5 találat a megadott fizetési könnyítés tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]rendszeresített nyomtatvány teljes körű kitöltésével benyújtani. A nyomtatványok megtalálhatóak a NAV internetes honlapján (www.nav.gov.hu) a "Letöltések" / "Adatlapok, igazolások, meghatalmazás-minták" / "Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához" menüpontban. Lehetőség van a fizetési kedvezményre irányuló kérelem elektronikus előterjesztésére is. (Az elektronikus ügyintézés feltétele, hogy az adózó, illetőleg az adózó képviselője ügyfélkapus jogosultsággal rendelkezzen. A magánszemély adózó nem köteles elektronikus kapcsolattartásra, ezért úgy is előterjesztheti a kérelmét, hogy a kitöltött nyomtatványt (FAM01) kinyomtatja, és postán beküldi, illetve személyesen leadja a NAV megyei igazgatóságok ügyfélszolgálatain.A magánszemély fizetési kedvezményre irányuló kérelme alapján folytatott elsőfokú eljárás illetékmentes.Magánszemély adózónál a kérelem elbírálásakor az adóhatóságnak azt kell mérlegelni, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségét az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes figyelembevételével vizsgálja az adóhatóság. A mérlegeléskor többek között figyelembe veszi a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsiköltségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztőrészletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket.A fizetési kedvezményi kérelem elbírálása során a NAV mérlegeli a kérelemben előadott információkat, a hivatalból rendelkezésére álló, valamint a külső szervek nyilvántartásaiból elérhető adatokat, szükség esetén nyilatkozattételre szólítja fel az adózót, illetve kérheti az adózó által közölt adatok, körülmények okiratokkal történő alátámasztását. Az adatszolgáltatás minőségének függvényében a NAV ügyenként dönt arról, hogy szükség van-e hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre, illetve bekérje-e a nyilatkozatok alátámasztására vonatkozó okiratokat a tényállás tisztázására (különös tekintettel a mérséklési kérelmek elbírálására).Ha az adózó valamennyi, az eljárás szempontjából releváns körülményéről nyilatkozik, a közölt jövedelmi adatokat a vagyoni körülményei is tükrözik, nem merül fel a jövedelemeltitkolás lehetősége, valamint az adózó által tett nyilatkozat nem áll ellentmondásban a NAV és a külső szervek nyilvántartásában szereplő adatokkal, akkor a helyt adó döntést megalapozhatja pusztán az adózói nyilatkozat is.A NAV megszünteti az eljárást, ha az adózó felhívás ellenére nem tesz nyilatkozatot, a kért adatokat nem közli, vagy a kért okiratokat[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számlára kell megfizetni (NAV eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések bevételi számla).A fizetési kötelezettség mérséklése vagy elengedése csak tényleges (lejárt esedékességű, ki nem egyenlített) tartozásra engedélyezhető. Felhívjuk a figyelmet, hogy tényleges közteher, azaz tőketartozás csak magánszemély esetében mérsékelhető, illetve különös méltánylást érdemlő esetben engedhető el, azonban e körben sincs lehetőség a kifizető által természetes személytől levont adó- és járuléktartozás mérséklésére (elengedésére). A mérséklés engedélyezésének feltétele a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése. Fizetési könnyítés (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezésének törvényi feltétele az átmeneti fizetési nehézség fennállása, és hogy a fizetési nehézség kialakulása nem az adózónak felróható mulasztás eredménye. A koronavírus-járvány által okozott fizetési nehézség az adózóknak fel nem róható objektív körülmény. Ennek figyelembevételével a NAV a fizetési halasztást, a részletfizetést (vagy ezek kombinációját: akár a halasztást követően részletekben történő kiegyenlítést) kérelemre pótlékmentesen is engedélyezheti. Továbbra sem engedélyezhető azonban fizetési könnyítés a munkavállalóktól levont jellegű fizetési kötelezettségekre.Az átmeneti fizetési nehézségre vonatkozó feltétel vizsgálatát a gazdálkodási tevékenységet folytató kérelmezőnek a veszélyhelyzet elrendelését megelőző utolsó üzleti év gazdálkodási adatai alapján végzi el a NAV a tárgyévi mérlegadatok bekérése nélkül. Ha az adózók a koronavírus-járvány okozta nehézségeik miatt nem tudnak eleget tenni a már folyamatban lévő fizetési könnyítésük teljesítésének, akkor ezen indokkal kérhetik a tartozás újabb átütemezését. Ennek módja megegyezik a fentiekben leírtakkal. Az adózóknak bármikor lehetőségük van arra, hogy a folyamatban lévő fizetési könnyítésre díjmentesen előtörlesztést teljesítsenek, az engedélyezett futamidőnél korábban kiegyenlítsék a tartozásukat.A kormány átmenetileg - a veszélyhelyzetre tekintettel - további fizetési kedvezmények engedélyezését is lehetővé teszi.Az adózó kérelmére a NAV egy alkalommal- legfeljebb 5 millió Ft összegű adóra maximum 6 havi fizetési halasztást vagy 12 havi részletfizetést engedélyez pótlékmentesen, vagy- nem természetes személy adózó adótartozását egy adónem tekintetében legfeljebb 20 százalékban, maximum[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megfizetésére.Az Art. 78. §-ának (6) bekezdése szerint, ha az adókötelezettség a természetes személy halála miatt szűnt meg, az iratokat a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában az örökös köteles az állami vagy az önkormányzati adóhatósághoz továbbítani.Az örökös tehát adóssá válik, és az adóhatóság által kibocsátott határozat szerint az öröklött tartozást a külön határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül meg kell fizetnie. Amennyiben a fizetés nem történik meg, akkor a hatóság a hagyatékra - jelen esetben a házra - végrehajtást indíthat.Ebben az esetben már nincs jelentősége annak, hogy a tartozás eredetileg hogyan, illetve melyik adóalanynál keletkezett, a kibocsátott határozat alapján a magánszemély örökös válik adóssá.Ez azért fontos, mert a leírt élethelyzetben az örökös biztosan nem tudja megfizetni az egy összegben esedékessé vált tartozást, ráadásul szüksége is lenne az örökségre, így jelenleg csak abban reménykedhet, hogy a hatóság méltányosságot gyakorol. A NAV ugyanis méltányossági jogkörében eljárhat, ha ezt törvény lehetővé teszi, de egyben köteles is méltányosságot gyakorolni a törvényi felhatalmazás céljának megfelelően, a törvényes keretek között, amennyiben az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek megfelelnek.A törvények tehát méltányossági lehetőséget biztosítanak azon adózók részére, akik a jogszabályokban meghatározott, bevallott vagy a NAV által véglegessé vált határozatban előírt fizetési kötelezettségeiket valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem vagy csak részben tudják teljesíteni. A fizetési kedvezmények elbírálása során csak az bír jelentőséggel, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e avagy sem, azaz a hatóság nem vizsgálja, hogy hogyan keletkezett a tartozás, kizárólag az adózó szociális helyzete számít. Természetes személy adózónál az a mérlegelési szempont, hogy a tartozás megfizetése az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti-e.A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének vizsgálatánál a vagyoni, jövedelmi és szociális helyzet feltárása elengedhetetlen. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségére lehet következtetni akkor, ha az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre eső nettó jövedelme a háztartás típusára (családtagok száma, nyugdíjas vagy keresőtevékenységet folytató stb.) központi statisztikailag (Policy Agenda) megállapított létminimum összegét nem haladja meg, és ezt a jövedelmi helyzetet a vagyoni és szociális körülmények is tükrözik. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy méltányosság csak ilyen alacsony jövedelem esetén gyakorolható. Magasabb összegű jövedelem is megalapozhatja a méltányosság gyakorlását, amennyiben a jövedelmi és az egyéb vagyoni viszonyokat összevetve a tartozás nagyságrendjével annak teljes összegű megfizetése a megélhetést súlyosan veszélyeztetné. A?mérlegeléskor a NAV figyelembe veszi többek között a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a lakásfenntartással kapcsolatos költségeket (pl. közüzemi számlák, közös költségek, lakásbiztosítás, albérleti díj), a lakást terhelő hitel, valamint kizárólag az ahhoz kapcsolódó életbiztosítás havi törlesztőrészletét, a munkába járás költségeit, az egyéb kötelezettségek, tartozások összegét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a fogyatékkal élő vagy tartósan beteg családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket.A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének mérlegelésénél az adós és a vele közös háztartásban élők jövedelmi és vagyoni viszonyai együttesen kerülnek figyelembevételre. A vagyoni viszonyok mérlegelése során vizsgálja a NAV, hogy a vagyontárgyak az átlagos életvitelhez nélkülözhetetlen vagy az azt meghaladó körbe tartoznak-e.A lakhatás elvesztése a megélhetés súlyos veszélyeztetettségének körébe tartozik. Ezért az egyéb feltételek fennállása esetén a méltányosságot[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]azt teljesítette-e,c) az adózó gazdasági tevékenységének eredményessége az elmúlt két év alapján (bevallási és mérlegadatok összevetése, adósminősítés),d) részes-e az adózó más vállalkozásokban, illetve az adótartozás keletkezése óta átadott-e ingyenesen más vállalkozás részére vagyont (ideértve az adótartozás mértékéhez képest jelentősnek tekinthető alapítványi befizetéseket, közérdekű kötelezettségvállalásokat),e) folyik-e az adózó ellen csőd-, felszámolási eljárás, vagy végelszámolás alatt áll-e,f) az adózó kötelezettségeinek és követeléseinek összevetése alapján van-e lehetőség mérséklés esetén a gazdálkodás helyreállítására,g) a társaság kapott-e vagy fizetett-e ki nagyobb összegű osztalékot.A gazdálkodás ellehetetlenülése komplex vizsgálatot igényel, mivel ennek törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése (gazdálkodó szervezeteknél a felszámolás). A mérséklés intézménye nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, csak ott alkalmazza az adóhatóság, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás helyreállítható vagy elősegíthető. Következésképpen, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosságnak. A mérséklés indokolt, amennyiben a társaság gazdálkodása a mérsékelni kért tartozás megfizetése miatt kerülne veszélybe. Kivételesen indokolt esetben egyéb méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén is sor kerülhet a bírság és pótléktartozás mérséklésére. Így például végelszámolás alatt álló adózók ügyében abban az esetben lehet helye a méltányosság gyakorlásának, ha kizárólag a késedelmi pótlék és/vagy bírságtartozás megfizetése okozná a végelszámolás befejezésének meghiúsulását, azaz felszámolásba fordulását. Ilyenkor megvizsgálja az adóhatóság, hogy az adós ingó és ingatlan vagyontárgyai, pénzeszközei, követelései fedezetet nyújtanak-e a tartozás részben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kedvezményre irányuló eljárása az állami adóhatóság által nyilvántartott adók és járulékok vonatkozásában benyújtott - fizetési halasztás és részletfizetés iránti kérelmek, illetve - mérséklési (elengedési) kérelmek elbírálására terjed ki. Fizetési kedvezmény engedélyezése kizárólag kérelemre történhet. A kérelmet az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező (magánszemély esetében az állandó lakóhely, egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet esetében a székhely szerinti) Regionális Igazgatóságok megyeszékhelyeken működő Fizetési Kedvezmények Osztályain kell előterjeszteni. A kérelem előterjesztésére jogosult az adózó és az Art. 35. § (2) bekezdése szerint az adó megfizetésére kötelezett személy, a 14. § (4) bekezdése alapján a felszámoló, a végelszámoló a 8. § szerinti adózási ügyvivő, és a 9. § szerinti pénzügyi képviselő. Azon adózók, akik nem személyesen járnak el, illetve személyesen el sem járhatnak (például a kiskorúak), az Art. 7. § (1)-(3) bekezdései szerinti képviselő útján képviseltethetik magukat. A papíralapú kérelmet - az eljárás gyorsítása érdekében - célszerű az elbíráláshoz szükséges adatok bemutatására szolgáló (kitöltött) nyomtatványon (illetve azzal együtt) benyújtani az adóhatósághoz. A nyomtatványok megtalálhatók az APEH internetes honlapján (www.apeh.hu) a "Letöltések"/"Adatlapok, igazolások, meghatalmazás minták"/"Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához" menüpontban. Lehetőség van a fizetési kedvezményre irányuló kérelem elektronikus úton történő előterjesztésére is. Az elektronikus ügyintézés feltétele, hogy az adózó, illetőleg az adózó képviselője a 182/2007. Korm. rendeletben meghatározott, az Ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárás során képzett felhasználói névvel és az általa meghatározott jelszóval rendelkezzen. Az elektronikus kérelem benyújtásának részleteiről az www.apeh.hu "Letöltések"/"Nyomtatványkitöltő programok" menüben található részletes tájékoztatás). Az elektronikus úton benyújtható kérelmeket (FAG01, FAM01) kitöltve és kinyomtatva lehetséges hagyományos postai úton, illetve személyesen is leadni az APEH ügyfélszolgálati irodákban. A fizetési kedvezményre vonatkozó elsőfokú adóigazgatási eljárás illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezései alapján 2200 forint, amelyet banki átutalással, illetve készpénz-átutalási megbízással (csekk), valamint az erre kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyával, az APEH Adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések beszedési számlájára kell teljesíteni. A fizetési kötelezettség mérséklésére vagy elengedésére csak ténylegesen fennálló tartozás vonatkozásában kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy a már - átvezetéssel, visszatartással vagy befizetéssel - rendezett fizetési kötelezettséget nem lehet mérsékelni (elengedni). Adót (tőketartozást) csak magánszemély esetében lehet mérsékelni a magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozás, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék kivételével, melyek mérséklésére még magánszemély adózó esetében sincs jogszabályi lehetőség. Jogi személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére nyújt lehetőséget. Magánszemély adózónál a kérelem elbírálásakor az adóhatóságnak azt kell mérlegelnie, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését. Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel bírálja el az adóhatóság. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, illetve a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése. Utóbbi esetben a magánszemély adózónál is kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére, illetve elengedésére van lehetőség a kivételes méltányosság keretében. A megélhetés súlyos veszélyeztetettségét az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének együttes figyelembevételével vizsgálja az adóhatóság. A mérlegeléskor többek között figyelembe veszi a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsiköltségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztőrészletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket. Jogi személy és egyéb szervezet esetében a pótlék- és bírságtartozás kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén, így különösen akkor mérsékelhető (vagy engedhető el), ha e tartozások megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A gazdálkodás ellehetetlenülése komplex vizsgálatot igényel, mivel ennek törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése (gazdálkodó szervezeteknél a felszámolás). A mérséklés intézménye nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, csak ott indokolt tehát alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető. Következésképpen, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának. Jogi személy és egyéb szervezet, vagy gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemély pótlék- és bírságtartozása mérséklését (elengedését) az adóhatóság az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti. Magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, valamint a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra, továbbá a magán-nyugdíjpénztári tagdíjra, valamint a tagdíjtartozás után felszámított[…] részlet vége a válaszból.