tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott biztosítás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Beltag javára kötött biztosítás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
Részlet a válaszból: […]fizeti, és a biztosítási díjból nem tudja levonni a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót, ezért azt kénytelen más jövedelméből megállapítani és levonni, vagy felhívni a magánszemély figyelmét az adóelőleg-fizetési kötelezettségre [Szja-tv. 46. § (6)-(7) bekezdések].A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó 2019. január 1-jét követő időszakban nem minősül a társadalombiztosítás rendszerében biztosítottnak [régi Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés f) pont, Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés e) pont]. 2019. január 1-je és 2020. június 30-a között a kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozó tíz százalék nyugdíjjárulék megfizetésére kötelezett. A nyugdíjjárulék alapja egyéni biztosítások esetében a magánszemély javára más személy által fizetett biztosítási díj összege, ami megegyezik a személyi jövedelemadó alapjával [régi Tbj-tv. 4. § k) pont, 36. § (1) bekezdés]. 2020. július 1-ét követően a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó nem köteles a jövedelme után nyugdíjjárulékot vagy társadalombiztosítási járulékot fizetni.A társas vállalkozás mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után [Szocho-tv. 5. § (1a), (5) bekezdés b) pont].A kérdéses esetben a társas vállalkozás a kisvállalati adó hatálya alá tartozik. A társas vállalkozás adóalanyisága nem érinti a társas vállalkozó mint magánszemély adókötelezettségét, ezért a leírtak szerint a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó magánszemélyt 15 százalék személyi jövedelemadó, valamint 2020. június 30-ig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6635

2. találat: Munkáltató által biztosított utasbiztosítás

Kérdés: Alkalmazható az Szja-tv. 4. §-a (2a) bekezdésének a) pontja abban az esetben, ha egy magyar vállalkozás csoportos keretnapos üzleti biztosítást köt munkavállalói számára? A munkáltató a biztosítás kapcsán kifizet egy keretösszeget, és ezt követően, mikor munkavállalója kiküldetés keretein belül utazik, lehívja az érintett munkavállalóra az utasbiztosítást.
Részlet a válaszból: […]ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.Ha egy utasbiztosítás megfelel a fentebb ismertetett Szja-tv. 4. §-a (2a) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételeknek, vagyis a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6536
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Életbiztosítás közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik egy kft.-nek a dolgozója nevére kötött életbiztosítás összege után?
Részlet a válaszból: […]valamint - a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás esetében. Az Szja-tv. 69. § (1) bekezdés k) pontja adóköteles természetbeni juttatásnak minősül a több magánszemély mint biztosítottak javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét. Amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3095
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Munkavállaló javára kötött életbiztosítás

Kérdés: Elszámolható-e költségként a biztosítási díj, és adómentes juttatásnak tekinthető-e abban az esetben, ha egy cég alkalmazottjára teljes életre szóló, nyílt végű, kockázati életbiztosítást (teljes életre szóló befektetési alapokkal rendelkező életbiztosítás) kötött, melynek haláleseti kedvezményezettje a biztosított törvényes örököse? Később a szerződés átköthető, visszavásárolható stb. Milyen adókötelezettség keletkezik, ha a magánszemély a biztosításból esetileg vagy rendszeresen pénzt von ki?
Részlet a válaszból: […]adott biztosítási szerződés megkötésének időpontjától. A számviteli elszámolás során a társaságnak azt kell mérlegelni, hogy a kifizetett biztosítási díj azonnali és végleges vagyonvesztést jelent-e, vagy az számára olyan jogokat keletkeztet, amely révén a vagyonvesztés a biztosítási díj kifizetésével még nem, esetleg csak később következik be, vagy be sem következik. Költségként a biztosítási díj akkor számolható el, ha az a biztosítási díj kifizetésekor végleges vagyonvesztésnek minősül. Ennek megítélésekor vizsgálni kell, ki a kedvezményezett, van-e lehetőség díjtartalék terhére pénzt kivonni a biztosításból a biztosított hozzájárulása nélkül, vagy van-e lehetőség a szerződőnek a biztosítást visszavásárolni. Az említett konstrukcióban lehetőség van a szerződés visszavásárlására, ezt a szerződő megteheti, ezért a biztosítási díjnak a díjtartalékba kerülő része költségként nem számolható el, hanem azt a biztosítóval szemben fennálló követelésként kell kimutatni. Adómentes jövedelem az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja alapján a kockázati életbiztosítás díja. Ha a tisztán kockázati életbiztosításban a biztosított a szerződő munkáltató helyébe lép, akkor az adómentes biztosítási díj miatt adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Ha a munkavállaló a biztosítást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2290

5. találat: Kockázati életbiztosítás

Kérdés: Egy cég által a dolgozója javára 10 éve kötött és fizetett kockázati életbiztosítás futamideje lejárt, s elérkezett a visszafizetés ideje. A vállalkozás szeretné a biztosító által kifizetett összeget a dolgozójának ajándékozni. Milyen közterheket kell fizetni ez után a kifizetés után abban az esetben, ha a befizetett összeg után adókedvezményt nem vettek igénybe?
Részlet a válaszból: […]származó bérjövedelmet szerez. Más a helyzet akkor, ha a biztosítási szerződést módosítják, vagy a tartam lejáratakor a munkáltató és a dolgozó közös nyilatkozata alapján a dolgozó (vagy általa megjelölt személy) válik kedvezményezetté, azaz a szolgáltatás jogosultjává. Ilyen esetben a szerződésmódosítás, illetőleg a közös nyilatkozat időpontjáig a munkáltató által befizetett összes díj egy összegben a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó (de nem bér) jövedelmének minősül az Szja-tv. 25. § (1) bekezdése alapján. Az adóköteles biztosítási díj után a magánszemélyt megilleti az Szja-tv. 42. §-a szerinti adókedvezmény, feltéve hogy a biztosítás egyébként megfelel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. február 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 940
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Életbiztosítás díjának közterhei

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a társas vállalkozásnak és a magánszemélynek az alkalmazott, illetve a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére kötött életbiztosítás díja után? A biztosítás fizetése negyedévente történik, 34 311 forint összegben.
Részlet a válaszból: […]Kockázati életbiztosításnak minősül a szerződés akkor, ha kizárólag halál esetén fizet, és más esemény - életkor elérése, szerződés lejárta stb. - nem váltja ki a biztosító fizetési kötelezettségét. Az adómentességnek nem megfelelő biztosítási díj adóköteles jövedelem, mégpedig az Szja-tv. 25. § (1) bekezdése alapján nem önálló tevékenységből származó jövedelem. A jövedelem után a magánszemélynek a díjfizetés időpontjában keletkezik adófizetési kötelezettsége. Az adóelőleget a kifizetőnek kell megállapítania, levonnia és megfizetnie. A Tao-tv. 3. számú mellékletének 8. pontja alapján költségként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 704
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Egyéni baleset-biztosítás közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettségek vetődnek fel abban az esetben, ha egy kft. a dolgozói részére egyéni baleset-biztosítást kötött, amit minden hónapban mindenki után egyénenként fizet be?
Részlet a válaszból: […]munkaképtelenségre szóló biztosítási elem, akkor az az adómentesség szempontjából a teljes díjat rontja, és nem sorolható az adómentes biztosítások körébe. Ha az előbbi ismérvek alapján a biztosítás adómentes, akkor attól függetlenül igaz az adómentesség, hogy a magánszemély és hozzátartozója, vagy a díjfizető társaság a kedvezményezett. Ha a biztosítás adóköteles, és a biztosító szolgáltatására a biztosított vagy más magánszemély jogosult, akkor a biztosított szerez adóköteles jövedelmet. Ha a kedvezményezett a szerződést kötő társaság, akkor a magánszemélynek a díjfizetés időpontjában jövedelme nem keletkezik. Ha később a biztosított magánszemély az eredeti szerződő helyébe lép, vagy az eredeti kedvezményezett helyére a biztosított magánszemély vagy más magánszemély lép, az adókötelezettség az addig megfizetett összes díj vonatkozásában feléled. A biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett adóköteles jövedelem után a foglalkoztatónak meg kell fizetnie a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. A biztosított a jövedelemnek minősülő összeg után 8,5 százalékos nyugdíj- és 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizet. A Tao-tv. 3.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. június 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 662
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Köztehermentes biztosítási formák

Kérdés: A 2004-es változások után melyek azok a biztosítási formák, amelyek díjának átvállalása esetén a munkáltatónak nem kell közterheket fizetnie?
Részlet a válaszból: […]fizetett biztosítási díj esetén, ha a biztosítás díja adómentesnek minősül. Az adómentes biztosítások köre az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja alapján kiegészült a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díjával, és továbbra is ebbe a körbe tartozik a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a baleset-biztosítás és a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja. A munkáltató által átvállalt biztosítási díj csak akkor nem keletkeztet adókötelezettséget,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. február 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 534
Kapcsolódó tárgyszavak: ,