257 talált állásfoglalás az üzemi baleset kifejezésre

Kérdés: Jogosult-e baleseti táppénzre az a saját jogú nyugdíjas munkavállaló, akinek korábbi munkaviszonya nyugdíjazása miatt 2026. augusztus 31-én megszűnt, majd 2026. szeptember 14-től egyéves, határozott idejű munkaszerződéssel ismét munkába állt, és 2026. október 05-én munkabalesetet szenvedett, amelyet a munkáltató társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetként ismert el?

Kérdés: Egy munkavállaló 2026. január 13-án, a munka befejezése előtt üzemi balesetet szenvedett. A balesetet a foglalkoztató üzemi balesetnek ismerte el. A munkavállaló ezt követően két hétig kórházi ápolásban részesült, és jelenleg is keresőképtelen. Mivel január 13-ára a teljes munkabérét megkapta, a társadalombiztosítási kifizetőhely január 14-től folyósít részére baleseti táppénzt. A 2026. augusztus 24-től kiállított orvosi igazoláson azonban a keresőképtelenség kódja „1”-esről „8”-asra változott. Továbbra is baleseti táppénzt kell folyósítani a korábban megállapított napi alap figyelembevételével, vagy az általános szabályok szerint új táppénzalapot kell megállapítani?

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet. A kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönzött munkavállalót ért munkabalesetet, illetve a munkába menet vagy a munkából hazafelé bekövetkezett üzemi úti balesetet a kölcsönvevőnek vagy a kölcsönbe adónak kell kivizsgálnia? Ki köteles elkészíteni a Munkabaleseti, illetve az Üzemi baleseti jegyzőkönyvet, és melyik felet kell a jegyzőkönyvben munkáltatóként, illetve foglalkoztatóként feltüntetni?

Kérdés: Egy munkavállaló, aki 2026. március 2-től augusztus 31-ig tartó határozott idejű munkaviszonyban áll, április 14-én üzemi balesetet szenvedett, és jelenleg is baleseti táppénzben részesül. Folyósíthatja számára a társadalombiztosítási kifizetőhely a baleseti táppénzt augusztus 31-ét követően is, ha a munkaviszony megszűnéséig nem válik keresőképessé?

Kérdés: Elismerheti úti balesetként a kifizetőhely a munkavállalót ért balesetet abban az esetben, ha 2026. július 7-én a munkája befejezését követően a foglalkoztatója telephelyéről elindult a másik munkahelyére, ahol 2026. július 1-től részmunkaidős munkaviszonyban dolgozik, és útközben súlyos közúti balesetet szenvedett? A balesetet követően a mentők kórházba szállították, ahol július 7-től július 16-ig részesült ellátásban, és jelenleg is keresőképtelen, ami előreláthatóan hosszú ideig fog tartani. A dolgozó balesetitáppénz-igényt nyújtott be ahhoz a céghez, ahonnan a baleset napján elindult, és ahol szintén 2026. július 1-től áll alkalmazásban heti 25 órás részmunkaidőben. A munkavállaló előző munkaviszonya 2020. február 1-től 2026. június 30-ig állt fenn. Számfejthető számára a baleseti táppénz, és ha igen, akkor mi lesz az ellátás alapja?

Kérdés:

Hogyan tudja eldönteni a munkáltató, hogy a keresőképtelen munkavállalója betegszabadságra vagy táppénzre jogosult? Mi a különbség a két ellátás között?

Kérdés: Milyen feladata van a foglalkoztatónak, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha a munkavégzéssel összefüggésben balesetet szenvedett munkavállaló nem válik keresőképtelenné? Milyen formanyomtatványokat kell használni, illetve milyen jegyzőkönyveket kell készíteni ebben az esetben?

Kérdés: A volt munkavállaló betegkísérő munkakörben dolgozott. Munkabalesetet szenvedett egy beteg megemelésekor. Az egészségkárosodás derékhúzódás. A balesetet a foglalkoztató utólag jelentette be, ezt követően értesült a kifizetőhely a munkabalesetről, mely a kivizsgálást követően elismerésre került. A háziorvos „8”-as keresőképtelenségi kóddal állította ki az igazolásokat, közben a munkavállaló orvost váltott. A kifizetőhely megkeresést küldött a jelenlegi orvos részére, hogy kérje az okozati összefüggést. A háziorvos a válaszban leírja, hogy nem tartja üzemi balesetnek az esetet, mert a traumaleleten térdpanasza volt a munkavállalónak, illetve kettő évvel ezelőtt volt egy balesete, melyben a gerince is sérült. Erről tájékoztatta a munkavállalót, aki elfogadta az indoklást. A munkavállalót nem nyilatkoztatták külön, hogy kéri-e a baleseti táppénz megállapítását, telefonon érdeklődött. Meghallgatási jegyzőkönyvet írt alá a balesettel kapcsolatban. Megállapítható baleseti táppénz a munkavállaló részére, amikor a háziorvos elzárkózik a nyilatkozattól?

Kérdés: Kaphatja a korábban megállapított naptári napi alap figyelembevételével a baleseti táppénzt a munkavállaló az alábbi esetben? Az érintett dolgozó 2026. március 9-től áll munkaviszonyban a jelenlegi munkáltatójánál, előző munkaviszonya 2020. február 9-től 2026. február 8-ig állt fenn, ahol baleseti táppénzben részesült 2025. december 12-től 2026. február 28-ig, április 22-től pedig a már korábban elismert üzemi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen („1”-es kóddal), és baleseti táppénzt igényelt, amelyre a jogosultságot a jelenlegi foglalkoztató által működtetett kifizetőhely meg is állapította. A jogosultsághoz megállapított naptári alap lényegesen kevesebb, mint a korábban megállapított ellátás.

Kérdés:

Elismerhető üzemi balesetként az alábbi eset arra való hivatkozással, hogy a munkavállaló a munkahelyén, munkaidőben, a munkáltató utasításai szerint végezte a feladatát? A munkavállaló munkavégzés közben rosszul lépett, és megrogyott a térde, ami a munkáltató által készített kamerafelvételen is jól látszik. Munkáltatója szakrendelésre elvitte, ahol pihenést, borogatást javasoltak, majd a háziorvosa keresőképtelen állományba vette. A munkáltató jegyzőkönyvet nem vett fel az esetről, mert az Mvt. fogalmi körébe tartozó baleset fogalmának nem felel meg az esemény, ezért egy tájékoztatóban közölte a munkavállalóval, hogy munkabalesetnek nem ismeri el.