18 találat a megadott GYÁP-jogosultság tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]nem beteg, ezért keresőképtelennek nem lehet a szülőt tekinteni, tehát gyermek-ápolási táppénzre nem jogosult.Más a helyzet a fertőzött gyermek szülei tekintetében. Amennyiben a gyermek beteg, és a szülő ápolja, a szülő keresőképtelennek minősül, és GYÁP-ra jogosult az egyéb feltételek fennállása esetén. Ha a szülő a GYÁP napjait már kimerítette, s az ápolás időtartamára fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, nem szünetel a biztosítása.Ha a szülő(k) részére a járványügyi hatóság házi karantént rendelt el, a szülő(k) táppénzre jogosult(ak). Ebben az esetben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, és a gyermeket saját háztartásában neveli.A kérdésre a válasz már adott is. A szülő jogosult GYÁP-ra. Szülőnek minősül a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, és ezen személyekkel együtt élő házastárs is. Jogosult még a nevelőszülő, a helyettes szülő, a gyám és az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.A munkavállaló tehát annak ellenére[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy éven át jár. Az Eb-tv. 44. §-ában foglaltak alapján keresőképtelennek kell tekinteni azt a szülőt, aki saját háztartásában nevelt tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja. Táppénz a keresőképtelenség időtartamára járó ellátás. Mivel az anya munkáját otthonról sem tudta ellátni, ezért a keresőképtelenségére tekintettel táppénzre jogosult. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a négyéves gyermek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fogadó szülőt (szülőket) a gyámhatóság családba fogadó gyámul rendeli. A családba fogadás alatt a szülő szülői felügyeleti joga szünetel. A gyám a gyámsága alatt állónak gondozója, törvényes kép-viselője. Jelen esetben ez a gyermek nagymamája.Az Eb-tv. 5/B. §-a p) pontjának pc) alpontjában foglaltak értelmében a törvény alkalmazásában szülő - többek között - a gyám is. Gyermekápolási táppénzre tehát - amennyiben a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik - a gyámul kirendelt nagymama jogosult lehet.Tekintettel[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szülői gyakorlat életszerű követését.Gyermek ápolása céljából a gyermek tizenkét éves koráig a szülőket táppénzellátással finanszírozott napok illetik meg, melyre alapesetben mindkét szülő jogosult lehet.Az Eb-tv. 46. §-ának (1) bekezdése alapján a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt, a Tbj-tv. 5. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra jár.Egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve otthoni ápolása és - a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig vehető igénybe a GYÁP.A gyermek ápolása céljából igényelhető táppénz a gyermek első életévének betöltését követően a hivatkozott normaszövegben szabályozott feltételekkel a gyermek növekedésével fokozatosan csökken.Azonban az Eb-tv. 39. §-ának (7) bekezdése ehhez további feltételt szab, mely szerint a közös háztartásban élő gyermek jogán - választásuk szerint - a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot.A háztartás fogalomkörébe foglaltan az idetartozók közösen együtt gazdálkodnak, életvitelük, szükségleteik kielégítése egymástól nem különíthető el.A közös háztartás fogalma alatt a felek tényleges együttlakását, életvitelszerű közös életét értjük, ami magában foglalja az együttes étkezést, pihenés, háztartásvezetést is.Az egyes tartalmi elemek a felek sajátos élethelyzetére és körülményeire tekintettel az általános megítéléstől eltérően is jelentkezhetnek. Így az adott esetben a közös háztartásban való együttélés is speciális módon valósulhat meg, olyan módon is, hogy a házastársak megtartják a lakhatást biztosító ingatlanjukat, azokat közösen használják, vagyis több ingatlan is szolgálhat a közös háztartásvezetés, étkezés, pihenés színteréül (Kúria Pfv. II. 22.288/2016., a Kúriai Döntések 2017/11. száma).A jelenlegi eset azért speciális, mert amíg a közös háztartás tartalmi feltételei részben, nevezetesen az együttes háztartásvezetésben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ezért megítélni nem tudjuk, viszont lényeges szempont, hogy amennyiben megelőzően a bíróság a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról ítéletben nem rendelkezett, a szülői felügyeletet a felek közösen gyakorolják.A család- és gyermekjóléti központ ebben az esetben azt vizsgálja, hogy a gyermek elsősorban jogszerűen tartózkodik-e az érintett szülőnél, valamint hogy a lakás és a gyermek ellátási körülményei megfelelőek-e. Vizsgálat tárgyát képezi továbbá, hogy a gyermeket gondozó szülő milyen mértékig biztosítja a másik szülő számára a gyermek láthatását.A feltételek mérlegelése után a kormányhivatal döntést hoz a gyermek elhelyezéséről.A gyermekgondozási díjra való jogosultság feltételeit az Eb-tv. a 42/A. §-ának (1) bekezdésében határozza meg. Nevezetesen gyermekgondozási díjra jogosult a) a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, b) az anya, valamint a 40. § (4) bekezdésében meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási díj került megállapításra, és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, valamint a gyermeket saját háztartásában neveli.Az Eb-tv. hivatkozott paragrafusának ismeretében a gyermekgondozási díj folyósításához elengedhetetlen a gyermek saját háztartásban tartózkodása. Ez a szabályozás összhangban áll az Eb-tv. 42/C. §-a (1) bekezdésének c) pontjával, mely szerint nem jár a gyermekgondozási díj, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]és a gyermek életkorához igazodó táppénzes napok - együttélés esetén - mindkét szülőt megilletik. A gyermekápolási táppénzre való jogosultság megállapításánál is figyelemmel kell lenni az előzmény számítására. Az Eb-tv. 46. §-ának (1a) bekezdésében foglaltak szerint, ha a biztosított szülő a gyermek ápolása címén igényel táppénzt, előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig eltöltött táppénzes napokat kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy ha korábban az apa ápolta a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]támogatás mellett munkát végző biztosítottakra a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket milyen eltérésekkel kell alkalmazni. A hivatkozott paragrafusban foglaltak szerint a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermeknevelési támogatás folyósításának az időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet, illetve a táppénz összegének megállapításánál csak e jogviszonyból származó jövedelmet lehet figyelembe venni.A háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása esetén évenként és gyermekenként a szülőnek negyvenkettő nap (egyedülálló szülőnek nyolcvannégy nap) gyermekápolási táppénz jár [Eb-tv. 46. § (1) bek. d) pont]. Ugyanezen paragrafus azt is meghatározza, hogy táppénz a biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra jár. A dolgozónak a keresőképtelenségéig 16 nap biztosításban töltött ideje van, táppénzt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]született, illetve hogy utána részesült-e valamilyen ellátásban az anya, és ha igen, akkor mikortól meddig, ezért feltételezzük, hogy a GYÁP-ot a 2011-ben született gyermeke jogán igényli. Ismét biztosításban töltött idő a 2017. szeptember 4-től fennálló munkaviszonya, azaz a keresőképtelenségig a folyamatos biztosításban töltött idő a 2017. szeptember 4-től 2017. szeptember 10-ig terjedő 7 napos időtartam. A GYES előtti biztosításban töltött idő nem vehető figyelembe, mert a GYES-t nem lehet összekötő időnek tekinteni, mivel a biztosítás megszűnése és a GYES folyósításának kezdete között 30 napnál hosszabb a megszakítás [Eb-tv. 48/A. § (1) bekezdés]. Tehát az anya 7 nap biztosításban töltött idővel rendelkezik. A 2017. szeptember 11-től 15-ig (5 napra) igényelt GYÁP-ra az előzetes biztosítási ideje alapján jogosult.A táppénz összegének kiszámítására az Eb-tv. 48. §-ának (4) bekezdésében foglaltak az irányadók. Mivel nem rendelkezik az igénylő a táppénzre való jogosultsága első napját megelőzően 180 napnyi folyamatos[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]igazodóan a GYÁP-nap, hanem szülőnként. A gyermek-ápolási táppénzes napokat gyermekenként és évenként kell megállapítani, ami jelen esetben azt jelenti, hogy a hat és fél éves gyermek után mindkét szülőt évente 14 nap (összesen 28), a másfél éves gyermek után évente 84 gyermekápolási táppénzes nap illeti meg. Amennyiben az egyik szülő már igénybe vette a törvény szerint neki járó napokat, a gyermek következő[…] részlet vége a válaszból.