tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

23 találat a megadott német állampolgár tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Német állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy magyarországi cég megbízási szerződést szeretne kötni a német állampolgárságú ügyvezetővel egyszeri tanácsadói tevékenységre? Az ügyvezető állandó lakcíme Németországban van, az ügyvezetésért semmilyen juttatást nem kap, a céggel nem áll munkaviszonyban, és az egyszeri megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát.
Részlet a válaszból: […]szociális hozzájárulási adót a megbízási díj után nem kell fizetnie. Az Eho-tv. 5. §-ának (3) bekezdése értelmében a más tagállam joghatósága alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni.Lényeges, hogy mind az egyéni járulékok, mind a szociális hozzájárulási adó, továbbá az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet is a természetes személynek az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással kell igazolnia.Más a helyzet abban az esetben, ha a német állam-polgárságú ügyvezető más tagállami biztosítással nem rendelkezik. Ekkor biztosítási kötelezettségét a magyar állampolgárokkal azonos módon, az általános szabályok szerint kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy ügyvezetői minősége - feltéve hogy a kft.-nek tulajdonosa is egyben - társas vállalkozói jogviszonyt eredményez, mivel nem áll munkaviszonyban a cégnél, és ezért utána díjfizetés hiányában is meg kell fizetni a minimális járulékalap után a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót. Minimális járulékalapként a minimálbér 150 százalékát kell figyelembe venni a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék esetében, a minimálbér összegét a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék esetében, és a minimálbér 112,5 százalékát a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó esetében. Az ügyvezetői tisztségén felül végzett tanácsadói tevékenységéért kifizetett megbízási díj szerződés szerinti összege az előbbiekben említett egyéni járulékok és szociális hozzájárulási adó alapját képezi.Az előbbiektől eltérően a személyi jövedelemadó szempontjából nem bír jelentőséggel a más tagállami biztosítás, ezért a tanácsadói megbízásból származó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5274
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Német állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn egy kft. német állampolgárságú rokkantsági nyugdíjas tulajdonos ügyvezetője után, aki a társaságban személyesen nem működik közre, az ügyvezetést pedig ingyenesen látja el?
Részlet a válaszból: […]olyan természetes személy tagját, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve ha személyes közreműködése révén társas vállalkozónak minősül.Mégpedig jelen esetben nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak, mivel nem saját jogú nyugdíjas. A Tbj-tv. 4. §-a f) pontjának 2. alpontja értelmében saját jogú nyugdíjas többek között a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy. Jelen esetben pedig rokkantsági nyugdíjasról van szó.Ebből következően biztosított társas vállalkozó, és havi minimális adó- és járulékfizetés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5228

3. találat: Külföldi jogviszonnyal rendelkező megbízott

Kérdés: Milyen jogszabály alapján mentesül a nagy összegű megbízási díjat terhelő szociális hozzájárulási adó vagy ehofizetési kötelezettség alól az a magyar kft., amelyik megbízási jogviszonyban alkalmaz egy Németországban munkaviszonyban álló személyt? A megbízott a német jogviszonya alapján rendelkezik A1-es igazolással, tehát Magyarországon nem lesz biztosított.
Részlet a válaszból: […]akire a Tbj-tv. 11. §-a és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki. A kérdésben említett megbízási jogviszonyban álló személy a Tbj-tv. 13. §-a alapján - tekintve, hogy az uniós koordinációs rendelet alapján Németországban terjed ki rá a biztosítás - nem biztosított Magyarországon.Az ehofizetési kötelezettség alól pedig az Eho-tv. 4. §-ának (3) bekezdése alapján
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5059
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Német ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen egyéni járulék, illetve személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett egy megbízási jogviszony keretében ügyvezetői tevékenységet végző német állampolgár, aki Németországban munkaviszony keretében végez munkát? Az ügyvezető díjazása a minimálbér összegének többszöröse.
Részlet a válaszból: […]helye található, ha a személyt két vagy több vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza, és e vállalkozások bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye egyetlen tagállamban található; vagyiii. annak a lakóhely szerinti tagállamtól eltérő tagállamnak a jogszabályai, amelyben a vállalkozás vagy munkáltató bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye található, ha a személyt két vagy több vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza, amelyek bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye két tagállamban található, amelyek egyike a lakóhely szerinti tagállam; vagyiv. a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai, ha a személyt két vagy több vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza, amelyek közül legalább kettőnek a bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye a lakóhely szerinti tagállamtól eltérő tagállamokban található.(A koordinációs szabályok gyakorlati alkalmazását a 987/2009/EK rendelet 14-21. cikkei, továbbá a Tbj-tv. R. 27-27/B. §-aiban foglaltak is elősegítik.) Amennyiben a jelzett jogszabályok nyomán eldől, hogy az ügyvezető melyik tagállam társadalombiztosítási rendszere alá tartozik, járulékot kizárólag abban a tagállamban köteles fizetni. Tehát ha a német állampolgárságú ügyvezető a fenti elbírálási ismérvek alapján nem Magyarország, hanem Németország joghatósága alá tartozik, abban az esetben magyarországi ügyvezetői tevékenységéből származó jövedelmei után Magyarországon kizárólag személyi jövedelemadót köteles fizetni, ezen túlmenően nem kell fizetnie járulékot, szociális hozzájárulási adót és százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást sem. Mindemellett a magyarországi járulékfizetés alól csak abban az esetben mentesül a német állampolgárságú ügyvezető, ha a Németországban fennálló biztosítását a német társadalombiztosítási hatóság által kiállított A1 jelű igazolással igazolja. Hozzátesszük, hogy ez nem mentességet, hanem azt jelenti, a magyarországi ügyvezető tevékenységéből származó jövedelem után nem Magyarországon kell a járulékfizetési kötelezettségeket teljesíteni. A 883/2004/EK rendelet 13. cikkének (5) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy a két vagy több tagállamban tevékenységet végző személyeket úgy kell tekinteni, mintha valamennyi tevékenységüket munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként végeznék, és összes jövedelmüket az érintett tagállamban kapnák. Ehhez kapcsolódóan a munkáltató kötelezettségeire nézve ad kisegítőleges szabályt a 987/2009/EK rendelet 21. cikke, mely szerint annak a munkáltatónak, amelynek bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4710
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Külföldi vendégművész megbízási díja

Kérdés: Kell személyijövedelemadó-előleget vonni egy A1-es igazolással rendelkező német illetőségű vendégművész részére fizetett megbízási díjból abban az esetben, ha a díj fizetője egy előadó-művészettel foglalkozó nonprofit kft., vagy érvényesíthető a jótékonysági szervezetre vonatkozó szabály, mely szerint a művész az illetősége szerinti országban adózhat?
Részlet a válaszból: […]olyan szervezet finanszíroz, amely Németországban jótékonysági szervezetként van elismerve. Ugyan a magyar jogszabályok nem definiálják a jótékonysági szervezet fogalmát, de ennek jelen esetben nincs is jelentősége, mivel a német illetőségű vendégművész magyarországi fellépéséért járó jövedelem akkor is Magyarországon esik adókötelezettség alá, ha azt nem egy német, hanem egy magyar illetőségű jótékonysági szervezet - esetünkben ez a nonprofit kft. - finanszírozta. Magyarország tehát a 2011. évi LXXXIV. tv. alapján a német illetőségű elő­adóművész Magyarországon végzett tevékenységéből származó jövedelmét megadóztathatja.A külföldi illetőségű magánszemély adó-, adóelőleg-levonási kötelezettség alá eső, kifizetőtől származó, belföldön végzett tevékenységéből, illetve a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó jövedelmére tehát az előadói, művészeti tevékenységekért járó díjra is az Art. 4. számú mellékletében foglaltakat kell alkalmazni. Ennek előírásai szerint a német illetőségű előadóművész adóköteles bevétele után a kifizető nonprofit kft.-nek a kifizetett összegből az adót meg kell állapítania, le kell vonnia, és a kifizetést követő hó 12-éig meg kell fizetnie.Ugyan a kérdést már nem érinti, de olvasóink szélesebb körű tájékoztatása érdekében megemlítjük, hogy a 2014-től élő új előírások szerint a külföldi illetőségű előadóművészek a nem kifizetőtől megszerzett jövedelmük tekintetében egy egyszerűsített adózási módszert választhatnak. A választás esetén a teljes bevétel (ideértve a művész részére biztosított szállás ellenértékét is) 70 százaléka után köteles a külföldi illetőségű személy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4539

6. találat: Német állampolgárságú ügyvezetők jogállása

Kérdés: Van-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy cégnek a két német állampolgárságú tulajdonos ügyvezető után, akik a cég vezetésében személyesen nem működnek közre, azt az alkalmazásban álló műszaki-gazdasági vezető látja el?
Részlet a válaszból: […]feltételezhető, hogy hazájukban biztosítottak, azaz Magyarországon - társas vállalkozói jogállásuk ellenére - nem terjed ki rájuk a biztosítás. Ennek alátámasztására viszont A1-es igazolást kell beszerezniük. Németországi (vagy más EGT-tagállamban fennálló) biztosítás hiányában viszont társas vállalkozóként kiterjed rájuk a biztosítás, és ennek megfelelően kell járulékfizetési kötelezettségüket meghatározni. Ugyancsak új helyzettel állunk szemben, ha az említett tagok valamelyike nyugdíjas. Ebben az esetben kiegészítő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3713

7. találat: Német állampolgárságú ügyvezető tagok jogállása

Kérdés: A1-es igazolás birtokában mentesül-e egy kft. a német állampolgárságú ügyvezető tagja után a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszból: […]társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve ha a társaság tevékenységében történő személyes közreműködésére tekintettel már eleve társas vállalkozónak minősül [Tbj-tv. 4. § d/5. pontja]. Az új szabály értelemszerűen vonatkozik a külföldi állampolgárságú vezető tisztségviselőkre is, de csak abban az esetben, ha a magyar vállalkozásnak egyidejűleg a tulajdonosai (tagjai) is. Ettől függetlenül, ha a hazájuk EGT-tagállamban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3668

8. találat: Német magánszemély magyarországi munkavégzése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a társaságot és a magánszemélyt abban az esetben, ha egy német állampolgárságú magánszemély Magyarországon egy magyar vállalkozás részére nem rendszeres orvosi tevékenységet végez, és erről "honorárium" megjelöléssel állít ki bizonylatot?
Részlet a válaszból: […]jelzett jövedelem Németországban adóköteles, de ennek ellenére a kifizetőnek az önálló tevékenységre vonatkozó előírásoknak megfelelően le kell vonnia az szja-előleget. Társadalombiztosítási szempontból a kifizetést a megbízásra vonatkozó szabályok szerint [Tbj-tv. 5. § (2) bekezdés g) pontja] kell elbírálni azzal, hogy a biztosítási kötelezettség a minimálbér 30 százalékát elérő havi (napi) jövedelem esetén sem áll fenn abban az esetben, ha az érintett Németországban biztosított, és rendelkezik E101-es igazolással. Ennek hiányában - az említett határösszeget elérő jövedelem esetén - a járulékokat az általános szabályok szerint kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. július 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2251
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Német állampolgárságú ügyvezető jutalma

Kérdés: A 90 százalékos költséghányad figyelembevételével kell-e elszámolni egy magyar cég német állampolgárságú ügyvezetője részére év végén fizetett jutalmat? Az ügyvezetőnek Németországban teljes munkaidős állása van, évente 3-4 alkalommal jön Magyarországra, és a magyar cégtől tiszteletdíjban részesül. Kell-e utána ehót fizetni Magyarországon, ha Németországban teljes munkaidőben dolgozik, és ott biztosított?
Részlet a válaszból: […]azaz utána nem lehet élni - az önálló tevékenységből származó jövedelemnél elszámolható - 10 százalék költséghányad kedvezménnyel. Az érintett ügyvezetőre hazánkban - tekintettel németországi jogviszonyára - még akkor sem terjed ki a biztosítás, amennyiben havi tiszteletdíja a minimálbér 30 százalékát eléri. Járulékfizetési kötelezettség tehát vele kapcsolatban fel sem merülhet, de a havi 1950 forint tételes egészségügyi hozzájárulást - feltéve, hogy tiszteletdíja eléri a fenti összeghatárt - le kell róni utána. A kifizetett jövedelmet viszont csak akkor terhelné 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás, ha az érintett belföldinek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1834

10. találat: Német állampolgárságú ügyvezető bejelentése

Kérdés: Egy társaság német, de Németországban nem az általános szabályok szerint biztosított, tehát E 101-es igazolással nem rendelkező ügyvezetője, mint vezető tisztségviselő részére a taggyűlés meghatározott összegű tiszteletdíjat hagyott jóvá, melyhez kapcsolódóan minden járulékot megfizetett. A kifizetés napjával a bejelentés, a kifizetést követő napon pedig a kijelentés megtörtént. Hogyan kell szerepeltetni ezt a havi bevallásban, illetve a NYENYI-jelentésben, melyikben milyen időszakot kell feltüntetni? Milyen ellátásban részesülhet ez a német személy, aki Magyarországon évente 10-12 napot tartózkodik?
Részlet a válaszból: […]a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A választott tisztségviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt az időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a díj fizetéséig, illetőleg az előző kifizetéstől az újabb díj kifizetésének napjáig, vagy ha a tisztség megszűnt, akkor a tisztség megszűnésének napjáig eltelt. Az említett ügyvezető biztosítási kötelezettségét tehát első ízben az első tiszteletdíja kifizetésekor kell megállapítani. Ebben az esetben biztosítása a megválasztásától a kifizetésig áll fenn. Ezt követően a következő kifizetéskor kerül sor az újabb elbírálásra, és ebben az esetben a biztosítás az előző kifizetéstől áll fenn. Amennyiben a kifizetésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. március 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1721
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 23 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést