80 találat a megadott családi pótlék tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]havonta. Az egészségromlást orvosi szakvéleménynek vagy szakhatósági állásfoglalásnak kell alátámasztania, mely kiadását általában személyes orvosi vizsgálat előzi meg.További személyek is jogosultak lehetnek családi pótlékra. Ilyen esetekben az ellátás kizárólag annak a tanévnek a végéig jár, amelynek tartalma alatt az igénylő betölti a 20. életévét, illetőleg addig, míg a gyermek vagy fiatal felnőtt középfokú tanintézményben folytat tanulmányokat. Ebből következik, hogy a megállapításhoz és folyósításhoz szükség van középiskolai, szakiskolai, tehát közoktatási intézményben folytatott tanulmányokra. Ellátást kaphat továbbá saját jogán az a személy, akinek mindkét szülője vagy a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élő, tehát egyedülálló szülője elhunyt. Saját jogán kaphatja az említett családtámogatási ellátást az is, aki kikerült a nevelésbe vétel alól, illetőleg akinek gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg. A felsoroltakon kívül már csupán egy lehetséges ok van, mely alapján az ellátás saját jogon járhat. Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a köznevelési intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy, aki részére az iskoláztatási támogatást - a gyámhatóságnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint - a nagykorúságát megelőzően is folyósították. Amennyiben ez a körülmény a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját megelőzően következik be, a nagykorúvá válásának időpontjától jogosult saját jogon az iskoláztatási támogatásra a kérelmező. Családi pótlékra jogosult saját jogán az a nagykorú, tehát tizennyolcadik életévét betöltött személy is, aki közoktatási intézményben folytat tanulmányokat, és vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével nem él egy háztartásban, annak a tanévnek a végéig, amely tartalma alatt betölti a huszadik életévét. Nagy valószínűséggel ez az az élethelyzet, mely leginkább jellemző lehet a kérdés feltevője[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]említett kör azonban abban az esetben is jogosít iskoláztatási támogatásra, ha a gyermek tankötelezettsége már megszűnt. Ebben az esetben azonban csak azzal a feltétellel, hogy közoktatási intézményben tanulmányokat folytatnak. Ebben az esetben annak a tanévnek az utolsó napjáig jár a családi pótlék, amelyben a gyermek a huszadik életévét betölti. Ez jogvesztő határidő, két eset kivételével. Egyrészt, ha a gyermek sajátos nevelési igényű tanuló, és fogyatékossági támogatásban nem részesül, másrészt a már korábban említett súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetében. Előbbi esetben a korhatár a gyermek 23. életéve, utóbbiban korhatár nincs meghatározva. Abban az esetben tehát, ha gyermeke nem beteg, megállapítható, hogy annak a tanévnek a végéig jár csak saját jogán iskoláztatási támogatás, amelyben a 20. életévét betöltötte. A tanév természetesen az adott év augusztus 31-ig tart. Ellenben, ha iskolai igazolással kizárólag június 30. napjáig rendelkezik, a családi pótlék elbírálásával foglalkozó szerv az ellátást ezzel az időponttal fogja megszüntetni. A nyári hónapokra - júliusra, augusztusra - esetlegesen visszamenőleg, az új igazolás benyújtását követően lenne jogosult a kérelmező az ellátás igénybevételére. Az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától lehet megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. Ez alapján visszamenőlegesen abban az esetben lehet a családi pótlékot megállapítani, ha a kérelem benyújtásakor a feltételek fennálltak. Így figyelemmel kell lenni, hogy a tanulói jogviszony benyújtása - amennyiben a gyermek továbbra is középfokon tanul - ne csússzon a szeptember 30. napját követő időszakra. Természetesen, ha a gyermeke beteg, fogyatékos vagy sajátos nevelést igénylő tanuló, továbbra is jár - a megfelelő okmányok benyújtása esetén - az ellátás a gyermeke részére. A sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótléknak a 23. életkor betöltéséig való folyósításához a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett a jogosultnak írásban be kell jelentenie a folyósító szervnek, vagyis a lakcím szerint illetékes kormányhivatal családtámogatással foglalkozó osztályának a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát és annak érvényességét. A bejelentést - feltéve, hogy a tanuló a középiskolai tanulmányokat az adott tanév végén nem fejezi be - először annak a tanévnek a végéig kell megtenni, amelyben a sajátos nevelési igényű tanuló a 20. életévét betölti, ezt követően minden tanévnek a végéig, ha a tanulói jogviszony a következő tanévben is fennáll. Amennyiben a tanulói jogviszony megszűnt, és a családi pótlékra való jogosultság megszüntetésre került, de a 20. életévének betöltését követően a sajátos nevelési igényű tanuló ismét tanulói jogviszonyt létesít, a bejelentést a családi pótlék iránti kérelemmel egyidejűleg kell megtenni. Fentiekből kiderül, hogy általános esetben az ellátás annak a tanévnek a végéig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét betöltötte, feltéve, ha eddig középfokú tanintézményben tanult.Az adókedvezmény igénybevétele a családi pótlék folyósításához igazodik.A családi kedvezmény összegét az eltartottak, illetve a kedvezményezett eltartottak száma határozza meg. Az Szja-tv. a következők szerint határozza meg az eltartottak, kedvezményezett eltartottak fogalmát.Kedvezményezett eltartott:a)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Figyelembe vehető még, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn. Családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító gyermek esetében a kérelem benyújtásakor, továbbá az ellátás folyósításának időtartama alatt - az igényelbíráló szerv felhívására - tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig, hallgatói jogviszony esetén minden év október 15-éig igazolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását. Az ellátás összege egygyermekes család esetén továbbra is 12 200 forint, egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint. Kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint, két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint. Három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint, három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint. Mint olvasható volt, a felsőoktatási intézményben képzésben részesülő hallgató általánosságban a családi pótlék megállapított összegében beszámítható. Az említett szabályozás egyértelműen fogalmaz ebben a kérdésben. Beszámítható a gyermek a családi pótlék összegének kiszámításánál, ha felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben vesz részt. Az említett gyermek doktorandusz, vagyis doktori képzésben vesz részt. A Cst. a doktorképzést vagy doktorandusz kifejezést nem említi. Azonban a felsőoktatásban folyó képzés rendszeréről szóló Felsőokt-tv.-ben olvashatunk róla. Nézzük először, hogyan fogalmaz a jogszabály az alapképzésről. Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév. A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára. Ebből kiderül, hogy a szóban forgó gyermek már nem tanköteles. Az említett kör azonban abban az esetben is jogosult iskoláztatási támogatásra, ha a gyermek tankötelezettsége már megszűnt. Ebben az esetben azonban csak azzal a feltétellel, hogy közoktatási intézményben tanulmányokat folytatnak, mégpedig annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik életévét betölti. Ez jogvesztő határ-idő, ez alól csak két esetben lehet kivételt tenni. Egyrészt, ha a gyermek sajátos nevelési igényű tanuló, és fogyatékossági támogatásban nem részesül, másrészt a már korábban említett súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetében. Előbbi esetben a korhatár a gyermek 23. életéve, utóbbiban korhatár nincs meghatározva. Abban az esetben tehát, ha a gyermek nem beteg, megállapítható, hogy annak a tanévnek a végéig jár csak alanyi jogán iskoláztatási támogatás, amelyben a 20. életévét betöltötte, az pedig a 2020. év. A tanév természetesen az adott év augusztus 31-ig tart. Ellenben, ha a gyermek iskolai igazolással kizárólag június 30. napjáig rendelkezik, a családi pótlék elbírálásával foglalkozó szerv az ellátást ezzel az időponttal fogja megszüntetni. A nyári hónapokra - júliusra, augusztusra - esetlegesen visszamenőleg, az új igazolás benyújtását követően lenne jogosult a kérelmező az ellátás igénybevételére. Nagyon valószínű, hogy a 2019-2020-as tanévre érkezett igazolás alapján, vagy az Oktatási Hivatal elektronikus adatközlése alapján a gyermek tanulmányait előzetesen 2020. június 30. napjáig igazolták le. Ezért az ellátás ezzel az időponttal megszüntetésre kerül majd. Az igénylő ezt követően az új tanévről benyújthat tanulóijogviszony-igazolást, mellyel visszamenőleg a nyári hónapokra igényelheti a családi pótlékot. Az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától lehet megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak. Ez alapján visszamenőlegesen - esetünkben a júliusi és augusztusi hónapokra vonatkozóan - abban az esetben lehet a családi pótlékot megállapítani, ha a kérelem benyújtásakor a feltételek fennálltak. Így figyelemmel kell lenni, hogy a tanulói jogviszony benyújtása - amennyiben a gyermek továbbra is középfokon tanul - ne csússzon szeptember 30. napját követő időszakra. Természetesen, ha a gyermek beteg, fogyatékos, vagy sajátos nevelést igénylő tanuló, továbbra is jár - a megfelelő okmányok benyújtása[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja, a nevelőszülő és a gyám a saját háztartásában nevelt még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig. Iskoláztatási támogatásra jogosultak az imént felsorolt személyek a saját háztartásban nevelt tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik életévét betölti.Az élettárssal közös gyermek jogán járó ellátástól eltérően a volt férjjel közös két gyermek esetében lehetőség van az ellátás 50-50 százalékban történő igénybevételére. Alapvetően ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint akár gyermekenként eltérően is. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt. Ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket, és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll, a családi pótlékra - közös kérelmükre - 50-50 százalékos arányban mindkét szülő jogosult. Ebben az esetben a kérelemhez csatolni kell a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban felváltva gondoskodnak. Amennyiben bírósági ítélet született a közösen, felváltva végzett gondozásról, vagy a bíróság előtt jegyzőkönyvileg állapodtak meg ebben, akkor az erről szóló okmány benyújtása szükséges a családi pótlék 50-50 százalékos arányban történő kérelmezéséhez. A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Magyar[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]illetve súlyosan fogyatékos személy esetében a családi pótlék összege 20 300 forint havonta. Ezen állapot fennállását orvosi szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás kell, hogy alátámassza, mely kiadását általában személyes orvosi vizsgálat előz meg. További személyek is jogosultak lehetnek családi pótlékra. Ezekben az esetekben egy közös vonás van - ellentétben a korábban említettől -, az ellátás kizárólag annak a tanévnek a végéig jár, amelynek tartalma alatt az igénylő betölti a 20. életévét, illetőleg addig, míg a gyermek vagy fia-tal felnőtt középfokú tanintézményben folytat tanulmányokat. Ebből következik, hogy a megállapításhoz és folyósításhoz szükség van középiskolai, szakiskolai, tehát közoktatási intézményben folytatott tanulmányokra. Ellátást kaphat saját jogán az a személy, akinek mindkét szülője vagy a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élő, tehát egyedülálló szülője elhunyt. Mivel jelen esetben a gyermek a szüleivel kialakult rossz viszony miatt költözött el otthonról, ezért szerencsére nem valószínű, hogy ez alapján részesülhetne ellátásban. A következő két alpontot egyszerre is tárgyalhatjuk, mert mindkét esetben olyan személyről van szó, aki nem a vér szerinti szülei mellett nőtt fel. Saját jogán kaphatja az említett családtámogatási ellátást az, aki kikerült a nevelésbe vétel alól, illetőleg akinek gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg. A kérdés feltevője ugyan nem határozta meg, hogy vér szerinti szülőkről lenne szó, így természetesen ezt az élethelyzetet is meg kell említeni. A felsoroltakon kívül már csupán egy lehetséges ok van, mely alapján az ellátás saját jogon járhat. Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a köznevelési intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy, aki részére az iskoláztatási támogatást - a gyámhatóságnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint - a nagykorúságát megelőzően is folyósították. Amennyiben ez a körülmény a nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját megelőzően következik be, a nagykorúvá válásának időpontjától jogosult saját jogon az iskoláztatási támogatásra a kérelmező. Családi pótlékra jogosult saját jogán az a nagykorú, tehát tizen-nyolcadik életévét betöltött személy is, aki közoktatási intézményben folytat tanulmányokat, és vér szerinti,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt abban az esetben is folyósítani kell, ha a gyermek tanulói jogviszonya szünetel. Ez természetesen a tankötelezettség megszűnése után folyósított ellátás esetére nem igaz. A családi pótlékot - függetlenül attól, hogy azt a hónap mely szakaszában igényelték, és mikortól keletkezik a jogosultság - teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani. Ebből következően arra a hónapra is, amelyben az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnik, még az ellátást folyósítani kell. Mivel a gyermek gimnáziumi tanulmányokat fejezett be, ezért valószínűleg 18 éves, vagy azon túl van kicsivel, ezért megemlítjük, hogy amennyiben a ti-zen-nyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, akkor a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. Ebből a szempontból jövedelemnek az az Szja-tv.-ben adóköteles jövedelemként meghatározott - belföldről vagy külföldről származó - vagyoni érték, bevétel számít, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét. Rendszeres jövedelem pedig a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem. Az ellátásra jogosultnak ebben az esetben is bejelentési kötelezettsége van, mely elmulasztása esetén annak pénzügyi következményeit viselnie kell. Ez azért lényeges, mert előfordulhat, hogy a gyermek továbbtanul, és ezáltal jogot ad további iskoláztatási támogatás igénybevételére. Amennyiben például további középiskolai tanulmányokat folytat majd, akkor figyelembe kell venni a következő szabályozást is. Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag iskoláztatási támogatást kell megállapítani. Ez kizárólag arra az esetre vonatkozik, ha a gyermek középiskolai tanulmányokat folytat majd szeptembertől. Főiskolai, egyetemi képzés esetében más támpont az irányadó, de ez csak akkor játszik szerepet, ha az igénylő másik gyermeke után még a családi pótlék bármely fajtájában részesül. Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új képzési időszakra hallgatói jogviszonyt létesít, akkor a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni. Az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ellátására vált jogosulttá, közoktatási vagy felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző tanulója, hallgatója, és nincs jövedelme, fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül, megváltozott képességűek ellátásában, öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó összegű nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, átmeneti bányászjáradékban részesül, és egyéb jövedelme nincs. Továbbá ha időskorúak, rokkantsági vagy hadigondozási járadékban részesül, vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és egyéb jövedelme nincs. Ebben az esetben a családi pótlék összege egy gyermek esetén 13?700 forint, kettő gyermek esetén 14?800 forint gyermekenként, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 17?000 forint. Lényeges kérdés, hogy a gyermek egészséges vagy tartósan beteg. Utóbbi esetben, érthető módon - gyógykezelés, rehabilitáció költségei -, magasabb összegben jár az ellátás. Ha a 18 évesnél fiatalabb gyermek az 5/2003. ESzCsM rendeletben meghatározott betegségben szenved, a 18 évesnél idősebb pedig 18. életévének betöltését megelőzően keletkezett 50 százalékot elérő egészségkárosodásban, a családi pótlék ezen gyermek, fiatal személy után a következő összegben jár: 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén az iskoláztatási támogatás összege 23 300 forint, ha egyedülálló személy tartja el, 25 900 forint. Saját jogon járó 18 éven felüli személy részére folyósított nevelési ellátás 20 300 forint összegű.Az a körülmény, hogy a gyermek nevelőszülőnél, gyermekotthonban, javító-, büntetés-végrehajtási intézetben van elhelyezve, illetve ideiglenesen elhelyezett, szülői ház elhagyását engedélyező határozat alapján neveli gondozója, szintén befolyásolja az ellátás összegét. Ebben az esetben a magánszemély részére, illetve saját jogon megállapítható iskoláztatási támogatás összege 14 800 forint, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg, amikor is az ellátás összege a korábban leírt összegű. Ha a családi pótlékra jogosult nevelőszülő, egyben a gyermek gyámja is, ebben az esetben a családi pótlék összegét a nevelőszülőkre vonatkozó szabály szerint kell megállapítani, azaz 14 800 forint összegben kell folyósítani. Meg kell jegyezni, hogy aki után 18 éves koráig magasabb összegű iskoláztatási támogatást folyósítottak, a 18. életévének a betöltését követően is ez az összeg jár, függetlenül az egészségkárosodás mértékétől, mindaddig, amíg az alap- vagy középfokú tanulmányait folytatja. A családi pótlék összegét - mint már említettük - a gyermekszám is befolyásolja. Az összeg megállapításánál a szülő, a gyám, a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]felsőfokú tanintézetbe beiratkozott, ez általában szeptember, néha október hónapra esett. A változás az emelt összegű családi pótlék folyósításának kezdetét módosította. A tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra - ez a július és az augusztus hónapokat jelenti - utólag a gyermeket a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni. Például, ha egy családban 3 gyermeket nevelnek, akik 14, 17 és 19 évesek, mindhárman középfokú tanintézetben tanulnak, és a 19 éves gyermek 2016 júniusában befejezte középiskolai tanulmányait, majd 2016. szeptemberben főiskolára iratkozik be, a folyósítás a következőképpen alakul: 2016. június hóban 48 000 forint, 2016. július, augusztus hónapban 26 600 forint/hó, 2016. szeptemberben pedig 37 400 forint (32 000 forint + 5400 forint visszamenőlegesen járó ellátás).A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából - a korábban leírt eseten felül - azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket is figyelembe kell venni, aki az igénylő háztartásában él, és akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, vagy aki a családi pótlékra saját jogán jogosult. Beszámítandó az a gyermek is, aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn. A családi pótlékra vonatkozó igényt 2015. április 1-jétől a Kormányhivatalok bírálják el, majd kedvező döntés esetében a folyósítást is elvégzik. Az igénybejelentést tehát mindenképpen feléjük kell megtenni, abban az esetben is, ha a kérelmező gyermekét a családi pótlék összegébe beszámítani szándékozik. A kérelem benyújtása lehetséges írásban, postai úton, továbbá személyesen az ügyfélszolgálatokon keresztül, valamint elektronikus úton az ügyfélkapu igénybevételével. Személyes kérelem leadása nem kizárólag a családtámogatás ügyfélszolgálatainál, hanem a kormányablakoknál, a járási hivataloknál és az egyre népszerűbb ügysegédek segítségével is lehetséges. Az adott esetben az igénylésre szolgáló nyomtatvány elnevezése: "Kérelem családi pótlék megállapítására". Ugyan a jogszabály ezt nem írja elő, csak a közölt adatok milyenségét, de ennek a nyomtatványnak a kitöltése mind a kérelmező, mind az ügyintéző dolgát megkönnyíti, az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]legkorábban 2016. április hónaptól kell intézkedni a folyósítás felfüggesztéséről. Ha a bejelentésre kötelezett által tett írásbeli bejelentésből nem derül ki, hogy a gyermek mikortól nincs a nevelőszülő háztartásában vagy a gyermekotthonban, akkor a folyósítás felfüggesztésének elrendelését megelőzően ezt mindenképpen tisztázni szükséges a nevelőszülővel. Amennyiben megállapítható, hogy a három hónapos egybefüggő időtartam még nem valósult meg, akkor a felfüggesztés feltételeinek fennállása nem állapítható meg, tehát a családi pótlék folyósítása továbbra is megtörténik. A bejelentést akkor kell megejteni, ha az engedély nélküli távollét három egybefüggő hónapig fennáll. Amennyiben a távollét kezdetének pontos időpontját, és ebből kifolyólag tartamát sem lehet meghatározni, akkor a következő havi ellátás folyósítását fel kell függeszteni, erről a folyósító szerv végzéssel intézkedik. Természetesen ha a bejelentésből egyértelműen megállapítható, hogy a felfüggesztés jogszabályi feltételei fennállnak, akkor további tényállás tisztázására nincs szükség. A végzés tartalmazza, hogy a felfüggesztés megszüntetésére és a családi pótlék ismételten történő folyósítására - ideértve a felfüggesztés idejére járó ellátás kifizetését is - az ellátásra jogosult bejelentése alapján kerülhet sor. A felfüggesztés - értelemszerűen - már kifizetett ellátást nem érinthet, és a felfüggesztés időtartama határidő nélküli. A folyósítás felfüggesztése nem azonos az ellátás szüneteltetésével, és nem szünteti meg a jogosultságot sem, feltéve hogy egyéb jogosultságot kizáró körülmény nem következik be. Mivel a jogosultság nem szűnik meg, ezért ha a nevelt gyermek a nevelőszülő saját gyermeke után megállapított családi pótlék összegénél figyelembe van véve, akkor a szökés ezt a figyelembevételt nem érinti. Amennyiben a bejelentésre több mint háromhavi egybefüggő távollétet követően kerül sor, és a gyermek legkésőbb a tizennyolcadik életévének betöltéséig nem kerül vissza a gondozási helyére, azaz a felfüggesztés megszüntetésére már nem kerül[…] részlet vége a válaszból.