62 találat a megadott GYES tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]jogosultságot a veszélyhelyzet ideje alatt továbbra is fennállónak kell tekinteni, és az ellátást a veszélyhelyzet időtartamára eső naptári napokra folyósítani kell. A rendelet alapján az e körbe tartozó ellátások továbbfolyósítására "automatikusan", tehát kérelem nélkül sor került.Ami a fizetés nélküli szabadság engedélyezését illeti, ebben az esetben a munkáltatónak nincs mérlegelési lehetősége, ugyanis az Mt. 130. §-a értelmében a munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében - a gyermek harmadik életévének betöltése után is - fizetés nélküli szabadság[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]súlyosan fogyatékos. Ilyenkor a gyermek 10. életévének betöltéséig lehet - egyéb feltételek esetében - az ellátást folyósítani. Alapesetben a gyermekgondozási segélyt a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti. Fontos kihangsúlyozni, hogy a Cst. általánosságban csak egy gyermek részére engedélyezi a gyermekgondozási segély folyósítását, a több gyermek után igénybe vehető ellátás kivételszabálynak tekinthető. Tehát, ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára (gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás), akkor a támogatást csak egy jogcímen, és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani. Később foglalkozunk a kivételszabállyal is, de ezt megelőzően még az alapellátás igénybevételének feltételeit nézzük tovább. Nem jár gyermekgondozási segély, amennyiben valaki a Szoc-tv.-ben leírt és megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, a kiemelt ápolási díjnak vagy az emelt összegű ápolási díjnak az összegét. A szabályozás szintén kivételként tekint a gyermekgondozási segélyre való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátásra, az átmeneti bányászjáradékra, a nem ugyanazon gyermek után folyósított csecsemőgondozási díjra, valamint a gyermekgondozási díjra, továbbá a rehabilitációs járadékra, rokkantsági járadékra, a megváltozott munkaképességű személyek ellátására, a bányászok egészségkárosodási járadékára. Nem jár továbbá a gyermekgondozási segély annak a részére, aki olyan gyermek után igényli a támogatást, akit ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el. Annak sem lehet az ellátást megállapítani, aki előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti. Meghatároztuk azokat az élethelyzeteket, amelyekben a gyermekgondozási segély megállapítható.Most nézzük meg, mely esetekben jár több gyermek után az ellátás. Gyermekgondozási segélyre való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy ebben az esetben az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni. A korábban idézett törvény átmeneti rendelkezései között megtaláljuk az időkorlátot. Az imént leírt többes ellátás folyósítását a 2013. december 31-ét követően született, vagy a szülő, gyám háztartásába[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]lakcíméről kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolni is tud. Itt kell nyilatkozni arra vonatkozóan is, hogy keresőtevékenységet folytat-e valamely, Magyarországon kívüli EGT-tagállamban (ezek az Európai Unió országai, valamint Svájc és Norvégia). Erre azért van szükség, mert az EU-n belül a gyermekek után járó ellátások csak az egyik államtól járnak, az esetleges másik ország kizárólag különbözet fizetésére kötelezett. Amennyiben a kérelmező egyszerre több ellátás iránt nyújt be kérelmet, családi pótlékot vagy anyasági támogatást is igényel egyidejűleg, akkor a személyes adatokat teljeskörűen csak az egyik nyomtatványon kell megadni, a másik nyomtatványon csak a nevet és a taj-számot, ezt meghaladó további személyes adat kitöltése mellőzhető. A nyomtatvány második részében a saját háztartásban eltartott kiskorú gyermekeket kell felsorolni, adataikkal együtt. Ezt meghaladóan azon gyermeket külön is meg kell jelölni, aki után a kérelem benyújtásával az igénylő az igényelt ellátást kérelmezni kívánja. Tehát valamennyi háztartásban tartózkodó gyermeket szerepeltetni kell a nyomtatványon, azokat is, akik után nem igényelnek gyermekgondozási segélyt. Amennyiben a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, azt is ebben a részben kell jelölni. A nyomtatvány harmadik szakaszában a jogosultság megállapításához, illetve folyósításához szükséges adatokat kell megadni, így azt, hogy mely időponttól kéri a kérelmező a GYES megállapítását, továbbá hogy ő vagy más személy részesül-e hasonló ellátásban valamely háztartásban élő gyermeke jogán, és itt kell azt is jelezni, ha más ellátásban (táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, egyéb rendszeres pénzellátásban) részesül a kérelmező vagy társa. Amennyiben számlára kéri az igénylő az ellátást, akkor itt kell megadnia a számlaszámot is. Ez csak olyan számlaszám lehet, amely felett a kérelmezőnek - akár kizárólag, akár más személlyel megosztva - rendelkezési jogosultsága van. A nyomtatvány negyedik hányada tartalmazza az ellátás megállapítását kizáró körülmények felsorolásának, továbbá az ellátást kérelmezőnek a GYES folyósítását befolyásoló bejelentési kötelezettségének teljesítésével összefüggő szabályoknak a tudomásulvételét, és a kérelemhez csatolt mellékletek megjelölésére szolgáló részt. Ebben a részben kell a kérelmezőnek jelölni, ha helyi utazási kedvezményre való jogosultság igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadását is kéri. Fontos, hogy a kérelmet a kérelmezőnek saját kezűleg alá kell írnia, e nélkül a kérelem nem érvényes, és hosszadalmas hiánypótló eljárás veheti kezdetét. A kérelemhez minden esetben néhány mellékletet kell csatolni. Ezeket általában[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]korlátozással. Alapesetben a negyven év jogosultsági idővel rendelkező nő számára akkor állapítható meg az öregségi teljes nyugdíj, ha a negyven év jogosultsági időből keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal minimum 32 év szolgálati időt szerzett, vagyis ekkor nyolc év igazolható gyermekneveléssel. A nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjának megállapításánál családi szerepvállalással tíz évet az a nő igazolhat, aki saját háztartásában hat gyereket nevelt, vagy akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az igénylőnek kell átadnia, aki ezzel igazolja a magasabb összegre való jogosultságát az igényelbíráló szervnél.Az igazoláson minden esetben fel kell tüntetni:- diagnózist,- a betegséghez kapcsolódó BNO-kódot,- a betegség betű- és számjelét,- a következő felülvizsgálat dátumát,- a kiállítás dátumát,- azt, hogy a betegség a kiállítás dátumát megelőzően két hónapon keresztül fennállt-e vagy sem,- az orvos specifikus bélyegzőjét,- a kiállító intézmény bélyegzőjét.Ha a gyermek nem a GYES folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá, a GYES megállapítására új kérelmet kell benyújtani. A magasabb összegű ellátás folyósítása az igazolás benyújtásától, de legkorábban a benyújtást megelőző két hónapon belül állapítható meg, feltéve hogy a betegség fennállását az orvos igazolta.A méltányosság gyakorlásával bizonyos élethelyzetekben a jogszabályban meghatározott általános feltételektől kíván eltekinteni a jogalkotó. A méltányosság gyakorlása azt jelenti, hogy a kérelmező javára, az általános feltételektől eltérően dönt az arra feljogosított döntéshozó. Fontos hangsúlyozni, hogy a méltányosság alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha erre a jogszabály felhatalmazást ad. Méltányossági alapon két esetben lehet a GYES folyósítását elindítani, illetőleg meghosszabbítani, ezek közül azonban esetünkben kizárólag az egyik alkalmazható. A méltányosság gyakorlója a Kincstár elnöke, aki méltányossági jogkörében eljárva a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot az alábbi jogosultak részére állapíthatja meg, illetve hosszabbíthatja meg. Méltányossági gyermekgondozási segélyre lehet jogosult a beteg gyermekét nevelő személy a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig. Azon gyermekek esetében, akik olyan betegségben szenvednek, hogy betegségük az 5/2003. ESzCsM rendelet szerinti betegségcsoportba nem sorolható be, ugyanakkor napközbeni gondozásuk betegségükre tekintettel napközbeni ellátást biztosító intézményben - bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, alternatív napközbeni ellátás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]gyermek után járó összegű gyermekgondozási segélyre jogosult. A kiskorú szülő gyerme­kének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathatott keresőtevékenységet.Ehhez képest a szabályozás az igénylők szemszögéből kedvezőbb és egyszerűbb lett. A gyermekgondozási segélyben részesülő személy keresőtevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat. Ezt követően azonban időkorlátozás nélkül végezhet munkát. A nagyszülők esetében azonban a szabályozás nem lett kedvezőbb. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet továbbra is csak a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.További változás az, hogy a jelenlegi törvénnyel szemben egyszerre nemcsak egy gyermekre tekintettel jár a gyermekgondozási segély, hanem egyszerre többre is meg lehet állapítani. Erre korábban csak ikrek esetében volt lehetőség. Gyermekgondozási segélyre való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn, azzal, hogy az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni. Tehát egy ikerpár és egy harmadik gyermek esetében mindhárom gyermekre meg lehet állapítani az ellátást. Ehhez kapcsolódóan megállapítja a jogszabály, hogy ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak gyermekgondozási segélyre vagy gyermeknevelési támogatásra, a támogatást csak egy jogcímen, és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.A nagyszülő részére járó ellátás - a korábbiak je­gyé­ben - szintén kisebb módosításra kerül. A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa is jogosult a gyermekgondozási segélyre, de kizárólag a következő feltételek együttes fennállása esetén.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.Főszabály szerint az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a gyermekgondozási segély, de ugyanígy a munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás, nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátások (gyermeknevelési támogatás, ápolási díj), a prémiumévek program, illetőleg különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás, a rehabilitációs járadék és a rehabilitációs ellátás összegét, valamint a felsorolt ellátások folyósításának időtartama alatti biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet (keresetet) - a kifizetésük (folyósításuk) időpontjától függetlenül - figyelmen kívül kell hagyni.Ha azonban az igénylőre kedvezőbb, akkor a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]akad: ha a szülő azért nem jogosult az ellátásra, mert az előírtnál hosszabb munkaidőben végez keresőtevékenységet, ez nem lehet akadály a nagyszülő részére megállapítandó ellátásnak. Kik részesülhetnek ebben a segélyben? Természetesen a gyermek szülőjének vér szerinti szülője, emellett az örökbe fogadó szülője, valamint az azzal együtt élő házastárs. A nagyszülő kizárólag a gyermek egyéves korát követően kaphat gyermekgondozási segélyt, de akkor is a szülő háztartásában gondozhatja, ápolhatja, nevelheti unokáját. A gyermeket tehát nem veheti magához, nem nevelheti a saját háztartásában. Ez utóbbi esetben már gyámságról beszélnénk, melynek feltételei teljesen eltérnek témánktól. A nagyszülő önhatalmúlag nem járhat el, minden esetben a szülő írásbeli nyilatkozata szükségeltetik arról, hogy beleegyezik a gyermekgondozási segély nagyszülő részére történő kifizetésébe. Manapság sajnos egyre több csonka családról, gyermekét egyedül nevelő anyáról, apáról hallunk. Ilyen esetekben sokszor előfordul, hogy amit az egyik szülő szeretne, a másik szülő nem engedi. Éppen ezért, a patthelyzetek elkerülése érdekében annak a szülőnek a beleegyező nyilatkozatát, aki a gyermekkel nem él egy háztartásban, a gyámhatóság pótolhatja. A gyermekek betegsége esetén a szülő igénybe veheti a részére járó gyermekápolási táppénzt, anélkül hogy a nagymamának járó gyermekgondozási segélyt megszüntetni vagy szüneteltetni kellene. Az ellátás igénylése nagyon hasonlatos a szülő által igényelt gyermek­gondozási segélyhez. A lényeg az, hogy az igénylőlap mellé ki kell tölteni a 3. számú pótlapot "gyermekgondozási segély nagyszülő általi igényléséhez", továbbá be kell nyújtani a már korábban említett nyilatkozatokat. A nagyszülő kizárólag a gyermek hároméves korát követően folytathat keresőtevékenységet a gyermekgondozási segély igénybevétele mellett, akkor is csak heti harminc órát meg nem haladó mértékben, kivéve ha otthon dolgozik, akkor viszont nincs időkorlát. A gyermekgondozási segély összegében nincs eltérés, vagy­is a nagyszülő részére a szülőéhez hasonlóan a mindenkori minimális nyugdíj 100 százaléka, ikergyerme­kek esetén 200 százaléka jár. Fentiek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]gyermekgondozási segélyre való jogosultság kizárólag akkor állapítható meg, ha ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és a jogosultsági feltételek - ide nem értve a keresőtevékenység folytatásából adódó kizáró körülményt - a szülő esetében is fennállnak.Mindezeket csak azért említettem meg, mert a szűkszavú kérdés alapján is mindenre kiterjedő válasszal és választási lehetőséggel kívánom segíteni olvasónkat. Gyermekgondozási segély azonban a felsorolt feltételek fennállása esetén sem jár minden esetben. Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki a Szoc-tv.-ben felsorolt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül. Ezen szabályozás alól azonban a törvény jó néhány kivételt engedélyez. Így gyermekgondozási segélyben részesülhet az a személy, aki a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett keresőtevékenység után járó táppénzben, baleseti táppénzben, ápolási díjban részesül.Ellátásban részesülhet továbbá az, aki társadalombiztosítási nyugellátásban, felekezeti nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, továbbá a rehabilitációs járadékban, rokkantsági járadékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, a bányászok egészségkárosodási járadékában részesül. Látható, hogy a felsorolás tartalmazza a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait is, mint olyanokat, melyek mellett a kérelmező gyermekgondozási segélyt igényelhet, és azt részére egyéb feltételek fennállása esetén meg is lehet állapítani. Nézzük, hogy melyek ezek az ellátások!A 2011. évi CXCI. tv. alapján megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira azon személyek jogosultak, akiknek az egészségi állapota a rehabi­litációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt, továbbá keresőtevékenységet nem végez, és rendszeres pénzellátásban nem részesül. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás lehet. A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szük­séges szolgáltatásokra, valamint pénzbeli ellátásra jogosult. Esetünkben ez utóbbinak van jelentősége, mivel levele szerint a kérelmező ilyen fajta ellátásban részesül.Láthatjuk tehát, hogy a rehabilitációs ellátás a megváltozott munkaképességű személyek részére járó ellátásfajta, melyek mellett - a korábban említettek alapján - gyermekgondozási segélyt lehet igénybe venni. Akkor miért nem kapja igénylőnk a két ellátást egyszerre? A választ talán megkapjuk erre a kérdésre, ha utánanézünk a jogszabályok időbeli hatályának. 2012. július[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jövedelem után fizeti meg a társadalombiztosítással összefüggő közterheket azzal, hogy havonta legalább a minimálbér 112,5 százaléka után terheli a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó, 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, illetve 100 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulék. Nem terheli viszont ez a minimális járulék- és adófizetési kötelezettség a vállalkozót abban az esetben, ha GYES-ben részesül, és ennek tartama alatt a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja [Tbj-tv. 29. § (4) bekezdés a) pontja, illetve 2011. évi CLVI. tv. 458. § (1) bekezdés b) pontja]. Abban az esetben tehát nincs minimális járulékfizetési kötelezettség,[…] részlet vége a válaszból.