tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

37 találat a megadott felmondás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Munkaviszony jogellenes megszüntetése

Kérdés: A felmondás idejére járó munkabéren kívül valóban nem jogosult semmilyen egyéb juttatásra az a munkavállaló, akinek a próbaidő lejárta után minden magyarázat nélkül szóban felmondott a felettese? A munkavállaló munkaszerződése határozatlan időre szólt, és a munkáltató semmilyen kilépődokumentumot nem adott át a részére.
Részlet a válaszból: […]munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. Ezenfelül a jogviszony helyreállítását is kérheti a munkavállaló a bíróságtól, melynek az elmaradt jövedelem szempontjából van jelentősége. Az Mt. 83. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni.A munkaviszony helyreállítását a munkavállaló általános jelleggel nem kérheti a bíróság előtt, csak abban az esetben, haa) a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött,b) a felmondási tilalmakra vonatkozó szabályokba ütközött, ide nem értve a felek által kikötött felmondási tilalmat,c) a munkáltató a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése nélkül szüntette meg felmondással a védett szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát,d) a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő (üzemi tanács tagja, üzemi megbízott, 2018. január 1-jétől a védett szakszervezeti tisztségviselő, a gazdasági társaság felügyelőbizottságának munkavállalói képviselője) volt, függetlenül a megszüntetés jogcímétől és körülményeitől,e) a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg.Ha tehát a munkavállaló ezen okok valamelyike miatt kéri[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6866

2. találat: Védettségi igazolvány hiánya

Kérdés: Felmondhatja a munkáltató a munkavállaló munkaszerződését arra való hivatkozással, hogy nem rendelkezik védettségi igazolvánnyal? A munkavállaló nem akarja beoltatni magát, de a munkáltató kötelezően előírta dolgozói számára az oltást.
Részlet a válaszból: […]szükséges számára, akkor jogszerű lehet ez a cselekménye. A munkáltató ilyen jellegű adatgyűjtését többek között az Mt. 97. §-a (1) bekezdésének rendelkezése legitimálja, amely szerint a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be.A törvényszövegből az is következik, hogy a munkáltató jogosult lesz "megkülönböztetni" az oltási igazolvánnyal már rendelkező és azzal nem rendelkező munkavállalókat. Mivel kötelezettsége az, hogy egészséges munkakörnyezetet biztosítson, törekednie kell a munkavégzés olyan megszervezésére, amely a védettséggel még nem rendelkező személyeket sem veszélyezteti. Emiatt tehát indokolt a munkavállalók közti különbségtétel (pl.: védettséggel nem rendelkezők számára home office lehetőség), azonban ennek fontos feltétele, hogy kizárólag az egészséges munkakörnyezet biztosítása érdekében engedélyezett. Ha tehát nem a vírus terjedésének megfékezése és a munkavállalók egészségének védelme érdekében tesz különbséget a munkáltató, akkor jogellenesen jár el.Végső esetben, ha a megkülönböztető intézkedések alkalmazásával sem tudja úgy megszervezni a munkavégzést, hogy a munkavállalók egészségét garantálja, akkor indokolt és jogos lehet a védettségi igazolvánnyal nem rendelkező munkavállalók munka-viszonyának megszüntetése. A munkaviszony megszüntetésének jogszerűségéhez azonban mérlegelni kell a fertőzésveszélyt, a védő intézkedések költségeit, illetve az átszervezéssel összefüggő, munkáltató érdekkörében felmerült keresetkiesést is. A munka-viszony[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6833
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Felmondás egészségkárosodott munkavállalónak

Kérdés: Kötelező a munkáltatónak kezdeményeznie a felmondást abban az esetben, ha a 35 éve folyamatosan az alkalmazásában álló munkavállalója egészségi állapota annyira megromlott, hogy a munkakörét már nem tudja ellátni, a munkáltató pedig más munkakört nem tud felajánlani a részére? Az 1961 májusában született dolgozó jelenleg rokkantsági ellátásban, fogyatékossági ellátásban és táppénzben is részesül, az állapota alapján 70 százalékos egészségkárosodását állapították meg. A táppénzre való jogosultság 2021. június hónapban lejár. Jogosult a munkavállaló az Mt. 69. §-a szerinti 30+60 nap felmondási időre, valamint végkielégítésként az Mt. 77. §-a szerinti 6 havi távolléti díjra? Érdemes esetleg várnia a munkáltatónak a felmondással addig, ameddig a munkavállaló eléri a nyugdíjkorhatárt? A munkáltató egy szakmai előadáson úgy értesült, hogy munkajogi szempontból a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló is nyugdíjasnak minősül, vagyis indoklás nélkül fel lehet mondani neki. Ha ez így van, akkor munkáltatói felmondás esetén sem jár a munkavállalónak a felmondási és felmentési idő?
Részlet a válaszból: […]nem 6 havi, hanem 9 havi távolléti díj illetné meg a munkavállalót, hiszen a tényállás alapján a munkavállaló 5 éven belül elérné az öregségi nyugdíjkorhatárt. Amennyiben a munkáltató kötelezettségeit túlteljesítve kivárná, hogy a munkavállaló elérje az öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor indokolás nélkül mondhatná fel a munkaviszonyt, és az Mt. 77. §-ának (5) bekezdése alapján végkielégítés megfizetésére sem lenne köteles.Ugyanakkor a Szoc-tv. szerint szociális jogi szempontból a rokkantsági támogatás nem minősül nyugdíjnak, tekintve, hogy a rokkantsági ellátás megszűnik az öregségi nyugdíj megállapításának kezdőnapját megelőző nappal.Munkajogi szempontból pedig valóban nyugdíjasnak minősül a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében. A munkajogi értelmezés szerint a (nyugdíjasnak minősülő) rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló nem lesz jogosult végkielégítésre, továbbá a munkáltató felmondását indokolni sem köteles.A felmondási idő kérdésében több álláspont is ütközik. Az egyik álláspont alapján az Mt. a felmondási idő tekintetében nem tartalmaz speciális szabályokat a nyugdíjasokra, így az általános szabály alkalmazandó, mely jelen esetben a munkaviszony hossza miatt 30+60, azaz 90 nap lenne.A másik álláspont alapján a megnövekedett felmondási idő a munkanélkülivé válást követő bizonytalan időszak kiküszöbölését szolgálja, míg egy nyugdíjas (vagy rokkantsági ellátásra jogosult munkavállaló) esetében ez a bizonytalanság nem érhető tetten. Ebben az értelmezésben kizárólag 30 nap felmondási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6810
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Munkaszerződés felmondása

Kérdés: Jogszerű, ha a munkáltató e-mailben mondja fel a munkaszerződést, vagy a felmondás csak írásban, kézzelfogható dokumentumban történhet?
Részlet a válaszból: […]dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.A felmondás jogszerűségéhez a törvény alapján szükséges, hogy az információ változatlanul vissza-idézhető legyen, mely az e-mail-üzenet esetében kétségtelenül teljesül. A nyilatkozattevők megállapíthatóságának követelményéhez sem fér kétség, hiszen a felek között minden bizonyossággal ismert volt, hogy az adott e-mail-cím mely személyhez tartozott (még akkor is, ha a címből ez egyértelműen nem állapítható meg, nem szerepel benne a személy neve). Az azonosíthatósághoz - véleményünk szerint - elektronikus aláírás sem feltétlenül szükséges, de egy jogvita kapcsán mindenképp egyszerűbbé teszi a bizonyítást, így az aláírás is célszerű eleme az üzenetnek. Az e-mail-fiókok biztonsági beállításai, jelszóval védettsége miatt pedig ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy azt a fiók tulajdonosa használta, nem illetéktelen személy fért hozzá, így a felmondási jogosultság is viszonylag biztosnak mondható.A jognyilatkozat megtételének időpontja, tehát a felmondás időpontja a közléssel válik hatályossá. Véleményünk szerint a technológiai megoldásoknak köszönhetően a kézbesítés és a közlés időpontjának igazolása már nem jelent problémát, hiszen a munkáltatónak rendelkezésére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6792
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Biztosítás felmondás után

Kérdés: Biztosított marad még valamennyi ideig a munkavállaló abban az esetben, ha a próbaidő alatt felmond a munkáltatónak, de nem talál azonnal új munkahelyet?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a Tbj-tv.-ben meghatározott belföldi személy részére a biztosítási jogviszony megszűnését követőena) 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,b) ha a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,c) 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn, és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.A Tbj-tv. 4. §-ának u) pontja értelmében belföldinek minősül1. Magyarország területén az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,2.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6078
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Közterhek bevallása munkáltatói felmondás esetén

Kérdés: Mikor kell bevallani a márciusi munkabért abban az esetben, ha egy dolgozó munkaviszonya 2018. március 5-én munkáltatói felmondással szűnt meg, a munkáltató 2018. január 24-én közölte a felmondást, és 2018. február 13-ától a dolgozó a felmondási idejét töltötte? A februári és a márciusi munkabér kifizetése 2018. február 27-én megtörtént.
Részlet a válaszból: […]megállapítani, a biztosítottól levonni, és a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig bevallani, illetve megfizetni.A 2011. évi CLVI. tv. 464. §-ának (1) bekezdése értelmében a szociális hozzájárulási adót a kifizető havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be, valamint ugyanezen időpontig fizeti meg.E szabályok gyakorlati alkalmazása azt jelenti, hogy
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5714

7. találat: Felmondás keresőképtelenség ideje alatt

Kérdés: Elszámolhat a munkavállalóval még a táppénzes időszak alatt egy táppénz-kifizetőhelyet üzemeltető munkáltató abban az esetben, ha a keresőképtelenség ideje alatt felmondott? Ki lehet fizetni a dolgozónak a felmondási időre jutó bérét, a végkielégítését és az esetlegesen ki nem vett szabadságát, vagy meg kell várni, amíg az orvos keresőképes állományba veszi?
Részlet a válaszból: […]nap, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év elteltét követő nap lehet -, és ehhez képest állapítható meg a munkaviszony megszűnésének napja.A táppénzfizetés oldaláról megközelítve, a válasznál abból kell kiindulni, hogy nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, melyre a munkavállaló a teljes keresetét megkapja. Aki a keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár táppénz. A felmondási időre járó munkabér időszaka így nem eshet egybe a táppénzfolyósítás időszakával, vagyis nem lehet egyszerre ugyanazon időszakra a táppénzt és a felmondási időszakra járó munkabért is kifizetni.Fent leírtak alapján a kérdésbeli esetben a munkaviszony megszűnésével összefüggő teljes körű elszámolással meg kell várni a felmondási idő kezdőnapját, mert egyrészt csak a felmondási idő kezdetének és végének ismeretében lehet a pontos elszámolást elkészíteni, másrészt nem eshet a táppénz kifizetésének időszakára felmondási időre járó bérkifizetés. A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon kell kifizetni a munkavállaló munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Kérdés, hogy mi tekintendő az utolsó munkában töltött napnak, ha a munkavállaló keresőképtelensége alatt kerül sor a felmondás közlésére úgy, hogy a munkáltató a keresőképtelenség megszűnését, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5113

8. találat: Felmondás e-mailen keresztüli közlése

Kérdés: Írásbeli jognyilatkozatnak tekinthető a munkaviszony elektronikus úton (e-mailen) keresztüli megszüntetése? Mikor tekinthető közöltnek az ilyen módú felmondás?
Részlet a válaszból: […]megszüntetése), általában nem tekinthető az SMS-ben, e-mailen történt közlés a jognyilatkozat joghatályos közlésének.Az Mt. 22. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor, (3) bekezdése értelmében a megállapodást, ha írásba kellett foglalni, módosítani vagy megszüntetni csak írásban lehet.Az Mt. 24. §-ának (1) bekezdése értelmében az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja, vagy szándékosan megakadályozza.Az Mt. 22. §-a (2) bekezdésének a) pontjához, illetve a 24. § (1) bekezdéséhez fűzött miniszteri indoklás az elektronikus dokumentummal összefüggésben értelmezést nem tartalmaz.Az Mt. fenti rendelkezéseihez fűzött egyes szakmai kommentárok szerint, mivel az Mt. nem határozza meg taxatív módon az elektronikus dokumentumok körét, az a technikai fejlődés előrehaladásával bővülhet.Elektronikus dokumentumnak minősülhet tipikusan az e-mail, az SMS és elvileg a különböző közösségi, kapcsolati hálózatok oldalain tehető bejegyzések is. E szakmai kommentárok értelmében az elektronikus dokumentumoknak nem kell elektronikus aláírással rendelkeznie ahhoz, hogy kielégítse az írásbeliség követelményeit, ezért akár egy felmondás is megtehető elektronikus dokumentumban, azonban a bizonyítási teher a tekintetben, hogy ki volt a nyilatkozattevő, a nyilatkozót terheli. E szakmai kommentárok szerint az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.Ha tehát a munkavállalónak ténylegesen (technikailag) lehetőségében áll ellenőrizni elektronikus postafiókját, elvileg ez a feltétel teljesül - függetlenül attól, hogy valójában nem olvassa el a leveleit. E tekintetben nincsen jelentősége annak, hogy a címzett mikor nyitja ki az e-mailt, vagy mikor olvassa el az SMS-t. Ha az e-mail a postafiókba kerül, vagy az SMS a mobiltelefon-készüléken megjelenik, a közlés joghatályosan megtörtént - feltéve hogy lehetősége nyílott arra, hogy annak tartalmát megismerje.Az Mt. fenti rendelkezései értelmezéséhez fűzött más szakmai kommentárok az Eatv. egyes rendelkezéseinek értelmezését is segítségül hívják annak vizsgálata során, hogy az elektronikus dokumentum írásbeli jellegének megállapításához szükséges-e a nyilatkozattevő aláírása, ha igen, az aláírására milyen formai követelmények az irányadók.Az Eatv. 1. §-ának (3) bekezdése értelmében nem alkalmazható e törvény - a 2. § 6. pontja és a 3. § (1) bekezdése kivételével - a fokozott biztonságúnak nem minősülő elektronikus aláírásra. Az Eatv. 2. §-ának 6. pontja értelmében elektronikus aláírás: az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat. Az "egyszerű" elektronikus aláírás fogalomba beletartozik az a mindenfajta technológiai biztonságot nélkülöző eljárás is, ha az aláíró egy elektronikus szöveg végére odaírja a nevét vagy más azonosítóját.E szakmai kommentárok az Eatv. vonatkozó rendelkezéseit összevetve, értelmezve arra az álláspontra jutnak, hogy a név egyszerű, akár elektronikus formában való feltüntetése is írásbelivé minősíti az adott elektronikus dokumentumot anélkül, hogy az elektronikus aláírás fokozott biztonságúnak minősülne.E szakmai kommentárok az új Mt. 24. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmezése során úgy foglalnak állást, hogy az "egyszerű" elektronikus[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4750
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Felmondás határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Jár-e felmondási idő és végkielégítés annak a munkavállalónak, akinek a 2007. február 1-jétől fennálló határozatlan idejű munkaszerződése 2011. április 1-jétől határozott idejűvé vált, amelyet a munkáltató havonta hosszabbít meg? Amennyiben a munkáltató tovább alkalmazza a munkavállalót, mikor válik újra automatikusan határozatlan idejűvé a munkaszerződése, azaz mikortól kell számolni az Mt.-ben előírt 5 éves időtartamot, az eredeti szerződés keltétől, vagy a határozott idejű szerződéskötéstől?
Részlet a válaszból: […]csak határozott időre lehet létesíteni, az engedélyben meghatározott időtartamra. Az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony időtartama - a korábban létesített munkaviszony időtartamával együtt - az öt évet meghaladhatja. Elismerve azt, hogy a munkáltatónak jogos érdeke fűződhet a határozott idejű munkaviszony létesítéséhez, de védve a munkavállalók határozatlan idejű munkaviszonnyal összefüggő garanciális jogait, az Mt. rendelkezései nemcsak időbeli korlátot szabnak, hanem korlátok közé szorítják a határozott idejű munkaviszony azonos felek közötti ismételt létesítését, illetve a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítását. Ahhoz, hogy a munkaszerződésben kikötött idő lejárta után a munkáltató és munkavállaló között újabb határozott idejű munkaviszony létesítésére, illetve meghosszabbítására jogszerűen, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének megfelelően kerülhessen sor, két együttes feltételnek kell fennállnia, melyek az alábbiak: - a meghosszabbításhoz fűződő jogos munkáltatói érdek és - a meghosszabbítás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására. A munkaszerződés huzamosabb időn keresztül havonta történő határozott időre kötése a munkavállaló egzisztenciális biztonságához fűződő jogos érdekét súlyosan csorbítja, és a megrendelési állományhoz való rugalmas alkalmazkodás sem tekinthető olyan meghosszabbításhoz fűződő jogos munkáltatói érdeknek, amely alapján tartósan egy hónapos határozott idejű munkaszerződésekkel lehet foglalkoztatni ugyanazon munkavállalót. A feltett kérdésre a válasz tehát nem az, hogy meddig lehet a leírt módon határozott idejű szerződéssel foglalkoztatni a munkavállalót, hanem az, hogy a leírt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3446
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Felmondás előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló munkavállalónak

Kérdés: Felmondhat-e a munkáltató az előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló munkavállalónak a rendes felmondás szabályai szerint, és ha igen, milyen juttatások illetik meg a munkavállalót?
Részlet a válaszból: […]miatt szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát. A munkáltató köteles a felmondását megindokolni, amiből a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. A felmondás indokával kapcsolatosan előírt követelmény, hogy valósnak és okszerűnek kell lennie, amit vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania. A munkáltató csak abban az esetben nem köteles megindokolni a felmondását, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül (öregségi nyugdíj, előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, szolgálati nyugdíj, korengedményes nyugdíj, más, öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugdíj). A munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha részére a nyugellátást már megállapították. Mivel a nyugdíjba vonulás nem lehet felmondási indok, így konkrétan az előrehozott öregségi nyugdíjba vonuló munkavállalónak ezen okra hivatkozva jogszerűen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3430
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 37 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést