Kanadai illetőségű magánszemély jogdíja

Kérdés: Egy kanadai illetőségű magánszemély jogdíjat kap egy magyar illetőségű egyesülettől, amely a magyar–kanadai adóegyezmény alapján 10 százalék adót von le a kifizetésből. Mit jelent az egyezmény 12. cikkének 3. pontjában a mű „gyártásával vagy sokszorosításával” kapcsolatos jogdíj? Milyen esetben nem kell Magyarországon adót levonni? Hogyan szemléltethető a különbség egy költőnek vagy egy képzőművésznek fizetett jogdíj esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] A jogdíjból nem minden esetben kell 10 százalék magyar adót levonni. Az adóztatás attól függ, milyen mű felhasználásáért, és azon belül milyen felhasználási jog engedélyezéséért fizet az egyesület.A kanadai–magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 20.

Román magánszemélynek fizetett jogdíj

Kérdés: Egy magyar illetőségű egyesület jogdíjat fizet egy román illetőségű magánszemélynek. A magyar–román kettős adóztatási egyezmény szerint az egyik szerződő államban keletkező, a másik szerződő államban illetőséggel rendelkező személynek fizetett jogdíj az illetőség államában adóztatható. A jogdíjat ugyanakkor a forrás állama is megadóztathatja, de az ott felszámított adó – ha a kedvezményezett a jogdíj haszonhúzója – nem haladhatja meg a jogdíj bruttó összegének 10 százalékát. Az „adóztatható” megfogalmazás alapján választható az a megoldás, hogy a magyar egyesület ne vonjon le adót, hanem a román illetőségű magánszemély a teljes adót Romániában fizesse meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az 1996. évi XCIX. törvény 13. cikk 1. pontja alapján: „Az egyik szerződő államban keletkező és a másik szerződő államban belföldi illetőségű személynek kifizetett jogdíj ebben a másik államban adóztatható.” E főszabály alapján annak az államnak van joga megadóztatni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 6.

Harmadik országbeli állampolgár szja-kedvezménye

Kérdés:

Vissza tudja igényelni a 25 év alatti fiatalok kedvezménye címén járó összeget a 2025. évi adóbevallásban egy Magyarországon született harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik magyar adó- és tajszámmal? Az Szja-tv. 29/F. §-ának (6) bekezdése szerint 2025. január 1-jétől a kedvezményt kizárólag az EGT-államok és a Magyarországgal határos nem EGT-államok állampolgárai érvényesíthetik, a munkavállaló viszont azt az információt kapta az adóhivatalnál, hogy az szja-kedvezmény igénybevételénél nem az állampolgárság, hanem az adóügyi illetékesség számít.

Részlet az állásfoglalásából: […] A 25. életévét be nem töltött fiatal meghatározott, munkavégzéshez kapcsolódó jövedelmei tekintetében adókedvezményben részesül. A kedvezmény maximális mértéke jogosultsági hónaponként a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozóan közzétett, nemzetgazdasági...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. május 12.

Indiai állampolgárok családi adókedvezménye

Kérdés: Jogosultak lehetnek a családi adókedvezményre egy magyar vállalkozásnál kiküldetésben dolgozó indiai állampolgárok annak ellenére, hogy a gyermekükre nem kapnak családi pótlékot? A munkavállalók leadták a nyilatkozatot, de a munkáltató véleménye szerint nem jogosultak a kedvezményre.
Részlet az állásfoglalásából: […] A külföldi munkavállaló a Magyarországon adóköteles jövedelmére az Szja-tv. 1/A. §-ában és 29/D. §-ának (5) bekezdésében foglalt szabályok szerint érvényesíthet családi kedvezményt. A korlátozott adókötelezettség alá eső jövedelmet szerző külföldi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. március 30.

2021. január hónapban kifizetett osztalék szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Mi a teendője a 2021. évi minimálbér megállapítása után annak a kft.-nek, amely a 2019. évi eredmény után 2021 januárjában nagy összegű osztalékot fizetett egy külföldi magánszemély részére, amelyből levonta a forrásadót és az 598 920 forint összegű szociális hozzájárulási adót? A minimálbér emelése után le kell vonni a szociálishozzájárulásiadó-különbözetet, vagy ez az összeg már a cég költsége lesz?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2021. év sajátos abból a szempontból, hogy a minimálbér-tárgyalások 2020. évben nem vezettek eredményre, ezért a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum 2021. évi megállapításával kapcsolatban a 731/2020. Korm. rendelet eltérő szabályokat állapított meg.A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. február 23.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés akkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 11.
Kapcsolódó címke:

Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet az állásfoglalásából: […] Kiindulásképpen elmondható, hogy a kérdésben leírt, a külföldi magánszemélyek által végzett grafikatervezés meglátásunk szerint szerzői jogdíjas tevékenységnek tekinthető. A jogdíjra a magánszemély szerző jellemzően ún. felhasználási szerződés megkötésével válik...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 12.

Más tagállamban biztosított munkavállaló napidíja

Kérdés: A normál munkabér utáni közterheket kell megfizetni egy másik közösségi tagállam hatóságai által kiállított A1 igazolással rendelkező, Magyarországon dolgozó külföldi munkavállaló részére számfejtett napi 50 eurónak megfelelő napidíj 15 eurón felüli része után, vagy az igazolásra tekintettel elég levonni az szja-t? A munkavállaló munkabéréből csak a személyi jövedelemadót vonja le a munkáltató.
Részlet az állásfoglalásából: […] Nem egészen világos számunkra, hogy mit ért kérdezőnk "normál munkabér adózása" alatt, de ha a munkabért – az szja mellett – terhelő szociális hozzájárulási adóra, egyéni járulékokra, esetleg a százalékos egészségügyi hozzájárulásra is gondol, abban az esetben a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. április 26.

Angol állampolgár megbízási jogviszonya

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha a cég felkér egy angol állampolgárt egynapos előadásra egy konferencián? Milyen bejelentési kötelezettség keletkezik ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Külön kell választanunk az angol előadót érintő adó- és járulékfizetési kötelezettséget egymástól. A járulékfizetési kötelezettség attól függ, hogy a külföldi illetőségű előadó rendelkezik-e Angliában vagy más uniós tagállamban biztosítással, és az ennek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 13.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés eldöntéséhez mindhárom személy esetében az első lényeges szempont az illetőség megállapítása. Tekintve, hogy "csak" tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, így nem tekinthetők letelepedett vagy bevándorolt jogállásúnak, illetve menekültként elismertnek sem, ennek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. március 17.
1
2
3