tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott amerikai állampolgár tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Amerikai állampolgár részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Magyarországon kell megfizetnie a közterheket egy kulturális verseny amerikai illetőségű magánszemély zsűritagja részére járó juttatás után abban az esetben, ha a magánszemélynek Amerikában nincs vállalkozása, és a díjazását a magyar bankszámlájára kapja forintban? Minősíthető művészeti tevékenységnek a zsűrizés, vagy önálló tevékenységként kell figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]vállalkozási nyereségre (7. cikk) és a szabad foglalkozásból származó jövedelemre (13. cikk) gyakorlatilag ugyanazon szabályok vonatkoznak. A szabad foglalkozás magában foglalja különösen az önállóan kifejtett tudományos, irodalmi, művészeti, nevelési vagy oktatási tevékenységet, valamint az orvosok, ügyvédek, mérnökök, építészek, fogorvosok, művészek, sportolók, könyvelők és könyvszakértők önálló tevékenységét. Ehhez képest minden más gazdasági tevékenységből származó jövedelem a vállalkozási nyereség kategóriába tartozik. Az említett 7. és 13. cikkek értelmében mind a vállalkozási nyereség, mind a szabad foglalkozásból származó jövedelem főszabály szerint csak a magánszemély (vállalkozás) illetősége szerinti államban adóztatható. Ez alól kivételt jelent, hogy ha a személy a tevékenységének kifejtéséhez a másik szerződő államban telephellyel (állandó berendezéssel) rendelkezik, ekkor a jövedelemnek az a része, amely a telephelynek (állandó berendezésnek) tudható be, a másik államban adóztatható. A 13. cikkben megfogalmazásra kerül még egy kivétel, mégpedig ha a magánszemély a vonatkozó adózási évben összesen 183 napot meghaladó időszakot vagy időszakokat tölt el ebben a másik államban. A kérdés ugyan nem tartalmaz részletes információt az amerikai illetőségű zsűritag Magyarországon kifejtett tevékenységének körülményeire, így általánosságban véve az mondható el, hogy a külföldi szakértők, ha hazánkba utaznak, elmondják, előadják meglátásaikat, véleményüket, és jellemzően nem rendelkeznek magyarországi állandó bázissal (berendezéssel), illetőleg a tevékenységük nem hoz létre állandó bázist, így a részükre fizetett díjazás általában a magánszemély illetősége szerinti országban adóztatható. Ebből a feltételezésből kiindulva a kérdésbeli magánszemély zsűritagként megszerzett jövedelme sem válik Magyarországon adóztathatóvá, feltéve hogy az adóévben nem tartózkodik 183 napot meghaladóan hazánkban. Az amerikai illetőségű magánszemély zsűrizési tevékenységét vélelmezésünk szerint megbízási jogviszonyban látja el. A Tbj-tv. 4. §-ának h) pontja értelmében megbízási jogviszonynak minősül a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony, amely alapján a munkát Magyarország területén végzik. Ennek megfelelően a kérdésben szereplő személy biztosítási kötelezettségét a megbízási jogviszonyban álló személyekre vonatkozó szabályok [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja] alapján kell elbírálni. E szerint a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (pl. megbízási szerződés alapján) személyesen munkát végző személy biztosítási kötelezettség alá tartozik, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát (havi 31 500 forintot), illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét (napi 1050 forintot). Járulékalapot képező jövedelemnek a Tbj-tv. 4. §-a k) pontjának 2. alpontja szerint adóelőleg-alapot képező jövedelem hiányában - mint a kérdésbeli esetben is, amikor a magánszemély részére járó jövedelem Magyarországon nem adóztatható -, ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege minősül. Tehát, ha az amerikai illetőségű zsűritag számára szerződés szerint járó díjazás összege eléri az előzőekben említett összeghatárt, akkor esetében a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4822
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Amerikai állampolgárságú megbízottak jogviszonya

Kérdés: Keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy Magyarországon bejegyzett amerikai-magyar tulajdonú kft. USA-ban élő, de magyar állampolgársággal is rendelkező, megbízási szerződés alapján munkát végző munkavállalóknak a minimálbér 30 százalékát nagyságrendekkel meghaladó megbízási díjat fizet? A munkavégzésre néhány munkavál­laló esetében az USA-ban, néhány esetében pedig Magyarországon kerül sor, és az érintettek Amerikában mindannyian nyugdíjasok, diákok, vagy biztosítással rendelkeznek.
Részlet a válaszból: […]- figyelembe véve a megbízási díj mértékét - kétséget kizáróan fennáll. Ennek megfelelőn le kell róni a megbízási díjból származó jövedelem után a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, illetve le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot.Azon megbízottak esetében viszont, akik a munkát Amerikában végzik, annak a tényezőnek is jelentősége van, hogy a megbízási szerződés létesítése során melyik állam jogát alkalmazták.A Tbj-tv. 4. h) pontja értelmében ugyanis akkor beszélhetünk a Tbj-tv. szerinti megbízási jogviszonyról, ha a felek a magyar jogot alkalmazták, vagy külföldi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4449
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Amerikai állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Keletkezik biztosítási jogviszonya, illetve járulékfizetési kötelezettsége egy újonnan alakult kft. amerikai állampolgárságú ügyvezetőjének, aki az alapító okirat értelmében díjazás nélkül végzi a tevékenységét? Az ügyvezető az USA-ban él, és Magyarországon sem tartózkodási engedéllyel, sem tajjal, sem adóazonosító jellel nem rendelkezik. A kft. alapítója egy amerikai cég, és jelenleg folyamatban van két magyar állampolgárságú ügyvezető bejegyzése is.
Részlet a válaszból: […]értelmében. Mindezt a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja annyiban egészíti ki, hogy amennyiben tag ügyvezetőről van szó, akkor - munkaszerződés hiányában - társas vállalkozónak kell őt tekinteni.A kérdésben említett amerikai ügyvezető viszont nem tagja a kft.-nek, így biztosítási kötelezettségét az általános szabályok
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4031

4. találat: Külföldi sportolók ekhós adózása

Kérdés: Választhatják-e az ekhós adózási módot azok az amerikai állampolgárságú kosárlabdázók, akiket egy sportegyesület teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztat, tekintettel arra, hogy 2011-től a megfelelő FEOR-szám esetén a sportolókra is kiterjesztették az ekhoválasztás lehetőségét? A sportolók rendelkeznek ideiglenes lakcímmel és munkavállalási engedéllyel is.
Részlet a válaszból: […]közteher-viselési hozzájárulás fizetését. Az ekho alkalmazhatósága szempontjából ugyanis közömbös a magánszemély állampolgársága, így azt nem zárja ki az idegen állampolgárság. Mivel a kérdésbeli kosárlabdázók az egyesületnél fennálló hivatásos sportolói munkaviszonyuk alapján a magyar társadalombiztosítás keretében biztosítottaknak minősülnek,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3452

5. találat: Amerikai állampolgárnak kifizetett találmányi díj közterhei

Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót levonni egy amerikai állampolgárnak öröklés útján kifizetett találmányi díjból, vagy megkaphatja a bruttó összeget? Kell-e 11 százalékos ehót fizetni a kifizetőnek? Szükség van-e valamilyen igazolásra az APEH-től vagy az illetőtől?
Részlet a válaszból: […]magánszemély a törvény szerint adó-, adóelőleg-levonási kötelezettség alá eső kifizetőtől származó, belföldön végzett tevékenységből, illetve a jövedelemszerzés helye szerint belföldről származó jövedelmére, így különösen a kamatra, előadói, művészeti és sporttevékenységekért, bemutatókért, kiállításokért járó díjra, jogdíjra és osztalékra az alábbi eljárási szabályokat köteles alkalmazni. A külföldi adóköteles bevétele után a kifizetőnek a kifizetett összegből a kifizetést követő hó 12-éig kell az adót megállapítania, levonnia és befizetnie. Nem kell az adót levonni, bevallani és megfizetni, ha nemzetközi egyezmény szerint a bevétel nem adóztatható belföldön, és a külföldi igazolja az illetőségét. A külföldi illetőség igazolására a külföldi adóhatóság - az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet - által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordításáról készült másolat szolgál (illetőségigazolás). Az illetőséget adóévenként kell igazolni akkor is, ha az illetőség a korábban benyújtott illetőségigazolás óta nem változott. Az illetőségigazolást az adóévben történt első kifizetés időpontját, az illetőség változása esetén a változást követő első kifizetés időpontját megelőzően kell átadni. Amennyiben a külföldi illetőségű személy a kifizetés időpontjáig nem tudja igazolni az illetőségét, a kifizető az illetőségről írásbeli nyilatkozatát is elfogadhatja. Ha a külföldi személy az illetőségigazolást az adóbevallás benyújtásáig nem mutatja be, a kifizetéskor le nem vont (a juttatást követően meg nem fizetett) adót a kifizetőnek az adóév utolsó hónapját érintő kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. Ezt a bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás alapján az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbítheti a kifizető. A nyilatkozatot és az illetőségigazolást meg kell őrizni. A külföldi magánszemélynek a kifizetést megelőzően hitelesen magyarra fordított okiratban kell nyilatkoznia arról, hogy a kifizetés tekintetében haszonhúzónak minősül-e, ha az alkalmazandó kettős adózás elkerülésére kötött egyezmény szerint e körülmény az adókötelezettséget befolyásolja. A nyilatkozat az ugyanazon szerződés alapján, ugyanazon jogcímen a naptári évben kifizetett összegre terjed ki a körülmények megváltozásáig. A kifizető az adó összegét helyesbíti, amennyiben a külföldi magánszemély a nyilatkozatot a kifizetést követően, de a kifizető bevallását megelőzően teszi meg. Ebben az esetben a kifizető bevallásában a haszonhúzói nyilatkozatra tekintettel megállapított kötelezettséget tünteti fel, a különbözetet megfizeti vagy visszaigényli, valamint a külföldi magánszeméllyel elszámol a különbözetről. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a külföldi magánszemély a bevallást megelőzően korábbi nyilatkozatát helyesbíti. A bevallás benyújtását követően megtett nyilatkozat alapján a kifizető bevallását az elévülési időn belül önellenőrzéssel helyesbítheti. A kifizetőnek a nyilatkozatot meg kell őriznie. A bevallás benyújtását követően bemutatott illetőségigazolás, megtett haszonhúzói nyilatkozat alapján a kifizető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 2315
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszból: […]létezik - a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szabályait kell alkalmazni. Magyarország egyezményt kötött mind az Amerikai Egyesült Államokkal (49/1979. MT rendelet), mind Nagy-Britanniával (1978. évi 15. tvr.) a kettős adóztatás elkerülésére, melyek alapján mind az amerikai, mind a brit illetőségű nyelvtanároknak Magyarországon kell adózniuk, amennyiben a következő három feltétel együttesen teljesül. 1. az adott naptári évben 183 napnál hosszabb ideig Magyarországon tartózkodtak, és 2. a munkáért járó térítést magyarországi illetőségű munkáltató fizette ki, valamint 3. a térítés költségét nem a magyar munkáltató külföldi telephelye viselte [14. cikk (2) bekezdése]. Amennyiben a kérdésbeli nyelvtanárok esetében az előbbi három feltétel együttesen fennáll, jövedelmük Magyarországon válik adókötelessé, és őket e jövedelmük tekintetében a belföldi adójogszabályok alapján adókötelezettség terheli. Ez azt jelenti, hogy az általános szabályoknak megfelelően a társaságnak a munkavállalók béréből adóelőleget kell levonni, valamint a munkavállalóknak az adóévben elért belföldi jövedelmeikről és ezek személyi jövedelemadójáról adóbevallást kell benyújtaniuk. Az adóelőleg levonásakor a törvényi feltételek megléte esetén a munkaviszonyost megillető kedvezmények érvényesíthetők (pl. adójóváírás). A levont adóelőleget az elszámolt hónapot követő hónap 12. napjáig kell bevallani és befizetni. Amennyiben a külföldi személy az adott adóévben 183 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon, vagy az éves adóbevallás készítésekor kiderül, hogy a magyarországi jelenlét valójában nem haladta meg a 183 napot, a külföldi nem Magyarországon bír adózási illetőséggel, ezért a "tévesen" befizetett adóelőlegek visszaigényelhetők az APEH-től. Amerikával nincs a szociális biztonságról szóló egyezményünk, így állampolgárai magyarországi munkavégzésük esetén a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartoznak, a nyelvtanárok nyelviskolai munkavégzése tehát biztosítási jogviszonyt keletkeztet a Tbj-tv. - és nem államközi egyezmények - előírásai értelmében. Szociális biztonságról szóló egyezményünk Nagy-Britanniával sincs, azonban az EU-tagállamok állampolgárai a közösségi koordinációs rendeletek, s mint ilyen az 1408/71/EKG rendelet hatálya alá tartoznak. A jelzett közösségi szabályok értelmében az EU állampolgára annak az országnak a társadalombiztosítása alá tartozik, amelyben munkaviszony keretében foglalkoztatják, ezért nem lehet kétséges, hogy a brit illetőségű nyelvtanárok - az amerikaiakhoz hasonlóan - ugyancsak a magyar társadalombiztosítás és a Tbj-tv. hatálya alá tartoznak. Esetükben a magyar állampolgárokhoz hasonlóan járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon részét kell tekinteni, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja-tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét [ide nem értve az Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást], valamint az Szja-tv. 71. §-a szerinti adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének a személyi jövedelemadóval növelt összegét. Amennyiben ilyen jövedelemfajtákkal a nyelvtanárok nem rendelkeznek (pl. mert a Magyarországon megszerzett jövedelmük az előzőekben ismertetett kettős adóztatás elkerülését biztosító szabályok következtében Magyarországon nem adóztatható), a munkaszerződésükben meghatározott személyi alapbér képezi a járulékfizetésük alapját. A fizetendő járulékok típusa megegyezik a magyar állampolgárok által, illetve utánuk fizetendő járulékokkal, azaz a foglalkoztató társaságnak a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell bevallania és megfizetnie, míg a nyelvtanároktól a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot (vagy a törvényi feltételek fennállása esetén kötelezően létrejövő magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 8 százalékos tagdíjat és a 0,5 százalékos nyugdíjjárulékot), valamint a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell levonnia, bevallania és befizetnie. A Tbj-tv. 50. §-ában előírtaknak megfelelően a megállapított, levont társadalombiztosítási, egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében, és a 2. számú mellékletben részletezettek szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az adóhatóságnak. A társaságnak a nyelvtanárok után a tételes egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie, e téren külföldi állampolgárságuknak nincs jelentősége [Eho-tv. 6. § (1) és (3) bekezdései]. A munkaviszony keretében foglalkoztatott külföldi nyelvtanárok után a társaságnak a munkaadói és a munkavállalói járulékkal kapcsolatosan levonási, bevallási és befizetési kötelezettsége áll fenn, melyet az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig köteles teljesíteni. Tekintettel arra, hogy olvasónk nem jelölte meg, hogy az "itt-tartózkodás költségei" konkrétan mit takarnak, ezért a terjedelmi korlátok miatt csak néhány jellemzőnek gondolt költség - pl. a szállás, étkezés, utazás költségeinek - átvállalását, megtérítését emeljük ki. A munkáltató a munkavállalója részére természetben és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1981

7. találat: Amerikai állampolgárok 2006. évi osztaléka

Kérdés: Terheli-e 4 százalékos eho-fizetési kötelezettség egy kft. amerikai tulajdonosai részére kifizetett 2006. évi osztalékot, amelyből a cég 15 százalékos osztalékadót vont le?
Részlet a válaszból: […]Köztársaság területén élő magyar állampolgár, - a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy, - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény (Nyt.)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1902

8. találat: Amerikai állampolgárságú beltag kötelezettségei

Kérdés: Kell-e biztosítási jogviszonyt létesítenie (EMMA-, OEP-bejelentés), illetve járulékköteles jövedelmet felvennie egy bt. amerikai állampolgárságú beltagjának, ha Magyarországon tartózkodási engedélyt kapott? Változtat-e a válaszon az, ha a beltag az USA-ban nyugdíjas?
Részlet a válaszból: […]történhet díjazás ellenében vagy anélkül is. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló magyar-amerikai egyezmény (49/1979. MT rendelet) 14. cikkének előírásai alapján az amerikai állampolgárságú beltagnak a személyes közreműködése ellenében, nem önálló munkáért kapott jövedelme Magyarországon adóztatható, ugyanis az említett cikkely (2) bekezdésébe foglalt hármas feltétel együttesen nem teljesülhet, mivel a kérdésben szereplő bt. minden bizonnyal magyarországi illetőségű. Ebből következően az amerikai állampolgárságú tagnak a betéti társaságban szerzett jövedelme személyi jövedelemadó alapját képezi, s mint ilyen, járulékalapot képező jövedelemnek is minősül. Ez pedig azt jelenti, hogy utána az általános szabályok szerint keletkezik a bt.-ben a járulékfizetési kötelezettség. A tagsági jogviszony kissé kilóg a sorból abban a tekintetben, hogy itt jövedelemre tekintet nélkül jön létre a biztosítás, amelynek következtében a járulékokat a minimálbérnek megfelelő összeg után akkor is meg kell fizetni, ha a tag részére jövedelem annál alacsonyabb összegben vagy egyáltalán nem kerül kifizetésre. Személyes közreműködés esetén az amerikai állampolgárságú beltag után a tételes egészségügyi hozzájárulást is meg kell a társaságnak fizetnie [Eho-tv. 6. § (3) bekezdés b) pontja]. Az a körülmény, hogy a beltag az USA-ban nyugdíjas, nem változtatja meg a fentiekben kifejtett adó- és járulékfizetési kötelezettséget. A Tbj-tv. 4. § f) pontjának 1. alpontja értelmében - egyebek mellett - saját jogú nyugdíjasnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1432
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Amerikai állampolgárságú ügyvezető részére bérelt lakás közterhei

Kérdés: Milyen járulék- és adóterhei vannak a társaságnak és az egyénnek 2005-ben és 2006-ban egy kft. amerikai állampolgárságú, munkaviszonyban álló ügyvezető igazgatója és családja részére bérelt lakás bérleti díja után? A számla a kft. nevére szól, a bérleti díjat a társaság költségei között elszámolja. A kft. belső szabályzata úgy rendelkezik, hogy a menedzsment részére lakást biztosít.
Részlet a válaszból: […]közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy - az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg. Fenti jogszabályi hely alkalmazásával megállapíthatjuk, hogy természetbeni juttatással, mégpedig adóköteles természetbeni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1363
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Amerikai állampolgárságú beltag vállalkozói járuléka

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagjának, ha tagi jogviszonya alapján jövedelmet nem vesz fel? Ha igen, akkor mi az alapja a járuléknak? Módosít-e a fizetési kötelezettségen, ha a beltag hazájában nyugdíjas?
Részlet a válaszból: […]hónapon át nem áll fenn, egy naptári napra a minimálbér harmincadrészét kell figyelembe venni. Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (evaadózó) egészségbiztosításijárulék-fizetésére a Tbj-tv. 29/A §-a az irányadó. Az egyéni és a társas vállalkozó a vállalkozói járulékot akkor is köteles éves szinten legalább a minimálbér után megfizetni, ha részére vállalkozói kivét, vagy a társas vállalkozó részére jövedelem kifizetésére nem került sor. Nem kell vállalkozói járulékot fizetni az alábbi személyeknek: 1. Annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és munkaideje eléri a heti 36 órát. E személyek munkaviszonyuk után fizetnek munkavállalói járulékot, munkaadójuk munkaadói járulékot, és ellátásként is jogosultak lehetnek munkanélküli-járadékra. 2. Aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált. A Tbj-tv. szerint ugyanis a saját jogú nyugdíjasként vállalkozói tevékenységet folytató személy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak minősül. A saját jogú nyugellátásban részesülő személyek sem munkanélküli-járadékra, sem vállalkozói járadékra nem lehetnek jogosultak. Mind az egyéni, mind a társas vállalkozó a vállalkozói járulékot negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig köteles az illetékes állami adóhatóságnak megfizetni. A Tbj-tv. 4. § d) pontja értelmében a betéti társaság beltagját akkor kell társas vállalkozónak tekinteni, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban, és nem megbízásos jogviszonyban teszi. Az első tisztázandó kérdés tehát, hogy az érintett tag személyesen végez-e a munkát a cégben, illetve üzletvezetésre jogosult tagként erre kötelezett-e? Amennyiben nem, akkor vele kapcsolatban semmilyen társadalombiztosítással összefüggő kötelezettség sem merülhet fel. Ha igen, akkor viszont társas vállalkozónak minősül. A társas vállalkozó társadalombiztosítási jogállását, illetve járulékfizetési kötelezettségét alapvetően befolyásolja, hogy a vállalkozását főfoglalkozásúként, vagy heti 36 órát elérő foglalkoztatás mellett,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1345
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést