tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

33 találat a megadott végkielégítés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Végkielégítés munkaidő változása esetén
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havibéres dolgozó végkielégítését abban az esetben, ha semmilyen pótlékot, illetve egyéb eseti juttatást nem kapott, viszont az elmúlt hat hónapban - a cég bevételeitől függően - esetenként csak a munka-bére felét kapta meg, 4 órás részmunkaidős bejelentéssel? Ebben az esetben az elmúlt 6 hónap alapján kell egy átlagot számolni, vagy a felmondáskor érvényes havibér alapján kell kiszámolni a távolléti díjat?
Részlet a válaszból: […]munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna [Mt. 40. § (1) bek.].A végkielégítésre jogosító idő számításakor nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve- a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128. §),- a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 132. §) három hónapot meg nem haladó tartamát.Fontos tudni, hogy a feltételek fennállása esetén sem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, illetve a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.A végkielégítés mértéke- legalább három év esetén egyhavi,- legalább öt év esetén kéthavi,- legalább tíz év esetén háromhavi,- legalább tizenöt év esetén négyhavi,- legalább húsz év esetén öthavi,- legalább huszonöt év esetén hathavitávolléti díj összege.A végkielégítés összegét a havi távolléti díj alapulvételével rendeli a törvény megállapítani. Az Mt. szabályai alapján a távoléti díj számítása látszólag bonyolultnak tűnik, azonban a legegyszerűbb esetben, amikor nincs teljesítménybér és nincs bérpótlék, csak az alapbérrel és - ha van - a pótlékátalánnyal kell számolni. Ezzel a megoldással gyakorlatilag egyáltalán nem kell távolléti díjat számolni, egyszerűen csak a szokásos havi alapbért, órabért és pótlékátalányt kell elszámolni, mert az egyezni fog az adott időszakra fizetendő távolléti díj összegével.A kiszámításnak erre az értelemszerű egyszerűsítésére maga az Mt. ad lehetőséget azzal a szabályával, mely alapján a távolléti díj az egyszerű havibéres, órabéres vagy legfeljebb pótlékátalányt kapó munkavállalók esetén a havibér, órabér és pótlékátalány távollét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6638
Kapcsolódó tárgyszavak:
2. találat: Végkielégítés
Kérdés: Milyen egyénijárulék-fizetési kötelezettség keletkezik a végkielégítés összege után?
Részlet a válaszból: […]Amennyiben a jogviszony 2020. június 30-ig megszűnt, akkor a kifizetés idejétől függetlenül egyéni járulékként 10+8,5 százalék terheli a végkielégítés összegét. Ha a jogviszony júliusban vagy később szűnik meg, ám a kifizetésre még a júniusi bérrel sor került, akkor szintén a korábbi mértékek szerint kell az egyéni járulékokat megállapítani. Amennyiben a jogviszony június 30-át követően szűnt vagy szűnik meg, és a kifizetésre június 30-át követően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6535
Kapcsolódó tárgyszavak:
3. találat: Végkielégítés
Kérdés: Hogyan kerül meghatározásra a végkielégítés összege annak a munkavállalónak az esetében, aki külföldi munkavégzése miatt egy évet meghaladó fizetés nélküli szabadságot igényelt és kapott a munkáltatójától, amely időszak alatt a biztosítása is szünetelt? Munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe kell venni ezt az időszakot a végkielégítés mértékének meghatározása során?
Részlet a válaszból: […]esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetettba) teljesítménybér (150. §),bb) bérpótlék (151. §)figyelembevételével kell megállapítani.A távolléti díj esedékessége a végkielégítés tekintetében a munkáltatói felmondás közlésének az időpontja, egyéb esetben a tényleges távollét kezdő időpontja.A 149. §-ának (1) bekezdése értelmében havibér esetén a távolléti díj 148. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti részének meghatározásakor a 136. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A távolléti díj 148. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti része a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható.A jogalkotó az esedékesség időpontjához köti az alapbér (pótlékátalány) mértékét, előfordul, hogy ezen összegek a távollét időtartama alatt módosulnak. Ebben az esetben a kifizetőnek a módosulás időpontjától a megváltozott összeggel kell kalkulálnia.Korlátozó feltétel érvényesül egyes pótlékkifizetési jogcímek, nevezetesen a műszakpótlék és az éjszakai pótlék alkalmazásában.A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban 30 százalékban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát. Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató az irányadó időszakban munkavállalójának legalább 96 óra készenlétet rendelt el.Vasárnapi pótlék jár abban az esetben, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.Az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám). A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával. A havi alapbért osztani kell az adott hónapra irányadó munkaórák számával.Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak - a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül - a havi alapbére jár.Órabéres díjazás esetén - eltérő megállapodás hiá-nyában - a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6279
Kapcsolódó tárgyszavak:
4. találat: Nyugdíjas munkavállaló végkielégítése
Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót, illetve egyéni járulékokat fizetni a nyugdíjas munkavállaló végkielégítése után?
Részlet a válaszból: […]végkielégítést megalapozó „eseményre” (például a felmondás közlésére) a nyugdíjas státuszt megelőzően került sor, akkor nincs jelentősége annak, hogy az érintett a végkielégítés tényleges kifizetésekor az Mt. alkalmazásában [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pontja] már nyugdíjasnak minősül, vagy akár már a társadalombiztosítási jogszabályok szempontjából is saját jogú nyugdíjasnak [Tbj-tv. 4. § f) pontja] tekintendő.A végkielégítés biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelem, ami után az általános szabályok szerint kell az egyéni járulékokat (10 százalék nyugdíjjárulék + 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék) megfizetni, illetve a kifizetőnek a szociális hozzájárulási adót leróni.A teljességhez[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6234
5. találat: Végkielégítés
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani annak a munkavállalónak a végkielégítését, aki 1996. szeptember 1-je óta dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és a munkaviszonyát most meg kívánják szüntetni? Mennyi végkielégítésre lesz jogosult a dolgozó?
Részlet a válaszból: […]tartamát.A végkielégítés mértéke a fentiek figyelembevételével kiszámította. legalább három év esetén egyhavi,b. legalább öt év esetén kéthavi,c. legalább tíz év esetén háromhavi,d. legalább tizenöt év esetén négyhavi,e. legalább húsz év esetén öthavi,f. legalább huszonöt év esetén hathavitávolléti díj összege.Fenti feltételek fennállása esetén sem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, illetve ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, illetve az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér, bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.A végkielégítés tekintetében az esedékesség időpontjának munkáltatói felmondás miatti jogosultság esetén a felmondás közlésének, míg a további két jogosultsági ok esetén a munkaviszony megszűnésének időpontját kell tekinteni.Abban az esetben, ha nincs teljesítménybér és nincs bérpótlék, a távolléti díj számításakor csak a "fix" összegekkel kell számolni, vagyis ilyenkor az egyhavi távolléti díj összege egyezik a havi fix összegű munkabérrel (alapbér és ha van, pótlékátalány). Pótlékok esetén a távolléti díj számításánál a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot, a vasárnapi pótlékot, valamint az ügyelet és készenlét tartamára kifizetett pótlékot kell figyelembe venni, de csak akkor, ha az irányadó időszakban a törvényben meghatározott arányt vagy mértéket elérte a pótlékra jogosultság ideje. Ennek megfelelően a vasárnapi pótlékot akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett. A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát. Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot pedig akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el. A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5416
Kapcsolódó tárgyszavak:
6. találat: Végkielégítés csoportos létszámleépítés esetén
Kérdés: Jogosultak lesznek végkielégítésre azok a munkavállalók, akik nem fogadják el a csoportos létszámleépítést tervező munkáltató által felajánlott 20 százalékos bércsökkentést, és ezért sor kerül az elbocsátásukra?
Részlet a válaszból: […]iratnak tartalmaznia kell:a) az intézkedéssel érintett munkavállalók létszámát, foglalkoztatási csoportok szerinti meg­osz tás­ban,b) a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásának kezdő és befejező időpontját, illetve a végrehajtás időbeni ütemezését.A végrehajtás ütemezését a munkáltató mérlegelési jogkörében határozhatja meg, azonban a rendeltetés­szerű joggyakorlás biztosítása érdekében az Mt. elő­írja, hogy a csoportos létszámcsökkentés időbeni ütemezését 30 napos időszakok alapján kell meghatározni.Ha a munkáltató a csoportos létszámcsökkentés során az utolsó munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől, vagy a megállapodás kötésétől számított 30 napon belül újabb, a munka­viszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot közöl, vagy megállapodást köt, az érintett munkavállalók létszámát együttesen kell figyelembe venni.A munkáltató működésével összefüggő okra alapított megszüntetésnek kell tekinteni a határozott időtartamú munkaviszony indokolás nélküli azonnali hatályú megszüntetésére irányuló munkáltatói intézkedést is.A munkáltatónak a csoportos létszámcsökkentéssel összefüggésben két alkalommal kell az állami foglalkoztatási szervnek írásbeli tájékoztatást adni: első alkalommal a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szándékáról, második alkalommal a csoportos létszám­csökkentésre vonatkozó döntéséről. Az állami foglalkoztatási szervnek a tájékoztatást a felmondásoknak, illetve a határozott idejű munkaviszony azonnali hatályú indokolás nélküli megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozatoknak a közlését megelőző legalább 30 nappal kell megküldeni.A munkáltató csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről a munkavállalót a felmondás, illetve a határozott idejű munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésre vonatkozó jognyilatkozat közlését megelőzően legalább 30 nappal írásban köteles tájékoztatni.A munkavállalónak kiadott tájékoztatás másodpéldányát meg kell küldeni az üzemi tanácsnak, illetve az állami foglalkoztatási szervnek is.A határidő-számítási szabályok alapján a munkáltató a tájékoztatási kötelezettségét lényegében akkor teljesíti határidőben, ha a munkavállaló írásbeli tájékoztatása a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó intézkedését megelőző 31. napon megtörténik.A munkavállaló irányában fennálló tájékoztatási kötelezettség megszegésével közölt felmondás jogellenes.Az állami foglalkoztatási szerv és az üzemi tanács irányában fennálló tájékoztatási kötelezettség elmulasztása önmagában a felmondást nem teszi jogellenessé.Csoportos létszámcsökkentés esetén a munkáltató és az üzemi tanács egymással köteles tárgyalni, illetve a tárgyalásokon megállapodást köthetnek.A felek közötti megállapodás megadja azokat a szempontokat, amelyekre figyelemmel a munkáltató a munkaviszony-megszüntetéssel érintett munkavállalók körét meghatározza.A végkielégítésre vonatkozó munkajogi előírásokat az Mt. 77. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg. E rendelkezések értelmében a munkavállalót végkielégítés illeti meg többek között akkor, ha munka­viszonya munkáltatói felmondás alapján szűnik meg.A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában az Mt.-ben meghatározott időtartamban fennálljon.A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó tartamot, amelyre a munka­vállalót[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3991
7. találat: Végkielégítés figyelembevétele nyugdíjalapként
Kérdés: 2012-ben beleszámít a nyugdíj alapjául szolgáló összegbe a végkielégítés összege?
Részlet a válaszból: […]legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munka­napon a biztosított részére ki kell fizetni.A végkielégítést a nyugellátás összegének megállapításánál figyelembe kell venni, hiszen az a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontja szerinti járulékalapot képező jövedelem. Fontos azonban kiemelni, hogy annak ellenére, hogy a végkielégítést a nyugdíj alapjául szolgáló átlag­kereset meghatározásánál figyelembe[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3958
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Végkielégítés járulékai
Kérdés: Mentesül-e a dolgozó a 7,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék megfizetése alól abban az esetben, ha a munkaviszonya közös megegyezéssel szűnik meg, de a munkáltató a munkaviszonyban töltött évei alapján kifizeti számára az Mt.-ben előírt mértékű - jelen esetben hathavi - végkielégítést, vagy ez csak akkor alkalmazható, ha a munkaviszony a munkáltató rendes felmondása miatt szűnik meg?
Részlet a válaszból: […]alapján egyébként nem járó, vagy az a szerint járónál magasabb összegű végkielégítésben. Ugyanis az a tény, hogy a felek közös megegyezése alapján kerül sor a munkaviszony megszüntetésére, nem változtat azon, hogy a közös megegyezés során kialkudott végkielégítés ténylegesen ugyanolyan tartalommal, funkcióval bír, mint az Mt. szerint járó végkielégítés, nevezetesen, a munkavállalónak a munkaviszony megszüntetéséből eredő vagyoni és nem vagyoni hátrányának kompenzálását szolgálja. Ebből következően az az átlagkereset is végkielégítésnek minősül, amelyet a közös megegyezés alapján történő munkaviszony-megszüntetésre tekintettel kap a munkavállaló, így erre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3579
Kapcsolódó tárgyszavak:
9. találat: Felmondási idő és végkielégítés számítása
Kérdés: A végkielégítés és a felmondási idő számításánál figyelembe kell-e venni azt az időszakot, amikor egy 1994-ben alakult és jelenleg is működő kft. alkalmazottai még az egyik - külföldi állampolgárságú - tulajdonos nevén működő képviselet dolgozói voltak? A munkavállalók a kft. megalakulásakor léptek át a cégbe.
Részlet a válaszból: […]és bejegyezték a Kereskedelmi Minisztérium (minisztérium) által vezetett, magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletet fenntartó külföldi cégek nyilvántartásába. Közvetlen kereskedelmi képviselet bejegyzése a külföldi cég bejelentése alapján történt. A bejegyzésről, valamint a nyilvántartásból való törlésről az illetékes minisztérium értesítette az illetékes cégbíróságot is. A közvetlen kereskedelmi képviselet kizárólag a 3/1989. KeM rendeletben rögzített tevékenységeket folytathatta, így többek között olyan szerződések közvetítését, amelyeket a magyar jogszabá­lyok külkereskedelmi szerződésnek tekintenek, a kép­viselt külföldi, valamint a belföldi tevékenységet foly­tató gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek kö­zötti szerződések előkészítésében, tárgyalásában va­ló közreműködést, továbbá ilyen szerződések megkö­tését stb. A rendelet értelmében a közvetlen kereskedelmi kép­viseletet a cégjegyzékbe be kellett vezetni. 1998. január 1-jén lépett hatályba az 1997. évi CXXXII. tv., amely szerint kereskedelmi képviselet: külföldi vállalkozás vállalkozási tevékenységet nem folytató belföldi cégnyilvántartásban önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely szerződések közvetítésével, előkészítésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el. E rendelkezések értelmében külföldi vállalkozás állandó jellegű, közvetlen kereskedelmi képviseletet alapíthat Magyarországon. A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, amely cégnyilvántartásba ­va­ló bejegyzéssel jön létre, működését a cégbejegyzést követően kezdheti meg. A kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviseletén keresztül gyakorolja. A kereskedelmi képviselet cégjegyzékből való törlésekor az Mt.-nek a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályt kell alkalmazni, kivéve ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás a magyarországi munkavégzésre kirendelte. A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések összevetése, értelmezése alapján megállapítható, illetve valószínűsíthető, hogy a kérdéses esetben érintett magyar munkavállalók 1994. évet megelőzően, külföldi vállalkozás által, magyarországi székhellyel létesített közvetlen kereskedelmi képviseletnél végeztek munkát, a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a külföldi vállalkozással álltak munkajogviszonyban, és a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviseletén keresztül gyakorolta. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az érintett munkavállalók munkaviszonyára az Mt. 1. § (1) bekezdésére figyelemmel a magyar munkajogi szabályokat kellett alkalmazni. A rendelkezésre álló adatok hiányában nem állapítható meg, hogy a kérdéses esetben megjelölt külföldi vállalkozás által létrehozott közvetlen kereskedelmi képviselet 1994. évben cégnyilvántartásból való törlés keretében megszűnt-e, vagy csak a közvetlen kereskedelmi képviseletben munkafeladatot végző, külföldi vállalkozással munkaviszonyban álló magyar munkavállalók szüntették meg ott a munkaviszonyukat, és létesítettek 1994. évben új, határozatlan időtartamú munkaviszonyt az 1994. évben megalakult korlátolt felelősségű társasággal. A rendelkezésre álló adatok hiányában nem állapítható meg, hogy a kérdéses esetben érintett munkavállalók a külföldi gazdasági társaság által létrehozott közvetlen kereskedelmi képviselettől, munkáltatói jog­utód­lás keretében kerültek-e át az 1994. évben létesített gazdasági társasághoz, vagy pedig a létrehozott gazdasági társasággal 1994. évben új munkaviszonyt létesítettek, új munkaszerződés keretében. A tárgyidőszakban a munkáltatói jogutódlással összefüggő előírásokat kizárólag a Legfelsőbb Bíróság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3522
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
10. találat: Végkielégítés járulékai
Kérdés: Milyen egyéni járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a végkielégítés után?
Részlet a válaszból: […]társadalombiztosítási járulékot kell utána megfizetnie a munkáltatónak. A biztosítottat pedig egyéni járulékként 10 százalékos nyugdíjjárulék terheli. Nem alapja viszont a végkielégítés Tbj-tv. 24. §
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3475
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 33 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést