16 találat a megadott magánnyugdíjpénztár tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]nem szűntek meg. A már hivatkozott 2011. évi CXCIV. tv. azonban módosította az Mny-tv. - tagdíjfizetésre vonatkozó - 26. §-át is. E szerint 2011. december 31-ét követően a tagdíj a pénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint a pénztárszervezet működtetésére a pénztártagok által önkéntesen vállalt, rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulás. A tagdíj minden pénztártagra kötelező, legkisebb mértékét (a továbbiakban: egységes tagdíj) a pénztár alapszabálya határozza meg. A magán-nyugdíjpénztári tagdíj tehát a továbbiakban a nyugdíjjárulékon felül, önkéntesen fizethető egyéni megtakarítás, amelyet minden pénztár a saját hatáskörében határoz meg. A tagdíj bevallását és befizetését így már nem a foglalkoztató, hanem a magánszemély fogja intézni, közvetlenül a pénztárhoz. Azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akik teljes társadalombiztosítási nyugdíjszolgáltatásban kívánnak a későbbiek során részesülni, újra visszaléphetnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, amennyiben erről 2012. március 31-éig írásban nyilatkoznak magánnyugdíjpénztáruk felé. (Tehát eltérően a 2011-es visszalépéstől, a nyilatkozatot most nem a maradóknak, hanem a visszalépőknek kell tenni, a nyilatkozatot nem a nyugdíj-biztosítási szervekhez, hanem a magánnyugdíjpénztárhoz kell eljuttatni.) A visszalépők tagsági jogviszonya 2012. május 31-ével szűnik meg. E napi egyéni számlaegyenleg képezi a végelszámolás alapját. Az egyenleg kilépési díjjal (1 ezrelék) és tagi kifizetéssel csökkentett részét a magánnyugdíjpénztár június közepén utalja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére. A tagi kifizetés - csakúgy, mint 2011-ben - a pénztártagság ideje alatt befizetett tagdíj-kiegészítésből, valamint a reálhozamból tevődik össze, azzal az eltéréssel, hogy ez esetben a számolás alapját nem a 2011. május 31-i, hanem[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]még magyarázható, viszont teljesen érthetetlen, hogy a munkavállalónak, illetve az OTP Magánnyugdíjpénztárnak évekig "nem tűnt fel", hogy semmi közük egymáshoz. Elgondolkodtató az a lehetőség, hogy mi lett volna, ha minderre csak a nyugdíjazáskor derül fény. Az egyik lehetséges megoldás a nyugdíjpénztári tagság "elfelejtése", tehát a munkavállaló nem tekintené magát nyugdíjpénztári tagnak, hiszen valójában nem az, és az új munkaadójánál nem is minősül pályakezdőnek. A másik lehetőség, hogy a foglalkoztató a 172/1997. Korm. rendelet 4. §-ában foglaltakra hivatkozással értesíti a területileg[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét. A családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag az egyéb feltételek fennállása esetén 2007. január 1-jétől biztosítási kötelezettség alá tartozik, amiből az következik, hogy a kérdésbeli személy tagságra kötelezett pályakezdőnek minősül(t), így utána ekkortól magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is kellett volna fizetni. A kötelező pénztártagság alapesetben a pályakezdő által választott pénztárral a belépési nyilatkozat pénztár által történő elfogadásával, a biztosítási jogviszony keletkezésének napjára visszaható hatállyal jön létre. Amennyiben a tagságra kötelezett személy az előírt határidőn belül a pénztárválasztási jogával nem élt, az első biztosítási jogviszony keletkezése napjától kezdődő hatállyal, mint irányított pályakezdő, a lakóhelye szerint illetékes területi pénztár tagjává válik [Mny-tv. 22. § (3) és (8) bekezdései]. Mindezekre tekintettel a kérdésben szereplő főiskolai hallgatónak nemcsak lehetősége, de kötelezettsége a magán-nyugdíjpénztári tagság létesítése, amely 2007. január[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszony) stb. - bármelyike. Amennyiben a kérdésben megjelölt munkaviszonyon kívül, azt megelőzően az érintett magánszemélynek más biztosítási jogviszonya nem volt, magán-nyugdíjpénztári tagsági viszonyt 2006. január 1-jén kellett létesítenie. Az ebben az időpontban hatályos szabályok értelmében ugyanis tagságra kötelezett pályakezdőnek azt a természetes személyt kell tekinteni, aki: - 1. 1998. július 1-je és 2005. december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült, - 2. Magyarországon első alkalommal létesített biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, illetőleg ennek hiányában nyugellátás megszerzése érdekében első ízben létesített megállapodást, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét [Tbj-tv. 4. § n) pontja]. Az 1998. július 1-je és 2005. december 31-e között érvényben volt előírások kivétel nélkül a biztosítási jogviszony első ízben történő létesítéséhez kötötték a pénztártagság kötelező[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]minősül munkáltatónak. Ebből következik, hogy a társaság a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a magánszemély javára semmilyen formában nem tudja kiegészíteni. Amire a társaságnak lehetősége nyílik bt. személyesen közreműködő beltagja esetén, hogy a magánszemély nyugdíj-takarékosságát önkéntes nyugdíjpénztáron keresztül támogatja. Ennek adó- és köztehermentes formája a jelenlegi szabályozás szerint nincs, hiszen adómentes munkáltatói tagi hozzájárulást a munkavállaló javára csak a munkáltató teljesíthet. A társaság a tagját támogatói adomány formájában tudja juttatáshoz segíteni. A támogatói adományból a magánszemély önkéntes pénztári egyéni számláján jóváírt összeg egyéb jövedelem, melyet a többi jövedelemmel összevonva kell leadóznia a magánszemélynek. Ugyanakkor a magánszemély ugyanezen összeg után kedvezményt vehet igénybe, azaz rendelkezhet arról az adóbevallásában, hogy az önkéntes pénztár által igazolt összeg 30 százalékát az adóhatóság[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]foglaló 8,5 százalékos mértékű nyugdíj-biztosítási járulékot. Tekintve, hogy ezt megosztani nem lehet (illetve a jogszabály nem tartalmazza, hogy mennyi ebből a tagdíj), ilyen esetben a tagdíjfizetési kötelezettség szünetel. Arra az őstermelőre, aki már nem tud 20 év szolgálati időt szerezni, a 2006. évi LXI. tv. 251. § (8) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezés alapján nem terjed ki a biztosítás. Ebből következően nem terheli őt a Tbj-tv. 30/A. §-a szerinti járulékfizetési kötelezettség sem. Biztosítás hiányában egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, és így a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. A[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]és Ellenőrzési Értesítőben tette közzé, továbbá azok megtalálhatók az APEH honlapján is, a Számlaszámok címszó alatt. Továbbra is a pénztárak feladata marad azonban a bevallási és befizetési adatok egyeztetését követően a befizetett összegek jóváírása a tagok egyéni számláján. Fontos átmeneti rendelkezése az új törvénynek, hogy a 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az ezen időpontot megelőző időszakra vonatkozó magán-nyugdíjpénztári tagdíj megfizetésére, a bevallás pótlására, a bevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésére, valamint a tagdíjbevallás ellenőrzésére és a tagdíjtartozás végrehajtására irányuló adóhatósági megkeresésekre. A tagdíjak bevallása 2007-ben - első ízben a január havi tagdíjak esetében - az alábbiak szerint történik: A Tbj-tv. 50. §-ának rendelkezései szerint a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott, elszámolt), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a tagdíjat megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot, tagdíjat levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot (tagdíjat) az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak. Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot és a tagdíjat az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be, illetőleg fizeti meg az állami adóhatóságnak. Az evás egyéni vállalkozó a járulékot (tagdíjat) az Eva-tv.-ben meghatározottak szerint fizeti meg és vallja be. Az a természetes személy, aki valamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez [Tbj-tv. 5. § (3) bekezdése szerint biztosított], a járulékalapot[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]járó jogviszonyt, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét, feltéve hogy megelőzően nyugdíj-biztosítási kötelezettséget keletkeztető jogviszonyt más államban sem létesített [Tbj-tv. 4. § n) pontjának 2. alpontja]. Ez a szabály a természetes személynek állampolgárságától függetlenül teszi kötelezővé a pénztártagságot a felsorolt feltételek bekövetkezése esetén, aki a biztosítási[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kötelezettséggel járó jogviszonyt, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 42. életévét, feltéve hogy megelőzően nyugdíj-biztosítási kötelezettséget keletkeztető jogviszonya más államban nem volt. Az alap- és középfokú nevelési-oktatási, valamint a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató a tanulói (hallgatói) jogviszonya - több szakképzettség megszerzése esetén az első alapképzés (közép-, illetőleg felsőfokú szakképesítés) megszerzésére irányuló tanulói (hallgatói) jogviszonya - megszűnését követően első ízben Magyarországon létesített,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szakképesítés) megszerzésére irányuló tanulói (hallgatói) jogviszonya - megszűnését követően első ízben Magyarországon létesített biztosítási jogviszonya tekintetében minősül pályakezdőnek. A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló viszont a biztosítottá válása első napjától köteles magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteni. Szintén kötelező a tagság annak a belföldi természetes személynek, aki tankötelezettsége megszűnését követően biztosítási jogviszony hiányában első ízben megállapodás megkötésével szerez társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultságot, és a megállapodás megkötése időpontjában még nem töltötte be a 42. életévét, továbbá más államban ezt megelőzően nem volt nyugdíj-biztosítási kötelezettséget keletkeztető jogviszonya. Tehát amennyiben a kérdésben szereplő főiskolai hallgató első szakképesítését szerzi, akkor csak a tanulmányai befejezését követően tekintendő pályakezdőnek és kell magánnyugdíj-pénztárat választania. Ez a szabály egyébként az önkéntes döntéssel csatlakozókra is vonatkozik. Tehát az a természetes személy, aki 2004. április 30-át követően létesít Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, illetve nyugellátásra jogosultságot első alkalommal megállapodás[…] részlet vége a válaszból.