tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

11 találat a megadott kültag jogviszonya tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Kisadózó bt. kültagjának jogviszonya

Kérdés: Alkalmazható megbízási jogviszonyban vagy esetleg alkalmi munkavállalóként egy kisadózó betéti társaság kültagja abban az esetben, ha a beltag bejelentett kisadózóként végzi az ügyvezetői feladatokat, a kültag pedig eddig nem működött közre?
Részlet a válaszból: […]történő munkavégzése nem jöhet szóba. Az egyszerűsített foglalkoztatás azonban nem zárható ki.Mivel a Kata-tv. nem definiálja a munkaviszony fogalmát, így az Art. értelmező rendelkezéseit kell segítségül hívnunk. Az Art. 7. §-ának 38. alpontja értelmében munkaviszonynak minősül - többek között - az Mt. szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony, amelyre törvény szerint az Mt. rendelkezéseit is alkalmazni kell, illetve a munkavégzésre irányuló törvényben szabályozott egyéb jogviszonyok.E körbe[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6800

2. találat: Betéti társaság tagjainak jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el a betéti társaság abban az esetben, ha a 2019. szeptember 1-jétől személyesen közreműködő és az ügyvezetői teendőket is ellátó kültagot bejelenti főállású kisadózóként? A továbbiakban valóban csak a 25 ezer forintos tételes adót kell majd megfizetnie egyéni vállalkozóként az érintett tagnak, aki jelenleg főállású kisadózó egyéni vállalkozó? Keletkezik a továb-biakban valamilyen kötelezettség a beltaggal kapcsolatban, akinek a kisadózói jogviszonya 2019. augusztus 31-én megszűnik, és a továbbiakban semmilyen módon nem vesz részt a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszból: […]semmilyen módon nem vesz majd részt a társaság tevékenységében. Így ő nem minősül kisadózónak, és utána a cégnek semmilyen járulékot sem kell fizetni. Más kérdés, hogy amennyiben ezután nem rendelkezik biztosítással, és nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor magánszemélyként terheli majd a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék. A kültag viszont e jogviszonyában - tekintettel arra, hogy egyéni vállalkozóként már jelenleg is főállású kisadózó - a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) pontja alapján nem főállásúnak tekintendő, és havi 25 ezer forint tételes adó terheli, míg egyéni vállalkozóként továbbra is meg kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6184

3. találat: Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszból: […]d) pontja és az 5. §-a a Gt. szabályozásával összhangban lévő szabályokat tartalmaz annak megítéléséhez, hogy a tag munkavégzése mikor minősül személyes közreműködésnek. A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 1. alpontja alapján ugyanis társas vállalkozó: a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). Az 5. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó biztosított, azaz - megfelelő járulékfizetés ellenében - a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerez. Amennyiben tehát a tag főfoglalkozásúnak minősül, és így biztosítottá válik, a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével meg kell fizetnie a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, illetve ugyancsak a személyes közreműködésre tekintettel kapott járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér másfélszerese alapján a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. A tag után ezenkívül a társaságnak legalább a minimálbér 112,5 százalékának alapulvételével meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, és ugyanezen alap után terheli a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség is.Természetesen a kültag nemcsak tagi jogviszonyban, hanem munkaviszonyban, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban is dolgozhat a társaságban. Ebben az esetben az Mt.-ben, illetve az egyéb jogszabályokban (pl. a Ptk.-ban) meghatározott szabályok alapján kell eljárni, és az adott jogviszonyra tekintettel kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget is. A jogviszonyok kiválasztása során nagy körültekintésre van szükség. A munkaviszony keretében dolgozó kültagnak például mindenképpen munkabért kell fizetni, hiszen ez a munkaviszony egyik alapvető jellemzője, mindenképpen biztosítottá válik, és a munkabére után az általános szabályok szerint meg kell fizetni a közterheket.A megbízási jogviszony keretében munkát végző személy csak akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységből elért járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát. A járulékalapot képező jövedelem ebben az esetben a megállapodásban rögzített megbízási díj költségekkel csökkentett része. A költségek elszámolására az Szja-tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a jogviszony tehát biztosít némi költségcsökkentési lehetőséget a társaság részére, hiszen ha nem akarják, hogy a kültag biztosítottá váljon, megállapodhatnak egészen alacsony összegű, sőt - a felek között fennálló viszonyra tekintettel - akár nullaf­orintos megbízási díjban is. Ebben az esetben viszont arra kell figyelni, hogy ha az érintett magánszemélynek máshol sincs biztosítással járó jogviszonya, havonta 6660 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie maga után.Speciális helyzetben vannak az ügyvezetők a jogviszonyok elbírálása során. A Gt. értelmében ugyanis az ügyvezetői tevékenység munkaviszony, illetve a Ptk. szerinti megbízási jogviszony keretében végezhető, és nem minősül személyes közreműködésnek. A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében azonban társas vállalkozónak minősül a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4158

4. találat: Evaalany betéti társaság kültagjának járulékai

Kérdés: Kell járulékot fizetni egy evaalany betéti társaság kültagja után, aki főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti az 50 000 forint összegű tételes adót? A társaság 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkező beltagja az üzletvezető, de a bevételszerző tevékenységet a kültag végzi. Köthető vele heti 1-2 órás munkaszerződés?
Részlet a válaszból: […]vele kapcsolatban semmilyen társadalombiztosítással összefüggő fizetési kötelezettség sem merül fel e jogviszonyával összefüggésben.A kültag ugyancsak közreműködik személyesen a társaságban - és mivel nem rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással -, társas vállalkozóként terhelné a havi minimális szociálishozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettség. E kötelezettség alól az sem mentesítené, hogy egyéni vállalkozásában főállású kis­adózóként megfizeti a havi 50 ezer forintos tételes adót. Annak viszont nincs akadálya, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4059

5. találat: Kültag jogállása

Kérdés: Dolgozhat a minimálbér 30 százaléka alatti megbízási díjért egy betéti társaság korhatár előt­­ti ellátásban részesülő kültagja, ha nem kíván biztosítási időt szerezni, és csak azért vesz részt a társaság tevékenységében, mert ő rendelkezik a működéshez szükséges szakképzettséggel?
Részlet a válaszból: […]közreműködik-e a társaság tevékenységében, és ha igen, akkor ezt milyen jogviszonyban teszi.Ennek megfelelően nincs akadálya, hogy az említett kültag megbízási jogviszonyban, akár a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó havi megbízási díjért cserébe vegye ki részét a társaság munkájából.Természetesen ezt megelőzően
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4046
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Személyes közreműködés TGYÁS és GYED ideje alatt

Kérdés: Megjelenhet-e újságcikk egy evás betéti társaság kültagjának neve alatt, aki jelenleg TGYÁS-ban részesül, és utána GYED-et szeretne igénybe venni? Veszélyezteti-e az ellátást ez a tevékenység abban az esetben, ha az írás ellenértékére a társaság számlát bocsát ki, de a tag a bt.-től személyes közreműködésre tekintettel nem realizál bevételt, kizárólag a tulajdoni hányad alapján részesül osztalékban?
Részlet a válaszból: […]ellenében munkát végez, kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást. Márpedig az újságban megjelenő cikkek minden bizonnyal szerzői jogi védelem alá esnek, így akár díjazást is kaphat értük a kismama anélkül, hogy az ellátásokra jogosultsága megszűnne. Ehhez azonban feltétlenül tisztázni kell, hogy az újságírást a kültag milyen jogviszony keretében végzi a bt.-ben. Ugyanis ha a tevékenysége személyes közreműködésnek minősül, járulékfizetési kötelezettséget keletkeztet a bt.-ben, és az ellátás megszüntetését vonja maga után akkor is, ha ezért külön díjazást nem kap. Személyes közreműködésnek minősül a kültag munkavégzése, ha azt a társasági szerződés írja elő kötelezően a számára, vagy a tagok erre irányuló különmegállapodása alapján köteles folytatni (tagsági viszony). Ebben az esetben a járulékfizetést díjazás hiányában is a tevékenységre jellemző kereset, de legalább a minimálbér alapulvételével kell teljesíteni, tekintve hogy a főállású munkaviszonyban a fizetés nélküli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 3128

7. találat: Kültag munkavégzésének közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a betéti társaságot, valamint a kültagot, aki levelező tagozatos egyetemi hallgató, és adatrögzítési munkát végez, amiről a bt. számlát ad ki?
Részlet a válaszból: […]kötelezettség hiányában a kifizetőnek 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell lerónia az adóköteles juttatás után. Az első lehetőség, hogy a betéti társaság és kültagja megbízási szerződést köt. Ebben az esetben azt kell vizsgálni, hogy az érintett e tevékenységből származó járulékalapot képező (adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelme) havonta eléri-e a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincadrészét. Amennyiben igen, akkor fennáll a biztosítás, amennyiben alatta marad, akkor nem. A megbízás előnye, hogy az adóköteles jövedelem megállapításánál - alkalmazva az önálló tevékenységre vonatkozó szja-szabályokat - legalább 10 százalék költséghányad vehető figyelembe. Ezen túlmenően szabadon meghatározható a tevékenység időtartama. A következő szóba jöhető megoldás a munkaviszony, akár határozott idejű, illetve részmunkaidő formában. A munkaviszony esetében minden körülmények között fennáll a biztosítás. E kötöttebb forma előnye az adójóváírás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. július 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1498
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Eva hatálya alá tartozó társaság munkaviszonyban álló kültagjának járulékai

Kérdés: Ugyanazokat a járulékokat kell-e megfizetni az evát választó betéti társaság munkaviszonyban álló kültagja után a 2006. évben, mintha nem választotta volna az evát?
Részlet a válaszból: […]évi módosítások e tekintetben változást nem tartalmaznak. Járulékot tehát a munkabére után az általános szabályok szerint kell fizetni, azaz 29 százalék a bt.-t, 12,5 százalék a munkavállalót (tagot) terheli. Annak, hogy a betéti társaság a 2006. évtől
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 1343
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Bt. kültagjának személyes közreműködése

Kérdés: Bt. kültagja 36 órát meghaladó jogviszonynyal rendelkezik, de a társaságban szakképesítése miatt szükség van a személyes közreműködésére. Lehet-e vele megbízási szerződést kötni, aminek értéke havonta nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszból: […]e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Tehát e tekintetben sincs akadálya a megbízási jogviszonyban történő alkalmazásnak. Amennyiben a megbízásos jogviszonyban munkát végző havi járulékköteles (adóelőleg számításánál figyelembe veendő) jövedelme nem éri el a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, akkor nem terjed ki rá a biztosítás, és juttatása után csak a 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell társadalombiztosítási kötelezettségekkel összefüggésben leróni [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja, illetve Eho-tv. 3. § (1) bekezdése]. A kérdésből arra lehet következtetni, hogy az érintett kültag személyes közreműködését nem a jövedelem vagy a biztosítási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. február 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 931
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Munkaviszonnyal rendelkező kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékfizetési, illetve bejelentési kötelezettség terheli azt az evaalany betéti társaságot, amelynek heti 40 órás főállású munkaviszonynyal rendelkező kültagja ingyenesen végzi a társaság könyvelési feladatait?
Részlet a válaszból: […]tehát a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja 1. alpontja alapján társas vállalkozó. Mégpedig a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés f) pontja értelmében biztosított társas vállalkozó, feltéve hogy nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak [Tbj-tv. 4. § e) pontja], azaz nyugdíjasnak. Vállalkozói tevékenysége mellett rendelkezik azonban legalább heti 36 órát elérő foglalkoztatással, ezért járulékalapjának meghatározásánál alkalmazni kell a Tbj-tv. 28. §-ának (3) bekezdését. E szerint nincs minimumjárulék-alapja, a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot csak a személyes közreműködésére tekintettel ténylegesen kifizetett, járulékalapot képező jövedelme után kell megfizetni. A kérdés alapján ilyen jövedelemmel nem rendelkezik, tehát vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettség nem merül fel. Tételes eho-t pedig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. március 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 572
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést