felmondás joga az ennek alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított három éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig gyakorolható,- a vezetőt a munkaviszony megszűnésére tekintettel megillető díjazásból a munkáltató legfeljebb hathavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni az esedékességekor, ha a megszüntető nyilatkozat közlésére a csődeljárás vagy felszámolási eljárás megkezdése után került sor. Az ezt meghaladó összeget a csődeljárás befejezésekor vagy megszüntetésekor, vagy a felszámolási eljárás befejezésekor kell megfizetni,- a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet,- a vezető nem szerezhet részesedést - a nyilvánosan működő részvénytársaságot kivéve - a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben,- a vezető nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet,- a vezető köteles bejelenteni, ha a hozzátartozója tagja a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, vagy vezetőként munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet is folytató munkáltatónál.Az Mt. Második Részében található az a szabály, hogy a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Ez azt jelenti, hogy az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő részmunkaidőre történő módosítást a munkáltató a feltételek fennállása esetén nem mérlegelheti. Abban az esetben viszont, ha munkavállaló kérelme (ajánlata) a teljes napi munkaidő felétől eltérő részmunkaidőre vonatkozik, akkor - eltérő megállapodás hiányában - a munkáltató mérlegelheti, hogy ehhez hozzájárul-e. Előzőek egyaránt vonatkoznak a vezető és nem vezető állású munkavállalókra.Amennyiben a munkáltató nem járul hozzá a vezető állású munkavállaló 6 órás részmunkaidőben történő foglalkoztatásához, hanem helyette más munkakört ajánl fel, továbbá a munkaszerződés szerinti vagy a szokásos munkavégzési hely is megváltozott, azt vagy munkaszerződés-módosítás körében teheti meg, ami csak a felek közös megegyezésével történhet, vagy - ha a helyzet ezzel megoldható - a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályainak alkalmazásával. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályai alapján a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6256
2. találat: Ikergyermekek után GYES-ben részesülő édesanya kereső­tevékenysége
Kérdés: Ikergyermekek után GYES-ben részesülő édesanya keresőtevékenységére vonatkozik bármilyen kereseti korlát a gyermekek 3 éves korát követően?
Részlet a válaszból: […]alkalmazása során, ha gyerme­kek tankötelessé válásának éve nem egyezik meg, a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kérdésben említett édesanya annak az évnek a végéig kaphat GYES-t, amelyik évben a gyermekek betöltik 6. életévüket.Erre az esetre vonatkozóan azonban a Cst. a keresőtevékenységgel összefüggésben semmilyen speciális[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4861
3. találat: GYES-en lévő kismama munkavállalása
Kérdés: Vállalhat részmunkaidőben munkát egy GYES-en lévő kismama, aki a munkahelyén fizetés nélküli szabadságot igényelt és kapott a gyermek 3 éves koráig, és ezalatt egy másik munkáltatónál kíván elhelyezkedni? Be kell jelentenie a jelenlegi munkáltatójánál, hogy egy másik cégnél fog dolgozni?
Részlet a válaszból: […]egyik törvény sem tartalmaz konkrét előírásokat, illetve megkötéseket, véleményünk szerint azonban mégis felvet néhány problémát, ha a kismama egy másik cégnél kíván elhelyezkedni a fizetés nélküli szabadsága alatt.Az Mt. 6. §-a megfogalmaz néhány olyan magatartási szabályt, amelyet a munkaviszony fennállása alatt mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak be kell tartania.Az (1) bekezdés értelmében a munkaszerződés teljesítése során - kivéve ha törvény eltérő követelményt ír elő - úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Felróható magatartására elő­nyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el.A (2) bekezdés még egyértelműbben fogalmaz, amikor kimondja, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség köve­telményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott.A (3) bekezdés szerint a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat.A (4) bekezdés szerint pedig a felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.Ezeknek az előírásoknak a tanulmányozása és értelmezése során megállapíthatjuk, hogy abban az esetben, ha a munkavállaló a számára biztosított fizetés nélküli szabadság ideje alatt másik munkáltatónál kíván elhelyezkedni úgy, hogy nem tájékoztatja erről jelenlegi munkaadóját, nem felel meg a jóhiszeműség és a tisztesség elvének. Ráadásul a törvény egyértelműen előírja a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4806
4. találat: Nyugdíjjárulék GYES melletti munkavégzés esetén
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha nem von nyugdíjjárulékot annak a munkavállalónak a jövedelméből, aki a GYES lejárta után visszament dolgozni, de időközben újra kapja a GYES-t is, mert a gyermeke beteg lett?
Részlet a válaszból: […]nyilvántartásba kell vennie. Amennyiben a hiba következtében az előírtnál alacsonyabb összegű járulék került levonásra, a munkáltatónak az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig az elmulasztott, le nem vont járulék után önellenőrzési pótlékot kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. A munkáltatónak, amennyiben a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, a törvényben meghatározottaktól eltérően megállapított, illetve le nem vont járulékot a nyilvántartásba vételt követően a magánszemélytől a következő kifizetéskor le kell vonnia. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont járulékkülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján köteles bevallani és befizetni. Amennyiben a járulékkülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltatónak a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennálló összegéről és a magánszemély adó­azonosító számáról értesítenie kell a magánszemély állami adóhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A magánszemély az adóhatóságtól fizetési könnyítést csak a levonás előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet. A munkáltatónak a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4416
5. találat: GYES-ben részesülő személy keresőtevékenysége
Kérdés: Beleszámít a heti 20 óra otthon végezhető távmunka a törvény által megengedett heti 30 órás munkavégzési lehetőségbe annak a GYES-en lévő munkavállalónak az esetében, aki a távmunkán túl egyszerűsített foglalkoztatás keretében is szeretne munkát végezni? A munkaszerződésen kívül kell valahol jelölni, hogy a munkavállaló által végzett munka távmunkának minősül?
Részlet a válaszból: […]folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. A feltételezhetően nem otthon - egyszerűsített foglalkoztatás keretében - végzett óraadásra mérhető időtartamban kerül sor, azonban a távmunka otthoni munkavégzés keretében valósul meg, így annak ellenére, hogy a felek a munkaszerződésben heti 20 óra munkaidőt jelöltek meg, a távmunkavégzés időtartama ténylegesen nem mérhető. Így a két tevékenység időtartam tekintetében nem hozható közös nevezőre, a nem mérhető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4201
6. találat: GYES lemondása
Kérdés: Le kell mondania a GYES-t a szabadság idejére annak a kismamának, aki az ellátás ideje alatt 2012. augusztus 1-jétől vissza kíván menni dolgozni napi 6 órában, és a munkába állás előtt kiveszi a felhalmozódott szabadságát 2012. július 6-tól július 31-ig? A munkavállaló a GYES igénybe­vétele előtt napi 8 órában dolgozott.
Részlet a válaszból: […]gyermekgondozási segély igénybevétele mellett. A munkaidő korlátozása heti átlagban történik, ez nem haladhatja meg a 30 órát, tehát extrém esetben akár három 10 órás munkanappal is ki lehet ezt meríteni, de ennek az ellenkezője is igaz lehet, ha valaki csak három 8 órás munkanapot teljesít egy héten, jogosult lehet a gyermekgondozási segély folyósítására.Különleges esetekben azonban ettől eltérő szabályozás is létezik. A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után igénybe vett gyermekgondozási segély esetén a kereső­tevékenység még jelenleg is időkorlátozás nélkül folytatható. Ez utóbbi kitétel vonatkozik az ikergyermekekre is azzal a megkötéssel, hogy az ilyen feltételekkel keresőtevékenységet folytató személy az ikergyermekek számától függetlenül az egy gyermek után járó összegű gyermekgondozási segélyre jogosult.A jogi szabályozás alapján az azonban általánosan megállapítható, hogy a gyermek egyéves kora betöltése előtt egyáltalán nem lehet kereső­te­vé­keny­sé­get folytatni.Kivételek azonban mindig vannak. A kiskorú szülő gyermekének gyermek­gondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. Ennek éppen ellenkező pólusaként említhetjük a nagy­szülőt, aki keresőtevékenységet kizárólag a gyermek hároméves kora után folytathat, de ekkor is kizárólag csak heti harminc órát meg nem haladó időtartamban, illetőleg időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. Ezek után térjünk rá a másik törvényre, mely esetünkben az Mt. Ebben megtalálhatjuk a szabadság megállapításának és ki­adásának szabályozását. A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Munkában töltött időnek minősül a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, a szabadság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának, a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó, a munkavégzés alóli mentesülésnek meghatározott tartama. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. A munkavállalónak huszonötödik életévétől egy, huszonnyolcadik életévétől kettő, harmincegyedik életévétől három, harmincharmadik életévétől négy, harmincötödik életévétől öt, harminchetedik életévétől hat, harminckilencedik életévétől hét, negyven­egyedik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3884
7. találat: GYES-en lévő munkavállaló másodállása
Kérdés: Vállalhat másodállást egy jelenleg GYES-en lévő, napi 6 órás munkaviszonyban dolgozó személy úgy, hogy ez ne veszélyeztesse az ellátását? A munka egy amerikai cég újsághirdetésének szerkesztése lenne. Hogyan kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget ebben az esetben a másodállás után?
Részlet a válaszból: […]hó 12. napjáig - köteles az adóhatóságnak megfizetni (Art. 2. számú melléklet). A tárgy­évet követő év május 20-ig a munkavállaló ugyancsak köteles az 53-as típusú személyijövedelemadó-bevallásában az amerikai cégtől származó jövedelmét is bevallani. Felhívjuk olvasónk figyelmét, hogy amennyiben őt Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett amerikai illetőségű - külföldi - vállalkozás foglalkoztatja, esetére a járulékkötelezettségek szempontjából az általánostól eltérő, különös szabályok vonatkoznak. A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett jövedelem után alapesetben a külföldi vállalkozás köteles a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot megállapítani, levonni. A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art.-ben körülírt képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga köteles teljesíteni. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba. Azonban ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és az említett bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott saját maga köteles teljesíteni. Ez esetben a foglalkoztatott köteles viselni a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket is (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot) [Tbj-tv. 56/A. § (1)-(3) bekezdései]. Az előbbiek szerinti kötelezett - tehát a cég vagy képviselője, vagy maga a foglalkoztatott - a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3860
8. találat: Kft. GYES-en lévő tagjának munkaviszonya
Kérdés: Dolgozhat 20 órás munkaviszonyban boltvezetőként egy kft. által üzemeltetett ABC-ben az az 50 százalékos tulajdonos tag, aki jelenleg GYES-en van, vagy meg kell fizetnie a főfoglalkozású társas vállalkozások tagjaira előírt járulékokat? A céget a GYES ideje alatt alakították a férjével, aki az ügyvezetői tevékenységet is ellátja. A tag a szülés előtt munkaviszonyban állt egy cégnél, ahonnan a GYED lejárta után kilépett.
Részlet a válaszból: […]haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik [Cst. 21. § (1) bekezdés]. Semmi akadálya tehát annak, hogy a boltvezető tag a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt munkaszerződés alapján heti 20 órás munkaidőben munkát végezzen a társaságban. Ebben az esetben a munkaszerződésében
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3804
9. találat: GYES mellett dolgozó munkavállaló szabadsága
Kérdés: Mennyi szabadság jár 2011-re annak a kismamának, aki októbertől GYES mellett dolgozik?
Részlet a válaszból: […]harmincötödik életévétől huszonöt; f) harminchetedik életévétől huszonhat; g) harminckilencedik életévétől huszonhét; h) negyvenedik életévétől huszonnyolc; i) negyvenharmadik életévétől huszonkilenc; j) negyvenötödik életévétől harminc munkanapra emelkedik. A hosszabb szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben az arra jogosító életkort betölti. A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő; b) két gyermeke után négy; c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság: a) keresőképtelenséget okozó betegség tartamára; b) a szülési szabadság tartamára (A terhes, illetve a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.); c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére (2011. augusztus 1-jétől a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság hat hónapjára jár szabadság. Ez a szabály nem vonatkozik azokra, akik már a hatálybalépést megelőzően fizetés nélküli szabadságon voltak a gyermek gondozása, ápolása céljából.); d) harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára; e) tartalékos katonai szolgálat idejére; f) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távollétidíj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül. A fenti szabályok figyelembevételével időarányosítottan kell megállapítani a 2011. évre járó szabadságot. Az időarányosan járó szabadságot úgy kell kiszámítani, hogy az adott évben szabadságra jogosító időszak(ok)ba tartozó összes naptári napok számát elosztjuk 365-tel, és megszorozzuk a teljes évre járó szabadságnapok számával. Ha a rendes szabadság számításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. A 2011. évre megállapított szabadságot - mivel a munkavállaló fizetés nélküli szabadságát megszakítva újra munkába állt 2011 októberében - a főszabálynak megfelelően az esedékességének évében, vagyis tárgyévben ki kell adni, hacsak nem merül fel olyan újabb akadály, amely miatt ettől el lehet térni. A 2011. évre járó szabadság mellett ki kell számítani, hogy a szülési szabadság kezdetének évében és azt követően összesen mennyi szabadság illette meg 2010. december 31-ig bezárólag a munkavállalót, és az így megállapított szabadságnapok számából le kell vonni azokat a szabadságnapokat, amelyek a szülési szabadság kiadásáig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3569
10. találat: Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja
Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszból: […]járulék mértéke előreláthatóan 8,5 százalékra emelkedik. Az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalékot, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalékot, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalékot tesz majd ki. Ezenkívül 2012-től a társas vállalkozásnak a biztosított társas vállalkozó után a 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot (ebből az ún. nyugdíj-hozzájárulás 24 százalékos mértékű, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék pedig 3 százalékos mértékű) változatlanul a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem alapulvételével kell megfizetnie azzal az eltéréssel, hogy a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulás alapja havonta legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék alapja pedig havonta legalább a tárgyév első napján érvényes minimálbér másfélszerese lesz. A biztosított társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja megegyezik a foglalkoztatót terhelő nyugdíj-hozzájárulás, illetve az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék alapjával. Az a körülmény nem változtat a járulékfizetési kötelezettségen, hogy 2012-ben a gyermekgondozási segély helyett gyermeknevelési támogatásban fog részesülni a kérdésben szereplő beltag.   Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 214. számában - 2012.03.13.) Észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 209. számában megjelent 3562-es kérdésükre adott válaszra reagálva csatolom az adóhivatal válaszát ugyanerre a kérdésre reagálva. Ha jól értelmezem az Önök válaszát, akkor a GYES-en lévő beltag után akkor is kell járulékot fizetni, ha nem vesz ki jövedelmet, mert a GYES nem 36 órát elérő munkaviszony. Az adóhivatal állásfoglalása szerint csak a kivett tényleges jövedelem után kell járulékot fizetni mindaddig, amíg a beltag GYES-en van, valamint a főállású anyaság alatt is ugyanígy kell eljárni. Nem szeretném ügyfelemet felesleges járulékfizetésre utasítani (három gyermeket nevelnek igen szűkös anyagi körülmények között), ezért kérem, hogy a mellékelt adóhivatali válasz alapján újból írjanak e témában. „A levelében foglaltak alapján, a GYES-en lévő adózó társas vállalkozónak minősül, aki rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, és a GYES mellett munkát kíván végezni a társaságban. Nem állapítható meg, hogy az elvégzett munkáért kap-e díjazást, illetve az sem, hogy pontosan milyen jogviszony áll fenn a társasággal, azonban vélhetően társas vállalkozónak minősül. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 31. § (4) bekezdés a) pontja alapján a társadalombiztosítási járulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a b) pontban említett vállalkozó esetén a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha az - átalányadózónak nem minősülő - egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Tehát ebben az esetben a járulékalap a ténylegesen, társas vállalkozóként megszerzett jövedelem lesz. Ha azonban az adózó 36 órás munkaviszonya megszűnik, abban az esetben a társas vállalkozónak a Tbj. 27. § (1) bekezdése szerint a fizetendő társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével kell megfizetni.” A szerző válaszol: Teljes egészében megértjük a kérdést generáló problémákat, ennek ellenére nem értünk egyet az idézett adóhatósági állásponttal. Megítélésünk szerint a Tbj-tv. hivatkozott 31. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti feltétel - nevezetesen, hogy az érintett személy heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll - nem teljesül a gyermekgondozási segélyben részesülő személy esetén. Ugyanis ezen ellátás folyósításának időtartama alatt az igénylő a munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, és bár ez azt jelenti, hogy a munkajogviszonya fennáll, azonban az nem jár heti 36 órás tényleges foglalkoztatással.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3562
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 49 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést