tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

14 találat a megadott balesetitáppénz-jogosultság tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Foglalkozási megbetegedés - Covid-19
Kérdés: Valóban jogosult lesz 100 százalékos táppénzre egy betéti társaság társas vállalkozónak minősülő tagja, aki háziorvosként munkavégzése során elkapta a Covid-19 fertőzést, és keresőképtelen állományba került? Hogyan, milyen nyomtatványon kell megigényelnie a magasabb összegű táppénzt a foglalkozási megbetegedés miatt?
Részlet a válaszból: […]észlelő orvosnak "Bejelentés foglalkozási megbetegedés gyanújáról" elnevezésű nyomtatványon kell bejelentenie a betegséget a munkavédelmi hatósághoz.A munkavédelmi hatóság ezt kivizsgálja és továbbítja a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez (Nemzeti Népegészségügyi Központ Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya).A bejelentést tehát ez a szerv bírálja el, és - amennyiben elfogadja a betegséget foglalkozási megbetegedésnek - tájékoztatja a munkavédelmi hatóságot, amely értesíti az adott társadalombiztosítási kifizetőhelyet vagy az ellátását megállapító kormányhivatali egészségbiztosítási szakegységet. Az illetékes kifizetőhely vagy kormányhivatal ezután meghozza a határozatot, és számfejti a baleseti táppénzt vagy a baleseti táppénz és a táppénz összege közötti különbözetet.A nem munkaviszonyban (közalkalmazotti jogviszonyban) munkát végzők esetében azonban ez a folyamat már a munkavédelmi hatóságnál "megakad". Az említett rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében ugyanis a rendelet hatálya a Magyarország területén az Mvt. 9. §-ának (1) bekezdése és 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6707
2. találat: Ismételt keresőképtelenség üzemi baleset miatt
Kérdés: Ismét baleseti táppénzre jogosult az a munkavállaló, aki 2018. december 15-én történt üzemi balesetéből eredően 2019. október 31-ig már baleseti táppénzben részesült, és 2020. február 5-től ismét keresőképtelen "1" keresőképtelenségi kóddal? Az orvos igazolta a két keresőképtelenség közötti összefüggést.
Részlet a válaszból: […]újból keresőképtelenné, ahol az üzemi baleset érte, a baleseti táppénzének az összege a korábbinál kevesebb nem lehet. A jogszabály két előnyszabályt is biztosít. Az egyik az időtartamnál (180 napon belül), a másik az összegszerűségnél van. Az új keresőképtelenséghez igazodóan meg kell állapítani a napi alapot, és a baleseti táppénzt a kedvezőbb napi alappal kell folyósítani. A folyósítás időtartamának megállapításánál felhívjuk a figyelmet az előzményszámításra. Figyelemmel kell lenni továbbá az Eb-tv. 55. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra is, mely szerint nem jogosult baleseti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6359
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Balesetitáppénz-jogosultság
Kérdés: Jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. december 2-án szenvedett üzemi balesetet, amely miatt 2020. január 6-ig keresőképtelen állományban volt?
Részlet a válaszból: […]sérülés pontos leírását (mikor, hogyan történt a baleset), az milyen egészségkárosító következményekkel járt, valamint a jogorvoslati lehetőséget. A határozatot meg kell küldeni a biztosítottnak (sérültnek), illetve a kezelőorvosnak, a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak. Ha a baleset társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek nem ismerhető el, azt is határozatban kell elutasítani.Ugyanis nem minden munkabaleset minősül társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek. Így nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, mely a biztosított alkohol- vagy kábítószer-befolyásoltsága miatt következett be, vagy munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során történt, vagy a lakásról munkába, illetőleg a munkából a lakásra menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során következett be.Az elismert üzemi baleset következtében keresőképtelenné vált biztosított baleseti táppénzre jogosult. Ha a baleset üzemisége nem ismerhető el (határozatban elutasították), de a biztosított a baleset következtében keresőképtelenné válik, baleseti táppénz helyett táppénzre jogosult. A táppénzre jogosultság feltételei kevésbé szigorúak, mint a baleseti táppénzé, és a két ellátás mértéke is különbözik.Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy annak megszűnését követő harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik. Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt, vagy gyógyászati segédeszköz hiánya miatt munkát végezni nem tud. A baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül egy éven át jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A baleseti táppénzre való jogosultságnál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.A baleseti táppénz összege azonos az Eb-tv. 55. §-ának (7)-(8) bekezdései alapján számított baleseti táppénz alapjának naptári napi összegével, úti baleset esetén annak 90 százalékával.Táppénzre az a biztosított jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt válik keresőképtelenné, és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Keresőképtelen - többek között -, aki betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni. A táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt a keresőképtelenség időtartamára jár, a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj-tv. 5. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, legfeljebb egy éven át. Ha tehát a folyamatos biztosításban töltött idő egy évnél kevesebb, táppénz csak a biztosításban töltött időnek megfelelő számú napokra jár. Ha a biztosított részére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 6327
4. találat: Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszból: […]ellátás, a járóbeteg-szakellátás keretében végzett nappali ellátás és a járóbetegként igénybe vett komplex fürdőgyógyászati ellátás idejére azonban a háziorvos igazolja a keresőképtelenséget. A?pszi-chiát-riai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága idejére ugyancsak a kórház igazolja a keresőképtelenséget. Ilyen esetekben a betegség mellett az "adaptációs szabadság" megjelölést, valamint annak időtartamát is jelezni kell.A döntés tehát szigorú szakmai keretek között zajlik, a munkáltatónak pedig sem lehetősége, sem joga nincs az orvosi döntés felülbírálására. A háziorvos a beteg kórelőzményének megismerése, illetve a balesetről készült jegyzőkönyv, egyéb dokumentumok, kezelésről szóló orvosi dokumentációk, zárójelentések, valamint a beteg jelenlegi állapotának vizsgálata után jogosult megállapítani, hogy a keresőképtelenséget okozó betegség a korábbi üzemi baleset miatt alakult ki.A 102/1995. Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése szerint viszont a munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni a járási hivatalnál. Amennyiben tehát a munkáltató megkérdőjelezi a munkavállaló állapotát vagy az orvos döntését, érdemes a felülvizsgálatot mielőbb elindítani. A felülvizsgálati kérelmet a keresőképtelen állományban tartó szolgálat szerinti területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosban a XIII. kerületi) hivatalához kell benyújtani. A felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a keresőképtelen munkavállaló személyes adatait (taj, név, lakcím, születési dátum, anyja neve, lakcíme), a munkáltató adatait (munkáltató neve, címe, adószáma, aláírási jogkörrel rendelkező személy neve, adószáma), valamint telefonos és postai elérhetőségét. A járási hivatal a kérelem kézhezvételét követően megvizsgálja, hogy van-e jogszabályi lehetőség a felülvizsgálat elvégzésére, és erről a munkáltatót értesíti. Az 50/1996. NM rendelet alapján a 102/1995. Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése szerint kezdeményezett munkáltatói felülvizsgálat elvégzéséért a munkáltatónak eljárási díjat kell fizetni. A jogszabály 1. számú mellékletének IV. sora szerint a fizetendő díj munkavállalónként 15 800 forint. A felülvizsgálat elvégzéséért fizetendő díjat a járási hivatal által megjelölt bankszámlaszámra kell utalni. A járási hivatalok elérhetőségei a www.kormanyhivatal.hu weboldalon találhatók meg.A járási hivatal a keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását szakértő főorvos, valamint felülvéleményező főorvos útján ellenőrzi.A szakértő főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentációból fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen biztosított vizsgálata alapján dönt a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről, és a döntésről a munkáltatót, valamint a munkavállalót írásban értesíti.A döntéssel szemben a foglalkoztatott és a foglalkoztató a közléstől számított 8 napon belül a fővárosi és megyei kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet. Ezen felülvizsgálat elbírálása során természetesen nem járhat el ugyanazon járási hivatal, amely járási hivatal szakértő főorvosának vagy felülvéleményező főorvosának döntése a felülvizsgálat tárgyát képezi. A felülvizsgálat iránti kérelem áttételéről a járási hivatal gondoskodik.A felülvizsgálat során tehát mind a beteg keresőképtelen állapotát, mind az orvos szakmai döntésének jogosságát vizsgálja a szakértő főorvos, illetve a felülvéleményező főorvos, és ehhez természetesen mindkét oldalon szankciók is tartozhatnak.A keresőképtelen biztosított ugyanis kötelesa) betartani az orvos utasításait, így különösen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozóan,b) az elrendelt vizsgálatokon megjelenni,c) ha a keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni.Abban az esetben, ha a keresőképtelen személy nem tesz eleget ezeknek a kötelezettségeknek, illetve ha nem járul hozzá a felülvizsgálathoz, továbbá, amennyiben tartózkodási helyét (lakcímét) az elbíráló orvosnak nem jelenti be, illetőleg a gyógyulását tudatosan késlelteti, akkor a szakértő főorvos kezdeményezi a táppénzfolyósítás megszüntetését a táppénzfolyósító szervnél.Amennyiben a szakértő főorvos megállapítja, hogy a keresőképtelenség elbírálása során a háziorvos súlyos hibákat vagy hiányosságokat követett el, akkor indokolt esetben a NEAK-kal finanszírozási, illetve a keresőképtelenség elbírálására szerződést kötött intézményt (személyt) is értesíti.Ha az ellenőrzés során a szakértő főorvos ismételt vagy súlyos hiányosságokat tár fel, a keresőképtelenség elbírálására történt kijelölés visszavonását vagy a keresőképtelenség elbírálására kötött szerződés felmondását kezdeményezi a NEAK-nál.Az Eb-tv. 67. §-ának (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató köteles megtéríteni az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5902
Kapcsolódó tárgyszavak:
5. találat: Nyugdíjas megbízott baleseti táppénze
Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre a 2017. szeptember 11-én bekövetkezett balesetére tekintettel az a munkavállaló, akinek a munkaviszonya 2017. július 9-én nyugdíjazás miatt megszűnt a cégnél, amely 2017. július 17-től megbízási jogviszonyban ismét foglalkoztatja? A dolgozó megbízási díja havi 150 000 forint, a baleset munkába menet történt, amely miatt a dolgozó kórházba került.
Részlet a válaszból: […]56. §-ában foglaltak alapján jogosult. A hivatkozott paragrafus rendelkezik arról, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított baleseti táppénzének összegét mi alapján kell megállapítani.A baleset üzemiségét a kifizetőhelynek kell elbírálni, és a döntésről határozatot kell hozni. A baleseti táppénz összegének alapja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százötven százaléka,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5628
6. találat: Alkalmi munkavállaló baleseti táppénze
Kérdés: Egy alkalmi munkavállaló a harmadik munkanapján munkába menet balesetet szenvedett. Jogosult lesz üzemi baleseti táppénzre, ha a baleset üzemisége egyértelműen megállapítható? Hogyan változna a helyzet abban az esetben, ha az érintett munkaviszonyban állna, és első munkanapja reggelén ment volna munkába? Milyen ellátásra lenne jogosult a dolgozó abban az esetben, ha a foglalkoztató a baleset másnapjától tényleges munkaviszonyt létesítene a munkavállalóval?
Részlet a válaszból: […]illeti meg. Önmagában ez sem érdektelen, hiszen ennek keretében az üzemi balesetből eredő egészségkárosodás miatt támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, valamint a gyógyászati segédeszköz javítási díjához - amennyiben a támogatás mértéke a nulla százalékot meghaladja - százszázalékos mértékű támogatás jár.Ha az említett dolgozó biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban állt volna a foglalkoztatónál (pl. munkaviszonyban), üzemi úti baleset esetén akár egy évig is 90 százalékos mértékű baleseti táppénz illetné meg.A baleset üzemiségét nem érinti, hogy első munkanapról van szó. Ugyanakkor, ha a baleset mégsem minősülne üzemi balesetnek, az érintett csak betegszabadságra, illetve ezt követően táppénzre lenne jogosult.Ez vonatkozik a legutolsó kérdésben említett helyzetre is. A táppénzre való jogosultság időtartama ugyanakkor megegyezik a dolgozó folyamatos biztosítási idejének a tartamával. Emlékeztetőül:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 5537
7. találat: Balesetitáppénz-jogosultság
Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki munkába indult, de a társasházuk lépcsőházában elesett, és eltört a lába?
Részlet a válaszból: […]tulajdonos a sérülést munkába menet vagy onnan lakására menet közben szenvedte el.A dolgozó balesete a rövid tájékoztatás alapján üzemi úti baleset, s a keresőképtelenség időtartamára a dolgozónak baleseti táppénz jár.Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az úti balesetek kivizsgálásánál minden esetben a tényállás alapos, valósághű feltárása szükséges. Az úti baleset üzemi jellegének elbírálásához a következő körülmények, tények ismerete kell: a baleset helye, időpontja, a baleset körülményeinek pontos leírása, a baleset napján mikor és hol kellett volna a sérültnek a munkát megkezdenie, ki látta a balesetet, ki hívta a mentőket. Szükséges[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4953
8. találat: Jogosultság baleseti táppénzre
Kérdés: Folyósítható baleseti táppénz annak a munkavállalónak, akit munkaidőben, a munkaközi szünetben a dohányzóhelyiségben energiaital-fogyasztás közben megcsípett egy darázs, és mentő vitte el a helyszínről, mert kiderült, hogy allergiás a csípésre?
Részlet a válaszból: […]körében végzett munkájával összefüggésben, pl. tisztálkodás, öltözködés, étkezés során bekövetkezett balesete is. Az a tény azonban, hogy egy darázs megcsípte a dolgozót, a törvényi meghatározás alapján nem minősíthető üzemi balesetnek, még abban az esetben sem, ha az munkaidőben történt.Nincs információnk arról, hogy mi lett a darázscsípés következménye, de a kérdésből valószínűsíthető,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4848
9. találat: Baleseti táppénzben részesülő munkavállaló nyugellátása
Kérdés: Hogyan befolyásolja a nyugdíjjogosultságot, illetve a nyugellátás összegét, ha egy várhatóan hosszabb ideig baleseti táppénzben részesülő munkavállaló, aki elérte a nyugdíjkorhatárt, továbbra is keresőképtelen állományban marad, és kapja a baleseti táppénzt? Folyósítható egyidejűleg a nyugdíj és a baleseti táppénz?
Részlet a válaszból: […]melletti nyugdíjfolyósítást, de utalást sem tesz arra, hogy amennyiben az érintett baleseti táppénzben részesül, nem jogosult nyugellátásra.Az Eb-tv. tiltja ugyan a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára vonatkozó táppénzfizetést, de ezt nem tartja fenn a baleseti táppénz esetében. Mindezeket figyelembe véve, tekintettel arra is, hogy a baleseti táppénz passzív jogon is jár, elképzelhető, hogy a baleseti táppénzben részesülő személy jogviszonyát megszüntetve nyugellátási igényt nyújtson be, és ez alapján egyidejűleg folyósításra kerül majd számára mind a baleseti táppénz, mind pedig az öregségi nyugdíj.Jelen esetben azonban nem ez tűnik a legcélszerűbb megoldásnak. A kérdésben nyugdíjkorhatárt betöltött személyről van szó, aki annyiszor 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre szerezhet jogosultságot a Tny-tv. 21. §-ának (2) bekezdése értelmében, ahányszor 30 nap szolgálati időt szerez a nyugdíj megállapítása nélkül. Márpedig a baleseti táppénz ideje, feltéve hogy tartama alatt fennáll a biztosítási jogviszony, szolgálati időnek minősül.Például ha az említett munkavállaló fél évig továbbra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4550
10. találat: Jogosultság baleseti táppénzre munkáltatóváltás esetén
Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2012. december 10-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, előző munkahelyén üzemi balesete következtében 2012. szeptember 13-tól október 29-ig baleseti táppénzben részesült, majd 2013. március 14-től a korábbi üzemi balesete következtében ismét keresőképtelen volt 2013. március 31-ig, és 2013. október 28-tól ugyanazon balesetből kifolyólag ismételten keresőképtelenné vált? A dolgozó a baleseti táppénzre jogosultsága megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi balesetből kifolyólag lett ismét keresőképtelen, baleseti táppénzének összege - mivel nem abban a jogviszonyában lett keresőképtelen, ahol az üzemi baleset érte - lényegesen kevesebb volt.
Részlet a válaszból: […]15-étől az Eb-tv. 55. §-a (1) bekezdésének (1a) és (1b) bekezdés kiegészítésével, valamint az Eb-tv. 56. § (1) bekezdésének hatályvesztésével egyértelművé vált, hogy a munkáltatóváltás esetében is jogosult lehet a dolgozó baleseti táppénzre, ha az újabb keresőképtelensége összefügg a korábbi munkáltatónál történt balesetével, melyet üzemi balesetnek elismertek.Tehát a dolgozó a korábbi üzemi balesetével összefüggő, de 2013. augusztus 28-ától kezdődő keresőképtelenségének időtartamára jogosult baleseti táppénzre, amelynek összege azonos lesz a baleseti táppénzre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Társadalombiztosítási Levelek adatbázisban: 4251
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést