tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

3 találat a megadott munkaszerződés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Részmunkaidős munkavállaló
Kérdés: Milyen munkaszerződéssel foglalkoztatható az a munkavállaló, aki részmunkaidős jogviszonyban heti 10 órában dolgozik, minden szombaton 6 órától 16 óráig? Milyen módon veheti ki a szabadságát ebben a munkarendben? A szerződés szerinti órabérén kívül jogosult-e bármilyen pótlékra, ha kizárólag a szombati napon dolgozza le a heti munkaidejét? Köteles-e a munkáltató a dolgozó részére heti, illetve havi munkaidő-beosztást készíteni, ha a részére átadott munkavállalói tájékoztatón a munkarendet feltüntették, és az nem változik?
Részlet a válaszból: […]erre a munkabér. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapítandó éves szabadság mértékét viszont nem lehet arányosítani. Itt a megoldást a szabadság kiadására vonatkozó szabályok alkalmazása jelenti. A szabadság kiadásánál főszabály szerint a munkarend, illetve a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Az általános munkarendben (hétfőtől péntekig) foglalkoztatott munkavállalóknál ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy egyheti szabadság öt munkanap igénybevételével jár. A beosztása szerint heti egy napon munkát végző munkavállalót az általános munkarendtől eltérően foglalkoztatják. Az általános munkarendtől eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadásáról az Mt. 135. § (2)-(3) bekezdése rendelkezik. Az általánostól eltérő munkarendben dolgozók e munkaidő-beosztásukból fakadóan sem előnyben nem részesülhetnek, sem hátrány nem érheti őket. Az olyan munkaidő-beosztásnál, amely heti kettőnél több pihenőnapot biztosít, a szabadság kiadása szempontjából a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Az Mt. szerint munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Amennyiben tehát a munkavállaló a heti munkaidőt a hétnek csupán egy napján dolgozza le, egy naptári heti szabadsághoz öt munkanap szabadságot kell számolni, kivéve ha az adott héten hétköznapra eső munkaszüneti nap is van, mert akkor azt nem lehet szabadságként kiadni. Amennyiben a munkaszüneti nap a beosztás szerinti szombati munkanapra esik, és a munkáltató nem rendelhet el rendes munkaidőben munkaszüneti napon munkavégzést, úgy a szabadság fenti szabályok szerinti kiadásának nincs helye. Ki kell azonban arra térni, hogy a heti tíz, tehát napi két órában foglalkoztatott részmunkaidős munkavállalót nem a beosztás szerint napi munkaidő idejére illeti meg a munkaszüneti nap miatt kieső időre járó távolléti díj, hanem csak a rá irányadó munkaidőmérték szerinti időre, tehát két órára. A heti egy napon tíz órában foglalkoztatott részmunkaidős munkavállaló munkaideje egyenlőtlenül van beosztva. Ennek megfelelően csak munkaidőkeretben foglalkoztatható. Ilyen beosztás esetén is célszerű egyhetinél hosszabb időtartamú munkaidőkeretet meghatározni minimum négyheti, illetve havi időtartamban, mert hosszabb keretidőszakban már adódhat lehetőség arra, hogy a munkáltató a tíz és két óra közötti összesen nyolc órát a keretidőszak végéig ledolgoztassa a munkavállalóval. Például a kérdésbeli munkavállaló beosztható munkaideje egy négyheti keretidőszakban összesen negyven óra. Amennyiben munkaszüneti nap miatt nem dolgozik egy napot, akkor a munkaszüneti nap miatt kiesett időt csak a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével lehet figyelembe venni, tehát két órával. Így a ténylegesen ledolgozott munkaidő és a munkaszüneti napra figyelembe vehető munkaidő összesen harminckét óra lesz. A munkáltató megteheti, hogy a keretidőszak végéig a munkavállalót még legfeljebb nyolc róla időtartam erejéig beosztja, ha viszont erre nincs lehetőség, vagy nem él vele, a le nem dolgozott nyolc órára akkor is kell munkabért[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3467
2. találat: Munkaszerződés módosítása
Kérdés: Kell-e kötelezően írásban módosítani a munkaszerződést a minimálbér változása miatt?
Részlet a válaszból: […]rendelkezés értelmében a munkavállalót megillető kötelező legkisebb munkabért és annak hatályossági körét a kormány állapítja meg. A fentiekben idézett rendelkezésekből következően a munkavállalónak személyi alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár. Ha a munkaszerződés személyi alapbérként a minimálbért állapítja meg, és a szerződés megkötése után a kormány a minimálbér mértékét a szerződésben foglaltaknál magasabb összegben határozza meg, a munkáltató a Korm. rendelet hatálybalépése időpontjától köteles azt a munkavállalónak a megemelt összegben kifizetni. A fenti esetben a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér jogszabályi rendelkezés alapján megváltozik, a személyi alapbér módosulása pedig a munkaszerződés automatikus, felek akaratától független módosulását eredményezi. A fentiekre figyelemmel a Korm. rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődően a munkaszerződésben megállapított korábbi összegű személyialapbér-kikötés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. április 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1012
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Munkaszerződés módosítása nyugdíjba vonuló dolgozó esetén
Kérdés: Kell-e új munkaszerződést kötni a munkavállalóval, vagy elég egy módosítás abban az esetben, ha egy 2005 februárjától rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállalót napi 4 órában továbbra is foglalkoztat munkáltatója? A dolgozó munkabére a felére csökkent.
Részlet a válaszból: […]táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy - munkát rendszeresen nem végez, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, - vagy lényegesen kisebb keresetet biztosító munkakörben dolgozik. A kérdéses esetben érintett munkavállaló napi 4 órás részfoglalkoztatású munkaviszonyban való alkalmazása megfelel "a munkát rendszeresen nem végez" jogszabályi feltételnek. Fentiekre figyelemmel nem szükséges az érintett munkavállalóval új munkaszerződést kötni, illetve új munkaviszonyt létesíteni, elegendő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. február 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 944