tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

19 találat a megadott főiskolai hallgató tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Kft. főiskolai hallgató tagjának nyári szakmai gyakorlata

Kérdés: Van valamilyen akadálya annak, hogy a főiskolai hallgató a kötelező nyári szakmai gyakorlatát annál a kft.-nél folytassa, amelynek egyébként tulajdonos tagja személyes közreműködési kötelezettség nélkül? Milyen közterheket kell abban az esetben fizetni utána, ha az egybefüggő 6 hetes gyakorlatra a kötelező minimumnál magasabb összegű juttatásban részesül?
Részlet a válaszból: […]pontja szerint nem terjed ki a biztosítás a duális képzés ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző diákra. Ez alapján az említett díjazás után nem kell járulékot fizetni, míg a szociális hozzájárulási adó alóli mentességét a 2011. évi CLVI. tv. 455. §-a (3) bekezdésének d) pontja mondja ki.Ami a juttatások személyijövedelemadó-kötelezettségét illeti, az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.12. pontja szerint adómentes a Felsőokt-tv. szerinti hallgató részére nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5443

2. találat: Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amely az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján foglalkoztatja egy gazdasági főiskola nappali tagozatos végzős hallgatóját a kötelező 6 hetes szakmai gyakorlat ideje alatt, akit nem jelentett be a T1041-es bejelentőn, és közterheket sem fizet a számára adott bér után, amelynek összege hetente a minimálbér 15 százaléka? A főiskolai hallgató tanulmányait támogatja az állam. Egy előadáson hallott információ szerint ez az eljárás helytelen. Valóban kötni kell hallgatói munkaszerződést ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]intézményben, vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben.A hallgatói munkaszerződés tehát mindenképpen feltétele a hallgató szakmai gyakorlat alatt történő munkavégzésének.Ez alól egyetlen kivételt engedélyez a Felsőokt-tv., mégpedig abban az esetben, ha a szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél kerül sor. Ebben az esetben hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is foglalkoztatható a hallgató, de az Mt.-ben, illetve a 230/2012. Korm. rendeletben előírt jogok biztosítására ilyenkor is kötni kell egy megállapodást.A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására ugyanis az Mt. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, a kormány viszont a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályok meghatározása során az Mt.-nél a hallgató számára kedvezőbb feltételeket állapíthat meg. Ezeket a kedvező feltételeket tartalmazza a 230/2012. Korm. rendelet, amely egyébként alá is támasztja az eddig leírtakat. A rendelet 16. §-a pontosan meghatározza, hogy milyen adatokat kell tartalmaznia a szakmai gyakorlóhely és a felsőoktatási intézmény között - kötelezően írásban - létrejött együttműködési megállapodásnak. Ezen paragrafus cd) pontja értelmében a hallgatók Felsőokt-tv. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint megállapított díjazását, illetve annak hiányát is. A Felsőokt-tv. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontja szó szerint így rendelkezik: "(3) A hallgatóta) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, a díjat - eltérő megállapodás hiányában - a szakmai gyakorlóhely fizeti..."A hivatkozott (1) bekezdés a) pontja pedig pontosan a szakmai gyakorlat idejére kötendő hallgatói munkaszerződésről szól. A jogszabályok tehát kiegészítik egymást, és alátámasztják azt a következtetést, hogy a hallgatói munkaszerződést meg kell kötni.A díjazásra tekintettel a hallgató biztosítottá válik, így a részére kifizetett juttatásból le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot is.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4077
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Főiskolai hallgatók szakmai gyakorlata

Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató kft. abban az esetben, ha a cégnél szakmai gyakorlatukat töltő főiskolai hallgatók részére a szerződésben meghatározott díjazást fizeti ki, amely után kizárólag a 27 százalékos ehót fizeti meg?
Részlet a válaszból: […]tagozatos hallgatója részére a gyakorlati képzésére kifizetett díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó összeg. Az e fölötti rész egyéb jövedelemként adóköteles, ami után a kifizetőt 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli, valamint a hallgatónak személyijövedelemadó-bevallást kell róla adni. Az ehót tehát csak a minimálbér feletti rész után kell megfizetni. A kifizetőnek egyéb fizetési kötelezettsége nem keletkezik. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a szakmai gyakorlatot végző tanulóval munkaszerződést vagy munkavégzésre irányuló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3512
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Nappali tagozatos főiskolás egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei lesznek egy nappali tagozatos főiskolai hallgatónak abban az esetben, ha vállalkozói igazolványt vált ki?
Részlet a válaszból: […]vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányadó alapját képező jövedelem, ha az egyéni vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. A vállalkozói kivét összege (átalányadó-alap) után a főiskolás egyéni vállalkozót az általános mértékkel számított járulékok - a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalék, az a fölötti rész után 29 százalékos társadalombiztosítási, továbbá 6 százalék egészségbiztosítási és 9,5 százalék nyugdíjjárulék - terhelik. Ugyanakkor az Eho-tv. nem mentesíti az egyéni vállalkozót a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetése alól amiatt, hogy egyidejűleg felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója is. Az Eho-tv. 6. § (2) bekezdése alapján a tételes egészségügyi hozzájárulás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2697

5. találat: Főiskolai hallgató biztosított magán-nyugdíjpénztári tagsága

Kérdés: Létesíthet-e magán-nyugdíjpénztári tagságot, és kérheti-e a már befizetett nyugdíjjárulék átutalását a magánnyugdíjpénztárhoz az a nappali tagozatos főiskolai hallgató, aki 2007. január 1-jétől biztosítottá vált, mert közös őstermelői igazolvánnyal gazdálkodik a család, nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségét teljesítette, ez évben befejezi tanulmányait és biztosítással rendelkező munkaviszonyba áll?
Részlet a válaszból: […]biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét. A családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag az egyéb feltételek fennállása esetén 2007. január 1-jétől biztosítási kötelezettség alá tartozik, amiből az következik, hogy a kérdésbeli személy tagságra kötelezett pályakezdőnek minősül(t), így utána ekkortól magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is kellett volna fizetni. A kötelező pénztártagság alapesetben a pályakezdő által választott pénztárral a belépési nyilatkozat pénztár által történő elfogadásával, a biztosítási jogviszony keletkezésének napjára visszaható hatállyal jön létre. Amennyiben a tagságra kötelezett személy az előírt határidőn belül a pénztárválasztási jogával nem élt, az első biztosítási jogviszony keletkezése napjától kezdődő hatállyal, mint irányított pályakezdő, a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik [Mny-tv. 22. § (3) és (8) bekezdései]. Mindezekre tekintettel a kérdésben szereplő főiskolai hallgatónak nemcsak lehetősége, de kötelezettsége a magán-nyugdíjpénztári tagság létesítése, amely 2007. január[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2240

6. találat: Főiskolai hallgató beltag egészségügyi hozzájárulása

Kérdés: Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni egy betéti társaság nappali tagozatos főiskolai hallgató beltagja után, ha személyesen nem működik közre a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszból: […]tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni, amennyiben az e tevékenységből származó havi jövedelme (tiszteletdíja) eléri a minimálbér 30 százalékát. Ebben az esetben egyébként az érintett a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése alapján biztosított és - a tételes egészségügyi hozzájáruláson túl - az említett jövedelme után az általános szabályok szerint meg kell fizetni a járulékokat is. Amennyiben díjazása alatta marad az említett határösszegnek, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. május 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2184

7. találat: Főiskolai hallgató szakmai gyakorlata

Kérdés: Milyen kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak abban az esetben, ha főiskolai hallgatót foglalkoztat, aki a féléves szakmai gyakorlatát tölti? Milyen szerződést kell kötni a hallgatóval a gyakorlat idejére? Kell-e alkalmazni a minimál- és a garantált minimálbérre vonatkozó szabályokat? Milyen szabályokat kell alkalmazni a közterhek megfizetésére?
Részlet a válaszból: […]adólapnak, de a rá eső adót nem kell megfizetni. A minimálbér feletti esetleges havi juttatás viszont már egyéb jövedelem, és ennek megfelelően kell a személyi jövedelemadót, illetve a kifizetőnek a százalékos egészségügyi hozzájárulást lerónia utána. Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 127. számában - 2008.05.06.): A kérdéshez szeretnék még kérdést feltenni. Hivatkoznak a válaszban az Fk-tv. 48. § (3) bekezdésére, melyet szerettem volna megkeresni és elolvasni, de nem találom. Mikori és melyik törvényben találhatom meg? Milyen szerződést kell kötni a szakmai gyakorlatra? A főiskola adja a szerződéstervezetet, vagy speciálisan nekünk kell összeállítani? Miben különbözik a „megszokott” munkaszerződéstől ez a szerződés? A szerző válaszol: A TB Levelek 118. számában, ahol az említett kérdés is található, helytelenül jelent meg a jogszabályi hivatkozás. A hibáért elnézést kérünk. A kérdésben hivatkozott jogszabályhelyet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben (Fk-tv.) találhatja meg olvasónk. E törvény 31. § (2) bekezdésének d) pontja alapján a főiskolai hallgató gyakorlati képzésével, szakmai gyakorlatával kapcsolatos feladatok ellátására a felsőoktatási intézmény együttműködési megállapodást köthet. A megállapodás a főiskola által elkészített formában, tartalommal kerül megkötésre, és nem hasonlít a munkaszerződéshez. Egyébiránt a főiskolai hallgató a szakmai gyakorlat ideje alatt a foglalkoztatóval nem áll munkaviszonyban, azonban a gyakorlati képzés tekintetében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket az Mt. biztosít a munkavállalók[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2023
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Nappali tagozatos főiskolai hallgató mint egyéni vállalkozó

Kérdés: Nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozói tevékenységet végez. A 2006-2007. tanév I. félévében iskolalátogatási igazolással rendelkezik, a II. félévben passzív hallgatói jogviszonyt igazoltak számára, a 2007-2008. tanévre pedig nem iratkozott be a főiskolára, OKJ-s tanfolyamot szeretne végezni. Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége, illetve mikortól meddig tekinthető tanulónak?
Részlet a válaszból: […]jövedelem után a társadalombiztosítási járulék mellett csak a természetbeni egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetését írja elő számára az idézett jogszabály. A második - "passzív" - félév során azonban elveszíti a főiskolás státushoz biztosított "kedvezményt", és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, illetve a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot ugyan továbbra is a tényleges vállalkozói kivét után köteles megfizetni, azonban e járulékokat havi átlagban 131 000 forint összegű minimum-járulékalap után, illetve legalább a minimálbér - havi 65 500 forint - alapulvételével akkor is köteles megfizetni, ha vállalkozói kivétet egyáltalán nem számol el, vagy a tényleges a vállalkozói kivét nem éri el a minimum-járulékalap vagy a minimálbér összegét [Tbj-tv. 29. § (1) bekezdése]. Az OKJ-s tanfolyam esetében vizsgálandó, hogy annak végzése iskolai rendszerű szakképzés keretei között, szakképző iskolában, vagy iskolarendszeren kívül történik. Az "iskolai rendszerű" meghatározást a szakképzésben alkalmazzák és használják. A Szak-tv. 54/B. § 7. pontja szerint iskolai rendszerű szakképzésnek a közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzést lehet tekinteni. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak. Az ettől eltérő képzések nem iskolai rendszerű képzések. A nem iskolai rendszerű OKJ-s képzés ideje alatt ezért nem minősül az egyéni vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató személynek, így[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1988

9. találat: Főiskolai hallgató beltag közterhei

Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
Részlet a válaszból: […]szabályok szerint a járulékokat megfizetni, - nem az előzőekben említett jogviszonyokban, hanem tagsági jogviszonya alapján közreműködik ténylegesen és személyesen a társaság tevékenységében (az üzletvezetés ellátása nem ebbe a körbe tartozik, arra választott tisztségviselőként vagy - szeptember 1-jétől - munkaviszony keretében kerülhet sor), akkor társas vállalkozónak tekintendő. A nyugdíjasnak nem tekinthető társas vállalkozónak főszabály szerint a személyes közreműködésre tekintettel kiosztott járulékalapot képező jövedelem (de legalább havi 131 ezer forint vagy a minimálbér) alapulvételével kell megfizetnie a járulékokat. Nem terheli viszont a minimumjárulék fizetésének kötelezettsége azt a vállalkozót, aki - rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással vagy - közép-, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat. A sportegyesületben "ösztöndíj" ellenében végzett tevékenység nem minősül heti 36 órás foglalkoztatásnak, tehát a kérdésre a választ az utóbb említett feltétel tisztázása adja meg. Azaz amennyiben az érintett hallgató: - nappali tagozaton folytatja tanulmányait: csak a tényleges tagi jövedelme után kell a járulékokat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1954
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Főiskolai hallgató Start-kártyája

Kérdés: Kiválthatja-e a Start-kártyát egy főiskolai hallgató, aki a tanulmányait ugyan befejezte, de nem kapott még diplomát a nyelvvizsga hiánya miatt, melynek megszerzésére két éve van?
Részlet a válaszból: […]oktatási intézmény által kiadott, a diploma adataival egyező tartalmú igazolással - külföldön szerzett diploma esetén a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. tv. alapján elismert, illetve honosított diploma és az elismerést, illetve a honosítást igazoló határozat bemutatásával igazolja. Nyilvánvaló, hogy a kérdésben említett, tanulmányait befejező főiskolai hallgató még nem rendelkezik az említett dokumentumok egyikével sem, így Start-kártyára csak mint középfokú végzettségű jogosult. Ennek hátránya, hogy - a foglalkoztató a járulékkedvezményt havonta nem a minimálbér kétszeresének erejéig, hanem csak a minimálbér[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1940
| 1 - 10 | 11 - 19 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést