504 talált cikk a fizetés nélküli szabadság kifejezésre

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője ügyvezetői feladatait díjazás nélkül, megbízási jogviszonyban látja el. Emellett egy másik munkáltatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, azonban ebben a jogviszonyában hathetes fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Társas vállalkozói jogviszony keletkezik ebben az esetben a 31. naptól, illetve fennáll a társas vállalkozóra vonatkozó minimumjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt? Ha igen, milyen járulékalap után kell azt teljesíteni?

Kérdés: Várhatóan mikor válik jogosulttá a nők kedvezményes nyugdíjára az a nő, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozata szerint 2023. december 31-éig 35 év 38 nap, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel rendelkezik, ezen belül a keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idő 29 év 3 nap, és azóta folyamatosan dolgozik? Milyen módon kell benyújtania a nyugdíjigényét?

Kérdés: Köteles leadni a kormányhivataltól kapott GYED-határozat másolatát a társadalombiztosítási kifizetőhely részére a munkavállaló abban az esetben, ha az ellátás iránti kérelme továbbításra került az egyidejűleg fennálló további jogviszonyokra tekintettel? Előírja bármelyik törvény, hogy a dolgozónak tájékoztatnia kell a munkáltatóját, illetve a kifizetőhelyet a GYED folyósításának időtartamáról? Az érintett munkavállaló az ellátás folyósításának első napjától munkavégzést folytat, amit a ’08-as bevallásban a kifizetőhely megjelöl.

Kérdés: A biztosítottnak két jogviszonya van, egy 40 órás munkaviszony és egy tagi jogviszony. A munkaviszonyban kimerítette a táppénzjogosultságát, mivel fizetés nélküli szabadság miatt megszakadt a folyamatos biztosítása. A tagi jogviszonyban nem igényelt táppénzt, soha nem is volt táppénzen. A keresőképtelenség továbbra is fennáll. Amennyiben a tagi jogviszonyban keresőképtelen állományba veszi az orvos a biztosítottat, hány naptári napra lesz táppénzjogosultsága és miért? Hogyan alakul a táppénzelőzmény, ha a keresőképtelenség a tagi jogviszonyban a munkaviszony megszűnése után keletkezik? A munkáltató közös megegyezéssel meg akarja szüntetni a munkaviszonyt, tekintve, hogy nem lehet tudni, mikor lesz keresőképes a munkavállaló.

Kérdés: Mikortól folyósítható táppénz, és mi lesz az ellátás alapja egy 2023. március 1-től alkalmazásban álló munkavállalónak, aki 2024. május 18-án született gyermeke jogán CSED-et, majd 2026. május 18-ig GYED-et kapott, 2026. feb-ruár 9-től kérte a GYED miatt engedélyezett fizetés nélküli szabadság megszüntetését, e naptól heti 20 órás munkaidőben vissza is ment dolgozni, és 2026. május 26-tól „9”-es keresőképtelenségi kóddal táppénzt igényel? A munkavállaló szerződés szerinti bére havi 450.000 forint, amely jóval kevesebb, mint amit a gyermek születését megelőzően keresett.

Kérdés:

Hogyan kell kezelni egy főfoglalkozású munkaviszonyban álló dolgozó jogviszonyát abban az esetben, ha 2026. június 1-től előreláthatóan 3 hétig önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesít? Fizetés nélküli szabadságnak vagy esetleg igazolt távollétnek minősül ez az időszak? Megilleti erre az időszakra valamilyen díjazás a munkavállalót? Hogyan kell bejelenteni a távollétet?

Kérdés: Számfejthet gyermekápolási táppénzt a kifizetőhely a munkavállalónak az alábbi esetben? Egy munkavállaló a 2025. október 25-én született gyermeke jogán jelenleg szülési szabadságon van és CSED-ben részesül. A szülési szabadság igénybevételének bejelentésekor jelezte, hogy annak lejárta után fizetés nélküli szabadságot és GYED-et fog igényelni, most viszont jelezte, hogy mégsem kéri a fizetés nélküli szabadságot, mert a gyermek betegsége miatt a CSED lejárta után táppénzt fog igényelni. A gyermek betegsége előreláthatóan több hónapig fog tartani.

Kérdés:

Jogosan jár el a munkáltató, ha GYES-ről visszatérő anyukának nem akar bérkorrekciót adni arra hivatkozva, hogy a munkakörében dolgozó más munkavállaló sem kapott? A dolgozó munkakörében dolgozó munkavállalók valóban nem részesültek béremelésben, a cégnél más munkavállalók viszont kaptak.

Kérdés: Megállapítható-e a joggal való visszaélés, illetve sérül-e a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás elve, vagy bármilyen egyéb elv abban az esetben, ha egy munkavállaló, aki gyermeke születésére tekintettel fizetés nélküli szabadságon volt, megszünteti a fizetés nélküli szabadságát, ezzel egyidejűleg bejelenti, hogy ismét várandós, néhány nap rendes szabadságot vesz igénybe, majd veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba kerül? Változik a helyzet abban az esetben, ha a dolgozó nem vesz igénybe szabadságot, hanem közvetlenül a fizetés nélküli szabadság megszakítása után keresőképtelen állományba kerül, illetve, ha a várandósság tényét nem a fizetés nélküli szabadság megszüntetésével egyidejűleg, hanem azt követően jelenti be?

Kérdés: Egy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, az első gyermeke után a GYED-ellátás igénybevétele mellett. A fizetés nélküli szabadságon lévő pedagógus második gyermekével várandós lett, és a háziorvosa 9-es kóddal keresőképtelen állományba vette, azaz a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követően „papíron” visszatérne aktív állományba, majd táppénzben részesülne. Januárban írásban nyilatkozott, hogy ez évben még nincs szándékában munkába állni. Jogosult lehet táppénzre a jelenleg GYED-en lévő munkavállaló tartós távollét és passzív jogviszony mellett is?