tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott betéti társaság tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Betéti társaság bel- és kültagjának közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségekkel kell számolni egy most alakuló betéti társaság bel- és kültagja után, ha a beltag, aki az ügyvezetői teendőket fogja végezni, és díjazást nem vesz fel, rendelkezik heti 40 órás munka­viszonnyal, a kültag pedig, aki személyesen közreműködő tagként aktívan részt vesz a társaság tevékenységében, heti 25 órás munkaviszonyban áll? Érdemes-e díjazást meghatározni a személyesen közreműködő kültag számára?
Részlet a válaszból: […]pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az ügyvezetésért ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni [Tbj-tv. 31. § (2) bekezdése]. Ugyanez érvényes a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségre is, amelyet szintén csak az ügyvezetésért ténylegesen kifizetett jövedelem után kell megfizetni [2011. évi CLVI. tv. 458. § (5) bekezdése]. Jövedelemfelvétel hiányában értelemszerűen nem keletkezik sem járulék-, sem szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség az ügyvezető beltag után. A csak heti 25 órás munkaviszonnyal rendelkező kültag esetében más a helyzet. Ő ugyanis a bt.-ben nem munkaviszonyban, nem megbízási jogviszonyban történő személyes közreműködése esetén olyan társas vállalkozónak minősül, aki után a felvett jövedelme, de havonta legalább a minimálbérnek megfelelő összeg alapulvételével kell a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, a minimálbér másfélszeresének megfelelő összeg alapján kell a 7 százalékos mértékű természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, továbbá a minimálbér 112,5 százalékának megfelelő összeg alapulvételével kell a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót megfizetni. Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, a társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában minimálbér alatt a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3749

2. találat: Evás bt. beltagjának járulékai

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettségei lesznek 2012-ben egy Eva-tv. hatálya alá tartozó betéti társaság beltagjának, aki a társaságból nem vesz ki jövedelmet, és rendelkezik heti 42 órás munkaviszonnyal? Mit kell megfizetnie a társaságnak a 37 százalékos egyszerűsített vállalkozási és az 1 százalékos iparűzési adón kívül?
Részlet a válaszból: […]járulék, valamint a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulék­alapot képező jövedelem, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll [Tbj-tv. 31. § (4) bekezdés a) pontja]. 2012. január 1-jétől a foglalkoztatót - köztük a társas vállalkozást - terhelő társadalombiztosítási járulékot felváltotta a szociális hozzájárulási adó. Az új adónemre vonatkozó szabályokat a 2011. évi CLVI. tv. 453-467. §-ai tartalmazzák. Közülük a 458. § (5) és (7) bekezdéseiben találhatók azok a rendelkezések, amelyeket a kérdésbeli esetre kell alkalmazni. A jelzett jogszabályhelyek értelmében a betéti társaság - ha a tagja az adott hónapban a személyes közreműködésére tekintettel a társaságtól jövedelemben nem részesül - a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításakor nem köteles számításba venni a hónapnak azt a napját, amelyen a tagja legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. Ezt a rendelkezést akkor lehet alkalmazni, ha a betéti társaság részére a beltag nyilatkozatot tesz a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya fennállásáról. A beltagnak az olyan változásról, amely e rendelkezés alkalmazását érinti, haladéktalanul újabb nyilatkozatot kell tennie a betéti társaság részére. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a természetes személy személyazonosító adatait, valamint adóazonosító jelét, ennek hiányában a személyazonosító okmánya típusának megjelölését és számát, valamint lakcímét. Az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3594

3. találat: Betéti társaság beltagjainak jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár-e el az a 4 fős betéti társaság, amelynek mindkét beltagja vezető tisztségviselő, és egyikük részmunkaidős munkaviszonyban, a másik pedig társas vállalkozóként dolgozik a cégben? A társas vállalkozóként közreműködő beltag gyakorolja a munkáltatói jogokat, a munkaviszonyban álló tag munkaköre pedig a társaság szolgáltatásaihoz kapcsolódik, és máshol nem rendelkezik jogviszonnyal. El kell-e érni a munkaidőnek a heti 36 órát ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]minden kötöttség nélkül megállapodhatnak ennél rövidebb munkaidőben is. Ezt nem befolyásolja az a tény sem, hogy a beltag máshol nem rendelkezik jogviszonnyal. Tehát helyesen jár el a társaság akkor is, ha az érintett beltagot csak részmunkaidőben foglalkoztatja. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Gt. 22. § (2) bekezdésének értelmében a vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel - a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Tehát amennyiben a munkáltatói jogokat gyakorló beltag kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el a cégben, akkor nem minősül[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3468

4. találat: Betéti társaság tagjainak jogállása

Kérdés: Működhet-e úgy egy betéti társaság, amelynek bel- és kültagja rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, hogy senki részére semmilyen jövedelmet nem fizet?
Részlet a válaszból: […]akik másutt - heti 36 órát elérő - munkaviszonyban állnak, és a betéti társaságban személyes közreműködésükre tekintettel nem részesülnek jövedelemben. A vázolt esetben a tagokkal kapcsolatban semmilyen járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik, viszont a bejelentési és NYENYI adatszolgáltatási kötelezettség velük kapcsolatban is terheli a társaságot. A másik lehetőség, hogy a társaság egyáltalán nem működik, és ebből adódóan a tagok nem végeznek munkát (illetve nincs is munkavégzési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. április 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2163
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Betéti társaság beltagjának jogállása

Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.
Részlet a válaszból: […]keretében történik. A Gt. 91. § (2) bekezdése értelmében azonban nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban és a polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés sem. A kérdésbeli üzletvezető társadalombiztosítási jogviszonyát emiatt a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése alapulvételével nem társas vállalkozóként, hanem választott tisztségviselőként kell megállapítani, mindaddig, amíg az üzletvezetést nem munkaviszony keretében látja. Tekintettel arra, hogy a Gt. 2007. szeptember 1-jétől hatályos 22. § (2) bekezdése értelmében a gazdasági társaság vezető tisztségviselője e tevékenységét ismét elláthatja munkaviszony keretében, így nincs akadálya annak, hogy az üzletvezetővel munkaszerződést kössön a társaság. Ebben az esetben értelemszerűen a munkaviszonyban állókra vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2126

6. találat: Betéti társaság beltagjának külföldi utazása

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja 1 évre külföldre megy. Amennyiben Magyarországon szünetel a bt. tevékenysége, kell-e minimumjárulékot fizetnie? Nem lehet tudni, hogy külföldön ez alatt az idő alatt létesít-e munkaviszonyt, de szándékában áll.
Részlet a válaszból: […]érdekében tehát azt kell elsősorban tisztázni, hogy az említett tag társas vállalkozónak minősül-e vagy sem: azaz a külföldi tartózkodása tartama alatt terheli-e személyes közreműködési kötelezettség, közreműködik-e, részesül-e javadalmazásban? (Az üzletvezetés választott tisztségviselőként történő ellátása nem tekinthető személyes közreműködésnek, ezzel összefüggésben - díjazás hiányában - a társaságnak semmilyen közteher-fizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1994
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Betéti társaság beltagjának járulékfizetése

Kérdés: Választhatja-e egy betéti társaság beltagja a minimálbér utáni járulékfizetést abban az esetben, ha nincs máshol heti 36 órás munkaviszonya, vagy kötelező a minimum-járulékalap után megfizetni a járulékokat? Ebben az esetben egy esetleges ellenőrzés során éves szinten megnézik-e az osztalékkifizetés összegét, tekintettel arra, hogy a nettó 28 ezer forintból a megélhetés lehetetlen? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha van főállású munkaviszonya? Milyen járulékterheket köteles a társaság ebben az esetben fizetni?
Részlet a válaszból: […]munkaviszonnyal, a társaságot és a társas vállalkozót terhelő járulékokat - 29 százalékos társadalombiztosítási, 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 8,5 százalékos nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 0,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj) - egyaránt a személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább 131 000 forint összegű minimum-járulékalap után kell megfizetni. Azonban, ha a járulékalapot képező - a tag részére ténylegesen kifizetett - jövedelem nem éri el a minimum-járulékalap összegét, a társaság az adóhatóság felé teljesített járulékbevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem, és nem a minimum-járulékalap után fizeti meg. Ugyanezen tag után, ha egyidejűleg heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, a társaságnál csak akkor keletkezik járulékfizetési kötelezettség, ha részére a személyes közreműködésére tekintettel járulékalapot képező jövedelem kerül kifizetésre. Ez esetben a ténylegesen kifizetett jövedelem után kell az előzőekben felsorolt járulékokat (tagdíjat) megfizetni, azzal a különbséggel, hogy a társas vállalkozótól[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1808
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Jövedelemben nem részesült tagok bevallása

Kérdés: Kell-e 06084-es bevallást beadnia annak a bt.-nek, ahol sem a beltag, sem a kültag nem részesült semmilyen jövedelemben? A beltag rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal.
Részlet a válaszból: […]természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat. A Tbj-tv. 10. § (2) bekezdés a) pontja szerint a társas vállalkozás tagjának biztosítási jogviszonya a személyes közreműködés kezdetétől annak megszűnéséig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. március 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1704
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Bt. üzletvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Egy betéti társaság üzletvezetője ez ideig kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó volt. Maradhat-e, illetve meddig maradhat ilyen minőségben üzletvezető?
Részlet a válaszból: […]megszűnéséig, de legfeljebb a vezető tisztségviselő választásától számított 5 évig) a kft. ügyvezetője számára lehetővé teszi a munkaviszonyt. A betéti társaság üzletvezetőjének biztosítási kötelezettségét a választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. Amennyiben havi tiszteletdíja eléri a minimálbér 30 százalékát, akkor biztosított, amennyiben ez alatt van, akkor nem. Mindez nem zárja ki, hogy az érintett az üzletvezetői tevékenységen túl valamilyen más feladatot is ellásson a társaságban. Ez alapján viszont - személyes közreműködése révén - már társas vállalkozónak minősül. Jelen esetben tehát elképzelhető az a változat, hogy az érintett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. december 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1630
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Betéti társaság beltagjának minimumjárulékai

Kérdés: Pontosan milyen járulékokat kell megfizetni egy betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha nem akar jövedelmet felvenni, de a minimálbér után megfizetné a járulékokat? Hogyan kell elszámolni a fel nem vett jövedelmet?
Részlet a válaszból: […]kötelezettséget utána - az egyéb feltételek fennállása esetén - jövedelemfelvét hiányában is a minimálbér alapulvételével teljesíteni kell. Mindez azt is jelenti, hogy személyes közreműködés hiányában biztosítási kötelezettség nem jön létre, ez esetben pedig a tag után járulékot fizetni nem kell, illetve "önként vállalt" járulékfizetésre sincs a társaságban mód. Személyes közreműködés esetén, ha ezért nem vesz fel a beltag jövedelmet, a minimálbér után a társaságnak a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, valamint a 4 százalékos egészségbiztosítási és 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot kell megfizetni [Tbj-tv. 27. § (1) és (2) bekezdései]. A társaság a tagot terhelő 4 százalékos egészségbiztosítási és 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot akkor is köteles megfizetni, ha arra a tárgyhónapban juttatott pénzbeli kifizetés nem nyújt fedezetet [Tbj-tv. 50. § (2) bekezdése].[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1454
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést