tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott veszélyeztetett terhes tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Táppénz-hozzájárulás veszélyeztetett várandósság esetén

Kérdés: Kell táppénz-hozzájárulást fizetni abban az esetben, ha egy várandós kismama veszélyeztetett állapotára tekintettel keresőképtelen állományba kerül? A kérdés azért merült fel, mert a betegszabadságot nem kellett fizetni az érintett munkavállaló részére, tekintettel arra, hogy a várandósság nem betegség.
Részlet a válaszból: […]után a foglalkoztatónak a táppénz-hozzájárulást meg kell fizetnie, ami egy 6-8 hónapos távollét esetén bizony jelentős összeg.A Tbj-tv. 25. §-ának (5) bekezdése értelmében a foglalkoztató a 6. § szerint biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg.Az Eb-tv. 44. szakasza határozza meg, hogy kit kell keresőképtelennek tekinteni. E felsorolásból témánk szempontjából az első két pontot kell megemlítenünk, miszerint keresőképtelen, aki- betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, vagy- aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult.A második pont azokra a személyekre vonatkozik, akik nem jogosultak CSED-re (nyilvánvalóan előzetes biztosítási idő hiányában), és emiatt a szülési szabadság tartamának megfelelő időszakra táppénzt igényelnek. A 102/1995. Korm. rendelet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6870

2. találat: Táppénz egyharmada veszélyeztetett terhesség esetén

Kérdés: Meg kell fizetnie a táppénz egyharmadát a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállaló veszélyeztetett terhesség miatt részesül az ellátásban?
Részlet a válaszból: […]tartamára évente tizenöt munkanap betegszabadság jár. A törvény rendelkezik arról is, hogy mely keresőképtelenségek időtartamára nem jár betegszabadság, mint például a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. Ez azt jelenti, hogy a veszélyeztetett terhes munkavállalónak már a keresőképtelenség első napjától - ha a jogosultsági feltételek fennállnak - táppénz jár, és nem a munkáltató által finanszírozott betegszabadság.A Tbj-tv. 19. §-ának (5) bekezdése értelmében, a foglalkoztató az 5. §-ban említett biztosított betegsége miatti keresőképtelenség, valamint a kórházi (klinikai) ápolás időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén köteles megfizetni.Nem vitás, hogy a terhesség nem betegség. Azonban ha a terhesség ideje alatt a kismama egészségi állapotában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5438

3. találat: Veszélyeztetett terhes kismama táppénzének alapja

Kérdés: Milyen napi átlag alapján kell megállapítani annak a kismamának a táppénzét, aki az első gyermekével veszélyeztetett terhesként táppénzen volt 2009. május 22-től szeptember 29-ig, terhességi-gyermekágyi segélyben részesült 2009. szeptember 30-tól 2010. március 16-ig, GYED-ben részesült 2010. március 17-től 2011. október 12-ig, és 2011. október 13-tól második gyermekével veszélyeztetett terhes? A táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély napi átlaga a 2008. évi jövedelme alapján 8233,99 forint volt, a GYED folyósítása pedig maximum összegben történt.
Részlet a válaszból: […]jövedelme, táppénzének összegét a jogosultsága kezdőnapját megelőző 180 naptári napi jövedelme napi átlaga alapján kell megállapítani. Ha azért nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, táppénzének naptári napi összegét, a korábban folyósított ellátása alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani. (Ez az előnyszabály akkor alkalmazható, ha a korábban folyósított ellátás alapja az igénylő jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbérnél kedvezőbb.) Jelen esetben az anya részére a korábban folyósított ellátás a GYED volt. Tehát a táppénze összegét a GYED alapját képező összeg alapulvételével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3591
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Veszélyeztetett terhesség miatti táppénz egyharmada

Kérdés:

Igaz-e, hogy a "9" kóddal veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénze alapján a munkáltatónak nem kell megfizetnie az egyharmados hozzájárulást? Több előadáson is elhangzott már ez az információ, a Tbj-tv. 19. § (5) bekezdésében foglaltak azonban nem utalnak erre.

Részlet a válaszból: […]társadalombiztosítással foglalkozó szakembereket. Vajon betegség-e a terhes állapot? A kérdés természetesen költői, hiszen a válasz magától értetődik. A terhesség nem betegség, hanem áldott állapot, amit bizonyára a jogalkotó sem véletlenül különített el az egyéb keresőképtelenséget okozó betegségektől. A Tbj-tv. 19. §-ának (5) bekezdése a táppénz-hozzájárulás megfizetését a biztosított betegsége miatti keresőképtelenség idejére folyósított ellátás alapján írja elő, ebből következik, hogy a veszélyeztetett terhes állapot miatti keresőképtelenség okán folyósított táppénz után ilyen hozzájárulást fizetni nem kell. Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 210. számában - 2011.12.20.) Észrevétel: Tisztelt Főszerkesztő Asszony! A Társadalombiztosítási Levelek 206. számában (2011. október 25.) téves, szakmai megalapozottságot nélkülöző tájékoztatást adott közre a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség idejére folyósított táppénz esetén fizetendő táppénz-hozzájárulásról. A Társadalombiztosítási Levelek 3530. számú kérdése így szól: „Igaz-e, hogy a "9" kóddal veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénze alapján a munkáltatónak nem kell megfizetnie az egyharmados hozzájárulást? Több előadáson is elhangzott már ez az információ, a Tbj-tv. 19. § (5) bekezdésében foglaltak azonban nem utalnak erre.” A lapban közölt válaszuk kifogásolható része: „Véleményünk szerint a veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénzének egyharmadát valóban nem kell megfizetnie a munkáltatónak…” „A kormányrendelet módosítása azonban egy másik kérdést, illetve gondolatot is felvet, amely már régóta foglalkoztatja a társadalombiztosítással foglalkozó szakembereket. Vajon betegség-e a terhes állapot? A kérdés természetesen költői, hiszen a válasz magától értetődik. A terhesség nem betegség, hanem áldott állapot, amit bizonyára a jogalkotó sem véletlenül különített el az egyéb keresőképtelenséget okozó betegségektől. A Tbj-tv. 19. §-ának (5) bekezdése a táppénz-hozzájárulás megfizetését a biztosított betegsége miatti keresőképtelenség idejére folyósított ellátás alapján írja elő, ebből következik, hogy a veszélyeztetett terhes állapot miatti keresőképtelenség okán folyósított táppénz után ilyen hozzájárulást fizetni nem kell.” Ezzel szemben a hivatalos jogszabály által alátámasztott álláspont a következő, mely az OEP hivatalos honlapján közlésre került: „Tájékoztató munkáltatók részére a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség idejére folyósított táppénz esetén fizetendő táppénz-hozzájárulásról: A "9"-es keresőképtelenségi kód (veszélyeztetett terhesség) esetén alkalmazandó munkáltató által fizetendő táppénz-hozzájárulással kapcsolatosan az alábbi szakmai tájékoztatást adom: Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIIII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXI. törvény 2011. május 1-jétől hatályos 4. § (1) bekezdése módosította a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 137. § (1) bekezdését, mely szerint a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget, valamint a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő terhesség miatti ke­resőképtelenséget - naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Ez azt jelenti, hogy 2011. április 30-át követően bekövetkező keresőképtelenségek esetében a veszélyeztetett terhes munkavállalónak már a keresőképtelenség első napjától - amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak - táppénz jár, és nem a munkáltató által finanszírozott betegszabadság. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §-a értelmében keresőképtelen a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni; b) aki terhessége, illetve szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult; c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja; d) e) a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli; f) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül; g) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. Felmerül valóban a kérdés, hogy a terhesség betegség-e. Véleményünk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3530

5. találat: TGYÁS- és GYED-jogosultság

Kérdés: Jogosult-e a munkavállaló terhességi-gyermekágyi segélyre, majd GYED-re, ha veszélyeztetett terhesként nem mehet vissza dolgozni, és a szülésig táppénzen kell maradnia? A dolgozó 2004-től áll határozatlan idejű munkaviszonyban, 2006. április 13-tól veszélyeztetett terhesként táppénzellátásban részesült egészen 2006. november 26-ig, amikor megszületett első gyermeke. Az átlagkeresete a táppénzjogosultság megállapításakor bruttó 180 000 forint volt. A terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően igénybe vette a gyermek kétéves koráig a GYED-et, majd a gyermek hároméves koráig a GYES-t. 2009. november 27-től betegség miatt táppénzellátásban részesül, azonban ezen idő alatt kiderült, hogy újra gyermeket vár, a szülés várható ideje 2010 júliusa. A munkavállalónak korábbról 109 nap szabadsága van. Ha nem veszélyeztetett terhes, van-e arra lehetősége, hogy miután bejelenti munkáltatójának a terhessége tényét, foglalkoztassák, és így érje el a szabadságával együtt a jogosultság megszerzéséhez szükséges 180 napot?
Részlet a válaszból: […]arra, hogy nincs a biztosítottnak sem a szülést megelőző naptári évben, sem a szülést megelőzően 180 naptári napi jövedelme (mert GYES-ben, táppénzben részesült), ezért a terhességi-gyermekágyi segélye naptári napi összegét a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének figyelembevételével kell megállapítani. Munkajogi kérdés, hogy a dolgozót terhességének bejelentését követően a munkáltató milyen munkakörben foglalkoztatja. Ez az egészségi állapotának a függvénye. Tény, hogy terhességének időtartama alatt is felmondási védettséget élvez. Kérdésének második része, a terhességi-gyermekágyi segély a gyermekgondozási díj összegének megállapítását befolyásolja. Ha a biztosított keresőképes lesz, és a jogosultságát megelőzően - akár a fizetett szabadsággal együtt - rendelkezni fog 180 naptári napi jövedelemmel, a terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapulvételével kell megállapítani. A gyermekgondozási díj jogosultságához a szülést megelőző két éven belül - hasonlóan a terhességi-gyermekágyi segély jogosultságához - szintén 365 nap biztosításban töltött idő szükséges. A biztosított a jogosultsági feltételekkel rendelkezik. A gyermekgondozási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2881

6. találat: Veszélyeztetett terhes munkavállaló ellátásai

Kérdés: A szabadság letelte után, vagy azonnal táppénzes állományba kerülhet-e az a kismama, akinek 2009. június 30-án lejárt a GYES-e, július 1-jén munkába állt, és a felgyülemlett szabadságát vette igénybe, de időközben kiderült, hogy ismét veszélyeztetett terhes? Milyen összeg lesz a táppénzének, a terhességi-gyermekágyi segélyének az alapja?
Részlet a válaszból: […]naptól jogosult. A táppénz összegének megállapításához irányadó időszak a 2008. január 1-jétől, a táppénzre jogosultságot megelőző napig terjedő időtartam. Tekintettel arra, hogy a kismamának azért nincs az irányadó időszakon belül 180 napi jövedelme, mert gyermekgondozási díjban részesült (2008. január 1-jétől 2008. június 30-ig), a táppénze naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani (ez a gyermekgondozási díj alapját képező összeg). Bár a szülés várható időpontját nem tudjuk, de feltételezve, hogy az 2010. április 30-a előtti időpont, 180 napi jövedelem hiányában a terhességi-gyermekágyi segély összegét a jogosultság kezdőnapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2769

7. találat: Veszélyeztetett terhes ellátásai

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a biztosítottnak az esetében, aki "A" foglalkoztatónál 1999. november 1-jétől jelenleg is, de 2004. december 31-ig napi 8 órás munkaidőben, majd 2005. január 1-jétől napi 4 órás munkaidőben, "B" foglalkoztatónál 2002. október 1-jétől napi 4 órás munkaidőben dolgozik, és 2005. június 24-étől veszélyeztetett terhessége miatt táppénzben részesül? A szülés várható dátuma 2006. február 17. A táppénz összegének megállapításánál figyelembe kell-e venni a betegszabadság címén kifizetett összeget? A dolgozónak a 2005. évre maradt még 16 nap fizetett szabadsága. Befolyásolja-e a táppénz összegét, ha keresőképessé válik, felveszi a munkát, majd a fizetett szabadságát igénybe veszi, ismét keresőképtelen lesz, és táppénzt igényel? Jogosult lesz-e mindkét jogviszonyában a terhességi-gyermekágyi segélyre? Milyen jövedelem alapulvételével kerül sor a szülést követően a terhességi-gyermekágyi segély folyósítására?
Részlet a válaszból: […]jogosultságának kezdő napját - 2005. június 24. - megelőzően viszont nincs 180 naptári napi egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelme, ezért táppénzének összegét a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani. A betegszabadság időtartamára kifizetett távolléti díjat a táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelemként kell figyelembe venni. Ha a biztosított keresőképessé válik és a fizetett szabadságát igénybe veszi, az ismételt keresőképtelenségénél a táppénz összegét ismét meg kell állapítani, a jogosultsága kezdőnapját megelőző 180 naptári napi jövedelme alapulvételével. Tehát a továbbiakban változik a táppénzének az összege. A biztosított terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultságát is mindkét jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. Terhességi-gyermekágyi segélyre mindkét jogviszonyában azért jogosult, mert a biztosítás tartama alatt szült, és a szülést megelőző két éven belül rendelkezik 180 napi biztosítási idővel. A terhességi-gyermekágyi segély összegét az "A" foglalkoztatónál a 2005. évben elért egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem alapulvételével kell megállapítani, ha az legalább 180 naptári napra járó jövedelem. Ha nincs 2005. évben 180 naptári napra járó jövedelme, akkor a jogosultsága kezdőnapját közvetlenül megelőző 180 napi jövedelmét kell alapul venni. Ha így sincs a biztosítottnak 180 naptári napi jövedelme, akkor a terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban az egészségbiztosításijárulék-alapot képező tényleges jövedelme a minimálbér kétszeresét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1263
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Szüléshez kapcsolódó ellátások

Kérdés: Egy nő dolgozó foglalkoztatása határozatlan idejű munkaszerződéssel történik 1998. november 12-től. Veszélyeztetett terhesség miatt 2002. június 7-től 2002. december 9-ig táppénzben részesült, majd szülését követően 2002. december 9-től 2003. június 15-ig terhességi-gyermekágyi segélyt, 2003. június 16-tól 2004. december 9-ig gyermekgondozási díjat kapott. A gyermekgondozási díj letelte után kiadható-e a dolgozónak az ún. "GYES-szabadság", és utána közvetlenül igényelheti-e a gyermekgondozási segélyt? Tervezik a második gyermeket, de a többszöri vetélést követően az anyának ezt az időszakot is ágynyugalomban kell töltenie. A GYES megszakítása után igényelhető-e a táppénz, és ha igen, milyen mértékben? A második gyermek megszületését követően jogosult lesz-e gyermekgondozási díjra, ha igen, mi alapján?
Részlet a válaszból: […]munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben illeti meg a szabadság. Szabadság jár - többek között - a következő esetekre is: - a keresőképtelenséget okozó betegség időtartamára, - a szülési szabadság időtartamára, - a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére. Mindezekből az következik, hogy a dolgozó részére a gyermekgondozási díj lejártát követően csak az igénybe nem vett szabadságok adhatók ki. Amennyiben a dolgozó a gyermekgondozási segély folyósítása előtt az elmaradt fizetett szabadságait kívánja igénybe venni, annak nincs akadálya, de ez befolyásolja a gyermekgondozási segély jogosultságának első napját. A kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy a dolgozó esetében az ágynyugalom mit is jelent. A biztosítottat erre az időtartamra - mint veszélyeztetett terhest - az orvos keresőképtelen állományba is vette? Ha a biztosítottat az orvos tartós (legalább 30 nap időtartamú) betegsége miatt keresőképtelen állományba veszi, kérelmére a gyermekgondozási segély folyósítása szünetel, és a keresőképtelenség időtartamára a táppénz folyósítását kérheti. Tekintettel arra, hogy a dolgozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. február 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 951
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Betegszabadság terhesség, szülés esetén

Kérdés: Miért nem jár betegszabadság a biztosított részére abban az esetben, ha terhesség vagy szülés miatt keresőképtelen? Veszélyeztetett terhesség esetén milyen szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszból: […]vállalkozói jogviszony, bedolgozó, választott tisztségviselő stb.). A betegszabadság igénybevételének lehetőségét a keresőképtelenség kiváltó oka is kizárhatja. Így nem jár betegszabadság a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely a biztosított terhessége, illetőleg szülése miatt következett be (legkorábban a szülés várható időpontját megelőző 28. nap, "6 kód). Nem jogosult továbbá betegszabadságra az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja, valamint az anya, az egyedülálló apa, a nevelőszülő és helyettes szülő, ha egyévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja, az a szülő, nevelőszülő és helyettes szülő, aki egyévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. Ezekben az esetekben a biztosított a keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosult. Terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadság időtartamára jár, amelyet legkorábban a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól lehet igénybe venni. Ezt az orvos ún. "nagyalakú" orvosi igazoláson, a terhesállományba vétellel igazolja. A keresőképtelenség kódja ebben az esetben a 102/1995. Korm. rendelet szerint "6 lesz. A veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség esetében a "8 kódot kell használni. Összefoglalva a leírtakat, a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól keresőképtelen állományba vett számára táppénz, illetőleg terhességi-gyermekágyi segély, és nem betegszabadság jár. Ettől korábbi időponttól, a veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen biztosított számára az általános szabályok szerint - munkaviszony esetén - betegszabadság, majd táppénz jár. A táppénz jellegének kódjai Táppénz jellege Kód Üzemi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. február 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 128
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,