20 találat a megadott cafeteria tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]71. § (1) bekezdés].A Széchenyi Pihenő Kártyára utalt munkáltatói támogatás egyes más meghatározott juttatásnak akkor minősül, ha az egyes alszámlára utalt összegek az adóévben, vagy nem teljes adóévben fennálló jogviszony esetén időarányosan meghaladják a béren kívüli juttatásra meghatározott értékhatárt. Ugyancsak egyes más meghatározott juttatásként adózik az éves vagy a jogviszony fennállására tekintettel időarányosított, rekreációs keretösszeget meghaladóan adott juttatás [Szja-tv. 70. § (7) bekezdés].Az adózási szabályok általában a különböző jogállású munkáltatókra azonosak. Kivételt képez ez alól a rekreációs keretösszeg nagysága, amely költségvetési szerv munkáltató esetén évi 200 ezer forint, minden más munkáltató esetén évi 450 ezer forint [Szja-tv. 70. § (8) bekezdés]. A béren kívüli juttatás, valamint az egyes más meghatározott juttatások utáni adómegállapítási és adófizetési kötelezettség a kifizetőt - hacsak nincs más szabály - a juttatás, azaz a kifizetés hónapja kötelezettségeként terheli. Eltérő szabály vonatkozik például arra az esetre, ha a juttatás alapjául szolgáló jogviszony nem teljes évben áll fenn, ekkor a jogviszony megszűnése hónapja kötelezettségeként kell bevallani az adókat [Szja-tv. 69. § (5) bekezdés].A személyi jövedelemadót, illetve a szociális hozzájárulási adót főszabályként a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, függetlenül attól, hogy az korábbi időszakban ki nem fizetett[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyugdíjas foglalkoztatásához kapcsolódik, a Tbj-tv. 4. §-ának f) pontja alapján a Tny-tv. szerint kell meghatározni a saját jogú nyugellátásban részesülő személyt. A Tny-tv. alapján saját jogú öregségi nyugdíjas, aki öregségi nyugdíjban, öregségi résznyugdíjban vagy a nők 40 év jogosultsági idő alapján igénybe vehető kedvezményes nyugellátásában részesül.Az Mt. szerint foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére biztosított cafeteria után szociális hozzájárulási adó akkor terheli a foglalkoztatót, ha az nem munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles. Például az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás, az önkéntes pénztárba adott adomány, az iskolakezdési támogatás, az étkezési utalvány, a lakáscélú munkáltatói támogatás, lakhatási támogatás, helyi bérlet juttatása stb., tehát minden olyan jövedelem esetén, amely bérként adóköteles munkaviszonyból származó jövedelem, a nyugdíjas magánszemélyt nem terheli nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, a foglalkoztatót pedig nem terheli szociális hozzájárulási adó, illetve szakképzési hozzájárulás. A?szociális hozzájárulási adó alóli mentesség a Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege: "Nem keletkezik az 1. § (1)-(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében", valamint az 5. § (1) bekezdésének g) pontja alapján vezethető le. A szociális hozzájárulási[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szolgáltatások a gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások; munkanélküliségi ellátások; tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek; betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek; hátramaradottak segélyezése halál esetén; nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás; gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása; közüzemi díjak finanszírozásának támogatása; lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása; otthoni gondozás; idősgondozás támogatása; látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatás, életvitelt elősegítő szolgáltatás mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek részére.Önsegélyező célzott szolgáltatásra befizetett összeg után a juttatót a juttatáskor nem terheli adófizetési kötelezettség. A célzott önsegélyező szolgáltatás adómentességét a személyijövedelemadó-törvény kizárja, ezért az adóköteles [Szja-tv. 1. számú melléklet 6.5 pont d) alpont 2. pontja és 6.10. pont]. Mivel a kifizetői adófizetés lehetőségéből a célzott önsegélyező szolgáltatás kizárt, az adófizetési pont nem a juttatáskor, hanem a pénztár szolgáltatásakor keletkezik. A célzott önsegélyező szolgáltatás esetén az adófizetési kötelezettség egyéb jövedelem jogcímén keletkezik. Az adó nem az önkéntes pénztárba befizetést teljesítő juttatót, hanem a szolgáltatást igénybe vevő magánszemélyt terheli az általa igénybe vett önsegélyező szolgáltatás értékének mértékéig [Szja-tv. 28. § (1) bekezdés e) pont].Az önkéntes pénztár célzott szolgáltatásként nyújtott szolgáltatásából a pénztárnak nem kell adóelőleget megállapítania, az adóelőleg megfizetésére a magánszemély kötelezett [Szja-tv. 46. § (2) bekezdés d) pont db) alpont]. A szociális hozzájárulási adó szempontjából az önsegélyező célzott szolgáltatás tekintetében az önsegélyező önkéntes pénztár nem minősül kifizetőnek. Mivel nem minősül kifizetőnek, nem az önkéntes pénztárt terheli a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség. Az önsegélyező célzott szolgáltatást, mint egyéb jövedelmet, 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli, melynek megfizetésére a magánszemély kötelezett [Szocho-tv. 1. § (1) bekezdés, 18. § (4) bekezdés c) pont cb) alpont].A magánszemély tehát akkor szerez jövedelmet, amikor az önsegélyező szolgáltatást[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jelenti, hogy a 2018. december 31-ét követően a foglalkoztatottaknak nyújtott készpénzjuttatás a felek közötti jogviszonyból származó jövedelemnek minősül, így a magánszemély nem önálló tevékenységéből (szövetkezeti tagsági jogviszonyából, illetve munkaviszonyából) származó jövedelmeként viseli a közterheket.Ez azt jelenti, hogy az iskolaszövetkezet, valamint a nyugdíjas-szövetkezet tagjainak vagy a nyugdíjas munkavállalóknak fizetett pénzjuttatásból - hasonlóan az alapjogviszonyból származó jövedelemhez - kizárólag[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés nem csökkenti az adós bruttó jövedelmét.Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkavállaló számára nyújtott juttatás bérként kerül kifizetésre, és a közterhek levonása és bevallása is a bérre vonatkozó szabályok szerint történik, akkor elnevezéstől függetlenül a juttatás a levonás alapját képezi.A Vht. 65. §-ának (4) bekezdése alapján munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, az Szja-tv. szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi-jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. Munkabérnek kell tekinteni a közfoglalkoztatási jogviszonyból, szövetkezeti jogviszonyból, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyból, szolgálati viszonyból, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságból, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazást, juttatást, követelést, ami az adóst megilleti.A Vht. 66. §-ában a jogalkotó további, a végrehajtási eljárás szempontjából munkabérként viselkedő különböző jogcímű kifizetéseket is meghatároz. Nevezetesen:- a kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszony, továbbá a szolgálati viszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony alapján járó illetmény,- a szövetkezeti tagot a munkaviszony jellegű jogviszony alapján megillető munkadíj,- az alkotó- és munkaközösségi tag jövedelme,- a tudományos továbbképzési ösztöndíjasnak a munkabér jellegű ösztöndíja,- bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap.A munkáltató letiltási kötelezettsége foglalkoztatáshoz, ezáltal munkából eredő díjazáshoz kötődik, személyes munkavégzéshez kapcsolódik. A Vht. hivatkozott paragrafusa kiemeli a munkabér kategóriából, így nem képezi a letiltás alapját az Szja-tv.-ben meghatározott úgynevezett béren kívüli juttatás körébe tartozó kifizetés.Az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése értelmében béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártyaa) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;b) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás;c) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható - több[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]havi munkabérrel együtt 2019 januárjában utalja át a munkavállalóknak, arra vonatkozóan nem alkalmazhatja az Szja-tv. 26. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályt, mely szerint, ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt a következő év január 10-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Ennek oka az, hogy a pénzjuttatás 2018-ban nem összevont alapba tartozó, hanem külön adózó jövedelem, mely után az adó a kifizetőt terheli.A módosítás az egyes SZÉP Kártya alszámlákra juttatható támogatás összegét, az éves rekreációs keretösszeget, valamint az értékhatárokat, illetve a rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás adókötelezettségére vonatkozó szabályokat nem érinti.2019-től a közteher alapja a juttatás értéke, amely után a kifizetőt 15 százalék szja, továbbá 19,5 százalék szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli 2019. január 1-jétől.Az összes közteher 34,5 százalék. Az egyes meghatározott juttatások A Módtv. értelmében 2019-től kizárólag az Szja-tv. 70. §-ában felsorolt, nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak, melyek a következők:- a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás;- a cégtelefon magáncélú használata;- az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba célzott szolgáltatásra - kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra - befizetett összeg;- a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel;- a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás;- a csekély értékű ajándék, amely 2019-től csak évi egy alkalommal juttatható a minimálbér 10 százaléka erejéig;- az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát);- a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;- az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá;- az értékhatárt meghaladóan a SZÉP Kártya alszámlájára adott juttatás, valamint- a rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás.Az egyes meghatározott juttatás után fizetendő közteher alapja továbbra is a juttatás értékének 1,18-szorosa. 2019. január 1-jétől a juttatást 15 százalék szja, valamint 19,5 százalék szociális hozzájárulási[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozást is) 2016. december 31-ét követően a juttatásokra vonatkozóan a 2016. december 31-én hatályos szabályokban meghatározott feltételek szerint, de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja.Az átmeneti rendelkezés lehetővé teszi, hogy akár a cafeteriába beépítve, vagy akár azon kívül önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulásban részesüljön a magánszemély. A 2016. december 31-én hatályos Szja-tv. az összegszerűségen kívül is több feltételt fogalmaz ennél a juttatástípusnál. Munkáltatói hozzájárulás önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, önkéntes önsegélyező pénztárba, illetve foglalkoztatói nyugdíjpénztárba teljesíthető. A juttatás nagysága a továbbiakban már nem korlátozott, tehát a korábbi szabályozásban meghatározott mértéket meghaladhatja. A munkáltatói hozzájárulás akkor lesz egyes más meghatározott juttatás, ha a további feltételek is teljesülnek.A magánszemélynek nyilatkoznia kell arról, hogy ezen a jogcímen más juttatótól bevétele nem származott. A munkáltatónak főszabály szerint a hozzájárulást havonta kell teljesítenie. Ha a juttatást több hónapra előre teljesítik, akkor azt az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével tehetik meg. Utólagos utalásnál legfeljebb három hónapot lehet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]önálló juttatási jogcím. A cafeteria a teljesítménytől függetlenül a munkabér kiegészítéseként adható.A béren kívüli juttatás fő szabályként nem kötelező. A munkáltatónak akkor van kötelezettsége, ha törvény, kollektív szerződés, más szabályzat vagy a munkavállaló munkaszerződése a juttatást kötelezettségként írja elő.A munkáltató meghatározhatja, hogy mely feltételeknek kell teljesülniük a juttatás adásához, objektív ismérvek alapján a munkavállalók egyes csoportjait[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]béren kívüli juttatások esetén az Szja-tv. az adott juttatás havi vagy éves, illetve az összes juttatás éves összegére határoz meg egy értékhatárt, amely a fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértéke szempontjából releváns. Ugyanakkor nem köt ki olyan feltételt, ami ne tenné lehetővé a munkáltató számára, hogy szabályzatában meghatározza az egyes munkavállalói csoportoknak adott juttatások tényét vagy összegszerűségét.A cafeteria-rendszerek általában tartalmaznak adómentes juttatásokat is. Ilyen például a kulturális szolgáltatás igénybevételére nyújtott juttatás, vagy a sportrendezvényre szóló bérlet, jegy. Ezek a juttatások az abban részesíthetők köre tekintetében feltétel nélkül adómentesek, ezért a munkáltatónak ilyenkor is lehetősége van egyes munkavállalói csoportokat szabályzatában kizárni.A cafeteria-rendszerbe építhető juttatások adózási szempontból harmadik csoportja az általános adókötelezettség alá eső juttatások, pl. albérleti hozzájárulás. Ezek a juttatások a magánszemély adófizetése mellett adhatók. Ezeknek a jövedelmeknek a juttatásáról a munkáltató jogszabályi korlátozás nélkül dönthet.A juttatások negyedik csoportjába az Szja-tv. 70. §-a szerinti kifizetői adófizetés mellett adható egyes más meghatározott juttatások tartoznak. Ilyen pl. a béren kívüli juttatások értékhatárát meghaladóan adott juttatás vagy csekély értékű ajándék.Az Szja-tv. 70. §-ának (1a) bekezdése lehetővé teszi, hogy a munkáltató egyébként a magánszemély adókötelezettsége alá eső ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás utáni adófizetési kötelezettséget átvállalja, megoldhatja azzal, hogy azt azonos feltételekkel és módon kell biztosítania. Ezt úgy is megoldhatja a munkáltató, hogy valamennyi munkavállalója számára ugyanazon termék- vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható juttatást biztosít, feltéve hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kívüli juttatások ne a munkateljesítményhez kötődjenek, hanem attól függetlenül kerüljenek meghatározásra.A béren kívüli juttatások a munkavállalók motiválását szolgálják, ezért a munkáltató a juttatásokat kötheti olyan feltételhez a szabályzatában, hogy az egyes munkavállalói csoportok közös ismérvek alapján részesülnek vagy nem részesülnek juttatásban.Ezért a munkáltató szabályzatában kizárhatja a juttatásból azokat a munkavállalókat, akik 30 napot meghaladóan valamilyen okból munkát nem végeznek, szabadságon, táppénzen, fizetés nélküli szabadságon vannak, vagy más okokat is meghatározhat.A kifizetői adófizetés mellett adható egyes más meghatározott juttatások közül a 70. § (1a) bekezdésében[…] részlet vége a válaszból.