52. Társadalombiztosítási Levelek / 2005. február 8.
TARTALOM

Egy betéti társaság üzletvezetésre jogosult beltagja terhessége miatt táppénzes állományba kerül. A táppénz időszakában megszűnik a minimumjárulék-fizetési kötelezettség, és a tételes ehót sem kell megfizetni. Mennyiben módosítja ezen szabályokat az a tény, hogy a bt. társasági szerződése szerint személyes közreműködésre csak a beltag kötelezett, és a társaság teljes képviseletét is ő látja el?

Bt. kültagja 36 órát meghaladó jogviszonynyal rendelkezik, de a társaságban szakképesítése miatt szükség van a személyes közreműködésére. Lehet-e vele megbízási szerződést kötni, aminek értéke havonta nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Kell-e járulékot fizetni egy betéti társaság kültagjának attól az időponttól kezdődően, hogy a Cégbíróság végelszámolásra jelölte ki? A kültag a társaságban személyesen nem közreműködött, de miután a beltag meghalt, a kültag egyedül maradt, így a Cégbíróság a vállalkozás megszüntetését rendelte el, és a kültagot jelölte ki végelszámolónak.

Egy magyar egyesület kiállítást szervez. Kinek és milyen közterheket kell fizetnie a külföldi állampolgárok részére kifizetett tiszteletdíj összege után abban az esetben, ha az amerikai, francia, német és belga állampolgárok kizárólag azért utaznak Magyarországra, hogy zsűritagként részt vegyenek a kiállításra kerülő művek zsűrizésében?

Milyen jogviszonyban végezheti munkáját egy gépjárművezető-képző munkaközösség két tagja? Dolgozhatnak-e munkaviszonyban, és jogosultak-e elszámolni az adójóváírást?

Munkabérelőleget adómentesen vehet igénybe a munkavállaló, ha a kért összeg a minimálbér összegét nem haladja meg, és hat hónap alatt visszafizeti. Keletkezik-e valamilyen közteher-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha a munkavállaló a visszafizetés előtt újabb munkabérelőleget vesz fel?

Milyen közteher-fizetési kötelezettség keletkezik a munkáltató által az alkalmazottja részére fizetett havi 5-10 ezer forint összegű albérleti hozzájárulás után?

Egy kereskedelmi kft. különféle árubemutatókra inget és blúzt vásárolt, amelyeken szerepel a cég emblémája. Ezeket a ruhadarabokat a bemutató végeztével egy raktárban helyezik el, és csak akkor veszik újra elő, ha újabb bemutató válik aktuálissá. Nem biztos, hogy a következő alkalommal ugyanaz a munkavállaló viseli ugyanazt a ruhát. Természetbeni juttatásnak minősül-e ez, és van-e utána fizetési kötelezettség?

Hogyan adható adómentesen a 3 forintnál magasabb összegű utazási költségtérítés abban az esetben, ha egy cég valamennyi dolgozója saját gépkocsival jár be a munkahelyére, mert a telephely tömegközlekedési eszközzel nagyon nehezen közelíthető meg? A csoportos szállítás nem oldható meg.

Egy cég néhány dolgozójának 8000 forint összegű melegétkeztetési utalványt ad, a többiek a cég nevére kiállított, melegétkezési előfizetésre szóló számlát adnak le, amely általában magasabb összegű. Elszámolható-e adómentesen ez a juttatás, vagy csak utalvány formájában adható?

Egy cég által a dolgozója javára 10 éve kötött és fizetett kockázati életbiztosítás futamideje lejárt, s elérkezett a visszafizetés ideje. A vállalkozás szeretné a biztosító által kifizetett összeget a dolgozójának ajándékozni. Milyen közterheket kell fizetni ez után a kifizetés után abban az esetben, ha a befizetett összeg után adókedvezményt nem vettek igénybe?

Tiltja-e valamilyen jogszabály, hogy szalagrendszerben dolgozó varrónők részére a munkáltató előre meghatározott időpontban engedélyezzen cigarettaszünetet, és ezenkívül ne lehessen kimenni dohányozni?

Pályakezdőnek minősül-e, és kell-e magán-nyugdíjpénztári tagságot létesítenie annak a nappali tagozatos főiskolai hallgatónak, aki heti 20 órás munkaviszonyt létesít?

Mellékállásban napi 4 órában foglalkoztatott munkavállaló 2004. július 1-jétől nyugdíjba vonult, de a munkáltatójánál változatlanul tovább dolgozik. Milyen bejelentési kötelezettsége van a cégnek, ha utólag szerzett tudomást a nyugdíjazásról (EMMA, NYENYI, OEP stb.)?

Kell-e új munkaszerződést kötni a munkavállalóval, vagy elég egy módosítás abban az esetben, ha egy 2005 februárjától rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállalót napi 4 órában továbbra is foglalkoztat munkáltatója? A dolgozó munkabére a felére csökkent.

1999. április 1-jén belépett dolgozó munkaviszonyát munkáltatója 2004. december 1-jétől munkáltatói rendes felmondással megszüntette. A felmondási idő ledolgozásától a munkáltató eltekint. Az Mt. rendelete szerint az utolsó munkában töltött napon a dolgozó munkabérét, végkielégítését el kell számolni. Milyen szabályok szerint kell elszámolni a 2004. évet érintő 30, illetve 2005. évet érintő 15 napos felmondási időt és a 2 hónapos végkielégítést akkor, ha az utolsó munkában töltött nap 2004. november 30.?

Egy férfi dolgozó 2004. december 14-én töltötte be 60. életévét, és ettől a naptól nyugdíjat igényel. Szolgálati ideje 44 év, munkaviszonya alapján 45 nap felmondási időre jogosult. Felmondható-e a munkaviszonya 45 nappal korábban, tehát 2004. október 30-tól, amennyiben ez a dolgozó kifejezett kérése, hiszen akkor a felmondási időre járó átlagkereset is nyugdíjalapnak számítana?

Melyik évben jogosult korengedményes vagy előrehozott öregségi nyugdíjra az a nő, aki 1955-ben született, és 1970 óta rendelkezik folyamatos munkaviszonnyal, tehát 2005. évben lesz ötvenéves, és a 35 éves köztisztviselői jubileumi jutalomra jogosult?

A jelenlegi szabályok alapján előreláthatólag mikortól jogosult nyugellátásra, illetve ha korkedvezménnyel megy nyugdíjba, az öregségi nyugdíjkorhatár elérése után megkapja-e a teljes öregségi nyugdíjat az az 1962-ben született nő, aki a gimnázium elvégzése után 1 évet dolgozott, majd 4 évig egyetemre járt, amelynek elvégzése után egy hónap múlva elhelyezkedett és dolgozott, közben férjhez ment, szült 3 gyereket, kihasználta a GYES, GYED, GYET adta lehetőségeket, de a munkaviszonya folyamatos volt?

Egy több hónapon keresztül keresőképtelen állományban lévő, táppénzben részesülő munkavállalót az orvos keresőképesnek nyilvánította, de ő a munkát nem vette fel, hanem a fizetett szabadságát vette igénybe. A szabadság letelte után ismét keresőképtelen állományba került. Az újabb keresőképtelenséghez meg kell-e ismét állapítani a táppénz alapját képező naptári napi jövedelmet?

Beteg gyermekére tekintettel 2001. július 18-ától folyamatosan gyermekgondozási segélyben részesülő anya jelenleg második gyermekét várja. A szülés várható ideje 2005. március 9-e. Milyen ellátásokra és milyen összegben lesz jogosult az anya a szülést követően?

Egy nő dolgozó foglalkoztatása határozatlan idejű munkaszerződéssel történik 1998. november 12-től. Veszélyeztetett terhesség miatt 2002. június 7-től 2002. december 9-ig táppénzben részesült, majd szülését követően 2002. december 9-től 2003. június 15-ig terhességi-gyermekágyi segélyt, 2003. június 16-tól 2004. december 9-ig gyermekgondozási díjat kapott. A gyermekgondozási díj letelte után kiadható-e a dolgozónak az ún. "GYES-szabadság", és utána közvetlenül igényelheti-e a gyermekgondozási segélyt? Tervezik a második gyermeket, de a többszöri vetélést követően az anyának ezt az időszakot is ágynyugalomban kell töltenie. A GYES megszakítása után igényelhető-e a táppénz, és ha igen, milyen mértékben? A második gyermek megszületését követően jogosult lesz-e gyermekgondozási díjra, ha igen, mi alapján?

Családi pótlék jogalap nélküli igénybevétele esetén milyen időszak tekinthető "hosszabb idő alatt megtérülő követelésnek"? A dolgozó családi pótlékából vagy munkabéréből kell-e levonni ezt az összeget, és a dolgozó kérésére levonható-e egyben a teljes összeg?