Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]munkavégzés a munkavállaló saját eszközein történik. A munkáltató a munkavállaló tulajdonában álló számítástechnikai eszköz használata esetében jogosult meghatározni azokat az informatikai védelmi beállításokat, szabályokat, amiket a munkavállaló köteles betartani.A munkáltató jogosult a munkavégzés módját ellenőrizni, akár abban a formában is, hogy a munkavégzés helyeként megnevezett ingatlanba a képviselője rendszeresen belép, és a körülmények meglétét ellenőrzi. Ennek időintervallumát célszerű a felek szerződésében rögzíteni. A munkáltató az ellenőrzése során kizárólag a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, munkavégzéshez kapcsolódó adatokba tekinthet bele, és a végzett ellenőrzése nem jelenthet aránytalanul súlyos terhet az ingatlanban tartózkodók számára.A munkavállaló a munkavégzés helyén köteles az Mvt. rendelkezéseit betartani, és munkakörnyezetét a munkavédelem követelményeinek megfelelően kialakítani.A munkavállalóhoz delegált említett kötelezettség és az esetlegesen elszenvedett baleset üzemi jellegének ismérvei, illetve ennek következményeként annak minősítése nem feltétlenül vannak szinkronban a tárgykörben eddig szerzett ismereteinkkel és a gyakorlati tapasztalatokkal.A munkahelyi munkakörnyezet kialakítása, a biztonsági garanciák a foglalkoztató kötelezettségeként jelenítődnek meg, melynek során a munkáltató a 3/2002. SzCsM-EüM együttes rendeletben megfogalmazott elvárásokhoz kötve van.Az otthoni munkavégzés közben elszenvedett baleset üzemi jellegének elbírálása során a vizsgálat tárgyát az képezi, hogy a balesetet a biztosított foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetve a biztosítottat munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenvedte el [Eb-tv. 52. § (1) bekezdés].A foglalkozás körében végzett munka az Mvt. 87. §-ának 3. pontja alapján határozható meg, nevezetesen munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.A baleset körülményeinek feltárása érdekében a vizsgálat lefolytatásáról az Mvt. 86/A. §-ának (5) bekezdése meglehetősen szűkszavúan, mindössze arról tesz említést, hogy a munkáltató vagy megbízottja a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából léphet be és tartózkodhat a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén.A hivatkozott normaszöveg[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Az ismert tények szerint a dolgozót a munkájával összefüggésben végzett tevékenysége közben érte a baleset, hiszen munkaruhája, illetve védőruhája nélkül a munkáját el sem kezdhette volna. A baleset tehát ebben az esetben biztosan üzemi balesetnek minősül.Ebből a balesetéből kifolyólag a dolgozó baleseti táppénzre jogosult. A baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre és a táppénzfolyósításra tekintet nélkül egy éven át jár. A baleseti táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál azonban figyelembe kell venni a baleseti táppénzre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]baleseti táppénzre válhat jogosulttá.Jelen esetben azonban mindezeken túl még egy problémát tisztáznunk kell. Baleseti táppénzre ugyanis csak a biztosított, illetve a passzív jogon a megszűnt jogviszony alapján, három napon belül bekövetkező keresőképtelenség esetén a volt biztosított jogosult. De vajon a kérdésben említett munkavállalónak létrejött-e már a biztosítási jogviszonya?A Tbj-tv. 2012. július 1-jétől a munkaviszony tekintetében sem tartalmaz már eltérő szabályt, azaz a munkaviszonyban álló dolgozó biztosítása a jogviszonya kezdetétől áll fenn. [Az említett időpontig a Tbj-tv. 7. §-ának (2) bekezdése értelmében munkaviszony esetén a biztosítás a munkába lépés napján kezdődött.]Az Mt. 48. §-a szerint a munkaviszony kezdeti napját a munkaszerződésben kell meghatározni azzal, hogy ennek hiányában a munkaszerződés megkötését[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkáltatót - munkavállalónként - a munkaviszony minden naptári napjára meghatározott, tételes összegű közteherfizetés terheli.Ugyancsak a törvény rendelkezik arról is, hogy ha a munkáltató az alkalmi munkavállaló után tételes összegű közterhet fizet, a munkavállaló a foglalkoztatása alapján nem minősül a Tbj-tv. szerinti biztosítottnak, és csak egyes ellátásokra szerez jogosultságot. Ezek az ellátások: a nyugellátás, a baleseti egészségügyi szolgáltatás, valamint álláskeresési ellátás.Baleseti egészségügyi szolgáltatás keretében a megbetegedésből eredő egészségkárosodás miatt támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához százszázalékos mértékű támogatás jár. A határozattal üzemi balesetnek (foglalkozási megbetegedésnek) elismert külső behatás miatt szükséges ellátások áráért tehát akkor sem kell a térítési díjat megfizetni, ha egyébként nem 100 százalékban támogatott az adott ellátás.Mindehhez azonban először is a baleset üzemiségét kell elismertetni, azaz a volt munkáltatóval kell felvenni[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]képező jövedelmet kell figyelembe venni. Jövedelemként nem vehető figyelembe - többek között - a távolléti díj. (A fizetett szabadság időtartamára távolléti díj jár.) Be kell számítani a baleseti táppénz összegébe a figyelembe vehető időszakban - a jogosultságot megelőző naptári hónapban - végzett munkáért fizetett nem rendszeres jövedelmet. Tehát jövedelemként figyelembe vehető a 200 600 forint munkabér és a 44 160 forint túlóra díja. A naptári napi jövedelem kiszámításához ezután meg kell határozni az osztószámot. Mivel nem lehetett figyelembe venni a szabadság idejére járó távolléti díj összegét, ezért az osztószám megállapításánál azok a napok sem vehetők figyelembe, amelyre tekintettel azt kifizették. Tehát a 200 600 forint munkabérnél[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]baleseti egészségügyi szolgáltatásra és baleseti táppénzre jogosult. Ebből adódóan a kérdésben említett munkavállalót megilleti a baleseti táppénz, amennyiben üzemi balesetet szenvedett. A baleset üzemiségét az egészségbiztosítási pénztár hivatott eldönteni. A baleseti táppénz
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […](élettárs) igényelheti. A kért megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló által megjelölt - a legalább egy hónappal előzetesen közölt - időpontban kell kiadni. Amennyiben a munkavállaló a szabadságot részletekben kívánja igénybe venni, a kiadás ütemezéséről a munkáltatóval előzetesen meg kell állapodnia. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló az egy évből - aminél a munkáltató természetesen hosszabb fizetés nélküli szabadságot is engedélyezhet - csak 6 hónapot vett igénybe, további 6 hónapra igényt tarthat. A munkavállalót a fizetés nélküli szabadsága miatt nem éri keresetveszteség,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]biztosítás megszűnését követő lekésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik. Keresőképtelen az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud. A baleseti táppénz - az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül - egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál az Mt.-ben megállapított betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni nem kell. A baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett, illetőleg ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonya fennáll. A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt), a biztosított egészségbiztosításijárulék-alapját képező jövedelmének naptári napi összegével. Ha a biztosított a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőző hónapban nem volt egészségbiztosításijárulék-fizetésre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]biztosított - jövedelem hiányában - egészségbiztosítási járulékot nem fizetett, a baleseti táppénz összege azonos a szerződés szerinti jövedelmének - egyéni vagy társas vállalkozó esetén a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári hónapban érvényes minimálbér - naptári napi összegével. A biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri. A baleseti táppénzre - ha eltérő rendelkezés nincs - a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Abban az esetben, ha a biztosított foglalkozási betegség alapján jogosult baleseti táppénzre, az üzemi baleset napjának a foglalkozási betegség orvosilag megállapított napját kell tekinteni. A baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe: - az átlagkereset, a távolléti díj - ide nem értve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat -, valamint az az időtartam, amelyre azt kifizették, - a törzsgárda és a jubileumi jutalom, a végkielégítés, valamint a bármilyen jogcímen adott segély. Ha a baleseti táppénz összegének számításánál figyelembe vehető időtartam 6 munkanapnál kevesebb, úgy ezen időtartam alatt elért rendszeres jövedelmet - heti 5 napos munkarend szerint - hónapra kell átszámítani, és ezen összeg egy naptári napra jutó része képezi a baleseti táppénz alapját. Ha a baleseti táppénz számításánál figyelembe vehető időszakban végzett munkáért nem rendszeres jövedelmet fizetnek ki, a baleseti táppénz alapját képező naptári napi jövedelmet az Eb-tv. 31. § (5) és (6) bekezdésének alkalmazásával kell kiszámítani. A bejelentett üzemi baleset tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv (a kifizetőhely vagy az egészségbiztosítási pénztár) határozattal állapítja meg. Ha a baleseti ellátásra jogosultság szempontjából szükséges, az egészségbiztosítási szerv helyszíni vizsgálatot tarthat. A vizsgálat alkalmával a munkáltató köteles a szükséges felvilágosításokat megadni. A határozatnak tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset, és az milyen egészségkárosító következményekkel jár. Az üzemi baleset megállapításáról szóló határozatot meg kell küldeni a biztosítottnak, a kezelőorvosnak, továbbá a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak. Az üzemi balesettel összefüggésben baleseti egészségügyi ellátás csak az üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatása esetén rendelhető. Baleseti táppénz iránti igény bejelentésére, elbírálására és folyósítására a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a baleseti táppénz meghosszabbítása az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (OOSZI) hatáskörébe tartozik. A biztosított üzemi balesetnek minősülő munkabalesetéről a "Munkabaleseti jegyzőkönyv" felvételére külön jogszabály rendelkezései az irányadók. A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozó üzemi balesetet a munkáltató köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét "Üzemi baleseti jegyzőkönyv"-ben rögzíteni. A foglalkozási megbetegedés tényét a külön jogszabály szerint kiállított vizsgálati lappal kell bizonyítani. Az üzemi balesetet, illetőleg a foglalkozási megbetegedést - az (1)-(3) bekezdésben szereplő jegyzőkönyvek, illetőleg vizsgálati lap megküldésével, a munkabalesetek bejelentésére vonatkozó szabályok szerint kell a MEP-nek bejelenteni. A bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség tényét a táppénz folyósítására illetékes szervnek határozattal kell elbírálni, abban az esetben is, ha a biztosított a balesetből eredően nem vált keresőképtelenné. A határozatnak tartalmaznia kell a baleseti sérülés (foglalkozási betegség) pontos leírását. Halált okozó üzemi baleset (foglalkozási betegség) esetén az üzemi baleset tényéről az illetékes MEP hoz határozatot. Ha az előírt határozatot a társadalombiztosítási kifizetőhely hozta, a határozat egy példányát a jogerőre emelkedését követő hónap 10. napjáig a munkabaleseti és üzemi baleseti jegyzőkönyvvel, illetőleg vizsgálati lappal együtt az illetékes MEP-nek meg kell küldeni. Az előírt határozat egy példányát a biztosítottnak át kell adni, aki azt köteles megőrizni, és a baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor bemutatni. Az üzemi balesettel összefüggésben baleseti egészségügyi szolgáltatás csak a határozat bemutatása esetén rendelhető. A[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ahhoz a munkáltatóhoz menet közben érte a baleset, ahol teljes munkaidővel van foglalkoztatva, akkor e jogviszonyában jogosult baleseti táppénzre. A másik munkáltatónál fennálló biztosítási jogviszonya alapján - tekintettel arra, hogy egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett - táppénzre nem jogosult. Amennyiben e munkáltatónál munkaviszonyban van foglalkoztatva a dolgozó, a keresőképtelensége időtartamára betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell. (A munkaviszonyban álló dolgozót[…] részlet vége a válaszból.