Munkabérletiltás adóköteles költségtérítésből

Kérdés: A munkába járás költségtérítésének adómentes összeghatáron felüli részéből le kell vonni a NAV határozatában előírt letiltást? A munkáltató a napi munkába járás 30 forint/kilométer összegű adómentes költségtérítésén felül kilométerenként 26 forintot adóköteles jövedelemként számfejt az érintett dolgozó részére. A NAV-határozat értelmében a munkavállaló nettó munkabérét 33 százalékos letiltás terheli.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Családi pótlék rendszeres jövedelemben részesülő gyermek esetén

Kérdés: A családi pótlékra való jogosultság szempontjából a köznevelési intézmény tanulója egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez keresőtevékenységet. Beletartozik az egyszerűsített foglalkoztatás bevétele az adóköteles jövedelem fogalmába? Tehát ebben az esetben is él a szabály, hogy ha három egymást követő hónapban ez a bevétel meghaladja a minimálbér összegét, nem jogosult tovább a családi pótlékra?
Részlet a válaszából: […] A kérdést két részre lehet és kell osztani. A válasz első része a családtámogatás szempontjából, a második az adózás szempontjából kell, hogy megközelítse a felvetett problémát. A Cst. 4. §-ának i) pontja határozza meg a családi pótlék körében jövedelemként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Nyugdíjas munkavállaló munkabére

Kérdés:

Nyugdíjas munkavállaló esetén is alkalmazni kell a kötelező legkisebb alapbérre, a minimálbérre vonatkozó előírásokat? A napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatott korhatárt betöltött saját jogú nyugdíjas bére lehet kisebb, mint a 2023. január 1-jétől érvényes minimálbér összege, arra való tekintettel, hogy a dolgozó kizárólag személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett?

Részlet a válaszából: […] Az Mt. előírásai szerint alapbérként legalább a minimálbért, illetve – a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére – a garantált bérminimumot kell megállapítani [Mt. 136. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Levonás a munkavállaló munkabéréből

Kérdés: Milyen jogcímen vonhat le a munkáltató egyoldalúan a munkavállaló munkabéréből?
Részlet a válaszából: […] A munkabérből történő levonásra kizárólag az Mt.-ben meghatározott esetekben van jogszerűen lehetősége a munkáltatónak. Az Mt. 161. §-a ugyanis rögzíti, hogy a munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Munkavállaló képzésének költségei

Kérdés: Vonhatja a munkáltató a munkavállaló bruttó béréből a képzés, oktatás árát, amelyet a felek megállapodása szerint a munkavállaló fizet meg? A tréning cseh koronában megadott árának forintra átszámolt összegét a munkavállaló havi nettó béréből vonta le a munkáltató, de felmerült, hogy esetleg nem ez a helyes megoldás.
Részlet a válaszából: […] A kérdés valószínűleg arra irányul, hogy a munkavállaló adózás előtti vagy adózás utáni jövedelmét terheli-e a munkáltató által megelőlegezett, munkavállalót terhelő kiadás. A kérdésből az feltételezhető, hogy a munkavállaló olyan képzésen vett részt, amely nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Nettó munkabér

Kérdés: Helyesen értelmezi a munkáltató, hogy a 61/2020. Korm. rendelet szabályozása szerint, ha egy vendéglátással foglalkozó cég munkavállalóinak bruttó bére változatlan, akkor magasabb összegű nettó munkabérre jogosult az egyéni járulékok csökkenése miatt?
Részlet a válaszából: […] A rendelkezések alapvető célja, hogy a járványra tekintettel bekövetkező, csökkentett összegű bérfizetés, illetve a teljes munkaidő helyett részmunkaidőben történő foglalkoztatás okozta bércsökkenés hatását tompítsa.Abban az esetben, ha az érintett vállalkozás nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Iskolarendszerű képzés díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak abban az esetben, ha az iskolarendszerű OKJ-s képzésben részt vevő dolgozó tandíját a munkáltató fizeti a részére kiállított számla alapján? A számla tényleges vagy felbruttósított összege tekintendő jövedelemnek ebben az esetben? Milyen jogcímen számfejthető ez a kifizetés a dolgozó részére?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 24. §-a értelmében a munkaviszonyban folytatott tevékenység nem önálló tevékenységnek minősül. A törvény 25. §-a értelmében nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Munkabérletiltás mértéke

Kérdés:

Szabályosan járt el a végrehajtó abban az esetben, ha a munkavállaló munkabérletiltása során a nettó fizetés több mint 60 százalékát levonás alá helyezte? A dolgozó bruttó jövedelme 545 000 forint.

Részlet a válaszából: […] A kérdés azért időszerű, mert a gazdasági élet számtalan területén értesülhetünk a munkavállalói jövedelmek emelkedéséről. A munkabérletiltással érintett foglalkoztatottak körében azonban előfordul, hogy a munkabérek emelkedése csak közvetve, az adósságállomány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Munkabér-kifizetés egyszerűsített foglalkoztatás esetén

Kérdés: A mentesített keretösszeg számításakor mikor kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatott részére az esedékesség évét követő évben kifizetett munkabért?
Részlet a válaszából: […] A mentesített keretösszeg tulajdonképpen az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételnek az a része, amelynek eléréséig az egyszerűsített foglalkoztatottnak nem kell bevallást benyújtania. Az Efo-tv. 9. §-ának (2) bekezdése fogalmazza ezt meg, amely szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 2. §-a úgy rendelkezik, hogy százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.
1
2