tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

47 találat a megadott munkába járás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Munkába járás saját gépjárművel
Kérdés: Vonatkozik valamilyen összeghatár a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítésére?
Részlet a válaszból: […]felső határa az utazási jegynek, bérletnek az ára, az e felett fizetett költségtérítésre már nem a munkába járásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A 39/2010. Korm. rendelet a munkába járást szolgáló bérlet vagy menetjegy árának megtérítésével kapcsolatban a munkáltató minimális térítési kötelezettségét a bérlet vagy menetjegy árának 86 százalékában határozza meg. Hazautazás esetén (hetente, legfeljebb havonta négyszer) a kormányrendelet és a munkáltató által kötelezően térítendő költségtérítés felső határát is meghatározza, mely 2020-ban havi 38 460 forint. A munkáltató azonban ezt az értékhatárt meghaladóan is vállalhatja a menetjegy, bérlet árának megtérítését. Adózási szempontból a kormányrendelet szerinti költségtérítési felső határ közömbös. Ha a jegy(ek), bérlet(ek) ára meghaladja a havi 38 460 forintot, de nem több, mint a jegyek, bérletek ára, akkor az adómentes juttatásnak tekinthető.A személygépkocsival történő napi munkába járás, illetve a hazautazás címén fizetett költségtérítés összege a munkába járás címén megtett kilométerek és a kilométerenként megállapított költségtérítés szorzataként határozható meg. A kilométerenkénti költségtérítés összegének minimumértékét a kormányrendelet tartalmazza, ez az összeg jelenleg kilométerenként kilenc forint. A munkáltató ennél magasabb összeget is meghatározhat, ennek felső határa nincs. Adózási szempontból adómentesnek tekinthető a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítéséből az az érték, amely nem haladja meg a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6664
2. találat: Munkába járással kapcsolatos költségtérítés
Kérdés: Fizethető a munkavállalónak saját gépjárművel történő munkába járás címén költségtérítés abban az esetben, ha a lakcímkártyán nem szerepel a tartózkodási helye?
Részlet a válaszból: […]tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás.Nem tartozik az adóalapba - azaz gyakorlatilag adómentesen adható - a költségtérítés, ha annak összege nem haladja meg a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként a 15 forintot. Ez az összeg nem tévesztendő össze az általános személygépkocsi-normaköltséggel, mivel a munkába járás költségtérítése mellett további költségek (például a benzinköltség) nem számolhatóak el. Ez egyben azt jelenti, hogy a költségtérítés kilométerenként 15 forintot meghaladó része a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.A kormányrendelet 4. §-ának (1) bekezdése alapján az Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdése által meghatározott 15 forint költségtérítés 60 százaléka, azaz 9 forint kötelezően jár akkor, ha- a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;- a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;- a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását a hozzátartozója biztosítja;- a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.A munkáltató mérlegelési jogkörében dönthet arról, hogy a fenti feltételeknek megfelelő munkavállaló számára költségtérítésként kifizeti a 9 forint és a 15 forint közti különbözetet, amely szintén a munkavállaló adómentes bevétele.Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint hozzátartozónak kell tekinteni a házastársat, az egyenes ágbeli rokont, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeket, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt és a testvért, az élettársat, az egyenes ágbeli rokon házastársát, a házastárs egyenes ágbeli rokonát és testvérét és a testvér házastársát. A Bék-tv. 3. §-ának (1) bekezdése alapján a házastársakra vonatkozó rendelkezéseket a bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell, ezért a házastárs kifejezés alatt a továbbiakban a bejegyzett élettársat is érteni kell.A 39/2010. Korm. rendelet szerint lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik; tartózkodási hely pedig annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.A kormányrendelet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6603
3. találat: Munkába járás
Kérdés: Adható a közigazgatási határon kívülről napi rendszerességgel bejáró munkavállaló részére ugyanarra a napra gépkocsi-költségtérítés, illetve vasúti menetjegy árához hozzájárulás abban az esetben, ha a dolgozó egy munkanapon reggel a saját gépkocsijával érkezett a munkahelyére, de a haza már vonattal utazott? Helyesen jár el a munkáltató, ha ebben az esetben a reggeli beutazásra a 9 Ft/km költségtérítést adja, a hazautazásra pedig a menetjegy 86 százalékát téríti meg?
Részlet a válaszból: […]menetjeggyel való elszámolás esetén legalább azok árának 86 százalékát, illetve a tömegközlekedés költségének megtérítése helyett a kormányrendeletben meghatározott kötelező esetekben kilométerenként legalább kilenc forint térítést fizet. A kormányrendelet a kötelező térítés mértékét határozza meg, azonban a munkáltató ezt meghaladóan a közlekedési jegy, bérlet árának teljes megtérítésével, vagy kilométerenként 15 forint fizetésével is adómentes jövedelmet juttathat a munkavállalónak munkába járás címén. Arra is lehetőség van, hogy olyan esetekben is kilométerenként 9-15 forint kerüljön kifizetésre, amikor egyébként a 39/2010. Korm. rendelet azt nem teszi kötelezővé.A kérdéses esetben a munkavállaló a munkanapon belül a napi munkába járás teljesítésére több módszert alkalmaz. A munkáltatónak főszabály szerint a közösségi közlekedés költségeit kell megtérítenie, de választhatja ettől eltérően a kilométerenkénti költségek megtérítését, függetlenül attól, hogy a magánszemély ténylegesen milyen eszközzel - személygépkocsi, motor, motorkerékpár, kerékpár vagy bármilyen más eszköz - valósítja meg a munkába járást.A nem jeggyel, bérlettel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5892
Kapcsolódó tárgyszavak:
4. találat: Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Van választási lehetősége a munkáltatónak, hogy a közalkalmazott részére a munkába járással összefüggésben a helyközi távolsági autóbuszbérlet árának 86 százalékát, vagy a 9 forint/km utazási költségtérítést fizesse meg abban az esetben, ha a 9 forintos költségtérítéssel havi 29 700 forint, a bérlet árának 86 százalékával 55 298 forint járna a dolgozónak, aki mindennap a közigazgatási határon kívülről jár munkavégzés céljából Budapestre a munkavégzési helyére? Van felső határa a helyközi autóbuszjárat havibérlet árának 86 százalékos megtérítésének?
Részlet a válaszból: […]bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86 százaléka, legfeljebb havonta 2016. évben 35 200 forint.A 39/2010. Korm. rendelet 4. §-a értelmében a munkavállaló részére az Szja-tv.-ben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő - a 3. §-ban nem említett - térítés többek között akkor jár, haa) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés,b) a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést.A rendelet 7. §-a értelmében a munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.Az Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdése értelmében az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is - a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás eseténa) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó mértékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagyb) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítést is),ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagybb) hazautazásra a lakó- és munkahely közöttközforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély.Az Szja-tv. 25. §-ának (3) bekezdése értelmében a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget meghaladó költségtérítés - ha a törvény másként nem rendelkezik - a magánszemély (1) bekezdés szerinti jövedelme.Az Szja-tv. 25. §-ának (4) bekezdése értelmében a magánszemély a munkahely és lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el.A fentiekben ismertetett és részletezett jogszabályi rendelkezések összevetése, értelmezése alapján egyrészt megállapítható, hogy a rendelet 3. §-ának (4) bekezdésében meghatározott hazautazással kapcsolatos költségtérítés felső korlátja kizárólag a hazautazással kapcsolatos költségtérítésre irányadó, amely a rendelet 2. §-ának c) pontja értelmében a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer - az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5259
5. találat: Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkáltatónak és a munkavállalónak abban az esetben, ha a MÁV Start Prémium Kártyát a cég nevére kiállított számlára vásárolják meg, illetve hogyan változik a helyzet, ha a számla a munkavállaló nevére szól?
Részlet a válaszból: […]kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának 86 százalékát, amennyiben a munkavállaló- belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,- elővárosi vasúton (HÉV-en),- menetrend szerint közlekedő hajón, kompon vagy révenutazik a munkavégzés helyére.Az említett juttatás az Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdése értelmében az utazási bérlettel, utazási jeggyel történő elszámolás ellenében - legfeljebb a bérlet vagy jegy árát meg nem haladó értékben - adómentes.Bizonyos távolságon túli bejárás esetén a MÁV START Prémium Kártya megvásárlása lényegesen kedvezőbb a munkaadó számára, mint a "normál" utazási bérlet megvásárlása.Tehát, ha a kérdésben említett esetben ilyen címen került sor a MÁV START Prémium[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5057
6. találat: Hétvégi hazautazás költségei
Kérdés: Adható-e adómentesen a 9 forint/kilométer összegű költségtérítés annak a munkavállalónak, akinek az állandó lakcíme és a munkavégzés helye között kb. 200 km a távolság, ezért csak hétvégén utazik haza saját gépkocsijával?
Részlet a válaszból: […]venni a közösségi közlekedést, vagy ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni. Amennyiben nincs olyan minősítő körülmény, ami miatt a munkavállaló ne vehetne igénybe közösségi közlekedést, az állapítható meg, hogy bár a munkavállaló hazautazása munkába járásnak minősül, a munkáltatónak ez esetben nincs 9 forint/kilométer térítési kötelezettsége. Az Szja-tv. 25. § (2) bekezdése alapján "(2) A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is - a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy b) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy bb) hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3549
7. találat: Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Adható-e saját gépkocsi használatáért költségtérítés azoknak a munkavállalóknak, akik vezényléses munkarendben dolgoznak, lakóhelyük és munkahelyük között van helyi és közösségi közlekedés, a járatok sűrűsége megfelelő, de a dolgozók azért nem kívánják igénybe venni, mert a buszmegállót hosszas gyaloglással érik el, és átszállásaik jelentősen megnövelik a munkába járás időtartamát?
Részlet a válaszból: […]járás költségeit akkor is adómentesen térítheti meg, ha a költségek megtérítésének kötelező esete nem áll fenn. Az Szja-tv. 25. § (2) bekezdése b) pontja alapján lehetőség van arra, hogy a munkavállaló a munkába járás költségtérítése címén kilométerenként 9 forintnak megfelelő, bevételnek nem minősülő költségtérítésben
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3216
8. találat: Hosszú várakozási idő meghatározása egyéb körülmény esetén
Kérdés: Mi az egyéb körülmény a munkába járás költségtérítési szabályaiban a hosszú várakozási idő megítélésénél?
Részlet a válaszból: […]egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja. A hosszú várakozási idő meghatározása, mindig az adott körülményeket vizsgálva, a munkáltató mérlegelési körébe tartozik. A munkáltató a személyi és családi körülményeken
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3078
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Munkáltató döntése alapján fizetett utazási költségtérítés
Kérdés: Adóköteles juttatásnak számít-e a munkáltató saját döntése alapján fizetett 9 forint/km összegű utazási térítés munkába járás, illetve hétvégi hazautazás esetén?
Részlet a válaszból: […]munkáltató saját elhatározásából, a kötelező térítési eseteken túl adott munkába járáshoz kapcsolódó utazási költségtérítés is mentesül az adózás alól. Ehhez a költségtérítésnek a Korm. rendelet 2. § a) pontja szerinti munkába járás költségtérítésének kell megfelelnie. E szerint "a) munkába járás: aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá ab) a közigazgatási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3077
10. találat: Utazási bérlet utólagos elszámolása
Kérdés: Valóban az új jogszabályok alapján kellett-e elszámolni a 2010. május elején kifizetett április havi utazási bérletet? Az új jogszabály rendelkezéseit kell-e alkalmazni abban az esetben is, ha egy munkavállaló utólag adta le a 2009. december hónapra vonatkozó utazási bérletét?
Részlet a válaszból: […]Korm. rendelet. A hatályba lépő új kormányrendelet semmilyen átmeneti rendelkezést, utalást nem tartalmaz a 2010. május 1-jét megelőző időszakban felmerült utazási költségek 2010. május 1-jét követően történő megtérítési kötelezettségére, azaz maga a jogszabály nem ad választ arra, hogy ezekre az esetekre még a régi vagy már az új rendeletet kell alkalmazni. Átmeneti rendelkezés
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3065
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 47 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést