Találati lista:
1. cikk / 111 Rokkantsági ellátásban részesülő kültag bejelentése
Kérdés: Valóban nincs szükség biztosítottként történő bejelentésre egy rokkantsági ellátásban részesülő, 80 százalékos egészségügyi károsodott személy esetében annak érdekében, hogy rendszeres, díjmentes egészségügyi ellátása biztosítva legyen? Az érintett egy betéti társaság kültagja, és heti két napra, napi 6 órára alkalmi munkavállalóként bejelentésre kerülne a társaságba. Elegendő számára ez a bejelentés? Helyesen gondolja a társaság, hogy a rokkantsági ellátás miatt egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a kültag nem kötelezett? Az alkalmi bejelentések miatt a napi 4800 forint megfizetésre kerül. A tag egészségi állapota végleges.
2. cikk / 111 Betéti társaság kültagjának munkavégzése
Kérdés: Végezhet a társaság tevékenységi körébe tartozó munkát megbízási jogviszonyban egy betéti társaság rokkantsági ellátásban részesülő kültagja, vagy a munkavégzés alapján társas vállalkozónak kell tekinteni? Az érintett kültag főállású egyéni vállalkozó, a társaságban pedig havi 100.000 forintos megbízási díj ellenében végezné a munkát.
3. cikk / 111 Többes jogviszonyú társas vállalkozó közterhei
Kérdés: Meg kell fizetnie a minimális járulékot és szociális hozzájárulási adót egy társas vállalkozónak abban az esetben, ha egy másik gazdasági társaságban már biztosított társas vállalkozó, és ebben a jogviszonyában minden hónapban megfizeti legalább a minimálbér után az adókat és a járulékot? Ebben a másik gazdasági társaságban mint társas vállalkozó rendelkezik heti 40 órás biztosítási jogviszonnyal, és a minimálbérnél nagyobb összeg után fizeti a járulékokat.
4. cikk / 111 Szülés érettségi után
Kérdés: Hogyan lehet jogosult egészségügyi szolgáltatásra a tanulói jogviszonya megszűnését követően az a várandós kismama, aki 2025 nyarán fejezi be középiskolai tanulmányait, és a szülés várható ideje 2025. december 5.? Miként változik a helyzet, ha a családi betéti társaságban kültagként személyesen közreműködik és jövedelmet szerez?
5. cikk / 111 Kültag személyes közreműködése
Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?
6. cikk / 111 Betéti társaság végelszámolása beltag halála miatt
Kérdés: Meg kell várni a hagyatéki végzést a végelszámolás lezárásával abban az esetben, ha egy betéti társaság beltagjának halála után a kültag (aki egyben a beltag testvére is) úgy döntött, hogy egyszerűsített végelszámolás keretében meg kívánja szüntetni a céget? Megszűnik a kisadózó vállalkozók tételes adójára való jogosultsága egyéni vállalkozóként a kültagnak abban az esetben, ha ő lesz a végelszámoló?
7. cikk / 111 Beltag közterhei
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaságnak a beltag után abban az esetben, ha az ügyvezetést a kültag látja el, a beltag semmilyen módon nem működik közre a társaságban, és eddig rendelkezett főfoglalkozású munkaviszonnyal, ami 2024. július hónap végén megszűnik?
8. cikk / 111 Keresőtevékenységek GYES mellett
Kérdés: Keletkezik bármilyen járulékfizetési kötelezettsége annak a heti 40 órás munkaviszonyban álló kismamának, aki jelenleg GYED-ben részesül, de gyermeke hamarosan betölti a második életévét, ezért GYES-t fog kapni, azonban továbbra is fizetés nélküli szabadságon marad, és a cégének megbízási szerződés keretében fog dolgozni a biztosítási összeghatárt jelentősen meghaladó díjazás ellenében? Ezzel párhuzamosan a kismama egy betéti társaság kültagjaként személyesen is szeretne közreműködni díjazás nélkül. Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a kültagként történő közreműködést ebben az esetben?
9. cikk / 111 Szociális hozzájárulási adó alapja részmunkaidős munkavállaló esetén
Kérdés: Helyesen járt el a betéti társaság, amikor a heti 1 órás részmunkaidős munkaviszonyban, havi 10 ezer forint munkabérért közreműködő kültag társadalombiztosítási járulékát a minimálbér 30 százalékának figyelembevételével vallotta be, a szociális hozzájárulási adót pedig a tényleges jövedelem alapján?
10. cikk / 111 Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú bt.-tag
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy most alakuló betéti társaság beltagjának az ügyvezetői teendők ellátására tekintettel, ha rokkantsági ellátásban részesül, és mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat? Hogyan változik a helyzet, ha semmilyen módon nem vesz részt a bt. működésében, az ügyvezetést a nyugdíjas kültag látja el?
