tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Koronavírus, kérdések válaszok

1 Kedvezményezett foglalkoztató rehabilitációs hozzájárulása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a rehabilitációs hozzájárulás éves összegét abban az esetben, ha a foglalkoztató társaság mind a tavaszi, mind pedig az őszi gazdaságvédelmi intézkedések alapján jogosult adókedvezményre?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár hozzájárulás éves összegének a meghatározása során a hozzájárulás mértékének csak a kétharmadát kell megfizetni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2011. évi CXCI. tv. 23. §-ának (5) bekezdésében említett mérték (a minimálbér 9-szerese) helyett a minimálbér 6-szorosával kell számolni.Másrészt az így meghatározott éves értéket a 485/2020. Korm. rendelet 3. §-a alapján tovább lehet csökkenteni két hónapra jutó hozzájárulás-fizetési kötelezettséggel, tehát az előzőek szerint megállapított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6733
2 Kötetlen munkarend
Kérdés: Befolyásolja a munkarend kötetlenségét az, hogy a Covid vírus elleni intézkedések miatt a munkavállaló csak meghatározott időszakokban mehet be az irodába?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár hatására azonban 2014. január 1-jei hatállyal módosításra került ezen szabályozás. E módosítás folytán már nem elég az, ha a munkáltató csupán a munkaidő felével való rendelkezést biztosítja, az átengedésnek a teljes beosztásra kell vonatkoznia.Lehetősége van azonban a munkáltatónak a kimentésre, ha bizonyos feladatok speciális jellegéből adódóan adott időpontban végezhető csak el a feladat. Az Mt. szerint a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.Az Mt. 96. §-ának (2) bekezdése szerint tehát nem érinti a kötetlen munkarendet, ha bizonyos feladatok tekintetében beosztja a munkavállalója idejét a munkáltató, de jelen esetben, amikor a munkáltató kifejezetten a Covid-vírus elleni védekezés miatt alkalmaz ilyen korlátozásokat, nem alkalmazhatja ezt a rendelkezést kifogásként, ha korábban az azonos/hasonló jellegű feladatok időkorlátozás nélkül bármikor elvégezhetők voltak.Ha a munkáltató nem a végzendő tevékenység speciális jellege miatt határozza meg a kötetlen munkarendben dolgozó munkavállalója időbeosztását, akkor sem követ el jogsértést, ha a biztonságos munkavégzésre hivatkozva teszi ezt. Ekkor azonban magatartásával megszünteti a munkarend kötetlen jellegét, és az általános munkarend szabályai alkalmazandók.Mivel a munkaszerződést nem elnevezése, hanem tartalma alapján kell megítélni, így[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6721
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
3 Foglalkozási megbetegedés - Covid-19
Kérdés: Valóban jogosult lesz 100 százalékos táppénzre egy betéti társaság társas vállalkozónak minősülő tagja, aki háziorvosként munkavégzése során elkapta a Covid-19 fertőzést, és keresőképtelen állományba került? Hogyan, milyen nyomtatványon kell megigényelnie a magasabb összegű táppénzt a foglalkozási megbetegedés miatt?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár észlelő orvosnak "Bejelentés foglalkozási megbetegedés gyanújáról" elnevezésű nyomtatványon kell bejelentenie a betegséget a munkavédelmi hatósághoz.A munkavédelmi hatóság ezt kivizsgálja és továbbítja a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez (Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya).A bejelentést tehát ez a szerv bírálja el, és - amennyiben elfogadja a betegséget foglalkozási megbetegedésnek - tájékoztatja a munkavédelmi hatóságot, amely értesíti az adott társadalombiztosítási kifizetőhelyet vagy az ellátását megállapító kormányhivatali egészségbiztosítási szakegységet. Az illetékes kifizetőhely vagy kormányhivatal ezután meghozza a határozatot, és számfejti a baleseti táppénzt vagy a baleseti táppénz és a táppénz összege közötti különbözetet.A nem munkaviszonyban (közalkalmazotti jogviszonyban) munkát végzők esetében azonban ez a folyamat már a munkavédelmi hatóságnál "megakad". Az említett rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében ugyanis a rendelet hatálya a Magyarország területén az Mvt. 9. §-ának (1) bekezdése és 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6707
4 Covid-19-fertőzés
Kérdés: Jogosult lehet 100 százalékos mértékű táppénzre egy optikus munkakörben dolgozó munkavállaló, aki 2020 októberében Covid-19 vírusfertőzés miatt három hétig keresőképtelen volt, de csak 60 százalékos mértékű ellátást kapott? A dolgozó munkaköri feladatai közé tartozik a vásárlók szemvizsgálata is, amely során közeli kontaktusba kerül velük, és feltételezhető, hogy eközben, azaz a foglalkozásával összefüggésben fertőződött meg.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár rendeletben foglaltak szerint kell kivizsgálni.Az orvosnak a foglalkozási betegség gyanúját az előírt formanyomtatványon a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz mint munkavédelmi hatósághoz be kell jelentenie, amely azt kivizsgálja. A vizsgálatba bevonja a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát, a munkavédelmi képviselőt, valamint a minisztérium orvos végzettségű kormánytisztviselőjét is. A kivizsgálás időtartama 60 nap is lehet. A munkavédelmi hatóság az elfogadott foglalkozási betegségről értesíti a kifizetőhelyet, annak hiányában az egészségbiztosítási feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt, valamint a munkáltatót is.Az értesítés tartalmazza, hogy a betegséget mikortól lehet foglalkozási megbetegedésnek elismerni. Az egészségbiztosítási szervnek az Eb-tv. 52. §-a alapján döntést kell hozni, hogy a foglalkozási megbetegedés társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetként elismerhető. Ezt követően kerülhet sor a kifizetett táppénz és a járó baleseti táppénz különbözetének elszámolására.Ha a munkavállaló ugyan fertőzött volt, de a vizsgálat megállapítása szerint nem a foglalkozásával összefüggésben betegedett meg, a különbözet kifizetése nem lehetséges.Ha a dolgozónak továbbra is meggyőződése, hogy a koronavírus-fertőzést a munkahelyén kapta el, s úgy véli, hogy az összes körülmény figyelembevételével megállapítható a foglalkozási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6678
5 Állásidő
Kérdés: Jogosult lesz alapbérre a munkavállaló a Covid-19-járvány miatt elrendelt állásidőre?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár befolyásolására a munkáltatónak objektíve nincs módja és lehetősége, és amelyek bekövetkezésével nem is számolhatott, így elhárító intézkedéseket nem tehetett.Arról, hogy a Covid-19 vírus elháríthatatlan külső oknak minősül-e, még nem alakult ki bírói gyakorlat, így egyelőre álláspontunkat csak a jogi szabályozás elméleti értelmezésével tudjuk alátámasztani. Az elrendelt veszélyhelyzet olyan objektívan meghatározható körülmény, mely alapját képezi a munkáltató bérfizetési kötelezettség alóli mentesülésének.Más elbírálás alá esik azonban a veszélyhelyzettel nem érintett időszak. Véleményünk szerint a vírus hatásait és (a munkáltatók tekintetében is) valószínűsíthető következményeit mérlegelve vezette be a végrehajtó hatalmi ág a rendkívüli jogrendet, mellyel a munkáltatókat tehermentesítette a rajtuk kívül álló okból bekövetkező bevételkiesés következményei alól. A veszélyhelyzet megszűnéséből arra lehet következtetni, hogy elmúlt, vagy legalábbis olyan szintűvé csökkent az akadály, hogy az nem szolgálhat a bérfizetés alóli mentesülés indokaként. A rendkívüli jogrenddel nem érintett időszakban nem lehet objektívan meghatározni azt az időszakot, mely elháríthatatlan külső oknak minősülne, így hivatkozni sem lehetne rá következetesen. Bár a jövőt illetően csak találgatni lehet, de valószínűleg hosszú ideig fog tartani a vírus hatása, és még több ideig hallhatunk róla a médiából. Ha ezen időszak alatt is hivatkozhatna[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6670
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
6 GYÁP karanténban lévő gyermek után
Kérdés: Jogosult lesz gyermekápolási táppénzre az a munkavállaló, akinek második osztályos gyermekét az osztály többi tagjával együtt hazaküldték házi karanténra, megfigyelésre, mert az egyik tanuló, illetve két gyermek szülei koronavírus-fertőzöttek? Az iskolaorvos szerint tíz napot kell otthon lenni a gyerekeknek, de telefonon a házi gyermekorvosnál is jelentkezni kell.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár nem beteg, ezért keresőképtelennek nem lehet a szülőt tekinteni, tehát gyermek-ápolási táppénzre nem jogosult.Más a helyzet a fertőzött gyermek szülei tekintetében. Amennyiben a gyermek beteg, és a szülő ápolja, a szülő keresőképtelennek minősül, és GYÁP-ra jogosult az egyéb feltételek fennállása esetén. Ha a szülő a GYÁP napjait már kimerítette, s az ápolás időtartamára fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, nem szünetel a biztosítása.Ha a szülő(k) részére a járványügyi hatóság házi karantént rendelt el, a szülő(k) táppénzre jogosult(ak). Ebben az esetben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6657
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7 Saját jogú nyugdíjas munkavállaló "7"-es kódú keresőképtelensége
Kérdés: Milyen ellátásokra számíthat egy saját jogú nyugdíjas munkavállaló a keresőképtelensége tartamára abban az esetben, ha az orvos "7"-es kóddal vette állományba, mert a házastársa elkapta a koronavírust, és így neki is karanténba kell vonulnia?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár is megilleti ugyanakkor az Mt. 126. §-a alapján a betegség miatti keresőképtelensége tartamára a betegszabadság. Csakhogy jelen esetben nem betegség miatti keresőképtelenségről, hanem közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltásról vagy hatósági elkülönítésről (102/1995. Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti 7-es kód) van szó, amely tartamára nem köteles
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6654
8 Baleset otthoni munkavégzés során
Kérdés: Minősíthető üzemi balesetnek a home office keretében, otthoni munkavégzés közben elszenvedett lábtörés? Hogyan kell elbírálni a balesetet, illetve milyen feltételeket kell vizsgálni az eljárás során?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár munkavégzés a munkavállaló saját eszközein történik. A munkáltató a munkavállaló tulajdonában álló számítástechnikai eszköz használata esetében jogosult meghatározni azokat az informatikai védelmi beállításokat, szabályokat, amiket a munkavállaló köteles betartani.A munkáltató jogosult a munkavégzés módját ellenőrizni, akár abban a formában is, hogy a munkavégzés helyeként megnevezett ingatlanba a képviselője rendszeresen belép, és a körülmények meglétét ellenőrzi. Ennek időintervallumát célszerű a felek szerződésében rögzíteni. A munkáltató az ellenőrzése során kizárólag a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, munkavégzéshez kapcsolódó adatokba tekinthet bele, és a végzett ellenőrzése nem jelenthet aránytalanul súlyos terhet az ingatlanban tartózkodók számára.A munkavállaló a munkavégzés helyén köteles az Mvt. rendelkezéseit betartani, és munkakörnyezetét a munkavédelem követelményeinek megfelelően kialakítani.A munkavállalóhoz delegált említett kötelezettség és az esetlegesen elszenvedett baleset üzemi jellegének ismérvei, illetve ennek következményeként annak minősítése nem feltétlenül vannak szinkronban a tárgykörben eddig szerzett ismereteinkkel és a gyakorlati tapasztalatokkal.A munkahelyi munkakörnyezet kialakítása, a biztonsági garanciák a foglalkoztató kötelezettségeként jelenítődnek meg, melynek során a munkáltató a 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendeletben megfogalmazott elvárásokhoz kötve van.Az otthoni munkavégzés közben elszenvedett baleset üzemi jellegének elbírálása során a vizsgálat tárgyát az képezi, hogy a balesetet a biztosított foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetve a biztosítottat munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenvedte el [Eb-tv. 52. § (1) bekezdés].A foglalkozás körében végzett munka az Mvt. 87. §-ának 3. pontja alapján határozható meg, nevezetesen munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.A baleset körülményeinek feltárása érdekében a vizsgálat lefolytatásáról az Mvt. 86/A. §-ának (5) bekezdése meglehetősen szűkszavúan, mindössze arról tesz említést, hogy a munkáltató vagy megbízottja a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából léphet be és tartózkodhat a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén.A hivatkozott normaszöveg[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6651
9 Ellátások "7"-es kód esetén
Kérdés: Hogyan kell számfejteni annak a munkavállalónak az ellátásait, akinek a felesége koronavírus-fertőzés miatt kórházba került, ő pedig két kiskorú gyermekével házi karanténban van, és emiatt az orvos keresőképtelen állományba vette? Az orvosi igazoláson a keresőképtelenség kódja "7"-es. A munkavállaló 2020-ban még négy nap betegszabadságra jogosult.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár lejártát követő naptól jogosult. Nem jár betegszabadság az üzemi baleset, a foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a várandósság miatti keresőképtelenség tartamára.A kérdés megválaszolásához abból kell kiindulni, hogy betegszabadság a munkavállaló (biztosított) saját betegsége miatti keresőképtelensége esetén jár. Jelen esetben azonban a munkavállaló keresőképtelensége hatósági elkülönítés következménye, ezért a keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosult.A Tbj-tv. 25. §-a alapján a foglalkoztató a biztosított betegsége, valamint kórházi ápolása miatti keresőképtelensége időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén köteles megfizetni. Mivel a táppénz folyósítására nem a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6632
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
10 Kedvezményezett idő figyelembe-vétele szolgálati időként
Kérdés: Figyelembe fogják venni a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor a járvány miatti kedvezményezett foglalkoztatás időszakát annak az újságíróként dolgozó munkavállalónak, aki 2021. február hónapban fogja betölteni a nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné a nyugellátást? Milyen keresetet számolnak erre az időszakra, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot nem kellett megfizetni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár legfeljebb az egészségügyi szolgáltatási járulék felső határáig, havi 7710 forintos összegig a taxis személyszállítói, szálláshely-szolgáltatói, vendéglátói tevékenységet, valamint alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenységet, sport-, szabadidős tevékenységet, szerencsejáték, fogadás, film-, videó-, televízióműsor-gyártó, hangfelvétel-kiadó tevékenységet, konferencia, kereskedelmibemutató-szervező, napilapkiadó, folyóirat-, időszakikiadvány-kiadó, műsor-összeállító, műsorszolgáltató, utazásközvetítő, utazásszervező tevékenységet, fizikai közérzetet javító szolgáltatást és belvízi személyszállító tevékenységet folytató foglalkoztatónak a munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalója[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6573
11 Szolgálati idő szerzése
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a személynek, aki a koronavírus-világjárvány miatt elvesztette a munkahelyét, az álláskeresési járadéka hamarosan megszűnik, munkát nem talál, de nem szeretné, ha a nyugdíjból ezek az idők kiesnének?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár álláskeresési járadék megszűnése után az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő folyamatossága érdekében a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál megállapodást lehet kötni. A megállapodás alapján az öregségi nyugdíj megállapításához szolgálati időt és nyugdíjalapot képező jövedelmet az a személy szerezhet, aki még nem nyugdíjas, nincs munkája, vagy más formában nem biztosított, vagy a biztosítása szünetel.A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás esetén[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6571
12 Ellátások karantén idejére
Kérdés: Jogosult lehet táppénzre vagy bármilyen egyéb ellátásra az a munkavállaló, aki családjával külföldi nyaralásra ment zöld besorolású országba, de mire hazajöttek, az ország besorolása sárgára váltott, ezért 14 napos karanténba kellett vonulniuk? Hogyan pótolható ebben az esetben a keresetveszteség?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár veszi, és a keresőképtelenségét igazolja. A keresőképtelenség igazolása ebben az esetben "7"-es kóddal történik. A keresőképtelen állományba vételre a hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kerülhet sor, ha a tiszti főorvos határozatot hozott, és erről tájékoztatta a háziorvost.A 398/2020. Korm. rendelet az Eb-tv. R. 41. §-át kiegészítette egy (6) bekezdéssel, melynek értelmében, ha a biztosított részére, aki magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott nem hivatalos célú, kevésbé súlyos vagy súlyos fertőzöttségi mértékű országból Magyarország területére történő beutazáskor hatósági házi karantént rendeltek el, nem minősül keresőképtelennek. Ennek következtében a keresőképtelensége nem kerül igazolásra.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6549
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
13 Ellátások fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár §-a viszont arról rendelkezik, hogy a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult a veszélyhelyzet fennállásának időszakában. A munkavállaló tehát a fizetés nélküli szabadságának időtartama alatt egészségügyi szolgáltatásra jogosult volt.Visszatérve a kérdés első részére, nézzük meg, hogy mikor folyamatos a biztosításban töltött idő. Az Eb-tv. 48/A. §-ában foglaltak alapján a biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a baleseti táppénz, a CSED, az örökbefogadói díj, a GYED folyósításának az időtartama. Ennek következtében a biztosításának szünetelése a folyamatos biztosításban töltött idejét - mivel az a 30 napot meghaladja - megszakítja.A folyamatos biztosításban töltött időnek a pénzbeli ellátásokra való jogosultságok közül a táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál, a táppénz összegének és mértékének megállapításánál van jelentősége.Ugyanis táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosításban töltött időszak alatt, a Tbj-tv. 5. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra jár, maximum egy éven át. Ez a szabály azt jelenti, hogy hiába dolgozik már tíz éve a munkáltatónál, ha például 2020. június 10-től keresőképtelenné válik, és a betegszabadságát már kimerítette, táppénzre csak a 2020. május[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6473
14 GYES továbbfolyósítása
Kérdés: Kötelező a munkaadónak továbbra is engedélyeznie a fizetés nélküli szabadságot annak a munkavállalójának, akinek a GYES-re való jogosultsága május 20-ával megszűnt volna, mivel gyermeke betöltötte a 3 éves kort, de a vészhelyzetre tekintettel továbbra is kapja az ellátást, vagy mérlegelheti a szabadság engedélyezését, és tartama alatt szünetel a biztosítás?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár jogosultságot a veszélyhelyzet ideje alatt továbbra is fennállónak kell tekinteni, és az ellátást a veszélyhelyzet időtartamára eső naptári napokra folyósítani kell. A rendelet alapján az e körbe tartozó ellátások továbbfolyósítására "automatikusan", tehát kérelem nélkül sor került.Ami a fizetés nélküli szabadság engedélyezését illeti, ebben az esetben a munkáltatónak nincs mérlegelési lehetősége, ugyanis az Mt. 130. §-a értelmében a munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében - a gyermek harmadik életévének betöltése után is - fizetés nélküli szabadság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6471
15 Fizetési kedvezmények
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a vállalkozásnak, amely a veszélyhelyzet ideje alatt teljesen felélte a tartalékait, és mostanra jelentős köztehertartozást halmozott fel? Van valamilyen halasztás vagy méltányosság ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számlára kell megfizetni (NAV eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések bevételi számla).A fizetési kötelezettség mérséklése vagy elengedése csak tényleges (lejárt esedékességű, ki nem egyenlített) tartozásra engedélyezhető. Felhívjuk a figyelmet, hogy tényleges közteher, azaz tőketartozás csak magánszemély esetében mérsékelhető, illetve különös méltánylást érdemlő esetben engedhető el, azonban e körben sincs lehetőség a kifizető által természetes személytől levont adó- és járuléktartozás mérséklésére (elengedésére). A mérséklés engedélyezésének feltétele a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése. Fizetési könnyítés (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezésének törvényi feltétele az átmeneti fizetési nehézség fennállása, és hogy a fizetési nehézség kialakulása nem az adózónak felróható mulasztás eredménye. A koronavírus-járvány által okozott fizetési nehézség az adózóknak fel nem róható objektív körülmény. Ennek figyelembevételével a NAV a fizetési halasztást, a részletfizetést (vagy ezek kombinációját: akár a halasztást követően részletekben történő kiegyenlítést) kérelemre pótlékmentesen is engedélyezheti. Továbbra sem engedélyezhető azonban fizetési könnyítés a munkavállalóktól levont jellegű fizetési kötelezettségekre.Az átmeneti fizetési nehézségre vonatkozó feltétel vizsgálatát a gazdálkodási tevékenységet folytató kérelmezőnek a veszélyhelyzet elrendelését megelőző utolsó üzleti év gazdálkodási adatai alapján végzi el a NAV a tárgyévi mérlegadatok bekérése nélkül. Ha az adózók a koronavírus-járvány okozta nehézségeik miatt nem tudnak eleget tenni a már folyamatban lévő fizetési könnyítésük teljesítésének, akkor ezen indokkal kérhetik a tartozás újabb átütemezését. Ennek módja megegyezik a fentiekben leírtakkal. Az adózóknak bármikor lehetőségük van arra, hogy a folyamatban lévő fizetési könnyítésre díjmentesen előtörlesztést teljesítsenek, az engedélyezett futamidőnél korábban kiegyenlítsék a tartozásukat.A kormány átmenetileg - a veszélyhelyzetre tekintettel - további fizetési kedvezmények engedélyezését is lehetővé teszi.Az adózó kérelmére a NAV egy alkalommal- legfeljebb 5 millió Ft összegű adóra maximum 6 havi fizetési halasztást vagy 12 havi részletfizetést engedélyez pótlékmentesen, vagy- nem természetes személy adózó adótartozását egy adónem tekintetében legfeljebb 20 százalékban, maximum[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6460
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
16 GYÁP otthoni munkavégzés esetén
Kérdés: Jogosult lesz gyermekápolási táppénzre az édesanya abban az esetben, ha 2020. március közepétől a veszélyhelyzet miatt otthonából dolgozik, és munkáltatója felé jelezte, hogy négyéves gyermeke betegsége miatt 2020. május 18-tól nem tudja ellátni a munkáját? A házi gyermekorvos a gyermek ápolására hivatkozással a keresőképtelenségét 2020. május 18-tól május 29-ig igazolta. Az igazolást a dolgozó postai úton eljuttatta a kifizetőhelyhez.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy éven át jár. Az Eb-tv. 44. §-ában foglaltak alapján keresőképtelennek kell tekinteni azt a szülőt, aki saját háztartásában nevelt tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja. Táppénz a keresőképtelenség időtartamára járó ellátás. Mivel az anya munkáját otthonról sem tudta ellátni, ezért a keresőképtelenségére tekintettel táppénzre jogosult. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a négyéves gyermek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6452
17 Kismama ellátásai munkaszerződés megszűnése után
Kérdés: Kaphatja továbbra is a táppénzt a szerződése lejárta után az a kismama, aki 2019-ben érettségizett, 2019. augusztus 1-jétől 2020. április 30-ig határozott idejű munkaszerződéssel dolgozott egy vendéglátóhelyet üzemeltető kft.-nél, és 2020. február 10-től veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen? A munkaszerződést a veszélyhelyzetre tekintettel nem tudta megújítani a foglalkoztató.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség időtartamára jár. Mivel a munkaszerződés lejártával a munkaviszony, s ezzel egyidejűleg a biztosítási jogviszony is megszűnt, a kismama 2020. május 1-jétől táppénzre nem jogosult. Táppénz passzív jogon sajnos nem jár, és ezt
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6450
18 Részletfizetés veszélyhelyzet alatt
Kérdés: Vonatkozik a fizetési moratórium azokra a cégekre, amelyek már a járvány előtt is likviditási nehézségekkel küzdöttek, és ezért részletfizetést kértek, de a kialakult veszélyhelyzet miatt átmenetileg nem tudják fizetni a részleteket? Amennyiben a moratórium nem vonatkozik ezekre a cégekre, kérhetnek újabb méltányosságot a NAV-tól?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár veszélyhelyzet kihirdetéséig egyébként teljesített részletfizetését nem tudja tovább fizetni. Ebben az esetben a vállalkozás újabb fizetési kedvezményi kérelemmel fordulhat a NAV-hoz. Kérelme alapján a még fennálló hátralékára pótlékmentes fizetési halasztást kérhet, továbbá kérheti azt is, hogy a halasztást követően részletekben fizethesse meg a tartozását. Fizetési kedvezmény iránti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett jogi személyek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6446
19 Szülők munkavégzés alóli mentesítése
Kérdés: Korábban már kimerített szabadságnapok hiányában milyen lehetősége van a jelenléti oktatás helyett távoli eléréssel tanított gyermekek szüleinek a munkavégzés alóli igazolt, munkáltatói engedélyhez kötött mentesítésre? Van valamilyen külön szabályozás a kormányzati tisztviselőkre? A távollét jogcíme milyen formában érinti, illetve befolyásolja a társadalombiztosítási jogviszony fennállását?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár háttérszabályozása miatt a közalkalmazott jogállású foglalkoztatottak esetében is érvényesül.A hivatkozott jogszabályhellyel mutat analógiát a Kit. szabályozása, mely a hatálya alá tartozó kormánytisztviselők számára azonos, különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára szintén lehetőséget biztosít a rendelkezésre állási, valamint a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésre.A mentesítés sarokpontja az a lényeges körülmény, hogy a munkáltató munkavégzés hiányában is állapíthat meg a munkavállaló számára járandóságot, alkalmazva az Mt. 146. §-ának (2) bekezdését, amely szerint a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.A Kit. az érintett felek megállapodására alapított javadalmazás lehetőségét a 135. § (2) bekezdésében a munkaviszonyra irányuló szabályozáshoz hasonlóan deklarálja. A szabályozás értelmében a kormánytisztviselőt, ha a 93. § (2) bekezdésének j) vagy l) pontja alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre a munkáltatói jogkör gyakorlójával történt megállapodásuk szerint illeti meg díjazás.Abban az esetben, ha a foglalkoztatónak nincs lehetősége, vagy nem rendelkezik megfelelő forrással arra, hogy megállapodás alapján a foglalkoztatott részére átlagkeresetet vagy illetményt folyósítson, érvényesül a Tbj-tv. 8. §-ának c) pontja, és a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés tartama alatt a foglalkoztatott biztosítása szünetel.A szünetelés egyenes következménye a Tbj-tv. 39. §-ának (2) pontjában meghatározott egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség. A fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7710 forint (napi összege 257 forint), és alapesetben a foglalkoztatott fizeti meg. Lényeges átmeneti intézkedésként a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a 140/2020. Korm. rendeletben foglaltak szerint a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult.2020. május 1-jétől a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6445
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
20 Többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Egy munkavállaló munkaviszonya május 15-ével megszűnik. Az említett dolgozó egyidejűleg két társas vállalkozásban tag, ahol ez ideig jövedelem hiányában nem fizetett járulékot. Az egyik társaság kedvezményezett tevékenységet folytat. Dönthet-e úgy az említett tag, hogy ebben tesz eleget minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségének?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár teljesítenie. A társas vállalkozó e választásáról főszabályként a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.Ugyanakkor, a Tbj-tv. R. 7. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a társas vállalkozó (minimumjárulék-fizetéssel járó) többes jogviszonya év közben keletkezik, újra választ, és erről a többi társas vállalkozást, melyeknek tagjaként biztosított, 15 napon belül írásban értesíti.Ez alapján tehát a kérdésben említett társas vállalkozó szabadon eldöntheti, hogy melyik vállalkozásban tesz eleget a minimálisjárulék-fizetési kötelezettségének, és célszerű azt a társaságot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6440
21 Bértámogatás
Kérdés: Hogyan számít bele a társadalombiztosítási ellátások alapjába a bértámogatás címén kapott díjazás, illetve az egyéni fejlesztőidőre járó díjazás? Figyelembe lehet-e venni a heti 36 órát elérő foglalkoztatás megállapításánál az egyéni fejlesztési időt?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, a munkaadónak és a munkavállalónak a csökkentett munkaidőn túl, egyéni fejlesztési időben is meg kell állapodnia. Ellenben, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, akkor ez nem kötelező, de a jogszabály nem zárja ki a felek ilyen irányú megállapodását.A bértámogatásban részesülő munkavállaló összességében háromféle jogcímen részesül jövedelemben:- egyrészt kapja a havi részmunkaidőre járó munkabérét, másrészt- a kieső munkaidőre bértámogatásban részesül, amely összege az alapbér általános szabályok szerint megállapított személyijövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összege kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka, és végül- az esetleges egyéni fejlesztési időre ugyancsak munkabérben részesül.Mivel a bértámogatás összege adó- és járulékmentes, így azt a társadalombiztosítási ellátások tekintetében nem lehet ellátási alapként figyelembe venni, viszont a csökkentett munkabér és a fejlesztési időre juttatott díjazás alapjául szolgál a pénzbeli ellátásoknak.Ugyanakkor az egyéni fejlesztési idő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6439
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
22 Veszélyhelyzettel összefüggő ingyenes juttatás
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállalója, valamint annak gyermeke részére is juttat egy-egy laptopot otthoni munkavégzésre, illetve az otthoni tanulás elősegítésére? A laptopok az érintettek tulajdonába kerülnek, a veszélyhelyzet elmúltával azokat nem kell visszaadni, és magáncélra is használhatók.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár után.Ezáltal a Stab-tv. meghatározott feltételek teljesülése esetén az adójogszabályokat felülírva úgy rendelkezik, hogy az adófizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni. A Stab-tv. alkalmazhatóságát esetről esetre szükséges vizsgálni, mely vizsgálat során figyelemmel kell lenni a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére is.A termékátadás, szolgáltatás akkor tartozik a Stab-tv. 28/A. §-ának hatálya alá, ha arra:- a katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet időtartama alatt,- a katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából,- a katasztrófahelyzetben/veszélyhelyzetben lévők számára,- ingyenesenkerül sor.A termékátadásnak, szolgáltatásnak a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából kell megvalósulni, vagyis a juttatásnak közvetlenül olyan hatást kell céloznia, ami a veszélyhelyzet következményeinek elhárítását, mérséklését eredményezi.További kritérium, hogy a termékátadás, szolgáltatás veszélyhelyzetben lévők számára történjen. Az a tény, hogy Magyarországon kihirdetésre került a veszélyhelyzet, nem jelenti azt, hogy minden magánszemély közvetlen veszélyhelyzetben lévőnek tekinthető.Fontos tudnivaló, hogy a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatás, termékátadás csak abban az esetben mentesíthető az egyébként fennálló adófizetési kötelezettség alól, amennyiben a szolgáltatást, terméket nyújtó a rá vonatkozó dokumentálási, nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettségének eleget tesz. A dokumentációnak olyannak kell lennie, amely az adott tényálláshoz tartozó adókötelezettség azonosítására, alátámasztására alkalmas.A járványügyi veszélyhelyzet miatt digitális oktatási rendben tanulmányokat folytató tanuló számára biztosított laptopjuttatás megfelelhet a Stab-tv. hivatkozott szabályának. A járványügyi veszélyhelyzet miatt digitális oktatási rendben tanulmányokat folytató tanuló esetében, aki megfelelő digitális oktatási eszköz hiányában nem képes az oktatásban részt venni, megvalósul a Stab-tv.-ben meghatározott mindkét feltétel: közvetlenül katasztrófahelyzet által érintett személy kapja a juttatást, és a juttatás célja a katasztrófahelyzet következményeinek az elhárítása, hiszen a diákok eszköz hiányában nem tudnak tanulni. Ugyanilyen megítélés alá eshetnek azon magánszemélyek, akik a veszélyhelyzet következtében veszítették el a munkájukat, és laptop juttatásával biztosítható átképzésük, munkavállalásuk.Ugyanakkor a munkáltató által az irodai munkáját home office-ban végző munkavállaló részére juttatott eszközök, termékek esetében a Stab-tv. mentességi szabálya korlátozottan alkalmazható, hiszen a juttatásnak ebben az esetben is meg kell felelnie annak a kitételnek, hogy a juttatásban részesülő közvetlen katasztrófa-helyzetben lévőnek tekinthető, és a juttatás a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítását, mérséklését eredményezi. Így ebben az esetben is esetenként vizsgálandó, hogy a juttatás adómentesen biztosítható-e a Stab-tv. mentességi szabálya alapján.Például egy tanácsadással foglalkozó vállalkozás home office-ban foglalkoztatott munkavállalója részére biztosított (tulajdonba adott) laptop nagy valószínűséggel nem a katasztrófahelyzet közvetlen elhárítását, mérséklését szolgálja, és a juttatásban részesülő sem feltétlen közvetlenül katasztrófahelyzetben lévőnek minősül, így ez esetben a mentességi szabály nem alkalmazható. Továbbá nem alkalmazható a mentességi szabály abban az esetben sem, ha a vállalkozás egyik munkavállalójánál koronavírus-fertőzést diagnosztizálnak, ami miatt a munkavégzés a cég irodájában lehetetlenné válik, és a vállalkozás működésének fenntartása érdekében juttat laptopot minden munkavállalójának, akik csak home office-ban tudják ellátni munkájukat. A laptop tulajdonba adása ugyanis nem indokolt, a munkavégzés biztosítható a laptop használatának biztosításával is. Ha a juttató a laptop[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6438
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
23 GYED továbbfolyósítása
Kérdés: A vészhelyzet idejére kihirdetett 59/2020. (III. 23.) Korm. rendelet az egyes egészségbiztosítási ellátásokra való jogosultságok meghosszabbításáról szóló rendelkezés szerint tovább kell-e folyósítani azon munkavállaló GYED-ét, akinek a GYED-re való jogosultsága a kihirdetett vészhelyzet alatt jár le, de az ellátás folyósítása mellett már 2020. január óta dolgozik? A gyermek kétéves korát követően is GYED-et kell részére folyósítani a vészhelyzet megszűnéséig, vagy be kell nyújtania a kétéves kor betöltését követő naptól a MÁK-hoz a GYES-igényét?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár időtartamára azon jogosultakra vonatkozóan lehet meghosszabbítani, ahol a gyermek a 2. (ikergyermek esetén a 3.) életévét 2020. március 11-én vagy azt követően tölti be. A jogszabály nem tartalmaz olyan kitétel, hogy nem vonatkozik a meghosszabbítás azokra, akik a GYED folyósítása mellett keresőtevékenységet folytatnak. Nem is lenne célszerű szabályozni, mivel nincs arra biztosíték, hogy a GYED melletti munkavégzés meddig fog tartani. Mivel a gyermekgondozási díj a jogszabály erejénél fogva kerül meghosszabbításra, ezért azt igényelni nem kell, az ellátást megállapító határozatot a kifizetőhelynek módosítani nem kell.Tehát függetlenül attól, hogy a gyermekgondozási díjban részesülő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6432
24 Végrehajtási eljárás szünetelése járványügyi vészhelyzet esetén
Kérdés: Milyen hatással van a munkabérletiltások érvényesítésére az adóhatóság szünetelésre vonatkozó intézkedése?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár elleni fellebbezésnek a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya [Avt. 15. § (5a) bek.].Kétségtelen, hogy a munkabérletiltás érvényesítésének mellőzése, a jogszerűen levonható munkabérrész munkavállaló részére történő kifizetése esetében az adós szempontjából a végrehajtási eljárás szünetelése vagy a felfüggesztés eltérősége különösebb jelentőséggel nem bír. A végrehajtás felfüggesztése joghatályában megegyezik a szüneteléssel, lényeges eleme, hogy a meghatározott feltételek fennállásáról a végrehajtásra jogosult végzés kiadmányozásával rendelkezik, a szünetelés beállásáról azonban nem kell határozatot hozni.Az adóhatóság a végrehajtási eljárás felfüggesztéséről rendelkezhet abban az esetben is, ha a fizetési kötelezettséget előíró döntés megváltoztatása vagy megsemmisítése várható.Az automatikus szünetelés a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig terjed. Az eljárás szünetelése együtt jár a végrehajtáshoz való jog elévülési idejének szünetelésével.Az eljárásban érintett adózónak fizetési könnyítésre irányulóan megfogalmazott külön kérelmet a vészhelyzet alatt nem kell benyújtania.Az Avt. 16. §-ának (3) bekezdése alapján amennyiben a munkáltató a végrehajtás szünetelése kezdőnapjáig a behajtani kívánt teljes összeget még nem utalta át az adóhatóság részére, az adóhatóság a jövedelemletiltás alapján történő levonás felfüggesztéséről tájékoztatja a munkáltatót. A munkáltatónak az általa a jövedelemletiltás alapján a szünetelés kezdőnapját követően, a szünetelés hatálya alatt levont, de az adóhatóság részére még át nem utalt összeget az adós részére vissza kell térítenie. A munkáltató által a jövedelemletiltás alapján a szünetelés kezdőnapját követően, a szünetelés hatálya alatt az adóhatóság részére átutalt összeget az adóhatóság nyolc napon belül visszatéríti az adósnak.Az adózót terhelő végrehajtás alá vont tartozás tekintetében az adóhatóságnak lehetősége nyílik arra, hogy a végrehajtási eljárást önálló bírósági végrehajtó útján foganatosítsa. Ennek megfelelően ügyátadás keretében átvett követelések tekintetében az ügygazda végrehajtó rendelkezik a munkabérletiltás kiadmányozásáról.A követelés jogcíme ebben az esetben nem változik, azonban az önálló bírósági végrehajtó által kiadmányozott letiltáson jelölt összegeket a munkáltatónak továbbra is levonásba kell helyezni, és a levont munkabérrészt a letiltáson jelölt számlaszámra tovább kell utalni.Az 57/2020. Korm. rendelet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6430
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
25 Járulékkedvezmények veszélyhelyzet miatt
Kérdés: Élhet a járulékmentességgel az a 15 éve működő kft., amely az elmúlt évek alatt több tevékenységgel is foglalkozott, a fő tevékenységi köre a TEÁOR-besorolás szerint 4729 egyéb élelmiszer-kiskereskedelem, de az utóbbi 8 évben már kizárólag egy fagylaltozót üzemeltet fix telephelyen, amely ténylegesen az 5610-es TEÁOR alá tartozik? A fagylaltozó minden évben október 1-jétől április 30-ig zárva tart, árbevételének több mint 90 százaléka évek óta az 5610-es TEÁOR alá tartozó tevékenységből származik, amely viszont eddig nem szerepelt a tevékenységi körei között, csak a rendelet hatálybalépését követően, 2020. április 15-én jelentette be.
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár bevételének a 30 százaléka származott.Ha tehát egy társaságnak az elmúlt 6 hónapban a fagylaltozóból egyáltalán nem volt bevétele, de más tevékenységből (bármilyen csekély is) igen, akkor nem tudja alkalmazni a kedvezményt.Ha a fagyizóból bármilyen alacsony összegű bevétele is volt, ugyanakkor más tevékenységből 0, akkor szintén egyértelmű a helyzet, a kedvezmény alkalmazható.Ha a társaságnak semmilyen bevétele nem volt az elmúlt 6 hónapban, akkor a kedvezmény alkalmazása aggályosabb, bár ha az alaprendeletből (a 47/2020. Korm. rendelet) indulunk ki, akkor annak 4. szakasza értelmében akár jogosult is lehetne a kedvezményre.Ugyanakkor mindezt tovább árnyalja, hogy a cég társasági szerződés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6424
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
26 Bértámogatás
Kérdés: Hogyan módosította a 141/2020. Korm. rendelet a bértámogatás igénybevételének feltételeit? Igénybe tudja venni ezt a lehetőséget egy szállodát üzemeltető vállalkozás, amely korábban 100 dolgozót foglalkoztatott, de a veszélyhelyzetre tekintettel 50 főnek felmondott, a többi dolgozója pedig jelenleg távolléti díjat kap az állásidejére, mert a szálloda jelenleg nem üzemel? Felhasználható a támogatás a jelenleg munkát nem végző dolgozók továbbfoglalkoztatására? A vállalkozás csökkentett üzemeléssel újra meg szeretné nyitni a szállodát. Felhasználható az egyéni fejlesztési idő nyelvtanulásra ezeknek a dolgozóknak az esetében, tekintettel arra is, hogy erre a tudásra a további munkájukhoz ténylegesen is szükségük van?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár kötelezettség teljesíthető, így a szálloda csökkentett üzemű újraindítása megkezdhető.A támogatással kapcsolatban nem hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy ez a munkavállaló számára jelent pluszsegítséget, a munkáltatónak az általános szabályok alapján meg kell fizetnie a munkavállaló részmunkaidőre jutó munkabérét, illetve annak valamennyi közterhét, kivéve természetesen, ha jogosult a 61/2020. Korm. rendelet szerinti könnyítésre.A rendelet alkalmazásában munkaadónak minősül az Mt. szerinti munkáltató, kivéve a Civil-tv. 1. §-ában felsorolt szervezetek, a Szoc-tv. 4. §-a (1) bekezdésének m) pontja szerinti, költségvetési támogatásban részesülő fenntartó, a Gyvt. 5. §-ának s) pontja szerinti, költségvetési támogatásban részesülő fenntartó, a költségvetési támogatásban részesülő szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény és hálózat, a Köznev-tv. 88. §-ának (4) bekezdése szerinti költségvetési támogatásban részesülő fenntartó, valamint a Felsőokt-tv. 84. §-ának (3) bekezdése alapján költségvetési támogatásban részesülő fenntartó.A rendelet alkalmazásában munkavállalónak mi-nősül az Mt. szerinti munkavállaló, kivéve az, akire tekintettel a 327/2012. Korm. rendelet szerinti akkreditált munkáltató költségvetési támogatásban részesül.A támogatás iránti kérelmet a munkaadónak és a munkavállalónak együttesen kell benyújtania, és meg kell felelniük az alábbi feltételeknek:A munkavállaló- ugyanazon munkaviszonya kapcsán nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,- a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától munkaviszonyban áll, és- nem tölti a felmondási idejét.A munkaadó- a vele munkaviszonyban álló, vele együttes kérelmet benyújtó munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja - ideértve a távmunkát és az otthoni munkavégzést is - a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,- legalább hat hónapja működik, és- a vele együttes kérelmet benyújtó munkavállaló vonatkozásában nem részesül a kérelem benyújtásakor a 103/2020. Korm. rendelet szerinti támogatásban, vagy uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatásban.A támogatás mértéke az alapbér általános szabályok szerint megállapított, személyijövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka, azzal, hogy a figyelembe vehető alapbér nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét. Ez azt jelenti, hogy ha a kieső munkaidő a rendelet által megengedett legmagasabb, azaz 75 százalékos, akkor az állam 112 418 forintot folyósít a dolgozó részére támogatásként.A támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra.Az eredeti rendeletben foglalt szabályokat nagymértékben módosítja az a tény, hogy a munkaidőnek nem kell elérnie a napi négy órát, illetve a napi munkaidő felénél lényegesen nagyobb mértékben csökkenthető, így az egyéni fejlesztési időben történő megállapodás sem kötelező minden esetben.A támogatás igénybevételével a munkavállalónak és a munkaadónak a csökkentett munkaidőn túl egyéni fejlesztési időben csak akkor kell megállapodniuk, ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja. Az egyéni fejlesztési idő lényege, hogy a munkavállaló a munkaköréhez vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében a támogatás időtartama alatt, vagy azt követő két éven belül mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. Az egyéni fejlesztési idő alatti képzés vagy egyéb fejlesztési tevékenység megtörténtét igazolni kell, ezt a kormányhivatal utóbb bármikor kérheti. Fontos előírás, hogy az egyéni fejlesztési időre a munkavállalónak ugyancsak munkabér jár, amelyet a munkáltató köteles megfizetni. Mivel ez a juttatás természetét tekintve munkabér, a munkáltatónak az erre eső munkáltatói közterheket is meg kell fizetni. A szállodai dolgozók nyelvtanulása mindenképpen megfelel ennek az elvárásnak, akár egyénileg, akár valamilyen formában a munkáltató által szervezett keretek között zajlik.Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaidő felét meghaladja, akkor az egyéni fejlesztési időn túl a munkáltató köteles fenntartani a munkavállaló módosítás előtti alapbérének megfelelő juttatást mindaddig, amíg a támogatást az állam biztosítja. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6423
27 Végrehajtás
Kérdés: A veszélyhelyzetre tekintettel van valamilyen engedmény a bírósági, végrehajtói, illetve a NAV által elrendelt végrehajtásokkal kapcsolatban? Mire kell figyelnie a bérszámfejtőnek?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár előtt folyamatban lévő, az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárások a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. Ez alól kivételt képeznek egyrészt a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások, illetve néhány, az Avt. szerinti eljárás (57. és 57/B. alcím szerinti eljárások).A szünetelő ügyekben, ha az adóhatóság hatósági átutalási megbízását a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtás szünetelése kezdőnapjáig nem teljesítette, az adóhatóság a hatósági átutalási megbízás visszavonásáról haladéktalanul intézkedik.Ha a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a hatósági átutalási megbízást a szünetelés kezdőnapját követően, a szünetelés hatálya alatt teljesítette, és az összeget az adóhatóság részére átutalta, az adóhatóság azt a tudomására jutásától számított 8 napon belül visszatéríti az adósnak.Ha az adóhatóság jövedelemletiltást foganatosított, és a munkáltató a végrehajtás szünetelése kezdőnapjáig a behajtani kívánt teljes összeget még nem utalta át az adóhatóság részére, az adóhatóság a jövedelemletiltás alapján történő levonás felfüggesztéséről[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6416
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
28 Ügyvezető karanténban
Kérdés: Hogyan alakul egy kft. munkaviszonyban álló ügyvezetőjének bejelentési és járulék-fizetési kötelezettsége abban az esetben, ha házi karanténba került a vírus miatt?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt a munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. Tehát a kérdésben említett munkavállaló a "karantén" ideje alatt a hatósági elkülönítés ideje miatt (7-es kód) keresőképtelennek minősül, és az általános szabályok
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6415
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
29 Ellátások karantén alá vont munkahelyen
Kérdés: Milyen juttatásokra jogosultak egy szociá-lis intézmény munkavállalói abban az esetben, ha az intézményt karantén alá vonták, így az ott maradt dolgozók ellátják a munkájukat, de utána nem tudnak hazamenni?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár szempontjából fertőző betegen a fertőző betegségre gyanús személyt is érteni kell. Fertőző betegségre gyanús személy az, aki a miniszter rendeletében meghatározott fertőző betegségben szenvedő személlyel, annak használati eszközével, váladékával érintkezett, illetve a fertőzés terjedési módjából adódóan feltételezhető, hogy a fertőző betegség kórokozója a szervezetébe került. A járványügyi in-tézkedések közül az elkülönítés, a járványügyi meg-figyelés és a járványügyi zárlat, továbbá a járvány-ügyi ellenőrzés idején az azok végrehajtásával összefüggésben felmerült, a fertőző betegnek, illetve a kórokozó hordozónak fel nem róható, szükséges és indokolt költségeket és a társadalombiztosítási jogviszony alapján meg nem térülő kiesett munkajövedelmet az állam a fertőző beteg, illetve a kórokozó hordozó részére megtéríti.Az egyes járványügyi intézkedések részletszabá-lyait a 18/1998. NM rendelet tartalmazza. Ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ Eljárásrendet (követendő járványügyi és infekciókontroll-szabályok) adott ki a 2020. évben azonosított új koronavírussal kapcsolatban. Az Eljárásrend a rendeletnek a bejelentendő fertőző betegségekkel kapcsolatos szabályokat tartalmazó 1. sz. melléklete struktúráját követi.A járványügyi jogszabályokon alapuló járványügyi elkülönítést, megfigyelést, szigorított megfigyelést (zárlatot), ellenőrzést a beteg, fertőzött vagy fertőzésgyanús személyt érintő egyedi döntéssel rendeli el az arra jogszabályban kijelölt egészségügyi államigazgatási szerv (hatóság), illetve az elkülönítésről először az orvos intézkedik, és ha a fertőző beteg a fekvőbeteg-gyógyintézeti elkülönítésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, akkor kötelezi a hatóság.Az országos tiszti főorvos 2020. március 8-án kelt, 13305-8/2020/EÜIG számú normatív határozatával a fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltatók, a szociális intézmények, valamint a fogyatékossággal élőket ellátó intézmények vonatkozásában látogatási tilalom elrendeléséről döntött, majd 2020. március 17-én kiadott 13305-16/2020/EÜIG számú normatív határozatával a látogatási tilalmat kiterjesztette az összes Magyarország területén működő szociális szakosított ellátást nyújtó intézményre, a gyermekvédelmi alapellátás keretében működő családok átmeneti otthonára és gyerekek átmeneti otthonára, a gyerekvédelmi szakellátást biztosító intézményekre és a javítóintézetekre. Utóbbi határozatban a gyermekek egészségének megőrzése érdekében a bentlakásos intézményekből való kijárás tilalmát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6413
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
30 Nettó munkabér
Kérdés: Helyesen értelmezi a munkáltató, hogy a 61/2020. Korm. rendelet szabályozása szerint, ha egy vendéglátással foglalkozó cég munkavállalóinak bruttó bére változatlan, akkor magasabb összegű nettó munkabérre jogosult az egyéni járulékok csökkenése miatt?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár részmunkaidőben történő foglalkoztatás okozta bércsökkenés hatását tompítsa.Abban az esetben, ha az érintett vállalkozás nem kényszerült a munkabérek csökkentésére, természetesen elképzelhető, hogy az intézkedések miatt a dolgozók nettó munkabére átmenetileg növekedni fog.A 161
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6412
31 Kisadózó vállalkozó kedvezménye
Kérdés: Mentesülhet a havi 25 ezer forintos tételes adó megfizetése alól a nem főállású kisadózó, ha tevékenysége a jogszabályban meghatározott kedvezményezett körbe tartozik, vagy a kedvezmény csak a főállású vállalkozókat illeti meg? Amennyiben valaki egyrészt kisadózó, másrészt biztosított társas vállalkozó, és kisadózóként mentesül a tételes adó alól, de társas vállalkozóként nem jogosult járulékkedvezményre, dönthet úgy, hogy kisadózói jogviszonyát tekinti főállásnak, társas vállalkozóként pedig mentesül a minimumjárulék-fizetés alól?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár korábban a magasabb összegű ellátás érdekében havi 75 ezer forintos tételes adó fizetését vállalta, szintén mentesül a tételes adó alól anélkül, hogy az ellátási alapja csökkenne.)Ami az egyidejűleg fennálló jogviszonyokat illeti, a jogszabály alapján [Kata-tv. 2. § 8. pontjának g) alpontja] értelmében nem főállásúnak minősül az a kisadózó, aki emellett egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytat. Nincs tehát mód arra, hogy a vállalkozó választása szerint határozza meg a főállását. Aki egyidejűleg kisadózói és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6409
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
32 Bértámogatás
Kérdés: Milyen feltételekkel és mely vállalkozások vehetik igénybe a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatást?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár támogatásban részesülő fenntartó, valamint a Felsőokt-tv. 84. §-ának (3) bekezdése alapján költségvetési támogatásban részesülő fenntartó.A rendelet alkalmazásában munkavállalónak minősül az Mt. szerinti munkavállaló, kivéve az, akire tekintettel a 327/2012. Korm. rendelet szerinti akkreditált munkáltató költségvetési támogatásban részesül.A támogatás akkor ítélhető meg, ha a munkavállaló- nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban;- az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége nem áll fenn;- a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától (2020. március 11.) munka-viszonyban áll, és nem tölti a felmondási idejét;- a támogatás igénybevételekor vállalja:= a jövedelemkieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést,= hogy a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek,= hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll.A munkaadó részéről az alábbi feltételeknek kell megfelelni:- a munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében,- a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtásáig kimerítette,- legalább hat hónapja működik, és a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzési támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában,- megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek, valamint e feltételek fennállását igazolja,- nem áll végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, és- 2019. december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.A munkaadónak a támogatás iránti kérelmében be kell mutatnia a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését, valamint hitelt érdemlő módon alá kell támasztania, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.A munkavállaló a támogatás igénybevételekor vállalja:a) a jövedelemkieséssel járó csökkentett munkaidőben történő munkavégzést,b) hogy a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek,c) hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll.A munkaadó a támogatás igénybevételekor vállalja:a) a létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára és további egy hónapig (létszámtartási kötelezettség: a munkaadó kötelezettsége a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására). Ha a munkaadó több telephellyel rendelkezik, az átlagos statisztikaiállományilétszám-tartási kötelezettsége valamennyi telephelyét közösen érintően irányadó,b) hogy a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elrendelésére nem kerül sor,c) hogy az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségén belül a támogatás feltételeit vagy a csökkentett munkaidő időtartamát érintő változást két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak,d) hogy a támogatást nem az Mt. 53. §-a, illetve 214. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti foglalkoztatás kapcsán igénylik (tehát nem a munkavállalónak átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatása kapcsán, illetve nem munkaerő-kölcsönzés kapcsán),e) hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját,f) hogy az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet.Nem nyújtható támogatás annak a munkavállalónak,- akinek támogatási kérelme olyan csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatására irányul, amely esetében a csökkentés a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően történt,- aki ugyanazon munkaviszony kapcsán részesül részmunkaidős vagy csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásában,- akire tekintettel a munkaadója a kérelem benyújtásakor munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban részesül, kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók támogatásában részesül,- aki esetében ugyanazon a telephelyen korábban támogatott munkavállaló esetében a támogatás igénybevételéhez kapcsolódóan a létszámtartási időszakot követően egy hónap még nem telt el,- aki felmondási idejét tölti a munkaadójánál,- amely munkavállalónak az állami foglalkoztatási szerv által végleges határozattal visszakövetelt, támogatással összefüggő fizetési kötelezettsége áll fenn.A támogatás feltétele még, hogy a munkaidőkeret már lejárt, vagy lezárásra került. Továbbá a munkavállalónak és a munkaadónak a támogatás igénybevételével vállalnia kell, hogy megállapodnak a csökkentett munkaidőben, továbbá a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben, legalább a támogatás időtartamára. A támogatás időtartama 3 hónap.A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összegének a harminc, negyven vagy ötven százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.A távolléti díj a veszélyhelyzet kihirdetésének napjára az Mt. 148. §-a szerint számított távolléti díj, melynek megállapításakor figyelembe kell venni a 71/2005. GKM rendelet szerinti felszolgálási díjat is.A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munka-bér kétszeresét. A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra, hónapokban kerül megállapításra, azaz leghamarabb május hónapra utólag kerül folyósításra. A támogatás folyósítható arra az időszakra is, amikor a munkavállaló táppénzen, betegszabadságon, fizetett állásidőn, fizetett szabadságon volt, a fizetés nélküli szabadság idejére azonban nem.A munkáltató és a munkavállaló az együttes kérelmüket a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6407
33 Ellátások elkülönítés esetén
Kérdés: Milyen ellátást kell számfejtenie a kifizetőhelynek abban az esetben, ha a dolgozó 2020. március 27-én már nem jelent meg a munkahelyén, hanem betelefonált, hogy családjával együtt elkülönítették, a férjét pedig koronavírus--fertőzéssel kórházba szállították?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár esetben a leírtak szerint ez történt. Az intézkedést elrendelő tiszti főorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a dolgozót (biztosítottat) nyilvántartásba veszi, és igazolja a keresőképtelenségét. Természetesen a táppénzre való jogosultság elbírálásánál az általános rendelkezéseket alkalmazni kell (pl. folyamatos biztosításban töltött idő vizsgálata). A táppénzre való jogosultságnál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, tehát a táppénz a keresőképtelenség első napjától jár.A táppénz megállapítása csak a kiállított orvosi igazolás alapján lehetséges. A kialakult vészhelyzetre tekintettel az orvosi igazolást a munkavállaló lehetőleg ne személyesen adja le, hanem azt postai vagy elektronikus úton juttassa el a foglalkoztatóhoz. Az elektronikus út igénybevétele esetén a keresőképtelenségi igazolást be kell szkennelni (vagy le kell fényképezni), és a dolgozónak nyilatkozni kell arról, hogy az igazolás az eredetivel mindenben megegyezik, vagy elektronikus aláírással kell ellátni.A foglalkoztatónak az így benyújtott keresőképtelenségi igazolásokat - 5 napon belül - kell a kifizetőhelyhez továbbítani. Azonban fel kell hívni a dolgozó figyelmét, hogy a vészhelyzet megszűnését követően köteles benyújtania a vészhelyzet alatt elektronikus[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6399
34 Ellátások járványügyi veszélyhelyzetben
Kérdés: Milyen ellátásra jogosult az a személy, akit a hatóság házi karanténra kötelez, illetve akit kórházi intézményben különítenek el a jelenlegi járványügyi helyzetben, függetlenül attól, hogy a betegség még nem mutatható ki nála? Ki tartja ilyenkor a biztosítottat keresőképtelen állományban, milyen igazolás fogadható el a keresőképtelenség igazolására otthoni vagy kórházi karantén esetén? Ha a dolgozó nem jogosult ellátásra, akkor fizethet a munkáltató betegszabadságot vagy távolléti díjat saját döntése szerint erre az időre?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár közegészségügyileg tiltanak el a foglalkoztatástól, vagy különítenek el, illetve aki a hatósági zárlat miatt nem tud megjelenni a munkahelyén. Ez azért lényeges, mert "7"-es kód esetén a munkavállaló az első naptól kezdve táppénzre jogosult, tehát a munkáltatónak nem kell betegszabadságot fizetnie, illetve nem terheli a táppénz egyharmadának megfizetése sem. A közegészségügyi eltiltás, az elkülönítés (karantén) minden esetben hatósági döntés alapján, határozattal történik.Abban az esetben tehát, ha a kórházi vagy a házi karanténra hatósági döntés alapján kerül sor, a munkavállaló az első naptól kezdve táppénzre jogosult, a keresőképtelenségről szóló igazolást pedig a határozat alapján a kórházi kezelőorvosa vagy a háziorvosa állítja ki. Felhívjuk a figyelmet, hogy a veszélyhelyzetre való tekintettel lehetőség van arra is, hogy az igazolást kiállító orvos elektronikus formában (szkennelt dokumentumban) küldje meg az igazolást a beteg vagy akár egyenesen a beteg munkáltatója részére. A veszélyhelyzet elmúltával természetesen az eredeti dokumentumokat is be kell majd szerezni, és el kell juttatni az ellátás folyósítója részére.Kórházi tartózkodás esetén az ellátás összege a napi táppénzalap 50 százaléka, házi karantén esetén pedig - az előzetes biztosítási időtől függően - 50 vagy 60 százalékos.Abban az esetben, ha az elkülönítésről nem a hatóság döntött,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6397
35 Külföldről hazatért magyar állampolgár orvosi ellátásának költségei
Kérdés: Meg kell téríteniük az orvosi ellátás költségeit azoknak a magyar állampolgároknak, akik külföldről érkeztek haza, és karanténban töltött idejük alatt kiderült, hogy megfertőződtek a vírussal, ezért orvosi ellátásra szorulnak?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár az egészségbiztosítási jogviszonyukat.Azonban a járványügyi helyzetben az egészségügyi ellátásokra és azok finanszírozására speciális szabályok alkalmazandók, mivel az állam jól behatárolt közegészségügyi érdeke a járvány megfékezése és megelőzése.Az Eü-tv. 142. §-a kimondja, hogy az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül, az e törvényben és a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - az alapcsomag részeként - kell biztosítani a Magyarország területén tartózkodó személy részére a járványügyi ellátások közül többek között a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatot, a kötelező orvosi vizsgálatot, a járványügyi elkülönítést, a fertőző betegek szállítását, továbbá a mentést, amennyiben az adott személy azonnali ellátásra szorul. Sürgős szükség esetén pedig a külön jogszabályban meghatározott ellátásokat.Ugyanezen jogszabály 142. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy - ha törvény kivételt nem tesz - az e törvényben foglalt ellátások és feladatok közül a központi költségvetésben kell biztosítani többek között a fenti ellátások, továbbá az egészségügyi válsághelyzeti ellátás költségének fedezetét.A Magyarország területén[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6396
36 Állásidő
Kérdés: Milyen hatással van a munkavállaló biztosítási jogviszonyára az állásidő abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt került elrendelésre, és ezért nem jár munkabér?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár teljesíteni a munkaadási kötelezettségét, és állásidőt rendel el, amelyre nem fizet semmilyen jövedelmet, a munkavállaló biztosítási jogviszonya szünetelni fog.A szünetelést be kell jelenteni a hatóságok felé, ami azt is jelenti, hogy a társadalombiztosítási ellátásokra (pl. az egészségügyi szolgáltatásra) való jogosultság is szünetel.Sajnos erről a kérdésről egyelőre nem született a veszélyhelyzettel összefüggő pozitív döntés, így a biztosítási jogviszony az állásidő első napjától szünetel.Ez azért is furcsa helyzet, mert abban az esetben, ha a munkavállaló jogviszonya megszűnik, azaz a munkáltató a veszélyhelyzet miatt felmond, vagy a munkavállaló nem tudja/akarja vállalni az állásidőt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság még 45 napig fennáll.Természetesen az orvosnál senki nem marad ellátatlan akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6395
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
37 Nem működő vállalkozás tagjainak és alkalmazottainak járulékai
Kérdés: Szüneteltethető a tagok, illetve az alkalmazottak utáni járulékfizetés a veszélyhelyzet idején abban az esetben, ha olyan jelentősen visszaesett a forgalom, hogy a tulajdonosoknak a vállalkozás működésének szüneteléséről kellett dönteniük?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár járulékfizetési szabályokat. Azok a vállalkozások, amelyek nem mentesített tevékenységet folytatnak, egyelőre az általános szabályok szerint kötelesek megfizetni a közterheket. Természetesen, ha a munkaviszonyban álló munkavállalók nem kapnak munkabért (pl. azért, mert a munkáltató elháríthatatlan külső ok miatt nem tud munkát biztosítani számukra, és állásidőt rendel el), akkor járulékot sem kell fizetni. Ebben az esetben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6388
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
38 Koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése
Kérdés: Milyen gazdaságvédelmi intézkedéseket hozott a kormány a veszélyhelyzetre tekintettel annak érdekében, hogy a kisvállalkozások nehéz helyzetét segítse?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár legalább bevételének 30 százaléka származott. A rendelkezés szerint a fenti ágazatokban 2020. március, április, május, június hónapokra:- A Szocho-tv. alapján fennálló szociálishozzájárulási-adó-fizetési kötelezettséget nem kell teljesíteniea) a kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,b) az egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, ésc) a Tbj-tv. szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.- A járulékfizetési kötelezettséget a Tbj-tv. szabályai-tól eltérőena) a foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy,b) az egyéni vállalkozó ésc) a Tbj-tv. szerinti társas vállalkozóesetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni.Ez a csökkentett járulékfizetés nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.- Nem keletkezik a Szakhoz-tv. szerinti szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan a hozzájárulás-fizetésre kötelezettnek.- A 2011. évi CXCI. tv. szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett esetében a rehabilitációs hozzájárulás mértéke a törvény 23. §-ának (5) bekezdése szerinti hozzájárulás mértékének kétharmada. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett a rehabilitációs hozzájárulásra előleget nem fizet.Az a)-k) pontban leírt fő tevékenységet végző kisvállalati adóalany vállalkozásnak e tevékenységével összefüggésben a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalatiadó-kötelezettsége megállapításánál nem kell kisvállalatiadó-alapnak tekintenie a személyi jellegű kifizetések összegét.Az a kisadózó vállalkozás, amely1. taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),2. fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),3. festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),4. egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),5. villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),6. fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),7. előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),8. víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),9. szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),10. épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),11. sport-, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),12. tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),13. általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),14. padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),15. fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),16. előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),17. egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),18. fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),19. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),21. testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),22. egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),23. egyéb szálláshely-szolgáltatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6387
39 Veszélyhelyzet miatti állásidő
Kérdés: Kell-e munkabért fizetnie a munkáltatónak abban az esetben, ha a vírusveszély miatt olyan mértékben csökkentek a megrendelései, hogy nem tud munkát biztosítani a dolgozóinak?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár helyzetet csak úgy tudják átvészelni, ha átmenetileg csökkentik a forgalmukat, esetleg teljesen leállítják a munkát. Ez azt jelenti, hogy néhány - rosszabb esetben valamennyi - munkavállaló esetében nem tudnak eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségüknek, azaz állásidőt kell elrendelniük. Az Mt. tartalmaz rendelkezést erre az esetre. A munka-végzés hiányában történő díjazásról szóló 146. § (1) bekezdése szerint:"A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve -, alapbér illeti meg."Elháríthatatlan külső ok (vis maior) olyan lehet, amelyre a munkáltatónak semmilyen, sem közvetlen, sem közvetett ráhatása nincs, és amely a tudomány és technika adott szintje mellett egyáltalán nem elhárítható.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6369
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
40 Járandóság karantén esetén
Kérdés: Jogosult munkabérre a munkavállaló abban az esetben, ha a környezetében történt koronavírusos megbetegedés miatt karanténban történő elkülönítését és orvosi megfigyelését rendelték el, és emiatt nem tud dolgozni? Abban az esetben, ha nem jár neki munkabér, milyen ellátásra lehet jogosult?
Részlet a válaszból: […] kinyitbezár munkáltatónak előbb azt kell megvizsgálnia, tudja-e a munkavállalót átmenetileg más, olyan mun-ka--helyen (munkakörben) foglalkoztatni, amely a mun-kavállaló számára így is elérhető [Eb-tv. 44. § g) pont]. Erre az otthoni tartózkodásra való kötelezés esetében egyedül az otthonról való munkavégzés járható út. Ha azonban a munkáltató nem tudja a munkavállalót ilyen módon foglalkoztatni, a munkavállaló táppénzre jogosult. Természetesen táppénz jár abban az esetben is, ha a karanténra kórházi, illetve egyéb ellenőrzött keretek között kerül sor. A táppénz mértéke kórházi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6368